Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • A MEGOSZ Egerváron tartotta az éves találkozóját

    A cikk dátuma October 9th, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

    Erdőtulajdonosok, szakmai szervezetek és a szakigazgatási intézmények képviselőinek meghívásával tartotta meg éves találkozóját  Egerváron a reneszánsz várkastélyban a Magánerdő-tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége.

     A Zala és Vas megye határán lévő, mintegy ezer lakosú község, Egervár a nevét a mocsaras környezetében gyakori égerfából és a XIII. században már létező várának a településnévben megjelenítéséből származtatják. A kastély Közép-Európa egyik legjelentősebb reneszánsz emlékműve.

     

    A ponyvával lefedett kastély udvaron volt elegendő hely a nagyrendezvény népes közönsége számára. Az elnöki pódiumon pedig olvashattuk az esemény jelmondatát: Aki fát ültet, a jövőre gondol!

     

     

    A megnyitó után a várkastély előtti parkban a parkoló körül és a településig vezető út mellett a nagyrendezvény résztvevői fákat ültettek. Tölgyet és az út mentén hársat. Az elültetett fák a Hajdu Tibor fasor nevet kapták.

    MEGOSZ 2018. évi Országos Találkozó – 2018.10.04.

     

    Still1008_00001

     

     

    Dr. Bitay Márton Örs és Mocz András  leplezte le az emlékkövet.

     

    http://hazaivadasz.hu/app/uploads/2018/10/Still1008_00014.jpg

     

    Hajdu Tibor emlékkövénél dr. Sárvári János, az OEE Könyvtárának őre mondott beszédet, majd Zambó Péterrel az OEE elnökével elhelyezték a tisztelet és emlékezés koszorúját.

         

    Foto: Nagy László

    http://hazaivadasz.hu/app/uploads/2018/10/Still1008_00015.jpg

    Tisztelt Egybegyűltek!

    Azért vagyunk most itt, hogy felavassuk a Hajdu Tiborról elnevezett fasort. Ilyenkor méltatják a névadó szakmai munkásságát, életútját, felemlegetik elért eredményeit és hogy milyen kitüntetések birtokosa volt. Jó esetben beleszövik ebbe a munkás életbe az illető egyéniségének különlegesen erős vonásait, de az emberről magáról általában kevés szó esik. Pedig, ha valaki, akkor Te Tibor olyan ember voltál, aki szeretetre méltóságával, emberségével, végtelen empátiájával mindenkit örökre magához vonzott, aki egyszer megismerte. Itt, az egervári temetőben, 11 évvel ezelőtt több, mint ezren búcsúztattunk. Soha nem láttam még megemlékezésen ennyi gyászolót, mert senki sem tudott távol maradni onnan, ahol egy olyan embert temettünk el, akire mindenki szeretettel emlékezett. Nem tudom, hogy voltak-e Tibornak ellenségei, de az csak olyan ember lehetett, aki nem ismerte személyesen őt.

    Mikor megpróbáltam összeszedni a gondolataimat ehhez a megemlékezéshez folyvást attól tartottam, hogy ne mondjak olyan sokszor idézett gondolatokat, mint hogy az “ilyen embert jókedvében teremti az Isten”, vagy hogy “Mindig a legjobbak mennek el”. Mégsem tudom elkerülni, mert mindkettő rólad szól Tibikém!

    Ha visszanézel ránk a rólad készült képekről, akkor egy olyan embert látunk, amilyennek gyerekkorunkban egy erdészt, nagybetűvel az ERDÉSZT elképzeltük. Szakállas, magas, egyenes tartású, tiszta tekintetű, mélyhangú, szülőfölded gyönyörű tájszólásával és sugárzott belőled az élet és az emberek szeretete, a megértés, a segíteni akarás, a humor és a derű, ami szerencsére csak ritkán hagyott el.

    Mi évfolyamtársaid, több mint 30 évig ismerhettük kedves személyiségedet. Együtt voltunk katonák, egyetemisták és a közös szakma, a gyakori találkozóink később sem engedték meg, hogy eltávolodjunk egymástól. Ott a katonaságnál lettünk évfolyam és Te már akkor is ennek az évfolyamnak az elnöke voltál. Utoljára 2007-ben voltál velünk együtt a 25. évfolyamtalálkozónkon, Sopronban. Lefogyva, megritkult hajjal és a fekete szakállad nélkül álltál az elnöki asztalnál. De ha becsuktuk a szemünket, amíg beszéltél, akkor az Te voltál megint és áradt belőled a jókedv, a bölcs derű, az életszeretet, az együvé tartozás. Azt mondtad a betegséged egy kegyelmi állapot, mert Te annak tartod, hogy emiatt olyan sokan keresünk meg telefonon, ülünk az ágyad mellé és most így mennyivel többet tudsz velünk együtt lenni, mint korábban a sok munka és elfoglaltság között. Látod még akkor is másokra gondoltál, akiket nagy szívedbe fogadtál egy életre.

