Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Újabb EUTR információk

    A cikk dátuma June 30th, 2016 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

    Az elmúlt napon már közreadott információkon felül a  http://portal.nebih.gov.hu/eutr honlapon a gyakran ismételt kérdések között megjelentek a következő a sokakat érintő kérdések, amiket teljes terjedelemben az alábbi linken találnak meg.

    http://portal.nebih.gov.hu/noveny/gyakran-ismetelt-kerdesek/faanyagtermeklanc-felugyelet

    Ezek közül a határidő közelsége miatt a fontosabbak:

    • Az EUTR technikai azonosító szám feltüntetése a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos bejelentés, nyilvántartás és ellenőrzés részletes szabályairól szóló 26/2016. (IV. 11.) FM rendelet 9.§-a értelmében a szállítójegyen kötelező. Hogyan járjak el a technikai azonosító szám hatóság általi kijelöléséig?

    Amennyiben Ön erdőgazdálkodó, erdőgazdálkodási tevékenysége során – az Evt. 90/F. § (1) bekezdésének megfelelően kizárólag Magyarország területén végzi erdei faválasztékok előállítását és értékesítését, akkor a technikai azonosító számának az erdőgazdálkodói kód minősül, ennek értelmében e kód feltüntetésével jogszabályi kötelezettségét teljesíti

    Amennyiben nem tartozik a megjelölt körbe, a technikai azonosító szám kijelöléséig a nyomtatvány erre vonatkozó rovatát hagyja üresen.

    • Az Erdészeti Hatóságtól sorszámtartományt igényeltem, azonban a nyomda 2016. július 1-jéig nem tudja legyártani a 2016. július 1-jétől hatályos rendelkezéseknek megfelelő tartalmú nyomtatványt. Mi a teendő ebben az esetben?

    Tekintettel arra, hogy a faanyag kereskedelmi lánc szereplőinek egy része jelezte, hogy rendkívüli nehézséget okoz számára az új nyomtatványok alapján történő értékesítés, az Erdészeti Hatóság ellenőrzései során 2016. július hónapjában elfogadja a korábban használatban lévő nyomtatványokat az erdei faválasztékok szállítása során. Tűzifa fogyasztó részére történő értékesítése esetén a honlapon közzétett vásárlói tájékoztatót július 1-től alkalmazni kell és át kell adni a fogyasztó részére.

    • A korábban benyújtott tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek bejelentését újra be kell nyújtani az erdészeti hatósághoz az új formanyomtatványokon?

    Nem, a 2016. június 30-ig érkeztetett tervbejelentések esetében a régi nyomtatványt elfogadja az erdészeti hatóság, azokat nem kell újra benyújtani.

    • Mikortól kell használni az új „tervezett fakitermelések bejelentése” és „tervezett erdősítési tevékenységek bejelentése” megnevezésű nyomtatványt?

    A „régi” (10v1.1 verziószámú) nyomtatványon az erdőgazdálkodási tevékenységek előzetes bejelentését 2016. június 30-ig lehet az erdészeti hatósághoz benyújtani (személyesen vagy postai úton). Postai úton történő megküldés esetén a postai feladás dátuma számít (a postai bélyegzőn feltüntetett dátum).

    1. július 1-től a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján elhelyezett „tervezett fakitermelések bejelentése” és „tervezett erdősítési tevékenységek bejelentése” v2.0 verziószámú nyomtatványon kell a bejelentéseket megtenni.
    • A tervbejelentő nyomtatványt is nyomtatványboltban kell megvásárolni vagy elektronikusan egy regisztrált programmal kitölteni?

    Nem, a tervbejelentő nyomtatványt továbbra is a NÉBIH honlapjáról lehet letölteni elektronikusan szerkeszthető és nem szerkeszthető formátumban. A nyomtatvány erre alkalmas, az előírt formátumot kezelni képes bármilyen programmal kitölthető, a kitöltő programot nem kell a NÉBIH-nél regisztrálni.

