Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Brit kutatók szerint nem is annyira veszélyesek az invazív növények

    A cikk dátuma March 30th, 2015 admin Nincs hozzászólás

    akac_Az invazív fajoknak nyilvánított nem őshonos növények nem jelentenek veszélyt Nagy-Britannia flórájának diverzitására – mutatták ki a Yorki Egyetem kutatói, akik tanulmányukban úgy vélik, hogy globálisan is felnagyítottak a felvetések az invazív fajok káros hatásairól.

    Az inzvazív fajokról azt tartják, hogy károsítják a környezetet globális és regionális méretekben is. A Yorki Egyetem biológiai tanszékének kutató a brit növényzetről 1990 és 2007 között végzett országos felmérések adatait felhasználva elemezték az őshonos és a nem őshonos növénytakaróban és diverzitásában bekövetkezett változásokat.

    Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányuk szerint az invazív fajok közösségei nem nyomják el az őshonos fajokat, legtöbb nem őshonos faj jelenléte túlságosan egy helyre korlátozódik ahhoz, hogy országos méretekben hatással legyen a növényvilágra.

    “Kutatásunkban kimutattuk, hogy a nem őshonos fajok kevésbé elterjedtebbek az őshonosoknál, és nem szaporodnak jobban náluk. Ezért valószínűnek tűnik, hogy a növényinváziótól eltérő tényezők játszanak fő szerepet a vegetáció megváltozásában” – közölte Georgina Palmer, a tanulmány társszerzője.

    A szakemberek arra is felfigyeltek, hogy azokban a térségekben, ahol az invazív fajok széles körben elterjedtek, magas az őshonos fajok diverzitása is, ami azt jelzi, hogy az őshonos és nem őshonos fajok jól kiegészítik egymást.

    A tanulmány szerzői elismerik, hogy néhány invazív faj elnyomhatja az őshonos fajokat egyes helyeken, végkövetkeztetésük azonban az, hogy az ilyen lokális változások jelentéktelen mértékben veszélyeztetik Nagy-Britannia biodiverzitását.

    Az is igaz, hogy néhány nem őshosnos faj, amely nem veszélyezteti a biodiverzitást, károkat okozhat, mint az ártéri japán keserűfű, amelynek földalatti indái épületekben okozhatnak károkat, de ez nem amiatt van, hogy a növény nem őshonos faj. Bizonyos őshonos növények is okozhatnak károkat, mint az őszirózsaféle Jacobaea vulgaris, amely megfertőzheti a legelőket – írták.

    Chris Thomes professzor, a tanulmány vezető szerzője közölte: “A nem őshonos fajok kiegészítik és nem elnyomják az őshonosokat. Ezért túlzónak tűnik az, hogy a nem őshonos növények negatív hatással vannak Nagy-Britannia biodiverzitására, és túlzónak tűnhet az ilyen megállapítás a világ más térségeire vonatkozóan is. Megkérdőjelezzük azt is, hogy helyes-e, hogy globálisan a növények alkotják az invazív fajok háromnegyedét.”

    http://phys.org/print346334381

    (MTI)

  • Elindult a közfoglalkoztatási portál

    A cikk dátuma March 26th, 2015 admin Nincs hozzászólás

    kozmunkaeszakerdoElindult a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási portálja, amely széleskörű tájékoztatást nyújt a közfoglalkoztatóknak és közfoglalkoztatottaknak – tájékoztatta a tárca szerdán az MTI-t.

    A kozfoglalkoztatas.kormany.hu portál átfogó információt szolgáltat a közfoglalkoztatás rendszeréről, létszámadatairól, az aktuális és tervezett programokról, összegyűjti a közfoglalkoztatással kapcsolatos híreket, eseményeket és kutatási eredményeket, valamint a képzésekre, szolgáltatásokra vonatkozó információkat.

    Emellett ötleteket adhat azzal, hogy bemutatja a közfoglalkoztatás jó gyakorlatait, kiadványokkal segíti a megvalósítást és információkkal szolgál a határidőkről és pályázatokról.

    A honlap megjeleníti a tárca közfoglalkoztatási helyettes államtitkárságának a témára vonatkozó adatait, és 2013-ig visszamenőleg folyamatosan frissül a közfoglalkoztatás főbb statisztikai adatainak havi idősora is.