    Méltatlanul rövidre szabott életedet áthatotta az erdő, a vad és az erdész szakma szeretete. Pókaszepetken születtél, a Ferenceseknél jártad ki Esztergomban a középiskolát és ez nem volt igazán jó ajánló levél akkoriban az egyetemi felvételinél. Téged is csak második próbálkozásra vettek fel, bár az elért pontszámod bárki másnak elég lett volna a sikeres felvételihez. Te akkor sem csüggedtél, hanem egy éven keresztül elmentél favágónak szülőfölded erdeiben. Megismerted és emberül álltad a rendkívül nehéz fizikai munkát és később is ennek az időszaknak mindig csak a szépségeiről meséltél nekünk.

    Mikor felvettek az  Erdészeti és Faipari Egyetemre, szeretett Alma Materünkben is más szelek fújtak, hiszen befogadták és engedték a selmeci hagyományok ápolását így ennél jobb időszakban nem is kerülhettél volna oda. Mindig elsők között voltál a hagyományok őrzésében és gyarapításában, legendás valéta elnökévé váltál a tanuló ifjúságnak. Később is egyik legnagyobb megtiszteltetésnek érezted, amikor évtizedek múlva meghívást kaptál az egyetemi államvizsga bizottságba. Végtelenül vigyáztál, hogy jól kérdezd a megszeppent delikvenseket, ne riaszd meg őket és mindent megtettél, hogy oldott hangulatban, tudásuk legjavát adják a vizsgán.

    A végzés után hamar megtaláltad azt a szakterületet, ahol kiteljesíthetted elhivatottságodat, tudásodat és szorgalmadat. Az erdőrendezők között találtad meg a helyed és természetesen nem hagytad el Zala megyét és annak gyönyörű erdeit. Rövid időn belül a Zalaegerszegi Erdőtervezési Iroda igazgatójának neveztek ki. Az összevonások után rád bízták az erdők tervezésének és felügyeletének vezetését is és meghatározó alakja lettél a megyei erdészeti igazgatásnak. Munkatársaid javarészt a barátaid is voltak egyben és ezért is nagyon nehezen élted meg a kényszerű létszámcsökkentéseket és átszervezéseket. Bár igyekeztél nem beszélni erről, de mindannyian éreztük, hogy igénybe vettek és megviseltek az ezzel kapcsolatos döntési kényszerhelyzetek.

    Sok társadalmi feladatot is magadra vállaltál. Az Országos Erdészeti Egyesület Zalai Helyi Csoportjának több cikluson keresztül voltál szeretett és mindenki által tisztelt elnöke. Ezt a megbízatásodat is arra használtad fel, hogy az egyre növekvő számú tagságnak kiváló programokat, az Egyesületnek pedig megbecsülést szerezz a szakmán belül és azon kívül is.

    Másik nagy szerelmed a vadgazdálkodás és a vadászat volt. Itt is hosszú időn keresztül elláttad a Zala Megyei Vadászszövetség elnöki tisztét. Bizony ez a terület sem volt konfliktusoktól mentes és rendkívüli diplomáciai érzékedet, kompromisszum készségedet kellett latba vetni a problémák megoldásához. Ha ez sem segített, akkor bámulatos humorérzékeddel tudtad a megoldás irányába terelni az eseményeket. A rád jellemző szerénységgel ebben a magas pozícióban sem a trófeák, hanem inkább a vadászélmények, emlékek gyűjtését tartottad a legfontosabbnak.

    Az erdészek, vadászok és a civil társadalom is elismeréssel adózott áldozatos munkádnak. Megkaptad a Pro Silva Hungariae kitüntetést, a Magyar Vadászatért emlékérmet, a Hubertus keresztet, a Pro Urbe Zalaegerszeg kitüntetést. Emlékedet a szentgyörgyvölgyi szálalóerdő kopjafája is őrzi, amit 2011-ben, az Egyesületi Vándorgyűlés keretélben avattak fel.

    Gyönyörű Családod, Feleséged és Kislányaid körében próbáltál újra feltöltődni és erőt gyűjteni az újabb eléd toluló feladatok elvégzéséhez. Mindemellett sohasem feledkeztél meg a barátságok, a szakmai, emberi kapcsolatok ápolásáról sem.

    Sosem tudjuk meg, hogy a számtalan stresszhelyzet, szinte megoldhatatlan probléma mekkora szerepet játszott abban, hogy megtámadjon a szörnyű betegség és bármennyire nyílt és tiszta szívvel vetted fel ezzel is a harcot mégis 51 évesen elvesztettünk. Egy szakma gyászolt akkor és egy szakma érzi most is a hiányodat és annak a hiányát, amit emberségeddel te képviseltél közöttünk.

