Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Felgyorsul az erdőtelepítések üteme!

    A cikk dátuma October 20th, 2014 admin Nincs hozzászólás

     

    A Földművelésügyi Minisztérium (FM) által elkészített Nemzeti Erdőprogram alapján felgyorsul az erdőtelepítések üteme, elkövetkező időszakban további 700 ezer hektárral szeretnék növelni a magyarországi erdők területét – jelentette ki Nagy István, a tárca parlamenti államtitkára a Hajdú-Bihar megyei Nyíradonyban pénteken.

    Az államtitkár a nyíregyházi székhelyű Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. húszéves alapítása alkalmából rendezett jubileumi ünnepségen elmondta, hogy a telepítések felgyorsításával a jelenlegi 20-ról 27 százalékra nő az erdő által borított területek nagysága. Úgy vélte, az erdőgazdálkodás Magyarország egyik kitörési pontja lehet a 2020-ig tartó vidékfejlesztési ciklusban.

    Nagy István szavai szerint a hazai erdők fejlesztésére és ápolására uniós forrásból már eddig is közel 90 milliárd forintot fordítottak, az ágazat pedig jelenleg mintegy százezer ember megélhetéséhez járul hozzá. Az erdők a nemzet közös örökségének részét képezik, amelyek védelme, fenntartása és megőrzése a jövő nemzedékek számára mindannyiunk kötelessége – fogalmazott Nagy István. Hozzátette: az erdők fenntartásában továbbra is számítanak az erdészek és a vadászok “felelősségteljes tevékenységére és nélkülözhetetlen szakértelmére.” A cég történetét felidézve elmondta, hogy a Nyírerdő Zrt. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye területén mintegy 60 ezer hektár állami tulajdonú erdőterületet kezel. A társaság az erdőgazdálkodás, a fafeldolgozás és vadgazdálkodás területén kiemelkedően teljesít, miközben több száz család megélhetését is biztosítja. A Nyírerdő Zrt. tevékenységében jelentős szerepet játszik az akác, a “térség aranya”. A fafaj jelentőségének hazai és nemzetközi elismertetésében fontos lépés volt, hogy idén májusban hungarikummá minősítették az akácfát és az akácmézet – emlékeztetett az államtitkár.

    Szalacsi Árpád, a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója a társaság által felújított Krajczárhegyi Pihenőcentrumban megtartott rendezvényen elmondta, hogy a társaságot az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. 1994. szeptember 30-án a korábbi FEFAG átalakításával, annak jogutódjaként hozta létre. Jelenleg az állami tulajdonú erdészeti társaságok között a Nyírerdő eredményességben hosszú évek óta stabilan az első harmadban helyezkedik el. A társaság eredményességének alapja a fehér akác, a fafajból és erdészeti választékaiból közel százféle, Nyugat-Európában is keresett termék készül – hangsúlyozta a vezérigazgató. Hozzátette: a magyar erdőgazdálkodást európai rangra csak az akác és a vele való foglalkozás emelheti. Szalacsi Árpád szerint az akác mellett a dámszarvas lett a Nyírerdő Zrt. másik “emblémája”: a nemzetközileg is kiemelkedő gúthi vadászterület elismertségét az évről-évre visszatérő hazai és külföldi vadászok, illetve több kiemelkedő trófeájú dámbika bizonyítja.

    Az ünnepségen átadták a cég által alapított Nyírliget-díjat is, amelyet a Nyírerdő Zrt. három dolgozója vehetett át.

    (MTI)

     

  • Az Erdészeti Lapok mellett immár elérhető az Erdészettörténeti Közlemények mind a 108 kötete, digitális formában is. ( Fatáj-online után )

    A cikk dátuma October 16th, 2014 admin Nincs hozzászólás

    Az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Elektronikus Könyvtár időszaki kiadványokat kezelő szolgáltatása az EPA azaz Elektronikus Periodika Archívum. Az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis a Magyar Elektronikus Könyvtár kezdeményezése, mely a magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványok könyvtári igényű nyilvántartására, illetve egyes folyóiratok archiválására irányul. Ez utóbbi, a folyóirat archiválás terén ismerhettük meg már korábban az Erdészeti Lapok kezdetektől digitalizált és kereshető változatát.

