Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • A NAK anonim online kérdőíves felmérést végez az erdészeti szakirányítási tevékenységet végzők körében

    A cikk dátuma November 19th, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara partnereivel együttműködve a 2018. december 15-ig tartó időszakban anonim online kérdőíves felmérést végez az erdészeti szakirányítási tevékenységet végzők körében.

    A fenntartható erdőgazdálkodás egyik fontos biztosítéka az erdészeti szakirányítási tevékenység magas színvonalon ellátása. Ennek jogszabályi garanciáit az erdőtörvény és annak végrehajtási rendeletei tartalmazzák. A hatályos szabályozás folyamatban lévő felülvizsgálatának, és szükség szerinti módosításának megalapozása érdekében szükség van az erdészeti szakirányítási gyakorlat, illetve az erdészeti szakszemélyzet tapasztalatainak és javaslatainak az alapos ismeretére.

    Ennek érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárminisztériummal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóságával, valamint az erdészeti szakmai szervezetekkel (Országos Erdészeti Egyesület, Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége) együttműködve a 2018. december 15-ig tartó időszakban anonim online kérdőíves felmérést végez az erdészeti hatóság által erdészeti szakszemélyzetként nyilvántartott személyek körében.

     

    A kérdőív itt érhető el.

    Arra kérjük az érintett erdészeti szakirányítókat, hogy a kérdőív legfeljebb tíz percet igénylő kitöltésével segítsék a munkánkat.

     

    Forrás: NAK; Fatáj-online;

  • Sikerrel zárult az Élet az Erdőben című, az ágazati párbeszéd létrehozását célzó projekt

    A cikk dátuma November 10th, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Sikerrel zárult az Élet az Erdőben című, a magyarországi Natura 2000 erdők védelmének elősegítését, illetve a minél szélesebb ágazati párbeszéd létrehozását célzó európai uniós projekt. A WWF Magyarország és az Europa Media által szervezett zárókonferencián az erdészeti ágazat számos szereplője képviselte magát.

    Az öt éves Élet az Erdőben projekt keretén belül több mint 3.000 szakértő – erdőmérnökök, magán és állami erdőterületek gazdálkodói, hatósági szakemberek, a nemzeti parkok munkatársai, illetve természetvédők – vett részt itthoni és külföldi tanulmányutakon, szakmai fórumokon, információs napokon, terepi gyakorlatokon és előadássorozatokon, melyek a naprakész szakmai információk átadásán túl kiváló alkalmat nyújtottak közös gondolkodásra is. A megszólított célcsoportok így lehetőséget kaptak arra, hogy együttműködve keressenek megoldásokat a szakmai kihívásokra, megoszthassák tapasztalataikat, valamint együtt ismerkedjenek meg magyar és külföldi, a természeti folyamatokra jobban alapozó, fenntartható erdőgazdálkodási jó gyakorlatokkal.

    “A közös tudományos munka eredményeként elkészült szakmai kiadványok és online platformok mind hozzájárulnak a természetközeli erdőgazdálkodás széleskörű megismertetéséhez. Bízunk benne, hogy az erdőgazdálkodási útmutatók, a kidolgozott Natura 2000-es kezelési irányelvek, az Erdőtervezési Eszköztár, a számos szakmai kiadvány és kézikönyv, a laikus közönség számára is izgalmas animációs sorozat és projektfilm segít a természetközeli erdőgazdálkodás elméletének és gyakorlatának megismertetésében” – emelte ki Bódis Pál, a WWF Magyarország projektvezetője.

    Az ágazatra jellemző diverzitást a budapesti zárókonferecia előadói is jól reprezentálták. A jelenlévők megismerhették a projekt szakmai hátterének kialakítását, az elért eredményeket, hatásokat és azt, hogy milyen irányban kell folytatni az együttműködést. A felszólalásokat követő pezsgő diskurzus alátámasztotta: bár az egyes csoportok szakmai érdeke, nézőpontja olykor eltérő lehet, abban mindenki egyetért, hogy a Natura 2000 célok minél magasabb szintű elérése közös feladat és érdek, mely kizárólag együttműködéssel és folyamatos párbeszéddel valósítható meg.

    “Az Élet az Erdőben projektet sikerrel zárjuk, hiszen egy nagyon fontos, megalapozó lépést tettünk az erdészeti ágazati érdekcsoportok egymáshoz való közeledése és majdani szakmai kompromisszumok elérése felé. Munkánk egyik fontos eredményének tartjuk, hogy a projekten dolgozó partnerek, szakértők, valamint a programokon részt vevők behatóbban ismerték meg a természetközeli erdőgazdálkodás és a természetvédelmi erdőkezelés módszereit” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője. Hozzátette: “reményeink szerint e szemlélet iránti elköteleződés a gyakorlatban is hozzájárul majd a magyarországi Natura 2000 területek biodiverzitás-csökkenésének mérsékléséhez és az erdők védelmi funkcióinak erősítéséhez.”