    Forrás: NÉBIH

  • FONTOS! EUTR információk

    A cikk dátuma June 29th, 2016 József Duska Nincs hozzászólás
    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

    Az EUTR tájékoztatás céljából a NÉBIH létrehozott egy külön portált ahol a nyomtatványok, kitöltési útmutatók és a betartandó szabályok elérhetőek.

    A NÉBIH szakemberének tájékoztatása szerint a Pátria Nyomda már készíti a szállítójegy nyomtatványokat, és szállítja a nyomtatványboltok megrendelései szerint az ellátás biztosítására. A nyomtatványboltban beszerezhető szállítójegy tömbök természetesen tartalmazzák a sorszámokat, ezért ebben az esetben sorszámigénylésre nincs szükség.
    Az a magán erdőgazdálkodó aki nem exportál, nem végez fafeldolgozást, tehát forgalmában csak erdei választékok szerepelnek az EUTR száma egyben a erdőgazdálkodási azonosító száma, tehát nem kell újabb azonosító számot igényelnie.

    Kérjük jelezze ha nem tud nyomtatványt vásárolni a sikertelen vásárlás helyének megjelölésével, hogy továbbítani tudjuk a hiányosságot.

    Az információk elérhetőek az alábbi linkeken:
  • Film a Napkoron megrendezett Magánerős Majálisról

    A cikk dátuma June 28th, 2016 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

    Az alábbi linken meg tudják nézni a „Zöld erdőben jártam – Környezeti nevelés a magyar magánerdőkben” című, a MEGOSZ 2016 évi rendezvénysorozatának egyik állomásaként Napkoron megrendezett Magánerős Majálisáról készített filmet.

    http://hazaivadasz.hu/2016/06/25/maganerdos-junialis-a-megosz-szervezeseben-2016-06-25-i-adas/

    Ha a honlapot áttekintve legördítik, akkor a jobb oldalon megjelenő linkek cím alatt az utolsó sorban található a MEGOSZ HAZAI VADÁSZ FILMTÁR, ahol az eddig készült valamennyi filmet ki tudják választani és meg tudják nézni.

    Üdvözlettel: Duska József

    programfelelős

     

     

  • Sepsikőröspatakon megtartott ünnepi közgyűlésen átadták az erdész szakma kitüntetéseit

    A cikk dátuma June 24th, 2016 József Duska Nincs hozzászólás

    sarvari5

     

    Gratulálunk minden díjazottnak, de különösen dr. Sárvári János ügyvezető elnökünknek!

    A jubileumi vándorgyűlés alkalmával Bedő Albert Emlékérmet adományozott az egyesület Kissné Szabó Gabriellának, Koczka Zoltánnak és dr. Sárvári Jánosnak. Kaán Károly Emlékérmet nyújtottak át dr. Illyés Benjámin, Orbók Ilona Julianna, valamint Nagy László számára. Decrett József Emlékérmet kapott Berecki Tibor, Máriás Ferenc, és Varga László. Elismerő oklevelet huszonkét tagtárs kapott, közülük kilenc határon túli.

  • Vándorgyűlés 2016

    A cikk dátuma June 23rd, 2016 József Duska Nincs hozzászólás

     

    ader-magyar-hirlap-d000155ECccb918e107c0A magyar erdészek már másfél száz éve felismerték: az erdő védendő érték, egy nemzet pótolhatatlan vagyona – mondta Áder János köztársasági elnök a 150 éves Országos Erdészeti Egyesület sepsikőröspataki ünnepi vándorgyűlését köszöntő beszédében csütörtökön.

    Kapcsolódó cikk:
    OEE Vándorgyűlés 2016 – Semjén Zsolt: el kell utasítani az erdővel kapcsolatos szélsőséges nézeteket

    Az államfő felidézte: a székelyföldi származású Bedő Albert által szerkesztett Erdészeti Lapok az 1870-es években arról írt, hogy az erdőpusztítások hatással vannak “a klíma szabálytalanságára”, a hőmérsékletre, a levegő és a vizek minőségére. Áder János emlékeztetett arra is: már az 1879-es magyar erdészeti törvény kimondta, hogy az erdő “hasznot csak úgy hajt, ha a vele való törődés kiállja a fenntarthatóság próbáját”.