    Most pedig az Erdészettörténeti Közlemények digitalizálása is elkészült.

    (Kattintson a képre, hogy elérje az Erdészettörténeti Közleményeket)

    Az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya gondozásában, 1965. óta jelenik meg az Erdészettörténeti Közlemények kiadvány, melyet általában a szakosztály tagjai írnak, Dr. Oroszi Sándor a szakosztály elnöke szerkeszt. Támogatók és az Egyesület pénzügyi finanszírozásában kerül kiadásra. 2013-ig 108 kötet jelent meg. (A kötetek számozása az 1990. évi 20. után 1990-ben újraindult, így a digitalizáltan elérhető legújabb szám a 2013. évi 88.)

    A digitalizálást az Országos Erdészeti Egyesületmegbízásából készítette a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület. Az archívum létrehozatalát a Wagner Károly Alapítvány támogatta. Az archívum elkészítésében közreműködtek:

    Nagy László (OEE),Dr. Sárvári János (OEE), Csáki Zoltán, a MEK Egyesület és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai.

    Álljon itt az Erdészettörténeti Közlemények 1965. évi 1. számából a legelső írás,dr. Ágfalvy Imre beszámolója az Erdészettörténeti Szakosztály megalakulásáról

  • Tovább gyarapodott az erdővagyon 2013-ban

    A cikk dátuma October 14th, 2014 admin Nincs hozzászólás

    Miniszteri tájékoztató anyag

    Tovább gyarapodott a magyar erdővagyon az elmúlt évben: az erdők területe 4535 hektárral 1 millió 938 ezer hektárra növekedett, ami 20,8 százalékos erdősültségnek felel meg. Tavaly nőtt az akác területaránya a fenyők területarányának terhére – derül ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszternek a kormany.hu oldalon közzétett, az erdővagyon 2013-as adatait összefoglaló miniszteri tájékoztatójából.

    A tájékoztató szerint a tulajdonosi megoszlásban az utóbbi években minimális a változás, a magántulajdonú erdők aránya emelkedett 0,1 százalékkal 42,8 százalékra, a közösségi tulajdonok csökkenése mellett. Az állami tulajdonú erdőterületek változatlanul 56,2 százalékot tesznek ki.

    A fafajcsoportok közül a legnagyobb területet az akác foglalja el 24,2 százalékkal, és a megelőző évekhez hasonlóan tavaly is folytatódott az akác arányának növekedése és a fenyő arányának csökkenése. Kis mértékben emelkedett még az egyéb kemény lombosok aránya. Az akác térnyerése meghatározóan a magán-erdőgazdálkodásban betöltött kiemelkedő szerepének következménye, hiszen mind az erdőtelepítések, mind az erdőfelújítások során az egyik legkedveltebb fafaj.

    Az őshonos fafajok aránya 63,1 százalék, az idegen-honos, meghonosodott fafajok (akác, fenyők), illetve a klónozott fajták (nemes nyár) aránya 30,5 százalékot tesz ki. Az őshonos fafajok aránya az elmúlt évekhez képest tovább nőtt, elsősorban az erdőtelepítéseknek, másodsorban a szerkezetátalakításnak köszönhetően.

    A tájékoztató szerint az ország élőfakészlete folyamatosan emelkedik, 2014. január 1-jén 369,6 millió köbmétert tett ki, és tíz év alatt több mint 10 százalékkal nőtt. Az 1 hektár területre eső átlagos élőfakészlet hektáronként 198 köbméter. A gyarapodás oka, hogy az erdők évi folyónövedéke nagyobb, mint az élőfakészlet csökkenését okozó tényezők – fakitermelések, erdőkárok – együttes hatása.