    Az oldalon egyebek mellett tájékoztatók és programleírások olvashatók 2014-2015 telének közfoglalkoztatási programjairól és munkaköreiről, a közfoglalkoztatás idei megvalósításáról, a kulturális programokról, a hajléktalan-mintaprogramról, a parlagfű-mentesítésről, valamint arról, hogy mi szükséges egy életképes szociális szövetkezet létrehozásához – sorolta a Belügyminisztérium.

    (MTI)

  • FAGOSZ kérdések és az illetékes minisztérium válaszai az EKÁER hatálya alá tartozó faanyag szállításokról x

    A cikk dátuma March 26th, 2015 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

    A FAGOSZ – még 2015. februárjában, az EKÁER rendszer március 01-i hivatalos hatálybalépése előtt –mellékelt, a faanyagszállítás sok részletére kiterjedő kérdés-sort tette fel a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes államtitkárságának. A kérdésekre kapott tényszerű, pontos és a mindennapi gyakorlat számára rendkívül hasznos minisztériumi válaszokat szintén mellékletben olvashatják. Reményeink szerint a leírtak – a korábban a MEGOSZ által a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától kapott információkhoz hasonlóan – nagyban hozzájárulhatnak az EKÁER rendszer gördülékeny működéséhez.

    Erdészüdvözlettel:

    Dr. Sárvári János

    ügyvezető elnök

  • Drónok használata az erdőgazdálkodásban – avagy fenntartható gazdálkodás a levegőből

    A cikk dátuma March 24th, 2015 admin Nincs hozzászólás

    dron_erdogazdalkodasÉvtizedek óta használnak légi felvételeket az erdőgazdaságokban különböző feladatok elvégzéséhez; például erdőleltár készítéséhez, vagy katasztrófák utáni károk feltérképezéséhez. Napjainkban ezekhez a feladatokhoz már pilóta nélküli, önálló repülésre képes drónokat is lehet alkalmazni.

    A drónok használatának egyik nagy előnye, hogy a képekhez gyorsan hozzá lehet férni, ami lehetővé teszi a különböző feladatok rugalmas és gyors megtervezését. Alacsony repülési magasságuknak köszönhetően ezek az eszközök még sűrű felhőréteg alatt is képesek a repülésre. Továbbá a csendes és energiatakarékos elektromos motorjaik nem csak környezetbarátok, hanem a zajkibocsátást is minimálisra csökkentik, ami ebben a környezetben különösen fontos. Nagy felbontású kamerával vagy érzékelőkkel felszerelve a drónok áthidalják a szakadékot a fárasztó földfelszíni terepi felmérések és a költséges, személyzettel ellátott helikopterekből vagy repülőgépekből végzett madártávlati felmérések között. Növekvő sikerüket segíti az a tény, hogy az ipari megoldások egyre költséghatékonyabbá válnak, és a repülő robotok teljesítménye is folyamatosan fejlődik.

    Wildlife Spy Drones

    A drónok a helikopterekhez hasonlóan függőleges fel- és leszállásra képesek. Irányításuk a földről, hordozható számítógép segítségével történik. Beépített GPS által képesek a helyzetük és magasságuk megtartására, vagy akár önállóan is elrepülnek a megadott koordináták pontos helyére. A felépítésüktől és a súlyuktól függően a legújabb modellek akár egy órányi repülésre is képesek. A fedélzeti kamera 360 fokban elforgatható, az intelligens felfüggesztésnek és repülésvezérlésnek köszönhetően pedig a drón még szeles körülmények között is automatikusan megtartja a pozícióját, és így magas szintű képstabilitás érhető el.

    A továbbított élő digitális képekhez földrajzi hivatkozást lehet rendelni, ami azt jelenti, hogy azokat földrajzi koordinátákkal pontosan be lehet azonosítani. Ez lehetővé teszi bármely lefényképezett objektum pontos helyzetének a meghatározását. A háromdimenziós felszíni modellezések sem jelentenek problémát.