    A hálás a magánerdős társadalom is szeretné kifejezni tiszteletét és megbecsülését Hajdu Tibor erdőmérnök és vadgazda mérnök iránt és ezért a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének vezetése úgy határozott, hogy emlékére Egerváron, nyugvóhelyén fasort telepít és avat fel. Köszönet és hála érte!

    Tibikém nem felejtünk el!

     

    A közös faültetésben segítettek a helyi iskolás gyerekek, akik utána fákhoz, erdőkhöz kapcsolódó programokon vettek részt.

     

     

    A faültetés és névadás ünnepélyes percei után az Egervári várkastélyban a köszöntésekkel megkezdődött a hivatalos program.

     

    Az első köszöntő beszédet Dr. Bitay Márton Örs az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára tartotta.

    „Gondoskodnunk kell, hogy az ország népével megszerettessük a fát és az erdőt, társadalmi akcióval biztosítsuk hazánk lakosságában az erdő megbecsülését, az erdő kultuszát.” Bitay Márton, földügyekért felelős államtitkár Kaán Károly erdőmérnök, gazdaságpolitikus gondolataival nyitotta meg a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos szövetségének éves találkozóját.

    Dr. Bitay Márton Örs a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) éves találkozóján arról beszélt, szeretnék, hogy a magyar erdőgazdálkodás alapját, hátterét adó jogszabályok modern, hatékony természetvédelmi szabályrendszeren alapuljanak. Ez “az értelmes és bevált eszközöket tovább bővítheti majd”, ezzel is segítve a klímaváltozás lassítását, másrészt “az értelmetlen, felesleges, a gazdálkodókat hátrányosan érintő szabályokat pedig minél inkább kigyomlálja”. Ilyen jogszabályi környezetre és új hatósági szemléletre van szükség, ami a magánerdő-gazdálkodóknak sokkal nagyobb teret biztosíthat majd.

    Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy a jelenlegi számítások szerint a Földön a Kárpát-medence az egyik leginkább kitett területe a klímaváltozásnak. Mivel “nincs lét, nincs ember, nincs éghajlat” erdő nélkül, ezért nagyon fontos felismerni a magyar erdőkben rejlő természeti erőforrást és kincset, illetve megtanulni mindezzel még jobban gazdálkodni. A mezőgazdaság más területein egy-egy döntés azonnali változtatásokkal jár, de az erdőgazdálkodásban évtizedekre van szükség, hogy kiderüljön egy lépés helyessége. Nagy hangsúlyt kell tehát fektetni a tudományos kutatásokra, mert olyan tempóban változik a klíma, hogy bizonyos fafajok a végfelhasználásukra szánt 80-100-150 év múlva már nem biztos, hogy megállják a helyüket.

    Az Agrárminisztérium elismeri és támogatja a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének munkáját és így a tárca szervezeti felépítésében, a Földügyekért Felelős Államtitkárság keretei között ismét megtalálható a Magán Erdőgazdálkodási Osztály.

    A kormány egyik kiemelt célja, hogy az ország területének fával borítottsága elérje a 27 százalékot. Meg kell tanulnunk újra az erdőből, az erdővel együtt élni, érintetlenül hagyva annak önmagát megújító képességét- hangsúlyozta az államtitkár. Ahhoz azonban, hogy ezt megtehessük, már gyermekkorban meg kell ismerni az erdőt. Hatalmas munka vár a földtulajdonosokra, az erdőtulajdonosokra és az erdészeti szakemberekre is egyaránt. Kiváló minőségű fasorokat, erdősávokat, erdőket kell létrehozni, hogy a tulajdonosok a fából, az erdőből tovább tudjanak fejlődni.

    Jelenleg a 2 millió hektár magyar erdőnknek több mint 40 százaléka magánkézben van. Ezt a közel 900 ezer hektár erdőt 550 ezer erdőtulajdonos birtokolja. A rendszerváltás óta hazánkban a magán erdőtulajdonosok 200 ezernél is több hektár erdőt telepítettek. Ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy az egy főre jutó erdőterület mértéke tekintetében Magyarország az Európai Unió élvonalába kerüljön.

    Még ebben a kormányzati ciklusban szeretnék végiggondolni azokat a jogszabályváltozásokat, amelyek a magánerdő-gazdálkodók tevékenységét segítenék – mondta az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára  Egerváron.

     

    Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt, hogy a magánerdő-gazdálkodók számára stabil birtokszerkezet kialakítására van szükség a jogalkotási bizonytalanságok felszámolásával. Jelenleg mintegy 850 ezer hektár magánerdő van az országban több mint félmillió magánszemély tulajdonában, az esetek nagy részében akár száz fősnél is nagyobb létszámú tulajdonosi közösség birtokában.