    A fakitermelések tavaly is az erdőtervekben előírt lehetőségeken belül valósultak meg, a 7875 millió köbméter összes kitermelt fatömeg 1,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az egészségügyi és egyéb termelés fakészlete 384 ezer köbméter, ez az előző évhez képest 44 százalékkal emelkedett. Az összes kitermelt fakészlet több mint 8 százaléka származik az egészségügyi és az egyéb termelésből. Az egészségügyi termelést, elsősorban a Keszthelyi hegységben bekövetkezett erdeifenyő pusztulás, valamint a Balaton-felvidéki cseresek pusztulása miatt kellett végrehajtani.

    Az erdészeti hatóság 2013-ban 35,2 ezer köbméter mennyiségű falopást regisztrált, ennek 86 százaléka magántulajdonban lévő, nagyobb arányban gazdálkodó nélküli erdőkben történt. Az összes illegális fakitermelés mértéke a hatóság tudomására nem jutott falopásokkal együtt nagyjából 300-500 ezer köbméterre becsülhető.

    Az összefoglalóból kiderül az is, hogy a magyar erdők egészségi állapota az Európában elfogadott felvételi rendszer minősítése alapján összességében jó, a vizsgált fák közel 80 százaléka kedvező állapotú.

    Az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer részére az erdészeti szakirányítóktól érkezett bejelentések alapján 2013-ban 78 800 hektáron lépett fel erdőkár, a károsodott terület 10 százalékán erősebb, 20 százalékán közepes, míg a fennmaradó területen gyengébb kárt jeleztek.

    Összességében megállapítható, hogy Magyarországon 2013. évben a 2009. évi XXXVII. törvény előírásainak megfelelően folyt az erdőgazdálkodás, az erdőterület és az erdők élőfakészlete tovább növekedett, a haszonvételek mértéke a hosszútávra tervezett lehetőségeken belül maradt.

    Tovább gyarapodott az erdővagyon 2013-ban
    Forrás: OEE
  • Szarvasgomba tanfolyam!

    A cikk dátuma October 9th, 2014 admin Nincs hozzászólás

     Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

    A Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesülete akkreditált tanfolyamot hirdet szarvasgomba gyűjtésére. Részletes tudnivalókat a tanfolyammal kapcsolatban itt olvashatja el.

    Üdvözlettel:

    Dr. Sárvári János

    ügyvezető elnök

     

     

  • Támba Miklós: Megparancsolni nem lehet, hogy erdőt telepítsünk

    A cikk dátuma October 6th, 2014 admin Nincs hozzászólás

    megosz_201455Idén is magán-erdőgazdálkodó kapta meg a MEGOSZ kitüntetését. A Rimler Pál díjat 2014-ben Támba Miklós, a Napkori Erdőgazdák Zrt. igazgatósági elnöke vehette át. A szakemberrel az Erdő-Mező beszélgetett a vállalkozásról, az új erdőtörvényről, erdőtelepítésről és a Nyírség aranyáról, az akácról.

    Erdő-Mező: Idén Ön vehette át a Rimler Pál díjat a MEGOSZ Jubileumi Nagyrendezvényén. Mit jelent Önnek ez a kitüntetés?

    Támba Miklós: Én a MEGOSZ megalakulása óta tagja vagyok az elnökségnek, és mindig azt mondtam, hogy az elnökség saját magát ne díjazza, a regnáló elnökségi tagok ne kapjanak jutalmat. Ezt sokáig be is tartották, de most változtattak a szokáson. Egy picit ódzkodtam, rossz érzésem volt, hogy a saját magam szabta törvényt áthágják, de azt gondolom, hogy ezt a kitüntetést nem magam, hanem azok miatt az emberek miatt kellett elfogadnom, akik mögöttem állnak. Mindenképpen egy nagy megtiszteltetés ez nekem.

    megosz_201453

    Erdő-Mező: Hogyan kezdett az erdővel, erdőgazdálkodással foglalkozni?