    Számos gyártó készít videószemüveget, amelynek a segítségével a földi irányító valódi pilótának érezheti magát. Mialatt a drón a beépített GPS vagy a fedélzeti kamera segítségével egy tárgy felett repül, a videószemüveg lehetővé teszi az irányító számára a kamera élőképének valós idejű megtekintését, mutatva a magasságot és a látómezőt is. A kijelzőn megjelenített adatok távolról módosíthatóak.

    dron_erdogazdalkodas_3

    A pilóta nélküli légi eszközök használata lehetővé teszi az erdőterületeken végzett leltárok, és egyéb felmérések minden eddiginél pontosabb és jelentősen kibővült hatókörű elvégzését. A kulcsfontosságú szerepet az alacsony repülési magasság jelenti, valamint az, hogy a drónok a legtöbb időjárási körülmény esetén is megállják a helyüket. Ráadásul a repülési eredmények az operatív tervezésbe közvetlenül beépíthetőek. A drónok egyik fő alkalmazási területe az erdők és a nyílt területek feltérképezése. A kapott képeket várakozás nélkül fel lehet használni az elemzések és alkalmazások széles skálájához, például a fák vagy egyéb növények egészségi állapotának a felméréséhez. Ide tartozik példaként a károsítók fertőzésének korai felismerése és kiértékelése, vagy a nedvességtartalom meghatározása, illetve a holtfa mértékének a feltárása. A fakoronák állapota a drónok segítségével jelenleg pár perc alatt éles képeken dokumentálható. Az ilyen értékeléseket korábban csak rengeteg idő és erőfeszítés árán lehetett elvégezni. A víz-, hó-, jég-, vihar- és tűzkárok kielemzése egy másik olyan terület, ahol a drónok alkalmazásának fontossága növekvő szerepet tölt be a jövőben. Végül, de nem utolsósorban, a drón „szeme” könnyen és gyorsan képes meghatározni a vadkárok helyét és mértékét.

    dron_erdogazdalkodas_2

    Az infravörös képek és az NDVI (vegetációs index, adott terület vegetációs aktivitását kifejező érték) fotók kombinációjaként olyan eredmény érhető el, amivel a növények növekedése, a vegetáció mértéke és a biomassza-termelés is mérhetővé válik. Az erdők állapotának egyszerű lefényképezése pedig lehetővé teszi az újraerdősítési projektek részletes tervezését, a telepítendő növények mennyiségének, helyének és sűrűségének precíz meghatározását.

    Gyakran komoly problémát jelent a hegyvidéki erdőkben a közelítő nyomok vagy a kötélpályák kialakítása is. A hegy lábánál állva nehéz megítélni, hogy van-e szikla, szakadék, vagy védett fa az útban. A drón azonnali és világos információt szolgáltat, ami elősegíti a gyors döntéshozást. A hagyományos légi felvételek csak vertikális szemszögből készülnek, ezzel szemben a drón kamerája dönthető, így lehetővé teszi a lejtős területek, hegyoldalak légi felvételének precíz elkészítését.

    dron_erdogazdalkodas_5

    A drónok másik növekvő jelentőségű alkalmazási területe az éghajlatváltozás megfigyelése. Ez egy olyan terület, ahol az erdészeti szakma digitális anyaggal alátámasztva képes kulcsfontosságú információt szolgáltatni a politikai döntéshozók számára.

    Egy tanulmány szerint, amelyet 2013 májusában végzett a McKinsey Global Institute, a robottechnológia részeként a drónok már fontos gazdasági tényezőket befolyásolnak, mint például a mukaerőköltség, a termelékenység, a rugalmasság és a biztonság. A hatékonyság, költségtakarékosság és az egyszerű használat pedig nagy jövőbeli lehetőségeket teremt a számukra. Az alacsony zajszinttel és károsanyag kibocsátással rendelkező, környezetbarát elektromos motorral felszerelt drónok olyan fejlesztések, amelyek tökéletesen megfelelnek a legkorszerűbb technológiai követelményeknek.

    dron_erdogazdalkodas

    A témával foglalkoznak majd a LIGNA 2015 erdészeti és faipari kiállításon is egy szabadtéri bemutató keretében, melyet a német KWF (Kuratorium für Waldarbeit und Forsttechnik e.V.) fog lebonyolítani.