    A magánerdők 20%-án formailag rendezetlen, további 30-40%-án pedig jogilag bizonytalan a földhasználat. Ennek a helyzetnek a megoldása a legsürgetőbb, ezért napi szintű feladatot jelent a jogalkotók számára. Az osztatlan közös tulajdon felszámolására indított kormányzati programba ezért a magánerdőket indokolt lenne bevonni, emellett az öröklés szabályozásának módosításával a birtokok további elaprózódását meg kell akadályozni.

    Az agrárkamara elnöke szerint szükség lenne az erdőtelepítések, fásítások támogatására, illetve az erdőgazdálkodás és a természetvédelem közötti, “hol békésebb, hol paprikásabb viszony” nyugodt mederbe terelésére.

    El kell érni, hogy az erdészeti intézkedésekre a lehető legtöbb forrás álljon rendelkezésre 2020 után, valamint az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó támogatási intézkedéseket a tényleges ágazati célokkal minél nagyobb összhangban kell kialakítani. Azon ágazati feladatokra pedig, amelyek megvalósítását uniós forrásból nem lehet finanszírozni, a hazai költségvetésből szükséges forrást biztosítani.

     

     

    Gyerkó Gábor, Egervár polgármestere köszöntötte a résztvevőket és röviden ismertette a községet és történetét.

    Egervár Zala és Vas megye határán, Zala megye északi részén, a Sárvíz-patak völgyében fekszik (a falu tengerszint feletti magassága 217 méter). Keletről Vasboldogasszonnyal, délkeletről Zalaszentlőrinccel, délről Zalaegerszeggel, délnyugatról Nagypálival, nyugatról Lakheggyel, északról a Vas megyei Győrvárral határos. Két – a történelemben egymás mellett élő – település, Egervár és Dénesfa összeolvadásával jött létre. Egervárt 1281-ben, Dénesfát 1404-ben említik először írott forrásaink.

    Egyik legnagyobb büszkeségünk a település központjában álló 500 éves katolikus templomunk valamint a teljes megújulás előtt álló, 700 éves reneszánsz várkastélyunk. Emellett büszkék vagyunk a rendezett és folyamatosan gondozott faluközpontunkra is. Gasztronómiai ínyencségekkel is várjuk a hozzánk látogatókat, köszönhetően a településen és környéken évek óta sikerrel működtetett falusi vendégházaknak. A helyben élők régió szerte híresek vendégszeretetükről és vendéglátásukról.

     

     

    A MEGOSZ mintegy ezer tagot számlál, de több mint 38 ezren vannak azok, akik magánerdőket kezelnek. Mocz András, a szervezet elnöke felhívta a figyelmet, hogy mintegy 200 ezer hektárnyi terület válhat gondozatlanná, ha az év végén megszüntetni tervezett, megbízásos jogviszonyban történő erdőgazdálkodás lehetőségét nem hosszabbítják meg 2020-ig. Kitért arra is, hogy a magánerdőkben évente átlagosan 1.500 közmunkást foglalkoztattak az elmúlt években, de egyre nehezebb munkaerőt találni, ami indokolttá teszi az erdészeti technológia gyors és nagymértékű fejlesztését. Céljaik között szerepel, hogy a magánerdő-tulajdonosok számára hitelprogram induljon, és szeretnék, ha a területalapú uniós támogatást kiterjesztenék a magánerdőkre is. Tovább küzdenek azért is, hogy a tűzifa 27 százalékos áfáját 5 százalékra mérsékeljék – tette hozzá a Megosz elnöke.

    Ahogy már említettem, a köszöntőkkel párhuzamosan a gyerekekneknek erdőtűzzel és más, az erdőkkel, a fákkal kapcsolatos foglalkozások voltak.

     

    A köszöntőbeszédek után adták át a Rimler Pál emlékérmeket.

    A MEGOSZ elnöksége úgy határozott, hogy 2018-tól évente három, a magánerő gazdálkodásban kiemelkedő tevékenységet végző kollégát tüntet ki munkássága, életútja elismeréseként Rimler Pál éremmel.

    2018-ban az elismerést

    Vas László erdésztechnikus és agronómiai üzemmérnök,

    Nádas József erdőmérnök és

    Dr. Gácsi Zsolt erdőmérnök úr kapja.

    Az emlékérmek átadásánál elhangzott méltatások:

    Vas László, erdésztechnikus

    Vas László 1964-ben kapott erdésztechnikusi oklevelet Sopronban, majd elvégezte a felsőfokú mezőgazdasági technikumot. Később agronómiai üzemmérnöki diplomát is szerzett Keszthelyen.

    1972-től nyugállományba vonulásáig a Miklósfai Szövetkezetnél, majd annak jogutódjainál dolgozott erdészként, erdészeti ágazatvezetőként, elnökként, vezérigazgatóként, tanácsadóként.