    Forrás: Life in Forests  ;FATÁJ-online;

  • Érdemes jól ismerniük a hatályos játékszabályokat

    A cikk dátuma November 7th, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok  Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Az erdőgazdálkodók alapvető érdeke, hogy a gazdálkodásuk kiszámítható és tervezhető legyen. Ehhez érdemes jól ismerniük a hatályos játékszabályokat.

    Az erdőgazdálkodás szabályozásának változásai I.

    Az erdőknek gazdasági jelentőségük mellett számos más hasznosságuk is van, továbbá az erdők és az erdőgazdálkodás hatással lehet más személyek vagy szervezetek gazdasági tevékenységére, illetve közérdekű feladatellátására is. Az erdőket és erdőgazdálkodást érintő számtalan elvárás egyidejű érvényesítése pedig bizony esetenként érdekellentétekkel jár, vagy legalábbis az érdekek megfelelő összehangolását igényli.

    Néhány példa az erdő rendeltetései közül:

    –  gazdasági rendeltetések: faanyagtermelés, szaporítóanyag-termelés, földalatti gomba termelés, vadaskert, mezővédő erdő, oktatási-, kutatási célú erdő;

    –  védelmi rendeltetések: természetvédelem, talajvédelem, vízbázis-védelem, településvédelem, tájképvédelem, műtárgyvédelem, kulturális örökség védelem;

    –  közjóléti rendeltetések: parkerdő;

    –  különleges elhelyezkedésű erdők: árvízi védekezéssel érintett területen lévő erdők, honvédelmi, vagy határrendészeti területen elhelyezkedő erdők.

    Az erdőgazdálkodók mindezzel tisztában vannak, és a gazdálkodásuk korlátozásának tényét, illetve lehetőségét elfogadják. Konfliktusok abból adódnak, ha

    – a gazdálkodásuk korlátozására megalapozatlanul, vagy

    – megalapozatlan mértékben kerül sor, ha

    – a korlátozások nem kiszámíthatóak, illetve

    – nem tervezhetőek, továbbá ha

    – jelentős korlátozás esetén a korlátozás haszonélvezői – amely esetben ez felmerülhet – a korlátozás anyagi ellentételezéséről nem gondoskodnak.

    Az erdőtörvény 2017. szeptemberében befejeződő módosítása során a fenti felvetések rendezése elsődleges szempont volt, melynek keretében az alábbi módosításokra került sor:

    1. Az erdő rendeltetéseinek objektívebb alapokon nyugvó, és a tényleges elvárásokhoz igazított újradefiniálása, illetve az erdő elsődleges (kiemelt) rendeltetéséhez kapcsolódó indokolatlan privilégiumok megszüntetése.

    2. Az erdő rendeltetéseihez kapcsolódó elvárások, korlátozások tekintetében a legkritikusabb esetekre vonatkozóan (pl. természetvédelmi rendeltetésű erdők) meghatározásra kerültek a korlátozások lehetséges keretei, illetve felhatalmazást kapott a miniszter a korlátozások rendeletben történő részletes meghatározására. Annak elkerülése* érdekében, hogy az erdőgazdálkodással szemben támasztott elvárásokat és korlátozásokat az érintett szakterületek képviselői (hatóságok, állami kezelő szervek) túlzóan szubjektív módon, gyakorlatilag korlátok nélkül határozhassák meg.

    3. Pontosításra került a körzeti erdőtervezés, az erdőterv szerepe és tartalma. A körzeti erdőtervezés legfontosabb feladata – az erdők nyilvántartási rendszerének tízévente történő felesleges újraépítése, illetve a konkrét erdőgazdálkodási tevékenységek állami meghatározása helyett – az erdő aktuálisan nyilvántartott rendeltetéseihez kapcsolódó elvárások összehangolása, és ennek alapján az erdőgazdálkodás következő tíz évre vonatkozó kereteinek a meghatározása. A korábbiaktól eltérően immár elsődlegesen az erdőgazdálkodó elképzelési mentén.

    4. A hatályba lépő új rendelkezések azzal is védik az erdőgazdálkodók érdekeit, hogy már csak kivételes esetekben engedik a hatóságok számára az erdőterv alapján elvégezhető erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtást közvetlenül megelőző korlátozását. Ilyen esetek korábban gyakran előfordultak, mely kiszámíthatatlanná és tervezhetetlenné tette az erdőgazdálkodást.

    5. A törvénymódosítás további fontos eleme a magánerdőkre vonatkozóan az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozása esetén az állami kártalanítási kötelezettség előírása. Ezzel megvalósítva az erdők többcélú hasznosításához kapcsolódóan a gazdálkodók és a társadalom közötti közös és arányos teherviselést.

    Forrás: NAK/Szalai Károly;   FATÁJ-online