    Forrás:

    http://www.ligna.de/en/information-for/journalists/input-for-your-tradeshow-coverage/press-releases?id=687105&lang=GB&source=jnl_pm

    (Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)

     

  • 2014-ben felgyorsult a magyar erdők állapotának romlása

    A cikk dátuma March 13th, 2015 admin Nincs hozzászólás

    erdo_10_pilisi_parkerdoDr. Koltay András szerkesztésében az Erdészeti Tudományos Intézet közzétette “ERDEINK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA 2014-ben” című jelentését, amely a 16×16 km-es EVH hálózat alapján készült el. Az anyagból kiderül, hogy a magyar erdők egészségi állapota 2012 óta folyamatosan romlik, amely romlás üteme 2014-ben jelentősen felgyorsulni látszik.

    A teljes jelentés letölthető az ERTI honlapjáról >>>

    A jelentés összefoglalója:

    2014-ben az összes mintapont számában nem történt változás az előző évhez képest. A 78 darab mintapont közül kettőben az állományt letermelték a vizsgálat évében, így ezekben nem történt felvételezés. A vizsgálatok összesen 76 mintapontra terjedtek ki, melyekben összesen 1824 faegyed vizsgálata történt meg. A mintapontokban álló fák minősítése a nemzetközi metodika szerint zajlik. Az egészségi állapot meghatározása a mintafák egészére, így a koronára, törzsre, és gyökfőre egyaránt kiterjed.

    A 2014. évi adatokat feldolgozva és összesítve kijelenthető, hogy a magyar erdők egészségi állapota 2012 óta folyamatosan romlik, amely romlás üteme 2014-ben jelentősen felgyorsulni látszik.

  • Törvényjavaslatot nyújtottak be az illegális fakitermelés visszaszorítására

    A cikk dátuma March 11th, 2015 admin Nincs hozzászólás

    fakitermelesAz illegális fakitermelés hatékony visszaszorítására, a fenntartható erdőgazdálkodás érdekében nyújtott be törvényjavaslatot kedden az országgyűlésnek Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.

    A parlament honlapján elérhető törvényjavaslat indoklása szerint a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeiről szóló európai uniós rendelet megköveteli az unió belső piacára kerülő faanyag származás-igazolási rendszerének kidolgozását, így szükségessé vált a vonatkozó nemzeti törvény egyes rendelkezéseinek a módosítása, a törvény kiegészítése.

    A javaslat szerint az illegális fakitermelés visszaszorítása érdekében a törvény területi hatálya alá nem tartozó területről forgalomba hozott faanyag esetén is szükséges az eredetigazolás szabályozása. Az uniós rendeletnek való megfelelés érdekében kötelesek a faanyag származásának igazolására a rendelet hatálya alá tartozó fát és faanyagot a belső piacon forgalomba hozó, vagy azzal kereskedő a magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek. A kötelezettség teljesítése a teljes faanyag-kereskedelmi lánc felügyeletével biztosítható.

    Az javaslat indoklásában szerepel az is, hogy az állam 100 százalékos tulajdonában álló erdő valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelője meghatározott feltételekkel és időtartamra – legfeljebb 5 évre – átengedheti harmadik személy részére a földterületet vagy annak egy részét erdőgazdálkodási céloktól eltérő hasznosításra. Az ilyen hasznosítás lehet szabadidős tevékenységhez szükséges infrastruktúra – kalandpark – üzemeltetése, vagy az erdőben történő rendezvény – filmforgatás -, de nem terjedhet ki az erdei haszonvételek gyakorlására, és nem érintheti a vagyonkezelő földhasználati jogát – olvasható a javaslatban.

    (MTI)

  • MEGOSZ kerekasztal beszélgetések

    A cikk dátuma March 9th, 2015 admin Nincs hozzászólás

    NAGYON FONTOS, MERT MINDANNYIUNK ÉRDEKE!

    MEGOSZ kerekasztal beszélgetések

    a magánerdő gazdálkodás legfontosabb problémáinak megoldására

    Kérjük, javaslataival segítse munkánkat!

    A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége 2015-ben kerekasztal beszélgetések keretében szeretne választ és megoldást találni a magánerdő gazdálkodás legégetőbb problémáira.