    Támba Miklós:  A családban nem volt hagyománya a szakmának. Én a TSZ-ben dolgoztam. Aztán a rendszerváltás idején ráeszméltünk arra, hogy megszűnik a szövetkezet. Nem akartuk azt, hogy a felszámoló kezére jusson a szövetkezeti erdővagyon, amit mi hoztunk létre, ezért megalkottuk a Napkori Erdőszövetkezetet, ami ma már részvénytársasággá alakult. Ez 1992-ben volt. Napkoron egyébként az erdőgazdálkodásnak korábban is volt hagyománya, mert a háború előtt már működött erdőbirtokosság, és az emberek tudták azt, hogy mit jelent az erdővel gazdálkodni.

    Erdő-Mező: Mit jelent a többesszám? Kik alapították a szövetkezetet?

    Támba Miklós: 87 emberrel hoztuk létre, de pár nap alatt 600 fölé emelkedett ez a szám. Tulajdonképpen az összes erdőtulajdonos tagja lett. Ennek a fele megmaradt a részvénytársaságban is. megosz_201452

    Erdő-Mező: Ezt valamiféle integrációként lehetne elképzelni?

    Támba Miklós: Ez több, mint egy integráció. Ez egy tulajdonosi közösség, amiben azt döntöttük el, hogy a saját magunk erdejeit a saját magunk által irányított gazdasági szervezet kezeli. Mi akkor egy reprivatizációt valósítottunk meg. Azoknak adtuk vissza az erdőtulajdont először, akié korábban is volt. Azt követően azok kaptak, akik a TSZ-ben létrehozták az erdővagyont. Az erdőszövetkezetbe be lehet hozni önkéntesen területet, vagy bérbe is lehetett adni olyan földeket, amit szántóként vagy egyéb más területként nem kívántak hasznosítani. Így mintegy 1000 hektár terület lett az, amivel a szövetkezetnek gazdálkodnia kellett. Így indult el.

    Erdő-Mező: Hogyan jött a képbe a MEGOSZ?

    Támba Miklós: Már akkor felismertük, hogy az érdekeinket érvényesíteni kellene, ezért a kezdetektől részt vettem a magánerdős képviselet megteremtésében, ami tényleg hosszú út volt. Kemény, megfeszített munka, sok esetben még harc is. Mert sok mindent kellett tenni azért, hogy az érdekeinket érvényre tudjuk juttatni. Ami, valljuk be, eddig nem sikerült túl jól.

    napkor_vaddiszno

     Erdő-Mező: Az új erdőtörvény kapcsán az érdekérvényesítésre most is nagy szükség lesz, talán most jobban sikerül…

    Támba Miklós: Igen. Az a 2009-es erdőtörvény, ami most hatályban van, nem éppen olyanra sikerült, mint amilyenre kellett volna. De talán még jobban is visszamehetnék a múltban. Úgy gondolom, hogy a legfelkészültebbek a rendszerváltást követően a zöld civil szervezetek voltak. Ma elhangzott, hogy az országban sokszor fontosabb egy fekete gólya, mint egy család vagy egy idős ember. Az értékrendek összekavarodtak, és ezeket az összekavarodott értékrendeket helyre kell tenni.

    Erdő-Mező: Az eddig napvilágra került információk alapján mire számíthat egy magán-erdőgazdálkodó az új erdőtörvénnyel kapcsolatban?

