Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Megjelent a Magyar Közlöny 182. számában a 2015. évi CLXXXIII. törvény a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosítása

    A cikk dátuma November 29th, 2015 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!
    Megjelent a Magyar Közlöny 182. számában a 2015. évi CLXXXIII. törvény a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról, melyet az alábbi linkre kattintva tudnak megnyitni

    2015.-evi-CLXXXIII.-torveny
    Erdészüdvözlettel:

    Dr. Sárvári János
    ügyvezető elnök

  • 2016 januárjától nyilvántartásba veszik a hazai fakitermelőket

    A cikk dátuma November 25th, 2015 József Duska Nincs hozzászólás

    Új nyomon követési rendszer kiépítésével venné elejét az illegális fakitermelésnek a kormány. Az érintett szereplőknek a jövő év elejétől a Nébih honlapján kell regisztrálniuk. A hatóság szerint a falopás mértéke hazánkban évi 500 ezer köbméterre tehető.

    Új eszközzel számolná fel a kormány az illegális fakitermelést. A jövő év elején elinduló faanyag-nyomonkövetési rendszerben a szokványos erdőterület-ellenőrzések helyett kockázatelemzésen alapuló ellenőrzésekre kell számítani.

    A struktúra kiépítése egyébként uniós kötelezettségünk, a 2013-ban hatályba lépett rendelet ugyanis sokkal szigorúbb fellépést követel a tagállamoktól, amelynek része a kockázatelemzési rendszer felállítása is. Hazánk 2015 áprilisában fogadta el az erdőtörvény módosítását, a nyomon követési rendszer felállításával és működtetésével pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (NÉBIH) bízta meg a kormány. A hivatal becslése szerint ma évi 500 ezer köbméterre tehető a hazai illegális fakitermelés nagysága, ennek azonban mindössze töredéke ismert: az erdészeti hatóság mindössze 20 ezer köbméternyi falopást regisztrált az elmúlt évben.

    Az új rendszer keretében az érintett piaci szereplőket 2016 januárjától a hatóság nyilvántartásba veszi, és technikai azonosító számot is kapnak. Az ellenőrzések hatékonysága érdekében a kockázatelemzési rendszert összekötik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendőrség adataival. Miután az uniós rendelet a nemzetközi együttműködést is szorgalmazza a területen, elképzelhető, hogy az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszerrel egybekötve, határokon átívelő akció során buktatják le a bűnözőket.

    A NÉBIH lapunkkal közölte: az első ellenőrzések célja a tájékoztatás és a hiánypótlás lesz, ugyanakkor, ha illegális fakitermelés nyomaira bukkannak, akkor már az első alkalommal is szankcióra számíthatnak az érintettek. A pénzbüntetés mellett a faanyag, illetve annak eladásából származó bevétel elkobzása, a szállítóeszközök lefoglalása, az érintett vállalkozások engedélyeinek visszavonása is szerepel a szankciók listáján.

    A rendszer hazai bevezetésével előreléphetünk a jogszerűtlen fakitermelések és az azokból származó illegális kereskedelem visszaszorításában hazánkban is – hívta fel a figyelmet a Nébih. A hatóság szerint fontos, hogy a hazai fakitermelés mintegy felét kitevő erdei tűzifa ellenőrzötten, a lehető legjobb minőségben és a piaci viszonyok között korrektnek számító mennyiségben jusson el a fogyasztókhoz. A szürke- és feketegazdaság visszaszorításával előnyt élvezhetnek a tisztességes piaci szereplők, javulhat az adófizetési morál és az adóbevételek is emelkedhetnek.

    (Forrás: ERDŐ-MEZŐ ONLINE, OEE) 

  • Megszavazta az Országgyűlés a vadászati törvény módosítását

    A cikk dátuma November 17th, 2015 József Duska Nincs hozzászólás

    A tájegységi vadgazdálkodás szabályait teremti meg az Országgyűlés által kedden elfogadott, a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő törvények módosítása. A jogszabály rendelkezik arról, hogy tájegységenként egy fővadászt kell kijelölni; bővíti a tiltott vadászati eszközök körét; létrehozza az Országos Trófeabíráló Testületet; valamint változtat a vadkárra vonatkozó szabályokon.

    A parlament 147 igen, 8 nem szavazattal, 32 tartózkodás mellett fogadta el a jogszabályt.

    Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az általános vita kezdetén azt mondta, széleskörű szakmai egyeztetés előzte meg a jogszabály elkészültét, amely bevezeti az ökológiai és élőhelyi adottságokhoz igazodó tájegységi vadgazdálkodást, lehetőséget nyújtva a problémák helyben történő kezelésére.

    A törvény szerint a vadászterület határa nem terjedhet át a vadgazdálkodási tájegység határain. Ezeket a tájegységeket a szakminiszter jelöli ki.

    A miniszter a vadgazdálkodással és vadvédelemmel összefüggő feladatokat tájegységenként, a minisztérium állományába tartozó tájegységi fővadászok útján látja el. A tájegységi fővadász – akinek ötéves szakmai tapasztalat mellett felsőfokú végzettséggel is kell rendelkeznie – szakirányítási és szaktanácsadási feladatköröket lát el.