    Ezek a kérdéskörök véleményünk szerint a következők:

    • Nem működő magánerdők megszólítása és gazdálkodásba vonása

    • Az osztatlan közös gazdálkodással érintett erdőterületek csökkentése a magánerdőkben

    • A magánerdők birtokkoncentrációjára, elaprózódásuk megállítására teendő intézkedések

    • Az erdészeti szakirányítási (szakszemélyzeti) támogatások visszaállítása

    Első lépésként szeretnénk minél szélesebb körben megszólítani a magánerdő tulajdonosokat, gazdálkodókat, erdészeti szakirányítókat, erdészeti szakhatóságok dolgozóit, kutatókat és oktatókat, döntéshozókat kérve, hogy konkrét javaslataikkal, ötleteikkel segítsék munkánkat. Kérünk tehát mindenkit, aki szívügyének tekinti a magyar magánerdők ügyét, hogy a fenti problémák megoldására vonatkozó javaslatait, elképzeléseit, az azok megvalósításához teendő konkrét lépéseket, a különböző jogszabályokban szükséges szövegszerű, indoklással alátámasztott módosító javaslatait szíveskedjen megküldeni számunkra a MEGOSZ bármelyik alábbi elérhetőségére:

    1021 Budapest, Budakeszi út 91.

    Fax: 06-1-391-42-99

    megosz@mail.datanet.hu

    Kérjük, hogy válaszaikat legkésőbb 2015. április 10-ig juttassák el hozzánk. Ezt követően a beérkezett javaslatokat feldogozzuk, lehetőség szerint egységesítjük, majd valamennyi kérdéskörben külön-külön kerekasztal beszélgetésben vitatjuk meg, témánként 8-10 fő szakértő bevonásával. Az így kialakított legjobb megoldási javaslatokat a MEGOSZ felterjeszti az illetékesekhez, kérve a szükséges lépések megtételét.

    Segítségüket előre is köszönjük!

    Erdészüdvözlettel:

    Dr. Sárvári János

    ügyvezető elnök MEGOSZ

  • FIGYELEM! Állásbörze a NYME-Erdőmérnöki Karán!

    A cikk dátuma March 6th, 2015 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdős Munkaadók!

    Az Erdőmérnöki Kar idén is megrendezi a már hagyományossá vált állásbörzét. Az állásbörze során a Kar öt szakának (erdőmérnöki, környezetmérnöki, környezettan-környezettudomány, természetvédelmi mérnöki, vadgazda mérnöki) hallgatói tájékozódnak az elhelyez-kedési, valamint a gyakorlati lehetőségekről.

    A rendezvény időpontja és helyszíne:

    2015. április 15.

    9400 Sopron, Cházár András tér 1. EMK Erzsébet kerti „P” épület aulája

    Az állásbörzén a résztvevő, esetleg alkalmazási lehetőséget is kínáló, az Erdőmérnöki Kar hallgatói iránt érdeklődő vállalatok mutatkozhatnak be, ismerhetik meg a jövő szakembereit.

     

    A mellékelt Jelentkezési lapot és a hozzá kapcsolódó Adatlapot 2015. március 30-ig kell kitöltve elküldeni az alábbi elérhetőségre.

    Cím:                            NyME EMK – 9400 Sopron, Ady Endre. u. 5.

    e-mail:                         emk.hok1808@gmail.com

    Kapcsolattartó:           Szabó Lóránd 06-30/478-00-16

    Amennyiben Önök nem tudnak személyesen részt venni a börzén és megbízzák Szövetségünket a képviseletükkel, akkor kérjük, hogy az adatlapjukat a MEGOSZ e-mail címére szíveskedjenek megküldeni legkésőbb március 28-ig.

     

    Kérjük, hogy minél többen adják le határidőben jelentkezésüket és éljenek a börze által nyújtott lehetőséggel!

     

     

    Erdészüdvözlettel:

     

    Dr. Sárvári János

    ügyvezető elnök

  • Vadkár protokoll anyaggal kapcsolatos észrevételek kérése

    A cikk dátuma March 5th, 2015 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok!

    A NAK-tól most kaptuk meg a Dr. Király István PhD Dr. habil Marosán Miklós Mező-Vad Kft. igazságügyi szakértői gazdasági társaság tagjai által készített Az egységes mezőgazdasági vadkárbecslés protokollját, amit mellékelek.