    Támba Miklós: Komolyabb információink nincsenek. Ami a legfontosabb, hogy jelenleg azt gondoljuk, hogy a mi véleményünk nélkül most nem fognak erdőtörvényt alkotni. Az nyugtat meg minket, hogy ezt az erdőtörvényt úgy fogják létrehozni, hogy az valóban keresztény, polgári és nemzeti értékrendek mentén fog megfogalmazódni, és a napi életünket nem megnehezíteni, hanem könnyíteni fogja, a versenyhelyzetünket pedig javítani. A rendezvényen itt volt az osztrák magánerdős érdekképviselet vezetője, és ő azt mondta, hogy az osztrák kormánnyal azért dolgozik, hogy 1 hektár erdő se maradjon gazdátlanul, és 1 hektár erdőben se maradjon bent az a gazdasági haszon, amit abból ki lehet hozni. Ezt ma itt mindenki hallhatta, hallhatták az államtitkár urak is, hallhatta a közönség. Azt gondolom, hogy az osztrákok, akiknek nem kellett átélniük azt a szocialista terrort, ami rajtunk volt, talán jobban tudják, hogy mi szolgálja a jövő érdekeit, és ebből tanulnunk kell.

    napkor_vaddiszno_teritek

    Erdő-Mező: Visszatérve egy kicsit Napkorra, hogyan kell elképzelni most a Napkori Erdőgazdák Zrt.-t?

    Támba Miklós: A Napkori Erdőgazdák Zrt., jelenleg is nagyjából 1000 hektár erdőn gazdálkodik, és emellett vadgazdálkodást folytatunk. Van még egy turisztikai ágazatunk is, amelyben egy erdei iskolát és egy turisztikai központot működtetünk. Ezek adják a napi feladatainkat.  Az erdei iskola a szorgalmi időben szerencsére nagyon le van kötve, és jelentős létszámú gyermek fordul meg nálunk, akiket arra nevelünk, hogy környezettudatosan viselkedjenek az erdőben, és a környezetüket becsüljék meg, óvják. Az erdészre pedig ne úgy nézzenek, mint aki csak kivágja a fát, hanem úgy, mint akire rá van bízva az erdő. Aki ehhez ért, és úgy tudja fenntartani, hogy még az unokáinknak se kelljen azon gondolkodni, hogy mi történik az erdejeinkkel. Ezért csináljuk az erdőgazdálkodást, a vadászatot és a turizmust.

    napkor_erdei_iskola

    Erdő-Mező: Fafajok?

    Támba Miklós: Nálunk a Nyírségből eredően első helyen főleg az akác szerepel, majd a nemes nyaraink, a mélyebb fekvésű, vizesebb helyeken pedig hazai nyarak vannak. Ezen kívül nagyon kevés tölgy van, amivel gazdálkodunk. A fenyveseinket felszámoltuk, mert gazdaságilag nem jövedelmező.

    Erdő-Mező: Akkor helyben vagyunk, ugyanis az akác mellett nem mehetünk el szó nélkül…

    Támba Miklós: Azok, akik az akác ellen felszólaltak, azok az én véleményem szerint nem csak az akác ellen szólaltak fel, hanem az akácból élő emberek ellen is. Felszólaltak, de semmilyen alternatívát nem tudnak kínálni nekünk, hogy az akác helyett miből éljünk meg. Az akác a Nyírség aranya. Sajnos, a veszély még nem múlt el, hiszen az Európai Uniós jogszabály-előkészítésben még mindig ott szerepel, hogy a különösen veszélyes, invazív növények közé sorolják az akácot. Ha ez bekövetkezik, akkor ebből automatikusan következik, hogy az EU egyetlen fillért nem fog adni az akácosokra. Ez pedig Magyarországot nagyon súlyosan érinti, hiszen az erdősült területeink 24 százaléka akác. Ha ez így lesz, akkor ezekre a területekre nem kapunk erdőtelepítési támogatást, fiatal erdő ápolására kiírt forrást. Munkahelyek szűnnek majd meg, és akkor még nem is beszéltünk az akácmézről. Egyedül az nyugtat meg minket, hogy az akác hungarikum lett. Ha az EU mégis meghozza ezt a törvényt, akkor nemzeti forrásból kellene megoldani a finanszírozást. Tehát aki az akácot támadja, az az akácból élő embereket támadja, és mivel már hungarikum, így ki merem mondani, hogy a nemzetet is támadja.

    napkor_akac

     Erdő-Mező: Az Önök esetében mit jelentene, ha nem kapnának támogatás?