    A törvény új kifejezésként bevezeti a tulajdonosi közösség fogalmát a korábbi, jogalkalmazási értelmezési problémákat felvető földtulajdonosok vadászati közössége helyett.

    A jogszabály – figyelemmel a 2017. február végén lejáró üzemtervi ciklusra – megteremti a jogi környezetet a földtulajdonosok és a tulajdonosi közösségek számára, hogy kialakítsák az új vadászterületeket. Ennek során aktív szerepe lesz a vadászati hatóságnak.

    Rögzítik azt is, hogy a 2017. március 1-jén kezdődő új üzemtervi ciklusban társult vadászati jog esetén a vadászati jogot kizárólag haszonbérbe lehet adni. A haszonbérleti díj mértékét az adott vadászterület vadállományának összetételére, a terület hasznosítási módjára tekintettel kell megállapítani. A haszonbérleti díj 90 százalékát a vadászati év kezdetét megelőző év december 1-ig kell megfizetni.

    Társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség gyűlésén a megjelent földtulajdonosok a tulajdonukban álló földterület aránya szerint számított szavazattöbbséggel határoznak. A tulajdonosi közösség képviselője természetes és jogi személy lehet.

    Kiegészül a törvény a zárttéri vadtartás szabályaival, amely a fácán, fogoly, tőkés réce, gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, illetve vaddisznó zárt térben, szabad mozgásában kerítéssel vagy egyéb módon korlátozott vadászati, kutatási, oktatási, bemutatási, élelmiszer-termelési célú tartását és szaporítását jelenti. Ez a tevékenység a vadászati hatóság engedélyével folytatható.

    Bővül a tiltott vadászati eszközök köre a többi között a mérgezett vagy altató csalétekkel, a vak, illetve megcsonkított élő csali állattal, az áramütést előidéző elektromos eszközökkel.

    Körzeti vadgazdálkodási terv helyett a jövőben 20 évre szóló tájegységi vadgazdálkodási terv lesz, amely a törvény előírásait szolgáló vadgazdálkodási előírás.

    A vadászatra jogosultnak vadászterületenként egy, illetve a hatályos szabályozásban szereplő háromezer hektár helyett négyezer hektáronként egy hivatásos vadászt kell alkalmaznia. A hivatásos vadásznak legalább középfokú szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie.

    Újraszabályozták azt is ki vadászhat, e szerint ilyen tevékenységet az az érvényes vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel rendelkező folytathat, aki: vadászlőfegyverrel való vadászat esetén vadászlőfegyver-tartási engedéllyel, a ragadozó madárral való vadászat esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel, elöltöltő fegyverrel való vadászat esetén az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedéllyel, vadászíjjal való vadászat esetén vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, vagy magyar agárral való vadászat esetén agarászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, és vadászatra alkalmas magyar agárral rendelkezik.

    A törvény 27 pontban sorolja fel, mi számít a vadászat rendje megsértésének.

    A trófeabírálat rendjének és sajátos szabályainak egységesítésére létrejön az Országos Trófeabíráló Testület, amelynek öt tagját a miniszter nevezi ki.

    Vadkárnak minősül a hatályos szabályozásban szereplő öt százalék helyett a vad által a mezőgazdasági területen okozott kár tíz százalékot meghaladó része.

    A törvényalkotási bizottság új paragrafussal, a vadkár pénzügyi fedezetével egészítette ki a jogszabályt. E szerint a vadászatra jogosult a vadkárért fizetendő kártérítés fedezetének biztosítása érdekében elkülönített számlán pénzügyi, vagyis vadkáralapot hoz létre. Ebben az alapban a vadkárért kifizetett kártérítés mértékének megfelelő összeget kell elhelyeznie a vadászatra jogosultnak. A vadkár alapot először 2018. november 1-jével kell képezni.

    Változik a vadgazdálkodási bírság mértéke is: például adatszolgáltatás elmulasztása esetén a jelenlegi 10 ezer-100 ezer forintról 50 ezer-1 millió forintra. Trófeás vad esetében a trófea értékétől függően egyedenként legalább százezer, legfeljebb ötmillió forint, míg nőivarú egyed és egyéb vadfaj esetében a vad fajától függően egyedenként legalább ötvenezer, legfeljebb egymillió forint lehet a bírság. Jelenleg 20 ezer és 2 millió, illetve 10 ezer és 200 ezer forint között lehet a bírság.

    Ugyancsak emelkedik a vadvédelmi bírság mértéke, a legsúlyosabb esetben akár 5 millió forint is kiszabható.

