Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • A cikk dátuma April 18th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Tájékozatjuk az erdőgazdálkodókat és az erdőlátogatókat, hogy az erdőtörvény 2017. szeptember 1-én hatályba lépett módosítása alapján a tűzgyújtási tilalom közzétételének rendje megváltozott!

    A tűzgyújtási tilalom ettől az időponttól kezdve nem miniszteri vagy erdészeti hatósági határozatban kerül kihirdetésre, hanem a fokozott tűzveszély időszakának területi meghatározásával és közzétételével.

    Fokozott tűzveszély időszaka az ország teljes területére, illetve megye vagy település területére vonatkozóan kerül közzétételre. A fokozott tűzveszély időszakának meghatározásáról és a lakosság erről történő tájékoztatásáról a katasztrófavédelem központi szervének bevonásával az erdőgazdálkodásért felelős miniszter gondoskodik a NÉBIH hivatalos oldalain megjelenített térkép és tájékoztató útján.

    Fokozott tűzveszély időszakában tilos tüzet gyújtani a külterületi ingatlanokon fekvő erdőkben és fásításokban, valamint azok 200 méteres körzetében.

    Ide kell érteni a tűzgyújtási tilalom térképen jelölt területeken található tűzrakó helyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint a parlag és gazégetést is.

    Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi bírsággal sújtható!

    A térkép piros színnel mutatja a megtekintés napján hatályban lévő tűzgyújtási tilalmat. A nem színezett poligonok területén nincs hatályban tilalom. A térkép minden nap 0 óra 1 perckor automatikusan frissül.

    A fokozott tűzveszély időszakának kihirdetése és visszavonása a meteorológiai körülményektől, az erdőben található élő és holt biomassza szárazságától és a keletkezett tüzek gyakoriságától függ.

    Fokozott tűzveszély időszakában az erdőgazdálkodó az erdőbe való belépést és az ott tartózkodást korlátozhatja, illetve megtilthatja. A korlátozás időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg. Az erdő látogatásának korlátozását a helyben szokásos módon kell kihirdetni, valamint figyelmeztető táblák kihelyezésével gondoskodni kell a megfelelő tájékoztatásról.

    Az erdő egyes részei látogatásának korlátozását akkor köteles az erdőgazdálkodó előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak, ha annak tervezett időtartama az egy hónapot meghaladja. Az erdészeti hatóság a látogatás korlátozásának indokoltságát felülvizsgálhatja, és kötelezheti az erdőgazdálkodót a törvényben foglalt előírások betartására, illetve az általa elrendelt korlátozás megszüntetésére.

    A belterületi kerti és növényi hulladék égetése a hatályos levegővédelmi szabályozás alapján tiltott. A tiltás alól az önkormányzat helyi rendeletben belterületi ingatlanokra felmentést adhat, melyben szabályozza az égetés feltételeit, körülményeit. A helyi önkormányzatnál kell érdeklődni, hogy mikor lehet a kertben égetni. Amennyiben nincs ilyen rendelete az önkormányzatnak, abban az esetben nem szabad avart és kerti hulladékot égetni.

    Erdőterületen nem minősül tűzgyújtásnak a gáz égőfej és a zárt tűzterű sütő-, főző-, melegítő eszköz alkalmazása, ha az megfelelő szikrafogóval van ellátva.

    Az alábbi térképre kattintva az erdészeti hatóság által készített interaktív tűzgyújtási tilalom térképre navigál, ahol további információkat talál, illetve be tudja azonosítani a lakóhelye környékén található erdőterületeket.

    Az erdőtűz-megelőzéssel kapcsolatos hasznos tudnivalókról a www.erdotuz.hu oldalon tájékozódhat.

    Forrás : NÉBIH

     

  • Mintegy 1400 hektár új erdőt telepítettek, jellemzően a magángazdálkodók

    A cikk dátuma April 11th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Mintegy 1400 hektár új erdőt telepítettek, jellemzően a magángazdálkodók erdősítették a mezőgazdasági művelésre nem, vagy kevéssé alkalmas területeket a Vidékfejlesztési Program támogatásával – mondta Nagy István miniszter Bugacon.
    Kötelességünk, hogy környezetünket jobb állapotban hagyjuk az unokáinkra, mint ahogy örökül kaptuk, és ebben kulcsszerepe van a fásításnak. A jövőnk függ attól, mennyi erdőt telepítünk, hangsúlyozta Nagy István Bugacon. Az agrárminiszter a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Bugac 136F erdőrészletében ismertette a tavaszi erdősítések eredményeit, és szólt az országfásítási programról is.