    Az erdőt nem csak munkájának, hanem hobbijának is tekintette. Neki köszönhető, hogy a Szövetkezet erdőgazdálkodásának színvonala már abban az időben is meghaladta a térség átlagát. Irányításával létesült a Miklósfai Arborétum és több száz hektár erdőtelepítés.

    A rendszerváltás után, a Szövetkezet által kezelt erdők magánkézbe adásánál is kulcsszerepet játszott. Felismerve, hogy az eredményes erdőgazdálkodás csak nagyobb üzemméret mellett lehetséges, sikerült a részarány tulajdonok nevesítését úgy szerveznie, hogy a magántulajdonosok jelentős része ismét a Szövetkezetet, illetve jogutódjait bízta meg erdeinek kezelésével és ez ma is működik. A Miklósfai Arborétum magánkézbe kerülése után is megőrizte arborétum, parkerdő jellegét és Nagykanizsa kedvelt kirándulóhelye.

    Ehhez szükség volt személyes meggyőző erejére, ami nyugodt természetéből, szerénységéből eredt. Mindig a közösség, az általa nagyon szeretett erdő érdekében dolgozott, nem az egyéni haszonszerzés vezérelte.

    Az a 890 ha magánerdő, amit a Miklósfa-Erdő Zrt. ma is egyben kezel, nem tartani itt, ha Vas László ezt nem alapozza meg! Üdv az Erdésznek!

    Nádas József, okleveles erdőmérnök

    Nádas József 1949. augusztus 3.-án született a Somogy megyei Felsőzsitfán, ahol édesapja – későbbi Bedő Albert Díjas és Vas diplomás erdőmérnök- az ottani erdőgondnokság vezetője volt.

    A családi hagyományt folytatva, Nádas József a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán szerzett erdőmérnöki diplomát 1973-ban.

    1973-tól a Kaposvári Erdőrendezőségnél terepi erdőrendezőként dolgozott, 1976-tól a Marcali körzetben volt erdőfelügyelő, 1979-től – művelési csoportvezetőként – a Kaposvári Erdőfelügyelőség erdőműveléssel kapcsolatos teendőit fogta össze.

    1982-ben lett a Kaposvári Erdőfelügyelőség igazgatóhelyettese, majd 1995-től igazgatója. 1997-ben az Állami Erdészeti Szolgálat Kaposvári Igazgatóságának igazgatójának nevezték ki, 2007. január 1-től a jogutód Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának igazgatói teendőit látta el egészen 2009-i nyugdíjba vonulásáig.

    Nagy szerepe volt az erdészeti hatósági informatika fejlesztésében, különösen a térinformatika területén, valamint a privatizáció utáni magán-erdőgazdálkodás beindításában, fejlesztésében. Az általa vezetett kaposvári igazgatóság országosan is elismert eredményeket ért el az erdőtelepítési, fásítási és erdészeti vidékfejlesztési, valamint környezetvédelmi programok szervezésében és gyakorlati végrehajtásában. Munkássága alatt csökkent az erőfelújítási hátralék,   csökkent a vadkár, nőtt az éves vadlelövés, nőtt a fakitermelés, beindult a magánerdő gazdálkodás, 10% alá csökkent a kezeletlen erdők aránya,  sikerült elérni, hogy Somogy megyében évente 70 millió darab csemetét termeljenek és évente több mint 2000 hektár új erdőtelepítés valósuljon meg, zömében a magán szektorban.

    Megfelelő szinten beszél németül, angolból középfokú (C) állami nyelvvizsgát is tett. Jó kapcsolatokat ápolt az erdélyi és német kollégákkal.

    1968. óta tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek, a Kaposvári helyi csoportnak egy cikluson át elnöke is volt. 1998-tól 2009-ig a Somogy Megyei Vadgazdálkodási Tanács tagja, 1998-tól nyolc évig az Országos Erdészeti Tanács tagja. Részt vett az 1996. évi erdőtörvény és végrehajtási rendeletének szerkesztésében.

    2004-ben Bedő Albert díjban részesült, 2004-ben Somogy polgáraiért díjat kapott, míg 2007-ben a Somogyi Erdőkért díjjal ismerték el munkáját.

    Dr. Gácsi Zsolt (Ph.D.), okleveles erdőmérnök

    1971-ben született Kiskunfélegyházán.

    Az általános iskolai tanulmányok befejezése után édesapja nyomdokaiba lépett és jelentkezett a Szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolába. (Érdekesség: édesapja évfolyama volt az első, Gácsi Zsolt évfolyama volt az utolsó 4 éves képzésben résztvevő évfolyam).