    A törvény rendelkezései lépcsősen lépnek hatályba 2016. január 1-je és 2017. március 1-je között.

    forrás: (MTI) (erdő-mező online)

  • Megjelent az erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról szóló 342/2015.(XI.11.) Kormány rendeletet

    A cikk dátuma November 13th, 2015 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

    Figyelmükbe ajánlom és mellékelten küldöm az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról szóló 143/2009. (VII. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló, a Magyar Közlöny 170. számában közreadott 342/2015.(XI.11.) Kormány rendeletet, melyet az alábbi linkre kattintva olvashatnak:

    MK15170 erdővédelmi bírság

    Erdészüdvözlettel:

    Dr. Sárvári János
    ügyvezető elnök

  • Megjelent az FM rendelet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről

    A cikk dátuma November 9th, 2015 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdős Szaktanácsadók!

    Szíves figyelmükbe ajánlom az FM miniszter alábbi rendeletét, melyet a Magyar Közlöny 167. számában (10. oldaltól a 18. oldalig) olvashatnak.

    2015. évi 167. szám  Magyar Közlöny  MK15167

    Erdészüdvözlettel : Duska József

  • Változik az egyéni vállalkozói ügyintézés módja

    A cikk dátuma November 2nd, 2015 József Duska Nincs hozzászólás

    Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) által működtetett Webes Ügysegéd alkalmazáson keresztül az egyéni vállalkozók számára 2015. október 1-jével megnyílt a teljes körű elektronikus ügyintézés lehetősége.

    A szolgáltatások bővítésével egyidejűleg az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) alkalmazáson keresztül beküldött elektronikus űrlapok megszűnnek, helyettük kizárólag a Webes Ügysegéden keresztül intézhetőek az egyéni vállalkozással kapcsolatos ügyek. Az ÁNYK útján beküldhető űrlapok 2015. október 1-jétől nem használhatóak és a Hivatal honlapján sem érhetőek el, a korábban lementett verziók beküldése pedig nem megfelelő bejelentésnek fog minősülni.

    A témában további információt találhat a KEKKH honlapján.

    Forrás: NAK

  • Kérdőív a vadkár megállapítás megalapozásához!

    A cikk dátuma November 2nd, 2015 József Duska Nincs hozzászólás

    A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet (VMI) november 20-ig kérdőíves felmérést végez a Vadgazdálkodási törvény vadkárral kapcsolatos rendeleteinek szakmai megalapozásához. A kérdőív kitöltői között értékes nyereményeket sorsolunk ki.

    A kérdőív a mezőgazdasági vadkárok mértékével, a vadkárbecslési eljárással, a károk megelőzésével és a kártérítési rendszerrel kapcsolatos tapasztalataik megismerése és összegyűjtése érdekében készült.

    A kérdőív kitöltői között kisorsolunk két értékes (300.000 Ft-os) vásárlási utalványt, amit gazdálkodó tagunk vetőmagra vagy műtrágyára, vadászó tagunk pedig fegyvervásárlásra fordíthat.

    (A sorsoláson a NAK országos elnökségének tagjai és a Kamara alkalmazottjai nem vehetnek részt. A sorsolás közjegyző jelenlétében történik.)

    A kérdőív ide kattintva érhető el.

    Forrás: NAK

  • Módosult a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló rendelet

    A cikk dátuma November 2nd, 2015 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt Magánerdő tulajdonosok és Gazdálkodók!

    Felhívjuk figyelmüket arra, hogy megjelent a földművelésügyi miniszter 65/2015. (X. 26.) FM rendelete a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról

    A rendelet akövetkező hivatkozás bemásolásával érhető el:
    http://www.magyarkozlony.hu/dokumentumok/38dfbfbadaeef62f3a67ab5443bac25c1645933e/megtekintes

    1. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 96. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    „(4) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
    a) az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről, 6–9. cikk, II. melléklet, V. melléklet;
    b) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő növény- és állatvilág védelméről, 14–15. cikk.”
    2. § Az R. 5. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
    3. § Az R.
    a) 1., 4., és 18. számú mellékletében a „Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság” szövegrész helyébe a „Megyei Kormányhivatal” szöveg,
    b) 6. számú mellékletének 6.2. alpontjában a „megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóság” szövegrész helyébe a „vadgazdálkodási hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal” szöveg,
    c) 9. számú mellékletében a „MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁGA” szövegrész helyébe a „VADGAZDÁLKODÁSI HATÁSKÖRÉBEN ELJÁRÓ MEGYEI KORMÁNYHIVATAL” szöveg lép.
    4. § Hatályát veszti az R.
    a) 1. § (1) bekezdés a) pont 8. alpontja,
    b) 27. § (6) bekezdése,
    c) 5. számú mellékletében foglalt „I. VADÁSZATI IDÉNYEK” című táblázat a) „Nagyvadfajok” pontjában a „zerge vadászati idény nélkül” sora, valamint
    d) 20. számú mellékletében foglalt táblázat „zerge 50” sora.
    5. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
    (2) A 2. § és az 1. melléklet 2016. március 1-jén lép hatályba.

    Forrás: http://tudas.nak.hu/hu/temak/9059-modosult-a-vad-vedelmerol-a-vadgazdalkodasrol-valamint-a-vadaszatrol-szolo-1996-evi-lv-torveny-vegrehajtasanak-szabalyairol-szolo-rendelet?tagid=282

    Erdészüdvözlettel:     Dr. Sárvári János ügyvezető elnök