Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Elhunyt Jeszenszky András Rimler Pál emlékéremmel és Decrett József emlékéremmel kitüntetett erdésztechnikus

    A cikk dátuma February 10th, 2017 József Duska Nincs hozzászólás

     

    „Bükkfák smaragdja sápadoz halk őszi lombokon.

    Ha ballag már a vén idő az ősi lombokon.

    Eltávozóban int felém szerelmem  s életem.

    Örökre nyugodalmat ád az erdő énnékem”

     

    Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Jeszenszky András Rimler Pál emlékéremmel és Decrett József emlékéremmel kitüntetett erdésztechnikus 2017. február 07.-én 71 éves korában elhunyt.

    Temetése 2017. február 14-én kedden 11 órakor a nagykállói temető ravatalozójában lesz.

    Emlékét kegyelettel őrzi az erdésztársadalom.

    nevtelen

  • Erdővel kapcsolatos adószabályok változása

    A cikk dátuma February 10th, 2017 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

    Az alábbi linkre kattintva találják a teljes szöveget, alatta a kivonatolt erdőt is érintő változásokat a FATÁJ-online szerkesztésében.

    T/12741. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról.


    1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

    [a 3. oldalon] 2.§ (2) Az Szja tv. 3. § 53. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

    (E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

    “53. Termőföld haszonbérbe adása: a termőföld, illetve halastó magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, ellenérték fejében a föld használati jogosultságának mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra történő átengedése.”


    3. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

    [24. oldal]  36. §

    (1) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva. tv.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    “(2) A korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, és a közjegyzői iroda az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíti.”

    Indoklás [151. oldal]:

    (1) Jogtechnikai jellegű módosítás. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) alapján az egyéni cég kizárólag korlátlan mögöttes felelősséggel működhet, ezért indokolt az Eva tv. azon rendelkezésének módosítása, mely korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég nyilvántartási kötelezettségéről rendelkezik.


    18. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

    [51. oldal] 123. §

    Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

    (Mentes az ajándékozási illeték alól🙂

    “h) termőföld megszerzése ajándékozással az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves gazdaságátadási támogatása feltételeként, továbbá a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat megszerzése;”

    Indoklás [168. oldal]:

    A termőföldek földhasználatának illetékjogi megítélésével összefüggő jogbizonytalanság feloldása, valamint az egyértelmű és egységes jogértelmezés kialakítása érdekében a javaslat rögzíti, hogy nem kell ajándékozási illetéket fizetni a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat megszerzése után.

    [52. oldal] 125. §

    Az Itv. 26. § (1a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

    (Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

    “e) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat megszerzése.

    Indoklás [169. oldal]:

    A termőföldek földhasználatának illetékjogi megítélésével összefüggő jogbizonytalanság feloldása, valamint az egyértelmű és egységes jogértelmezés kialakítása érdekében a javaslat rögzíti, hogy nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat megszerzése után.


    A törvényjavaslat 1. melléklete 8. pontja:

    [118-119. oldalak]

    8. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pontja a következő 9.8. alponttal egészül ki:

    (Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések)

    “9.8. Az erdőnek minősülő termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályok

    9.8.1. Adómentes az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerint erdőnek vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek minősülő föld (a továbbiakban: erdőnek minősülő föld) használati jogosultságának átengedése fejében, vagy az erdőnek minősülő földön folytatott társult erdőgazdálkodási tevékenységre tekintettel az erdőnek minősülő föld tulajdonosa vagy a haszonélvezője által megszerzett jövedelem, ha az erdőnek minősülő föld használatba adására vagy a társult erdőgazdálkodásra kötött megállapodás (szerződés, illetve alapító okirat) alapján – határozatlan időre szóló megállapodás esetén a jogosult adóhatóság részére tett kiegészítő nyilatkozata alapján – a használatba adás vagy a társult erdőgazdálkodás időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri.

    9.8.2. A magánszemély köteles a 9.8.1 pont szerinti mentesség alapján korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelt összegben a szerződés megszűnése éve kötelezettségeként megállapítani, bevallani és megfizetni, ha a mentesség alapjául szolgáló szerződés az adómentesség feltételéül szabott időtartamon belül bármely okból (ide nem értve a szerződő feleken kívül álló okot, valamint a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondását) megszűnik.”

    Indoklás [203. oldal]:

    A magántulajdonban álló erdőkből származó jövedelmeknek – a mezőgazdasághoz hasonlóan – két jól körülhatárolható formája létezik, a tulajdonosi, illetve a földhasználói jövedelmek. Az agrárágazatok jövedelemtermelő képessége alacsony, így a földhasználók gazdaságos földhasználat mellett a földtulajdonosoknak a tulajdonuk értékéhez képest viszonylag alacsony jövedelmeket képesek kifizetni. A személyi jövedelemadóról szóló törvény ezt a termőföld haszonbérleti díjára vonatkozó adómentességgel próbálja kompenzálni. A törvény 2016. évi módosítása óta az erdőtulajdonosok részére az erdőbirtokossági társulat által juttatott jövedelmek is ezen adómentességi körbe tartoznak.

    Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása alapján az erdőtulajdon közös használatára, illetve használatba adására az előbb említett két jogcím mellett további jogcímek is megnyílnak az erdőtulajdonosok részére. Fontos, hogy a lehetőségek közötti optimális választást ne befolyásolja a lehetségesnél szűkebb körre vonatkozó adómentességi szabályozás, ezért indokolt az erdőnek minősülő földek hasznosításából származó tulajdonosi jövedelmekre egy általánosabban megfogalmazott adómentességi jogcím, illetve szabályozás beillesztése.

    Forrás: FATÁJ-online                                                  ,

  • Mit tehetünk az önkormányzatok által az erdőkre kirótt adók ügyében?

    A cikk dátuma February 10th, 2017 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

    Az elmúlt fél évben megszaporodott a segítséget kérő erdőtulajdonosok száma annak kapcsán, hogy néhány helyi önkormányzat a működéséhez szükséges források előteremtése miatt megcélozta az erdőket, erdőtulajdonosokat, erdőgazdálkodókat a földadó kivetésével.

    Az összegyűlt információk szerint az ország számos területén igyekeznek az önkormányzatok a termőföldre, így az erdőkre is adót kivetni, adóbevételeiket ezen a módon növelni. Még mielőtt országosan elterjedne ez a módszer, elejét kell venni az aránytalan, gazdaságossági számításokat nélkülöző adókivetésnek.

    A helyzetet elemezve tény, hogy az önkormányzatnak rendelet alkotási joga van, így adórendeletet is hozhat. Több esetben viszont teljesen nyilvánvaló, hogy az önkormányzat minden gazdasági számítást nélkülözve a saját költségvetési hiányát osztotta szét a községhatárában lévő területre, függetlenül annak teljesítő képességétől. Ennek mértékét külön jogszabály nem korlátozza, viszont a közös teherviselésnek vannak írott és íratlan szabályai. Például, az adó, az adóalany teljesítő képességét ne befolyásolja olyan módon, hogy ne tudja folytatni a tevékenységét. A közös teher arányos legyen a térségben termelhető javak tömegével, a gazdálkodásba vont területről származó jövedelemmel.

    Az önkormányzatok rendeletalkotási tevékenységébe nincs beleszólási lehetőség, de annak eredményét több fórumon meg lehet támadni. Fontos, hogy ezek jól dokumentált válaszokat igényelnek, mert nem lehet arra számítani, hogy az önkormányzat saját meggondolásból visszavonja a rendeletét, ezért jól felépített jogi lépéseket kell tenni.

    Első lépésként indoklással, írásban, tértivevény mellett tudatni kell az önkormányzattal a döntésével ellentétes véleményt, és kérni kell annak visszavonását. Az indoklásban fontos megemlíteni, hogy a rendeletalkotási jog nem vitatott, de a számítás alapja, a jövedelmezőség igen. Indoklásként a hosszú termelési ciklusból adódó szakaszonként jelentkező jövedelmet, annak egy évre viszonyított csekély mértékét is elemezni, kihangsúlyozni szükséges. Alapinformáció, hogy többnyire az erdő a mezőgazdasági művelésre már alkalmatlan területen található, művelése extenzív, jövedelmezősége magyarországi természeti, éghajlati és fafaj viszonyokat figyelembe véve 1.2-1.7% a terület és faállomány értékéhez viszonyítva, ami az azonos körzetben lévő mezőgazdasági terület jövedelemtermelő képességének megközelítőleg az 5-7%-a. Ebből következően a mezőgazdasági művelésbe vont területekre kivetett adó 5-7%-a az elfogadható adó mérték. Ez még természetesen nem tartalmazza a támogatások különbségéből adódó, erdők esetében hátrányos helyzetet. Szükséges még felhívni az önkormányzat figyelmét, hogy amennyiben a rendeletet nem vonja vissza, vagy nem módosítja, akkor jogi úton kívánják a kialakult, az önkormányzat hibájából bekövetkezett aránytalan teherviselés javítását kikényszeríteni. Ehhez térségi és országos pertársaság alapítását tervezik megkezdeni.

    Az önkormányzat válasza után lehet a következő lépéseket megfontolni, és a pertársaság megalapítását megkezdeni, amihez szakértői és jogi segítőket tud ajánlani a MEGOSZ.

    Duska József