    Évfolyamelsőként érettségizett, majd 1989-ben felvételt nyert az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karára. Közösségi és tanulmányi munkáját az egyetemi évek alatt Köztársasági Ösztöndíjjal, végzéskor “Kiváló” minősítésű diplomával és Alma Mater díjjal ismerték el.

    Bár a KEFAG Zrt. ösztöndíjasaként biztos állás várta, vezérigazgatói engedéllyel az egyetemen maradt nappali Ph.D. képzésben. Szodfridt István professzor úr javaslatára és témavezetésével az alföldi erdők térségi vízháztartásban betöltött szerepét kutatta.

    Gyakorlati tapasztalatai az alföldi erdőgazdálkodáshoz, azon belül is a magánerdő-gazdálkodáshoz kötötték. A nappali doktorképzés 3 éves időszakának leteltével – 1997-ben – a KEFAG Zrt. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központjában kapott kutató-szaktanácsadói állást. A talajlaboratórium vezetésén túl a magánerdő gazdálkodás, azon belül erdőtelepítések tervezése-, szervezése, szaktanácsadás, szakirányítás tartozott a feladatai közé. A gyakorlatban eltöltött évek alatt is folytatta a tudományos kutatómunkát, melynek eredményeként 2002-ben “summa cum laude” minősítéssel doktorált. Ezzel az erdőmérnökök azon szűk táborába lépett, akik nem valamely tudományos műhely falai közt, hanem a gyakorlatban végzett munka mellett szereztek tudományos fokozatot.

    Időközben megalapította a Kiskunsági Erdő-Gazda Kft.-t, melyet kezdetben a KEFAG Zrt. leányvállalataként, majd 2002-től magántulajdonú cégként vezet. E cég nevéhez mintegy 3400 hektár új erdőtelepítés. 1200 hektár erdőt erdőgazdálkodóként, illetve több száz hektár erdőt szakszemélyzetként való kezelését végzi.

    Tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek, a MEGOSZ-nak, 2013 és 2017 között a NAK Bács-Kiskun Megyei Országos Küldötte volt.

    3 évig titkára, majd újabb 3 évig elnöke volt az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Erdészeti Munkabizottságának.

    Dr. Bondor Antal meghívására több éven keresztül tartott előadásokat egyetemi hallgatók számára erdőtelepítések tervezése-, szervezése témakörben.

     

    A fentieken túl a MEGOSZ elnöksége úgy határozott, hogy a 2017-ben megkezdett, és 2018-tól elnökségi döntés alapján évente MEGOSZ emlékérmet adományoz azon személynek, vagy társaságnak, akik, amelyek munkásságukkal kiemelkedően szolgálták a magán erdőgazdálkodás ügyét.

    2018-ban a MEGOSZ emlékérmet az Andreas STIHL Kereskedelmi Kft. vezetésének és a VALKON 2007 Kft. vezetésének adták át.

    Az emlékérmeket Bakon Gábor ügyvezető igazgató (Andreas STIHL Kereskedelmi Kft.) és Jócsák Attila, kereskedelmi igazgató (VALKON 2007 Kft.) vette át.

    Az emlékéremmel a MEGOSZ köszönetét fejezte ki az Andreas STIHL Kereskedelmi KFT. vezetésének a technikai fejlesztések és technológiák folyamatos átadásáért, gépbemutatók tartásáért, valamint a Szövetség pártoló tagi támogatásáért. Továbbá az emlékéremmel köszönetüket fejezték ki a VALKON 2007 KFT. vezetésének a műszaki innováció és a legújabb fejlesztésű gépek bemutatásával nyújtott segítségért, valamint a Szövetség pártoló tagi támogatásáért.

     

     

    A díjak átadása után a hévizi Musica Antiqua Együttes, a hely szelleméhez igazodva reneszánsz zeneműveket adott elő. ( az együttes  37 éve ad elő középkori zenét, és számos díj között között elnyerték Zala megye Príma díját,.) A Musica Antiqua Együttes 1977-ben alakult Hévízen Adorján József karnagy vezetésével az Illyés Gyula Általános Iskola tanulóiból és elsősorban a régi zene előadását tűzte ki célul. A kamarazenekar jellegzetes, egyedi hangzását a furulyák és a vonós hangszerek hangszíneinek különleges összhangja határozza meg. Hangversenyeiken alaprepertoár a reneszánsz és barokk zene, de emellett klasszikus illetve a zenekar számára íródott XX. századi zenét is tolmácsolnak. Az együttes korhű reneszánsz kosztümökben lép fel, vizuálisan is igazodva az előadott zene hangulatához.