    Hangsúlyozta, hogy az Országos Erdészeti Egyesület alapítóinak, a máramarosi Aknasugatagból származó Wagner Károlynak, a selmecbányai Divald Adolfnak, és a sepsikőröspataki Bedő Albertnek az egyik célja a magyar nyelvű erdészképzés megteremtése volt.

    “A 150 évvel ezelőtti bátor kezdeményezőknek köszönhető, hogy a józan mértékletesség lett a vezérfonal, és a Kárpát-medence erdői nem váltak a féktelen felhasználás martalékává” – állapította meg Áder János. Hozzátette, egy kicsiny, de elszánt szakmai közösségnek köszönhetően “előrelátó, a jövő iránt felelős erdőgazdálkodás vette kezdetét” Magyarországon.

    Áder János köztársasági elnök beszédet mond a 150 éves Országos Erdészeti Egyesület sepsikőröspataki vándorgyűlésén Erdélyben 2016. június 23-án. MTI Fotó: Veres Nándor

    “Volt és maradt a cél: erdeink óvása, gondozása, ápolása, telepítése, a felelős gazdálkodás. Ezt a célt tartották szem előtt mindazok, akik tekintélyt adtak a magyar erdészszakmának. Akik minden történelmi veszteség után is hűek maradtak hivatásukhoz Magyarországon, a Kárpát-medencében és mindenütt a világon” – fogalmazott Áder János.

    Úgy vélte: ezt az örökséget őrizték meg azok a magyar erdészek, akik a Trianon után határon túlra került területek hatalmas erdőségeiben, vagy az 1956-os forradalom után Kanada erdőiben kamatoztatták tudásukat.  Beszéde végén Áder János köszönetet mondott azért, hogy a jó hagyományt követve a magyar erdészek ma is ugyanúgy gondolnak a jövőre, mint nagyszerű elődeik.

    Az Országos Erdészeti Egyesület – mely Magyarország egyik legrégebbi, folyamatosan működő szakmai civil szervezete – Bedő Albert alapító tiszteletére tartja 147. vándorgyűlését. A rendezvényen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és Fazekas Sándor földművelési miniszter is beszédet mond.

    MTI ; ERDŐ-MEZŐ ONLINE

  • Vándorgyűlés 2016

    A cikk dátuma June 23rd, 2016 József Duska Nincs hozzászólás

    semjen_zsolt

    Semjén Zsolt szerint el kell utasítani az erdővel kapcsolatos szélsőséges nézeteket. A miniszterelnök-helyettes Sepsikőröspatakon a 150 éves Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlésén – melynek díszvendége Áder János köztársasági elnök – fejtette ki az erdőgazdálkodással kapcsolatos nézeteit.

    Kapcsolódó cikk:
    OEE Vándorgyűlés 2016 – Áder János: a magyar erdészek már 150 éve felismerték, hogy az erdő nemzetünk pótolhatatlan vagyona

    Az egyik szélsőségnek az ipari lobbit tekintette, amely csak nyersanyagot lát az erdőben, és figyelmen kívül hagyja az ökológiai szempontokat. Szélsőségeseknek tekintette ugyanakkor azokat is, akik nem veszik figyelembe, hogy a világon emberek is élnek, és kitiltanák az embert az erdőből.

    Semjén Zsolt szerint egybeesik a magyar kormány nemzetpolitikájával az Országos Erdészeti Egyesületnek az a döntése, hogy Székelyföldön rendezte meg a vándorgyűlést, hiszen a kormány mindig is arra törekedett, hogy a különböző szakmák, érdeklődési körök Kárpát-medencei keretben szerveződjenek. A helyszínválasztással a szervezők a szakmai civil szervezet egyik alapítója, a Sepsikőröspatakon született Bedő Albert előtt tisztelegnek.

    A miniszterelnök-helyettes Bedő Albert egyik érdemének tartotta a magyar erdészeti szaknyelv megteremtését. Úgy vélte, szoros összefüggés áll fenn a tudományosság és az anyanyelv között. “Amit nem tudunk megfogalmazni, azon gondolkozni sem tudunk. Ezért fontos a nyelv, és az, hogy a magyar szaknyelv egységes legyen az egész Kárpát-medencében” jelentette ki Semjén Zsolt.

    Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter többek között a készülő erdészeti törvényről beszélt. Elmondta, új szemléletet tükröz a jogszabály. Igazodnia kell ugyanis a klímaváltozás kihívásaihoz, általa kell visszaszorítani az invazív fajok elterjedését. Hozzátette, a jogalkotónak különbséget kell tennie a természetes erdő és az ültetvény erdő között, és új szabályokat kell bevezetni az energiacélú ültetvények számára is, amelyeket nem lehet erdőként kezelni.

    Zambó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke köszöntésében Bedő Albertet idézte, aki szerint a “összetartás által a kis dolgok is naggyá lesznek”. Amint bejelentette, Európa legrégebbi erdészeti civil szervezetének a jubileumi közgyűlésén több mint ezer erdész vesz részt az egész Kárpát-medencéből.

    Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács erdészmérnöki végzettségű elnöke köszöntésében kijelentette: Székelyföld jövőjének egyik biztosítéka a magánerdő-tulajdon megszilárdítása. Hozzátette, 500 ezer hektár erdő van magántulajdonban, magánkezelésben Székelyföldön. Megemlítette, hogy legutóbb 1898-ban tartotta Székelyföldön vándorgyűlését az Országos Erdészeti Egyesület. “A határok változtak ugyan, de nemzetileg, szakmailag együtt vagyunk ma is” – jelentette ki Tamás Sándor. Az önkormányzati vezető Mikes Kelemen zágoni tölgyfája letörött ágának egy darabját adta ajándékként a vándorgyűlés díszvendégének, Áder János köztársasági elnöknek, aki beszédében köszöntötte a 150 éves Országos Erdészeti Egyesület sepsikőröspataki ünnepi vándorgyűlését.

    Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszédet mond a 150 éves Országos Erdészeti Egyesület sepsikőröspataki vándorgyűlésén Erdélyben 2016. június 23-án. MTI Fotó: Veres Nándor

    MTI; ERDŐMEZŐ ONLINE

  • Erdősítés és szarvasgomba

    A cikk dátuma June 16th, 2016 József Duska Nincs hozzászólás

    A Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesülete szakmai napot szervez az erdősítés pályázat adta erdészeti szarvasgomba-termesztés témakörében. A program ingyenes, de a helyek korlátozottsága miatt e-mailes regisztrációhoz kötött.

    Időpont: 2016. június 25. szombat
    Helyszín: Szent István Egyetem Gödöllői Kollégiumok, B épület, Páter Károly utca 1, 2100.

    Program:
    10:00 Köszöntés, tájékoztatás a programról
    10:05 A szarvasgombákról és a szarvasgomba-termesztésről általában
    11:00 Az erdészeti szarvasgomba termesztés technológiája és hazai sikerei
    11:20 Kávészünet
    11:30 A szarvasgomba célú erdőtelepítés támogatási lehetőségei:
    tájékoztatás a VP5- 8.1.1-16 Erdősítés támogatása c. pályázati kiírásról
    12:30  Szakmai fórum: kérdések, tapasztalatok

    Üdvözlettel,
    Csorbainé Gógán Andrea  SZOE titkár

    Bejelentkezés: gogan.andrea@gmail.com

  • MEGHÍVÓ LIFE PÁLYÁZATÍRÓI TRÉNINGRE

    A cikk dátuma June 16th, 2016 József Duska Nincs hozzászólás

    A természetvédelmi, környezetvédelmi és éghajlat-politikai területen működő, valamint a téma iránt érdeklődő szakemberek és szervezetek részére szervezett tájékoztató ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

    Időpont:   2016. június 23. csütörtök 10.00-16.00
    Helyszín:  Walden Hotel, 2099 Pilisszentkereszt Dobogókő, Fény u. 1.

    MEGHÍVÓ:   meghivo_life_trening

  • Megjelentek és letölthetőek a NÉBIH Erdészeti Igazgatósága oldaláról az EUTR nyomtatványok és segédletek.

