MEGOSZ jubileumi nagyrendezvény III.

Budapest, 2014. szeptember 5.

Az ország területének több mint egyötöde erdő lett, és minden évben több ezer hektárral tovább bővül az új telepítéseknek köszönhetően – húzta alá a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szeptember 5-én Budapesten a Kossuth téren.

002

Dr.  Nagy István miniszterhelyettes, a Magán Erdő-tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) két évtizedes fennállását méltató rendezvényen arról is beszélt, hogy a Nemzeti Erdőprogram alapján – amely része a Nemzeti vidékstratégiának – felgyorsul az erdőtelepítések üteme. Így a következő évtizedek alatt várhatóan mintegy 700 ezer hektárral növekszik az erdők területe az országban, hogy az erdő által borított területek nagysága mihamarabb 20-ról 27 százalékra nőjön. Hozzáfűzte: mivel Magyarországon sok az osztatlan közös tulajdonú és a gazdálkodás alá nem vont erdő, a kihasználatlan területek fontos tartalékot jelentenek a nemzetgazdasági növekedés szempontjából. Ezért az erdőgazdálkodás Magyarország egyik fontos kitörési pontja lehet a 2020-ig tartó vidékfejlesztési ciklusban. Ebben a folyamatban a szaktárca számít a MEGOSZ aktív közreműködésére. Az államtitkár utalt rá: a magyar magánerdő-gazdálkodás a privatizáció óta eltelt negyedszázadban nem volt könnyű helyzetben. Ismert tény, hogy a magánosítás során a magánerdő-gazdálkodók elsősorban az egykori termelőszövetkezeti erdőket és az állami erdőgazdaságok gyengébb, problémásabb területeit kapták meg. Valószínűleg éppen ezért a magánerdő-gazdálkodás szereplői hamar felismerték, hogy érdekük egy erős szakmai szövetség létrehozása, a közös fellépés érdekében. Nagy István kiemelte: a magánerdő-gazdálkodás számára nagy jelentőségű volt, hogy a magánszektor számára is megnyílt az elmúlt években a közfoglalkoztatás lehetősége. Így ma már több, mint 1500 közfoglalkoztatott dolgozik a magyar magánerdőkben. A célkitűzés pedig az, hogy ezek a programok a jövőben is folytatódjanak.

003

A Kossuth téren felolvasták Glattfelder Béla államtitkár úr, a rendezvényt üdvözlő levelét és Luzsi József, a MEGOSZ elnöke szólt a magánerdőkről. Elmondta, hogy a MEGOSZ, mint a legnagyobb országos hatáskörű, magánerdős szakmai szövetség célja: tagjai gazdasági és szakmai érdekképviselete, érdekegyeztető feladatainak ellátása. A tartamos magán erdőgazdálkodás megvalósítása, a tagok erdővagyonának megőrzése, növelése. A magán erdővagyon legoptimálisabb működtetésének segítése a tulajdonosok, a gazdálkodók hasznára. A magánerdőben az erdészeti és az erdőhasznosítási szakmai kultúra támogatása a közcélok figyelembevételével. Becslések szerint közel félmillió honfitársunknak van erdőtulajdona. Ez azt jelenti, hogy az erdőtulajdonosok és családtagjaik révén minden hetedik magyar állampolgár részese a magyar magánerdő vagyonnak. Közel negyed százada a magyar erdők mintegy 40 %-a került magánkézbe. Ez napjainkra – az új erdők telepítésével – 42 %-ra, mintegy 870 ezer hektárra nőtt. Belátható időn belül tehát az ország erdeinek fele magánkezelésben lesz. A magánerdős társadalom egy dinamikusan fejlődő, vidéki munkahelyeket teremtő és megtartó közösség. A magyar magánerdők mindenki számára elérhetővé teszik az általuk megtermelt javakat és közcélú szolgáltatásokat.

A mintegy 250 fő résztvevő különleges termékbemutatót tekinthetett meg akácfa termékekből, amelyet Magyarország határait jelképező tölgycsemeték vettek körül.

