Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Itt az EUTR!

    A cikk dátuma June 13th, 2016 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Az EUTR bevezetésével és a rendszer beindításával kapcsolatban a NÉBIH honlapjára (www.nebih.hu) nemrég felkerült az alábbi tájékoztató anyag, amit ajánlunk minden, fahasználatot végző, tervező magánerdő gazdálkodó szíves figyelmébe.

    Kérjük, tanulmányozzák át figyelmesen a leírtakat, ha kell többször is, hogy meg tudjanak felelni az újonnan belépő szabályozásnak:

    A faanyag kereskedelmi lánc szereplőit érintő jogszabályi rendelkezések összefoglalása(a NÉBIH honlapról 23 oldal docx) illetve ugyanaz doc-ban (tömörebben tördelve, egyéb változtatás nélkül: 13 oldal).

    Végezetül néhány gondolat.

    A közreadott anyag áttanulmányozása után kérjük a gazdálkodókat, hogy válaszoljanak (igen/nem) az itt felsorolt kérdésekre, annak érdekében, hogy képviselni tudjuk érdekeiket:

    Az EUTR bevezetését szükségesnek, jónak tartja-e?

    Be tudja-e vezetni saját gazdaságában, erdőterületén?

    Az elrendelt határidőt be tudja-e tartani?

    Okoz-e árbevétel kiesést a saját gazdaságában a rendelet bevezetése, betartása? (Például a bevezetés vagy annak adminisztrációs elhúzódása miatt elmarad, késik fakitermelés, és emiatt bevételkiesés várható.)

    A fentieket figyelembe véve szükségesnek tartja-e területi bemutató(k) megtartását, ahol az elrendelő hatóság részletesen be tudná mutatni az EUTR rendszer szabályos adminisztrációját és működtetését, ezzel is segítve a gazdálkodók jogszerű tevékenységét?

    A fenti kérdésekre kapott válaszok alapján döntjük el, hogy szükséges-e jelzéssel élni a bevezetés tartalmára, időpontjára vagy technikájára vonatkozóan a jogalkotónál.

    MEGOSZ

     

     

  • MEGOSZ juniális Napkoron

    A cikk dátuma June 12th, 2016 József Duska Nincs hozzászólás

    Napkoron a Kerekerdő Turisztikai Központban, rendkívül szép időben 2016. június 08-án került megrendezésre a „KÖRNYEZETI NEVELÉS KICSIKNEK ÉS NAGYOKNAK A MAGYAR MAGÁNERDŐKBEN” című MEGOSZ juniális.

    Több mint 220 gyerek és mintegy 80 erdőtulajdonos, gazdálkodó, pedagógus jelent meg a rendezvényen. A rendkívül harmonikusan tájba illesztett, tág tereket biztosító épületegyüttes hangulatát a gyülekező, az erdő szabadságát megérző gyereksereg tudta csak fokozni. Az első szabad szaladgálás, felfedezés után megnyugodva a vadászkürt hívó hangjára osztályokba rendeződtek, és kezdődhetett a megnyitó ahol a programot támogató Földművelésügyi Minisztérium képviseletében Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkár mondott megnyitó beszédet. Wass Albertet idézte: „… amikor a Jóisten megteremtette a világot, magához hívatta a négy legkedvesebb angyalkáját, hogy szétossza közöttük a világ kincseit, mindegyiknek egyet: a jóságot, a szeretetet és a békességet… meg az erdőket, hogy megnyissa az emberek szívét a másik három befogadására..”

    Ez után a házigazda, a Napkori Erdőgazdák Zrt. képviseletében Támba Miklós elnök a táj történetét, mai arculatának létrejöttét, a helyi emberek áldozatos munkáját állította példának az egybegyűlt gyereksereg és a megjelentek elé.

    A program szerint a „kicsik”, a gyerekek több csoportban az erdei iskolai programokat járták végig, és az erdővel kapcsolatos vetélkedőkön vettek részt, míg a „nagyok” a „Környezeti nevelés az erdészeti erdei iskolákban” témakörben megtartott szakmai konferenciára igyekeztek az előkészített nagyterembe.