    A cikk dátuma June 15th, 2016 József Duska Nincs hozzászólás

     Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

    A 2016. július 1-től hatályba lépő új szabályozás értelmében már csak nyomdai úton, vagy nyomtatvány kitöltő programmal előállított és megfelelően kitöltött nyomtatványokkal lehet az erdei fakitermelést elvégezni és a kitermelt fából származó erdei faválasztékokat szállítani.

    Az erdei fák kivágásához szükséges úgynevezett műveleti lapon az erdészeti szakemberek megfelelő szakmai utasításokat rögzítenek annak érdekében, hogy a fakitermelés szakszerűen legyen elvégezve, a legkisebb kárt okozza a visszamaradó erdei élővilágban. A műveleti lap pótlappal bővíthető, illetve annak kitöltéséhez is megfelelő részletességű útmutatót állított össze a NÉBIH, valamint egy példaként kitöltött nyomtatvánnyal is segíti a megfelelő felhasználást.

    A fakitermelést követően az erdei faválasztékok szállítását az uniós előírásoknak is megfelelően olyan szállítójegy nyomtatvánnyal lehet elvégezni, amely a szállítmány eredetére is utal, valamint a szállított termékek megnevezését és mennyiségét pontosan tartalmazza. A szállítójegy kitöltési útmutató, valamint a példaként kitöltött nyomtatvány alapján az új típusú szállítójegyek használatára való átállás remélhetőleg nem okoz majd különösebb nehézséget. A megfelelően kitöltött szállítójegyek alapján a kereskedelemi partnerek, az ellenőrző hatóság, de a fogyasztók is meggyőződhetnek arról, hogy a szállított faanyag a korábban kialkudott feltételek szerinti ellenőrizhető minőségben, mennyiségben került-e leszállításra, illetve a faanyag jogszerűen végzett fakitermelésből származik-e.

    Tűzifa fogyasztók részére történő szállítása esetén a jogszabályi előírások alapján egy tájékoztatót kell átadni, amiben a NÉBIH felvilágosítást ad arról, hogy mire érdemes a tűzifa vásárlása során odafigyelni. A nyomtatványok úgynevezett szigorú számadású bizonylatok lesznek, amelynek egyik alapvetően fontos feltétele, hogy sorszámozottak legyenek, és a sorszámok szerinti felhasználást az illetékes hatóság bármikor ellenőrizni tudja. A nyomtatványok előállítására jogosultak ennek érdekében a NÉBIH-től tudnak megfelelő nagyságú sorszám tartományt igényelni egy formanyomtatvány segítségével, amelyhez szintén elkészült a kitöltési útmutató. A NÉBIH a kiadott sorszámtartományokat ezt követően honlapján is közzé fogja tenni a nyomtatványok felhasználásának átláthatóbbá tétele érdekében.

    Letölthető nyomtatványok

    Műveleti lap és műveleti lap pótlap

    Műveleti lap és pótlap kitöltési útmutató

    Műveleti lap és pótlap kitöltési útmutató példa

    Szállítójegy

    Szállítójegy kitöltési útmutató

    Szállítójegy példa kitöltéssel

    Sorszámtartomány igénylőlap (pdf / excel)

    Sorszámtartomány igénylőlap kitöltési útmutató

    Forrás: NÉBIH ; FATÁJ-online

  • Egy olvasói levél

    A cikk dátuma June 15th, 2016 József Duska Nincs hozzászólás

    Az alábbi, hozzánk eljuttatott írást változtatás nélkül közöljük, mert úgy gondoljuk – mint ahogy azt a levelet jegyző nyugdíjas erdészkolléga is írja -, hogy nem csupán egyedi problémáról van szó.

     

    „Nem tudok nyugdíjba menni!

    Sponga József vagyok, Kaán Károly díjas erdész, szakirányító. Nagyon büszke voltam és vagyok is arra, hogy az erdésztechnikusok közül először én kaptam meg ezt a magas kitüntetést. Az elmúlt 56 évben még közlekedési bírságot sem kaptam, nem hogy erdőgazdálkodási bírságot. Az erdészeti hatósággal mindezidáig korrekt, tisztességes és kölcsönös tájékoztatáson alapuló kapcsolatom volt. Most azonban nem tudom nyugdíjazni magam, de már aludni sem, az erdészeti hatóság folyamatos bírságai és közömbössége miatt.