    Támba Miklós: Először is le kell szögezni, hogy két lehetőség van. Az egyik, amit felvázoltam, amely szerint nem kapnánk támogatást. Ez jelenleg nekünk évente mintegy 10 millió forintos kiesést jelentene. A második verzió viszont az, amikor azt mondják, hogy föl kell számolni, meg kell szüntetni az akácosokat. Remélem, hogy ez a valóságban senkinek nem jut eszébe. Bár annyi biztos, hogy tévedtek már a világban ettől nagyobbat is. Ha ez lenne a jövő, akkor az katasztrofális helyzetet teremtene a Nyírségben.

    Erdő-Mező: Befejezésül egy kevésbé negatív téma: a Nemzeti Erdőtelepítési Programban az erdőterületek jelentős növelése a cél…

    Támba Miklós: Ez valóban többször is elhangzott. Egy kívánalom, hogy növekedjen az erdőterület, de a kívánalom nem biztos, hogy egyezik az érdekekkel. Ezt az fogja eldönteni, hogy milyen lesz a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezősége. Azt gondolom, hogy azokon a földeken, ahol nem lehet jövedelmező tevékenységet folytatni, ott a területeket erdősíteni kell. Ebben az egész kérdésben a gazdaságosság az első szempont. Ha ez a helyére kerül, akkor semmilyen fék nem lesz, hogy nagymértékű erdőtelepítés történjen. Hiszen úgy gondolom, hogy még egyszer ebben az országban nem lehet megparancsolni azt, hogy erdőt telepítsünk…

    (Gribek DánielErdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)

  • 47. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29-30, Balatonszemes

    A cikk dátuma October 6th, 2014 admin Nincs hozzászólás

    Helyszín: Szindbád Wellness Hotel, Balatonszemes, Árnyas fasor 1.

    Időpont: 2014. október 29-30. (szerda-csütörtök)

    A program pdf-ben letölthető.

    A jelentkezési lap pdf-ben letölthető.

    A jelentkezési lap doc-ban letölthető.

    Program:

    2014. október 29. (szerda)
    11.00 – 12.00 Regisztráció a FAkonferencia résztvevőinek
    12.00 – 13.30

    Ebéd

    14.00 – 14.30

    A hazai erdőgazdálkodás és fafeldolgozás szabályozási környezete, fejlesztési lehetőségei.

    Szabó Ferenc, főosztályvezető

    FM Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztály

    14.30 – 15.00



    Példák a LEAN faipari bevezetésére, alkalmazására

    Kákonyi Lehel, ügyvezető,
    Lehel’s Management

    Trombitás Zoltán, üzemigazgató,
    Mátraparkett (Egererdő Zrt.)

    15.00 – 15.30

    kávészünet

    15.30 – 16.00


    Innovatív fűrészipari fejlesztés Miskolcon – Borsodwood

    Molnár András, műszaki és kereskedelmi vezető
    WIS Holding Zrt – Borsodwood

    16.00 – 16.30

    Bemutatkozik a megújult fatudakozo.hu és a friss kobozokonyv.hu

    Mőcsényi Miklós, főtitkár és
    Tóth János, szakmai titkár,
    FAGOSZ

    Tóth Béla Ákos, kereskedelmi igazgató,
    CGP Instruments Kft

    18.00 – …….

    Vacsora

    ……. – …….

    (Este a megszokott körülmények között további kötetlen megbeszélések.)