    Kérem, hogy az abban leírtakkal kapcsolatos véleményüket, észrevételeiket _2015. március 10-ig_ küldjék meg a MEGOSZ részére.

    Köszönettel és erdészüdvözlettel:

    Dr. Sárvári János

    ügyvezető elnök

  • Mikor indulnak az erdészeti jogcímek? – kérdés a Miniszterhez

    A cikk dátuma March 4th, 2015 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok!

    Mészáros Gergely tagtársunk részt vett a Szolnokon megrendezett Gazdafórumon, ahol élve a lehetőséggel, szakterületünket érintő kérdést tett fel Fazekas Sándor miniszter úrnak. Az erre adott választ ezúton adjuk közre, annál is inkább, mert a közelmúltban tagságunk részéről is több felvetést kaptunk a leírtakkal kapcsolatban.

    Kérdés:

    2015 évben várhatóan mikor tervezi a Minisztérium az erdészeti jogcímekkel kapcsolatban (különös tekintettel a fiatal erdők állománynevelési-, erdőtelepítési-, erdészeti potenciál helyreállítási-, illetve megelőzési-, és erdőszerkezet-átalakítási jogcímek tekintetében), az új rendeleteket kihirdetni, vagy a meglévő rendeleteket módosítani? Várhatóan a jogcímek tekintetében mikor lehet támogatási kérelmet beadni?

    Válasz:

    „Tekintettel arra, hogy az FM csak szakmai támogató partnerként vesz részt a Vidékfejlesztési Program tervezésében és minden, az egyes intézkedésekhez rendelt források mértékével, a támogatási jogcímekre kiírandó pályázat megjelentetésével kapcsolatos döntést és intézkedést magának tart fenn a Miniszterelnökség, a feltett kérdéssel kapcsolatban a Miniszterelnökség Vidékfejlesztésért felelős Helyettes Államtitkárság EMVA Stratégiai Főosztály vezetőjéhez fordultunk tájékoztatásért.

    A vidékfejlesztési programozás állásával kapcsolatban az alábbi általános tájékoztatás adható:

    A magyar Kormány 2014. szeptember 03-án megküldte Brüsszelbe a Vidékfejlesztési Program első változatát, amelyre az Európai Bizottságtól 2014. december közepén kapta meg hazánk az első válaszokat. Jelenleg a Bizottság által tett észrevételek feldolgozása folyik a Miniszterelnökség és az FM szakértőinek szoros együttműködésében. Az FM-en belül a tervezésben érintett szakértők a minisztérium háttérintézményi szakértőinek legszélesebb körű bevonásával dolgoznak a bizottsági észrevételek megválaszolásán, illetve szükség szerint azok alapján a program módosításán. Habár a végső döntések a Miniszterelnökséghez tartoznak, eddigi tapasztalataink szerint az erdőgazdálkodással kapcsolatos szakmai javaslatainkat a Miniszterelnökség mindenkor figyelembe vette, így az ágazat kiemelt szintű kezelésére reményt látunk a jövőben is. Ez már csak azért is biztosított, mivel az erdészeti intézkedésekkel kapcsolatban is számottevő munkahely-teremtésre vonatkozó elvárás került megfogalmazásra a programban.

    A kérdésben szereplő erdészeti jogcímek további támogatása szerepel a Vidékfejlesztési Programban, azokra a jövőben pályázati felhívás alapján lehet majd kérelmet benyújtani. A pályázati kiírások feltételrendszerének pontos meghatározására a Vidékfejlesztési Program Európai Bizottság által történő elfogadását követően kerülhet sor. A Program javított változatának az ismételt benyújtása idén tavasszal várható, elfogadásának függvényében az erdészeti jogcímek várhatóan 2015.l harmadik negyedévének első felében kerülhetnek meghirdetésre. Ebből fakadóan az erdészeti támogatásokra vonatkozó pályázati felhívások megjelentetésére jelenleg ennél pontosabb határidőt nem lehet mondani.”

    Ezúton köszönjük Mészáros Gergely tagtársunknak a hasznos információkat!

    Erdészüdvözlettel:

    Dr. Sárvári János

    ügyvezető elnök