    Nagy István: Készül az országfásítási program
    Fotó: Rimóczi Irén

    Az erdők gazdasági, természetvédelmi és társadalmi szerepe egyaránt nélkülözhetetlen. Megőrzik a növény- és állatfajok sokféleségét és mérséklik a klímaváltozás káros hatásait. Az Agrárminisztérium ezért kiemelt figyelmet fordít a meglévő erdők fejlesztésére és újak telepítésére. A szaktárca olyan szabályrendszeren dolgozik, mely támogatja az erdőtelepítést, hogy az a magánszektorban is megérje.

    A tavaszi erdősítési szezonban országosan 42 millió facsemetét ültettek el, ebből 22 milliót az állami erdőgazdaságokban.

    Mintegy 1400 hektár új erdőt telepítettek, jellemzően a magángazdálkodók erdősítették a mezőgazdasági művelésre nem, vagy kevéssé alkalmas területeket a Vidékfejlesztési Program támogatásával. A meglévő erdők megújítása során mintegy 8000 hektárra ültettek facsemetéket, és e téren az állami erdőgazdaságok szerepe a nagyobb, hiszen több fiatalításra váró idősebb erdőt kezelnek. Akác és nemes nyár csemetéből ültettek a legtöbbet, ezeket követik az őshonos tölgy- és hazai nyárfajok, az utóbbiaknál azonban a szakemberek inkább a természetesen megújulást segítik. Az erdőt többségét hazánkban természetes úton újítják meg.

    Idén várhatóan 6000 hektár erdő telepítésére adnak támogatást, 4800 hektárnyi erdőtelepítési kérelmet már jóváhagytak.

    Az erdőterületek érdemi növeléséhez hosszú távon ennél többre van szükség, hangsúlyozta a miniszter, ennek érdekében ősszel és jövő tavasszal mintaprogramokat indítanak. Az állami erdőgazdaságoknál az erdősítések mellett útmenti fásításokra és ökoturisztikai létesítmények fásítására is sor kerül. Felülvizsgálják és a kor követelményeihez igazítják az erdészeti szaporítóanyag-termeléssel kapcsolatos minisztériumi rendeletet, és csemetekerti mintaprogramot hoznak létre. Elkészítik az országos fásítási programot, hogy 2020 őszétől rendelkezésre álljon a megfelelő mennyiségű facsemete.

    Sulyok Ferenc: Az elültetett 42 millió csemete 15 százalékát a KEFAG Zrt. csemetekertjeiben nevelték
    Fotó: Rimóczi Irén

    A bugaci erdőket az I. világháború után indult alföldfásítási program keretében hozták létre, nélkülük futóhomok uralná a tájat. Előrejelzések szerint 50-100 év múlva minimálisra csökken a bükkös erdőklíma területe, felváltja az erdősztyepp klíma. Különösen fontos ezért a fásítás az Alföldön, ahol a klímakiegyenlítő hatású erdőterületek nélkül a mezőgazdasági termesztés lehetőségei is beszűkülnének, mondta Nagy István.

    A tavaszi fásítási program zárásának helyszínén, a KEFAG Zrt. Bugac 136 F közel 7 hektáros erdőrészletében 50 ezer feketefenyő-csemetét ültettek. A Kiskunság közepén, a homokbuckák közt ugyanis csak ez a fafaj képes zárt erdőállományt alkotni a már-már félsivatagi klímán, tudtuk meg Sulyok Ferenc vezérigazgatótól.

    A területen korábban is fenyves volt, a korábbi faállomány tavaly letermelték, tuskóit géppel kiemelték, és 60-70 centiméter mélyen megforgatták a talajt. A sorvégeken a fenyő helyett az őshonos szükre nyár csemetéit ültetik, mert a lombos szegélyek jó szolgálatot tesznek az esetleges erdőtüzek fékezésében.

    A KEFAG Zrt. élen járt a tavaszi erdősítésben, mintegy 4 milliót ültettek el 510 hektáron. A csemetéket az erdőgazdaság csemetekertjeiben nevelték, sőt további 2,5 millió csemetét értékesítettek a többi erdőgazdálkodónak.

    Nagy István, Zambó Péter fölgyügyekért felelős államtitkár és Sulyok Ferenc a Bugaci 136F erdőrészletnél
    Fotó: Rimóczi Irén