    2014. október 30. (csütörtök)
    8.00 –  ……. Reggeli és további fakultatív megbeszélések a kétoldalú egyeztetések szerint

    Jelentkezési határidő: 2014. október 17.

     

    FAGOSZ titkárság

    Két kép a rendezvény helyszínéről – Szindbád Welness Hotel

  • Elfogadták az özönfajok kiszorításáról szóló EU rendeletet! ( Fatáj- online után )

    A cikk dátuma October 4th, 2014 admin Nincs hozzászólás

    Az EU szakminisztereit tömörítő tanács elfogadta hétfőn az úgynevezett idegenhonos özönfajok, vagyis az EU-n kívülről származó, agresszíven terjedő, a helyi élővilágra fenyegetést jelentő állat- és növényfajok kizárását és visszaszorítását szolgálni hivatott uniós rendeletet.

    A minősített többségi szavazásnál Németország, Bulgária és Románia tartózkodott, és egyedül Magyarország szavazott a javaslat ellen – derül ki a döntést összegző közleményből. Budapest ugyanis garanciát akart kapni arra, hogy az unióban nem kívánatosnak minősülő fajok listájára, amelyet most az Európai Bizottság feladata lesz összeállítani, nem fog rákerülni az immár hungarikummá minősített fehér akác, amely az Egyesült Államokban őshonos, Magyarországon a XVIII. században, Mária Terézia idején kezdték telepíteni a homokos területek megkötésére.

    Erre a bizottság nem adott írásos garanciát, ám a jogszabály elfogadása kapcsán is azt hangoztatja, hogy a listán olyan fajok szerepelnek majd, amelyek uniós léptékben jelentenek fenyegetést, a felsorolást a tagállamokkal együttműködve, átfogó kockázatelemzést követően, szilárd tudományos bizonyítékok birtokában, a társadalmi és gazdasági hatások, a többi között a már meghonosodott iparágak érdekeinek maradéktalan szem előtt tartásával állítják majd össze.

    A bizottság adatai szerint jelenleg mintegy 12 ezer nem őshonos faj él Európában, a jövevényeknek pedig mintegy 10-15 százaléka válik veszélyes özönfajjá, amelyek fenyegetik a helyi élővilágot, sőt, nem egy esetben az emberi egészséget is. Ilyen például az Amerikából származó ökörbéka, a parlagfű és a pézsmapatkány.

    A bizottság által összeállítandó lista nyilvános lesz, és legalább hatévente felül kell majd vizsgálni. A tiltólistára tett fajokat tilos lesz behozni az Európai Unióba, sem tartani, sem tenyészteni, illetve termeszteni, sem forgalomba hozni vagy szabadon engedni nem szabad majd azokat.

    Forrás: MTI

    Kiegészítés:

    Az Európai Parlament április 14-én fogadta el a Rendeletet 606 igennel, 36 nemmel és 4 tartózkodással.

    Az Európai Únió Tanácsa pedig 2014. szeptember 29-én fogadta el a Rendeletet. Németország, Bulgária és Románia tartózkodott, Magyarország ellene szavazott. Dánia és Finnország pedig abban bízik, hogy az amerikai nyérc nem kerül majd a listára. (A 09-29-i ülés teljes emlékeztetője.)

    13266/14 ADD 1 dokumentumban szerepel a magyar ellenszavazat indoklása:

    Az EU jelentőségű fajok listája meghatározza az ezekkel kapcsolatos kötelező teendőket is, így alapvető, hogy ez a lista átlátható és előre látható (kiszámítható) legyen, valamint olyan eljárás által készüljön, amely teljes mértékben megfelel a Rendeletben lefektetett követelményeknek.

    Összhangban a 4 (6) bekezdéssel és az ezzel összefüggő leírás 12-vel, Magyarország kihangsúlyozza, hogy megfelelő figyelmet kell szentelni a szociális és gazdasági szempontoknak, valamint a tagállami megvalósítási költségeknek. Ezzel összefüggésben különös figyelemmel kell lenni azon fajokra – mint a hamis akác (Robinia pseudoacacia) – melyeket elterjedten használnak és jelentős szociális-gazdasági hasznot jelentenek a tagországnak.