    A konferencia Luzsi József elnök megnyitó gondolataival kezdődött. Tájékoztatta a közönséget, hogy 20016-ban a „Zöld erdőben jártam – Környezeti nevelés a magyar magánerdőkben” rendezvénysorozat egyik állomásának részesei vagyunk. A Földművelésügyi Minisztérium által támogatott MEGOSZ pályázat keretén belül az ország több helyszínén a környezeti nevelés lesz a fő irányvonal, amire a rendezvények épülnek és igyekeznek megszólítani minden erdőt szerető és nem csak azzal foglalkozó honfitársunkat is. A következő esemény szeptember végén a „Magánerdősök Országos Találkozója” lesz és ez a program is a környezeti nevelés jegyében kerül megrendezésre Somogyszobon. Ezt követően elindul egy regionális rendezvénysorozat is, ami az erdészképzés hat helyszínén előadásokkal kívánja felhívni a jövő erdészeinek figyelmét a hosszú távú gondolkodás, a bölcs gazdálkodás szerepére, a környezet alakításának felelősségére és megőrzésének fontosságára. Az egész éves rendezvénysorozat pozitív hírverését kiadvánnyal és szóróanyaggal is kívánjuk támogatni. Luzsi József az erdők szerepével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az erdőtelepítés és erdőkezelés az egyedüli hatékony lehetőség a klímaváltozás hatásainak a csökkentésére.

    Az első előadó, Román István, az FM agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára felvázolta, a képzés alapja hogyan épül be a köznevelés rendszerébe, hogyan sikerül megoldani a motivációt, a szükséges finanszírozási forrásokat. Alapkérdés, hogy zöld óvoda programtól kezdődően több száz már minősített iskolán át az agrár szakképzésig mindenhol jelenjen meg a környezeti nevelés. Külön kiemelte a jól működő öko-iskola programot és ebben a nevelők, tanárok szerepét, áldozatvállalását.

    Mádi Péter Erdei Iskolai Igazgató a nevelés gyakorlati megvalósítását terepre igazítását mutatta be, és kiemelte az erdei környezet már eleve nevelő erővel hat a hozzájuk látogató gyerekekre, de meg kell őket tanítani, hogyan fogadják el az erdőt, hogyan viselkedjenek. Bemutatta milyen programok segítik leginkább az erdő és a természet megismerését.

    Dr. Komáromi István, a Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója átfogó ismertetést adott a környezeti nevelés helyzetéről, a jelen jogszabályok lehetőségeiről. A környezeti nevelésben látja a következő generációk valódi fejlődési irányát. Részletesen ismertette azt a folyamatot, amelynek eredményeként a Napkori Erdőgazdák Zrt-vel közösen ki lehetett alakítani a Harangodi Erdei Iskolában a programokat, és azokat be lehetett vezetni a tananyaghoz kötött oktatásba.

    A hozzászólók között többen elismerően nyilatkoztak az elért eredményekről, és biztatták a résztvevőket a folytatásra. Elhangzott kérdés az erdőtulajdonosokat, erdőgazdálkodókat érintő pályázatok megjelenéséről, és többen sürgették a gazdálkodást segítő erdőtörvény mielőbbi módosítását.

    Támba Miklós zárszavában erre reagálva jelezte, hogy az Erdőtörvény módosítás folyamatát fel kell gyorsítani és azt még ebben az évben az Országgyűlés elé kell vinni. Ehhez a szakma részéről egy széleskörű összefogás, a vezető tisztségviselők részéről pedig teljes támogatás és személyes elhivatottság is szükséges.

    Duska József

    MEGOSZ

    SAMSUNG CAMERA PICTURES

    SAMSUNG CAMERA PICTURES

    SAMSUNG CAMERA PICTURES

  • Vádaskodunk és védünk?

    A cikk dátuma June 9th, 2016 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Az alábbi, az MTI által megjelentetett hírhez nem sok hozzátenni való van…

    „Jogerősen megnyerte a lepkepert a másfél milliárdra perelt kokadi erdész

    Kárt nem okozott és jogellenes magatartást sem tanúsított az a kokadi gazda, aki az ügyészség szerint cserjeirtással 10 milliárd forint eszmei értékű lepkét semmisített meg, ezért 1,5 milliárd forint kár megtérítéséért perelték – állapította meg a Debreceni Ítélőtábla, helyben hagyva ezzel a Debreceni Törvényszék 2014 novemberében hozott első fokú ítéletét – közölte a pénteki jogerős ítélet kihirdetése után Fórizs Ildikó, a táblabíróság szóvivője az MTI-vel.