    Egész életemben gyenge termőhelyi adottságú, alföldi területeken erdőgazdálkodtam, ahol már az is nagy eredmény, ha zárt erdőket tudunk létrehozni. A javarész azonban talajhibás foltokkal tarkított, erdős-sztyepp klímába tartozó, talajvédelmi rendeltetésű, gyenge záródású erdőrészlet.

    Mire elértem a nyugdíjkorhatárt, már közel ezer hektár ilyen adottságú magánerdőben szakirányítottam és gazdálkodtam Örkény, Táborfalva és Tatárszentgyörgy községhatárokban. Úgy döntöttem, hogy egészségi állapotom romlása miatt lassan és fokozatosan felmondom az erdőgazdálkodói státuszomat és csak a saját tulajdonú erdőrészletekben tartom meg azt, mivel felelősséggel már nem tudom az ezekkel kapcsolatos szakmai és adminisztratív feladatokat ellátni. Tettem ezt nyugodt lélekkel, mert valamennyi általam kezelt erdőrészletet lelkiismeretesen kezeltem és azok ellen semmilyen hatósági kifogás nem merült fel évtizedeken keresztül.

    Ezért 2013 és 2015 között több száz hektár erdőt érintően, kb. 50 erdőrészlet vonatkozásában adtam be szabályos, erdőgazdálkodási tevékenység felmondására vonatkozó kérelmet a tulajdonosok egyetértésével és aláírásával az illetékes erdészeti hatóságnak. A hatóság alig néhány esetben reagált a beadványokra és akkor is csak ott, ahol új erdőgazdálkodó bejelentését időközben már regisztrálták. Így vannak olyan esetek is, hogy semmilyen választ nem kaptam a három éve benyújtott kérelmeimre. Viszont nincs olyan kötelezettség, hogy nekem, mint erdőgazdálkodónak gondoskodnom kell az utódlásomról. Ez a tulajdonosok dolga lenne, akikkel mindenkor korrekt módon előzetesen egyeztettem az erdőgazdálkodásom felmondásának okairól.

    Ezen erdőrészletek vonatkozásában azonban a közelmúltban megindult az erdőgazdálkodási bírságok áradata. Megjegyzem, egyetlen esetben sem kaptam értesítést a helyszíni szemlékről, illetve ezen területek zömén sem rendelkeztünk érvényes erdőtervvel, hiszen azok megújításával ugyanaz a hatóság folyamatosan, több éves csúszásban van országszerte. Jelenleg már milliós nagyságrendű bírságot szabtak ki rám, aki folyamatos orvosi ellátásra és kezelésre szorulok, mozgásomban korlátozott vagyok és jelenleg önállóan még ellátni sem tudom magam. A bírságokkal kapcsolatos illetékes első és másodfokú hatóságokhoz írott leveleimre és kérelmeimre semmilyen választ nem kapok, egyszerűen levegőnek néznek.

    Úgy tűnik csak az erdőgazdálkodónak és a tulajdonosoknak vannak kötelezettségei, a hatóság csak büntet és hárít. Nekünk minden határidőt és teljesíthetetlen előírást maradéktalanul be kell tartanunk, az viszont normális és elfogadható, hogy éveken keresztül nem válaszolnak a kérelmeinkre, beadványainkra és éveket késnek az erdőtervek kiadásával.

    A bürokráciacsökkentés és a bírságtételek mérséklése úgy tűnik nem érte el az erdészeti szektort és a jogi szabályozás annyira nincs tekintettel a mindennapi gyakorlatra, hogy ez a fajta jogalkalmazás és gazdálkodó ellenes hozzáállás hasonló visszás eredményeket szül.

    Azt remélem, hogy soraim meghallgatásra találnak és valamilyen megoldás születik és talán másnak is segíthetek, mert úgy gondolom, hogy hasonló problémával nem vagyok egyedül.

    Sponga József

    Kaán Károly díjas erdész”