    A fentiek alapján, Magyarország véleménye a fehérakáccal kapcsolatban az, hogy ez a faj ne kerüljön be az EU listába és a vele gazdálkodás nemzeti joglakotási hatáskörben kell maradjon.

    ——-

    Amennyiben az akác e tiltólistára kerülne, az azt jelentené, hogy sem tartani, se termeszteni, sem forgalomba hozni utána nem lenne szabad. Tekintve, hogy a hazai erdők területben és fakitermelésben közel negyede akác, a listára kerülése az egész magyar erdőgazdálkodás, a vidéken élők, a magyar táj arculata, az e fát feldolgozó hazai faipar, a vele foglalkozó kereskedők számára katasztrofális hatású lenne. A hazai erdők e részét ki kellene irtani, az e termékkel foglalkozást az ipar és kereskedelem terén be kellene szüntetni, ami számtalan munkahely megszűnését is jelentené. A FATÁJ szerkesztőség és a FAGOSZ részéről erősen reméljük, hogy – a fenti hivatalos magyar ellenszavazatot is figyelembe véve – egyetlen olyan hazai szervezet, intézmény, cég, hatóság, személy sem lesz, amely/aki Magyarországról az akác e listára kerülését javasolná, vagy azzal egyetértene, illetve bármely más szervezet, személy ilyen kezdeményezését támogatná. Sőt reméljük, ha bármely hazain kívüli szervezet vagy személy ilyen kezdeményezést tesz, a hazaiak igyekeznek majd azt elhárítani.

    Ismereteink szerint a szöveget még nem hirdették ki, ezért még hatályba sem lépett. Ez lehet az oka, hogy az ügy aloldalán a rendelet elfogadásának és elfogadott szövegének még nincs nyoma. Jelen cikkünk aktualitását így a szeptember 29-én megjelent MTI közlemény, illetve a szeptember 30-i Magyar Nemzet cikk (13. oldal) adta.

    Amint a fentiekben is szerepelt: a Bizottság fogja megalkotni az EU szinten veszélyes idegenhonos fajok listáját. Az első változat valószínűleg jövő tavasszal vagy nyáron jelenik majd meg. Sajnálatos, hogy az előzetes szakértői anyagban az akác már szerepel, tehát azt kell elérni az említett következmények elkerülése érdekében, hogy a bizottsági listában ez ne így legyen.

    Kapcsolódó:

    EU az idegenhonos özönfajok ellen FATÁJ 2014-01-02

  • III. negyedéves kárbejelentő!

    A cikk dátuma October 1st, 2014 admin Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt MEGOSZ Tagok!

    NÉBIH Erdészeti Igazgatósága felhívja az erdészeti szakirányítók figyelmét, hogy az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer (OENyR) 2014 III. negyedéves kárbejelentő lapjainak leadási határideje: 2014. október 8.

    Fokozottan felhívjuk a tisztelt szakszemélyzet figyelmét a „B” típusú Erdővédelmi kárbejelentő lappal kapcsolatos beküldési határidők betartására, különös tekintettel arra, hogy az erdészeti hatósági ügyekben csak az időben beküldött kárbejelentő lapok fogadhatók el.

    A kárbejelentők természetesen nem csak a megjelölt határidőre, hanem már korábban is, az egész negyedév során leadhatók, ezzel gyorsabbá válik a feldolgozás és az esetleges adategyeztetés folyamata.

    Figyelem! A kódjegyzék 2014. május 15-én frissítésre került. Kérjük a kitöltéskor az új kárkódokat használják!

    (Forrás: OEE)

    Erdészüdvözlettel:

    Dr. Sárvári János

    ügyvezető elnök