    Az ügy előzményeként a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség 1,5 milliárd forintot követelt a kokadi gazdálkodótól arra hivatkozva, hogy a földterületén végzett mezőgazdasági munkálatokkal egy fokozottan védett faj, a keleti lápi bagolylepke 6 ezer példányának pusztulását okozta. A faj egy egyedének eszmei értéke 250 ezer forint.

    A bírósági eljárásban a védett faj legelismertebb szakértőjét is meghallgatták, aki kijelentette, máig nem tudni biztosan, hogy a keleti lápi bagolylepke hol él, mivel táplálkozik, illetve hol és hogyan telel. Így viszont nem lehet alátámasztani azt az állítást, hogy a gazda a szárzúzással és a fakivágással a lepke tápnövényét és a cserjén áttelelő egyedeit elpusztította.

    A gazda Natura 2000 védelem alatt álló területén egyébként a szárzúzás előtt senki nem érzékelte a lápi bagolylepke jelenlétét, a munkák után pedig elpusztult lepkéket sem találtak, így nem bizonyítható, hogy az állat az adott munkavégzés időpontjában bármilyen formában jelen lett volna az adott területen.

    A lepke kokadi jelenlétéről az illetékes természetvédelmi őr is ellentmondásosan nyilatkozott, azt mondta, a környéken tíz-tizenötször látott ilyen lepkét életében, hernyót pedig egyszer, Újlétán. A perben az összehasonlítási alap is hiányzott: a Hortobágyi Nemzeti Parkot még 2004-ben kötelezte jogszabály arra, hogy felmérje a Natura 2000-es területek védett állományát, a HNP adatbázisában azonban nem volt az adott terület, a Kék-Kálló völgyére vonatkozó adat – rögzítette a bíróság már az első fokú tárgyaláson.

    Az első fokú eljárás során fény derült arra is, hogy a védett területek a mai napig nincsenek konkrétan behatárolva. A természetvédelmi törvény nevesíti ugyan a lápot mint védett területet, de azt, hogy ezek a lápok hol, milyen helyrajzi számon fekszenek, nem lehet tudni.

    Az eljárás során az is kiderült, hogy az a tanú, akinek vallomására az ügyészség a keresetét építette, olyan “bizonyító erejű” fotót mutatott be a lepkéről, amely egy hajdúsámsoni lakásban, mesterséges körülmények között készült, és a felvételen csak azért eszik a lepke rekettyefüzet, mert azt adtak neki.

    A kokadi gazda egyébként – mint azt a bíróság szintén megállapította -, jogerős fakivágási engedéllyel rendelkezett. Az erdészeti hatóság azonban az engedély kiadása előtt nem vette fel a kapcsolatot sem a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, sem a természetvédelmi hatósággal. Amikor pedig egy évvel később a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) megsemmisítette az engedélyt, az alperes már régen túl volt a fakivágáson. A gazda tehát annak tudatában végezte el a mezőgazdasági beavatkozást, hogy jogerős engedélye van a munkára.

    A másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla 2015 márciusában felfüggesztette az eljárást, mert a perköltség viselésének szabályait, miszerint: “Ha a perköltség megfizetésére az államot kötelezték, (.) az ellenfél javára megítélt perköltséget az ügyben első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes bíróság gazdasági hivatal fizeti meg a jogosultnak” – alkotmánysértőnek találta, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult.

    Az Alkotmánybíróság 2016 májusában közzétette álláspontját: a perköltség viselésének szabályai nem alkotmánysértők, vagyis a 381 ezer forint fellebbezési költség a Debreceni Törvényszéket, az egymillió 140 ezer forint fellebbezési illeték pedig az államot terheli.

    A Debreceni Ítélőtábla mindezek után hozta meg érdemi döntését: az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyó határozat jogerős.”

    Forrás: (MTI)