DSCF1747

A rendezvény második részében a Magyar Tudományos Akadémián Bitay Márton Örs, az FM állami földekért felelős államtitkára hangsúlyozta: az elmúlt két évtized legfontosabb üzenete az ágazat számára, hogy növekszik Magyarország erdővel borított területeinek aránya. Köszönhető mindez a támogatások és a telepítések rendszerének, valamint az állami és magánerdő-gazdálkodók kitartó, céltudatos munkájának. Külön öröm, hogy ez a növekmény jelentős része a magánerdő-tulajdonosok kezében van. Mindez most mintegy 870 ezer hektár erdőt, és mintegy 38 ezer gazdálkodót jelent. A magánerdők egyre nagyobb aránya azt is jelenti, hogy egyre több vidéki munkahelyet létesítenek a magánerdő-gazdálkodók. Egyebek mellett ezért fontos a magánerdő-gazdálkodók támogatása, hiszen ők helyben piaci alapon valósítanak meg munkahelyeket, és nyújtanak így megélhetést sok embernek – hangsúlyozta.
A szaktárca a MEGOSZ-ra stratégiai partnerként tekint. Így a jogalkotási munkában is számít a segítségére.
Luzsi József, a MEGOSZ elnöke elmondta: a magánerdő-területeknek mintegy 80 százalékát művelik jelenleg Magyarországon. A magánerdők területe az elmúlt 20 évben több, mint 100 ezer hektárral nőtt. A magánerdőkben évente mintegy 3,3 millió köbméter hengeres fát termelnek ki. Ennek a termelési értéke 80 milliárd forint, amennyiben mindehhez hozzászámolják a különféle erdei szolgáltatásokat is, úgy a termelési érték 120 milliárd forintra emelkedik. Luzsi József a MEGOSZ elnöke elmondta, a magánerdőkből úgy termelnek ki évente 3,3 millió köbméter fát, hogy közben az erdők fatömege gyarapszik. Most a magánerdők fatömege 140 millió köbméter. Ez azt jelenti, hogy az erdők növedéke évente több, mint a kitermelés. A kitermelés mértéke a magánerdőkben 80 százalék körül mozog, így a tartamosság garantálható.
Jakab István az Országgyűlés alelnöke barátként és természetes szövetségesként tekint a MEGOSZ-ra, hiszen ez a jó és közvetlen együttműködés már több évtizedes múltra tekint vissza. Sok közös feladat vár ránk a jövőben is, gondoljunk csak a jogalkotásra, vagy a vidékfejlesztésre – hangsúlyozta ki.

023
Kis Miklós Zsolt a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért felelős államtitkára, mint a magánerdő tulajdonos, és mint MEGOSZ tag is üdvözölte a megjelenteket. Elmondta, számít a magánerdősök véleményére, támogatására a vidékfejlesztés sikeres továbbvitelében.
Ifj. Hubai Imre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért felelős alelnöke elmondta, a MEGOSZ a Kamara kiemelt partnere, hiszen a megyei erdészeti vadgazdálkodási osztályok vezetőinek és küldötteinek zöme MEGOSZ tagok közül kerül ki. Ismertette a Kamara Erdőtörvény módosítással és a vidékfejlesztés erdészeti jogcímeivel kapcsolatos álláspontját.

A MEGOSZ által alapított Rimler Pál emlékérmet 2014-ben Támba Miklós, Szövetségünk alelnöke vehette át. A díjátadásról a későbbiek során külön számolunk be.

032

Az akadémiai program második részében szakmai konferencia zajlott le, amelynek előadói a magyar magánerdő gazdálkodás múltjáról és jelenéről, illetve a vidékfejlesztés erdészeti vonatkozásairól számoltak be.
A szakmai konferencia első részében Dr. Oroszi Sándor egy hivatott erdészettörténész, főmuzeológus segítségével mutattuk be a magyar magánerdő gazdálkodás történetét a kezdetektől 1990-ig, a rendszerváltásig. A kiváló előadás nemcsak a tulajdonviszonyok változásait, hanem az ezen változásokat kiváltó jogszabály módosulásokat is tárgyalta történelmi háttérbe ágyazva. Ez napjaink magánerdő gazdálkodása szempontjából is rendkívül sok jogalkotási kérdésben nyújtott fogódzót az érdeklődőknek.

024

Az illetékes tudományos intézet munkatársa, Dr. Schiberna Endre a második előadásban azt az időszakot mutatta be, nevezetesen az 1990-től napjainkig terjedő korszakot, aminek a jelenlévők is aktív részesei voltak tulajdonosként, gazdálkodóként, szakirányítóként, hatósági emberként, vagy éppen minisztériumi tisztségviselőként. Az ezen időszakból levonható tanulságok fontosságát a közeljövőre nézve nem kell részleteznünk.
Végezetül az erdészeti hatóság vezetője, Wisnovszky Károly ismertette adatokkal alátámasztva azokat az eredményeket, amiket a magánerdő gazdálkodás napjainkban a magáénak mondhat, illetve azokat a területeket, ahol még továbblépés szükséges.
A szakmai konferencia második részében elhangzó előadások pedig a közeljövő sürgősen elvégzendő feladatait vetítették elő, vagyis a magyar magánerdő lehetőségeit és tennivalóit a vidékfejlesztési intézkedések következő uniós ciklusban történő minél hatékonyabb igénybevételéhez. fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a Miniszterelnökség nemrégen kinevezett, a vidékfejlesztésért felelős államtitkára, Kis Miklós Zsolt egészen az egyes intézkedések mélységéig tárgyalta a vidékfejlesztés erdészeti fejezetét. Előadásában nemcsak a jelenleg rendelkezésre álló keretekről, hanem az adminisztratív változásokról és az újabb szakmai lehetőségekről, kihívásokról is részletesen szólt.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgató-helyettese, Papp Gergely egy szélesebb aspektusba helyezve szólt az addig még nem érintett vidékfejlesztési vonatkozásokról. Különösen érdekes volt az egyes magyarországi vidékfejlesztéssel kapcsolatos döntések, például az erdő területalapú támogatásának elképzelésével kapcsolatban esetleg felmerülő uniós szintű problémák és kérdéskör feltárása.

A nagyrendezvény a Dunán, az Európa hajón folytatódott, ahol a MEGOSZ együttműködő partnereinek előadásai hangzottak el, amit vacsora, baráti beszélgetés követett. A résztvevőknek volt alkalmuk ügyességüket a táncparketten is próbára tenni.

060

Dr. Sárvári János
ügyvezető elnök