     

    Az Ebéd előtti szabad időben a várkastély előtti parkban, verőfényes őszi napsütésben meg lehetett tekinteni a a STIHL és VALKON   Kft. gépbemutatóit.  ( A rendezvény teljes ideje alatt folyamatos volt a bemutató látogatására )

     

    Ebéd után pedig a szakkonferencia szakaszban az alábbi előadások hangzottak el:

     

    Nagy Attila (Agrárminisztérium EMVA Stratégiai Főosztály vezetője): A vidékfejlesztési program erdészeti jogcímeinek helyzete és a várható kifizetések ütemezése

    A vidékfejlesztési program erdészeti jogcímeinek helyzete és a várható kifizetések ütemezése

     

     

    dr. Czimber Kornél PhD. (Soproni Egyetem): Informatika alkalmazási lehetőségei az erdőgazdálkodásban

     

     

    Budavári Ágnes (Naviscon): Terepi Erdészeti Információs Rendszer alkalmazásának lehetőségei a magánerdőkben

    Terepi Információs Rendszer alkalmazásának lehetőségei a magánerdőkben

     

     

    dr. Nagy Dániel (NÉBIH): Erdőtűz megelőzésének alapvető kérdései, kihívásai

    Erdőtűz megelőzésének alapvető kérdései

     

     

    Hován István Iván (erdőfelügyelő, Vas Megyei Kormányhivatal): Magán erdőgazdálkodás az Őrségben

     

    Köszönjük vendégeinknek, előadóinknak, hogy jelenlétükkel megtisztelték, köszöntőikkel, előadásaikkal emelték rendezvényünk színvonalát.

    A rendezvényen készült képeket az alábbi linkeken találják:

    http://hazaivadasz.hu/2018/10/08/megosz-2018-evi-orszagos-talalkozo-2018-10-04/

    A MEGOSZ országos nagyrendezvényéről további fényképeket a Híralbumok képgalériában böngészhet, a szövegkapcsolóra kattintva!

    Itt elérhető 105 MM fotó, ami az eseményen készült:

    Itt pedig 68 NL (OEE) fotó érhető el.

     

    Forrás: FATÁJ-online; OEE; Hazai Erdész;

  • Magánerdő-tulajdonosok és gazdálkodók éves találkozója Egerváron

    A cikk dátuma October 8th, 2018 József Duska Nincs hozzászólás
    Erdőtulajdonosok, valamint a szakigazgatási intézmények és szakmai szervezetek képviselőinek meghívásával tartotta meg éves találkozóját pénteken a várkastélyban a Magánerdő-tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ).

    Aki fát ültet, az a jövőre gondol, ezt az örök érvényű igazságot választották mottónak a találkozó szervezői.

    – Az ország erdeinek 44 százaléka került magántulajdonba a kárpótlások, illetve részaránykiadások folytán. A magánerdők nagy részén tisztességes, szakszerű gazdálkodás folyik, azonban a társadalom nem ismeri, nem ismeri el a munkánkat, pedig az ország területének erdősültsége most már 22 százalékhoz közelít. Növekszik az erdősültség, az ágazat a gazdaságban meghatározó tényezőnek számít. Szövetségünk feladata a szakmai érdekképviselet ellátása annak érdekében, hogy az erdészeti ágazat szereplőinek véleménye épüljön be a jogszabályokba. Ennek a munkának már van eredménye, joggal vagyunk bizakodók – mondta többek között Mocz András, a MEGOSZ elnöke.

    A Hajdu Tibor fasor egyik fáját ülteti el Mocz András, a MEGOSZ elnöke, mellette (balról) Luzsi József tiszteletbeli elnök, Győrffy Balázs, a NAK elnöke, Manninger Jenő országgyűlési képviselő, dr. Bitay Márton Örs államtitkár, Gyerkó Gábor, Egervár polgármestere Fotó: Pezzetta Umberto/Zalai Hírlap

    A szakmai szervezet találkozóját üdvözölte dr. Bitay Márton Örs, az Agrárminisztérium államtitkára, aki beszédében nehéz időszaknak minősítette a mostanit, mivel – mint közölte – számítások szerint a Kárpát-medence területe a klímaváltozásnak leginkább kitett vidékek közé tartozik. Jelenünkben kulcsszerepet játszanak a fák, az erdők. Utóbbiakat fontos természeti erőforrásként jellemezte, s mint mondta, meg kell tanulni még jobban gazdálkodni ezzel a kinccsel. Ennek érdekében a tudományos kutatások fontosságára hívta fel a figyelmet. Segítőkészségéről biztosította az ágazat képviselőit abban, hogy az erdőgazdálkodás hátterét adó jogszabályok modern, hatékony természetvédelmi szabályokon alapuljanak, amelyek hozzájárulnak a klímaváltozás lassításához. Ugyanakkor a gazdálkodókat vegzáló, értelmetlen szabályok kigyomlálását is szükségesnek említette a korszerű jogszabályi környezet kialakítása során.

    Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az erdőgazdálkodással kapcsolatos kihívások közül négy témát emelt ki. A magánerdő- gazdálkodás fejlesztését, ami magában foglalja a stabil birtokszerkezet kialakítását. A hatékonyabb ágazati kommunikáció szükségességéről, majd az erdőtelepítések és fásítások segítéséről is szólt. Negyedikként az erdőgazdálkodás és a természetvédelem közötti, nem mindig békés viszony megfelelő keretek közé foglalásának szükségességét említette.

    A találkozó résztvevői az egervári iskolásokkal együtt a várkastély mellett fasort telepítettek és emléktáblát lepleztek le családtagjai jelenlétében a 2007-ben elhunyt Hajdu Tibor erdőmérnök, vadgazdálkodási szakmérnök, a megyei erdészeti hatóság volt igazgatója tiszteletére. A magánerdősök országos találkozója délután szakmai előadásokkal folytatódott.

    Forrás:  ZAOL  a Zala megyei hírportál

  • Megváltozott az Interaktív Erdőtérkép elérési útvonala

    A cikk dátuma October 3rd, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

    vegetacios_terkep_20180528A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tájékoztatja az érdeklődőket, hogy megváltozott az Interaktív Erdőtérkép elérési útvonala. Az új felület a jövőben https protokollt, illetve számos új funkciót alkalmaz, így még inkább felhasználóbarát módon működik a továbbiakban.

    Az Interaktív Erdőtérkép új elérési útvonala: https://erdoterkep.nebih.gov.hu

    A webes felület új funkcióiról a térkép baloldali legördülő menüjének segítségével tájékozódhatnak.

     

    erdoterkep

     

    Forrás: NÉBIH; ERDŐ-MEZŐ ONLINE;

  • Módosult az erdővédelmi bírság mértéke

    A cikk dátuma October 3rd, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

    A Magyar Közlöny 2018. szeptember 25-i számában megjelent és 2018. október 11-én hatályba lép az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról szóló 143/2009 (VII.6.) kormányrendelet módosításáról szóló 169/2018 (IX.25.) kormányrendelet.

    A jogszabályi változások az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Evt.) 2017. évi módosításával állnak összefüggésben, és a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos eljárás során alkalmazott erdővédelmi bírságok mértékeit érintik (143/2009 (VII.6.) kormányrendelet 4. § (4) bekezdése).

    A rendelkezés módosítására a következők miatt volt szükség:

    A faanyagkereskedelmi-lánc tagjai jogsértéseinek szankcionálására vonatkozóan az Evt. a módosítást követően egy általános bírságolási rendelkezést tartalmaz (Evt. 108. § (4) bekezdése), amelynek a konkrét esetköreit így az alkalmazandó bírságtételek egyidejű meghatározásával a 143/2009 (VII.6.) kormányrendeletet kell részletesen kifejteni. A törvénymódosítást követően a 143/2009 (VII.6.) Korm. rendelet módosítására ugyan sor került, de a faanyagkereskedelmi-lánc tagjainak bírságolandó jogsértései csak hiányosan voltak meghatározva a jogszabályban. Ezt pótolja a most megjelent módosítás.

    Az új kormányrendelet a módosítással az alábbi kötelezettségek nem teljesítése esetére határoz meg erdővédelmi bírságot:

    • Az illegális kitermelések megakadályozása illetve a fatermék lekövethetőségének érdekében a faanyagkereskedelmi-lánc szereplőinek a megfelelő nyomonkövethetőségi eljáráshoz kapcsolódó dokumentációs rendszert kell működtetnie, amely kötelezettség be nem tartása esetén a bírság mértéke 100 000 Ft -3 500 000 Ft.
    • A faanyagkereskedelmi-lánc szereplője köteles a fent részletezett dokumentációs rendszer adatait öt évig megőrizni és azokat az erdészeti hatóság kérésére, számukra rendelkezésére bocsátani. Mindezek elmulasztása esetében az erdővédelmi bírság mértéke: 100 000 Ft – 2 000 000 Ft.
    • A faanyagkereskedelmi-lánc szereplője köteles igazolni, hogy mindent megtett az illegális kitermelésekből származó fatermékek forgalomba hozatalának elkerülése érdekében. Amennyiben ezt nem tudja bizonyítani, az alkalmanként kiróható erdővédelmi bírság 50 000 Ft- 7 500 000 Ft közötti.
      Az előbbieken felül az erdészeti hatóság zárlati intézkedést vagy zár alá vételt elrendelő döntésében foglaltak be nem tartása esetén is erdővédelmi bírság szabható ki, amelynek mértéke: 50 000 Ft – 7 500 000 Ft.

    A fentiek tájékoztató jellegű információkat tartalmaznak, a pontos részletek a 169/2018 (IX.25.) kormányrendeletben olvashatók.

    Forrás: Erdő-Mező Online; NAK;