Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Agrárklíma – 100 év múlva nem lesznek zalai bükkösök?!

    A cikk dátuma June 25th, 2014 admin Nincs hozzászólás
    Tavaly novemberben beszámoltunk az Agrárklíma-pályázatról. 2014. június 24-én, Sopronban újabb sajtótájékoztatóra kaptunk meghívást, ahol sok olyan információ hangzott el, mely nagy mértékben érinti a gazdálkodókat. Kiderült, hogy hova nem érdemes már most bükköt telepíteni, és hogyan tudhatjuk meg, hogy a földünkön 30-50 év múlva lehet-e egyáltalán gabonát termeszteni, öntözéssel vagy anélkül. De ne rohanjunk ennyire előre!

    Mátyás Csaba, akadémikus, a projekt szakmai vezetője elmondta, hogy Magyarország számára különösen fontos a klímaváltozás modellezése és a következtetések átültetése a gazdálkodásba. Mint elmondta, nem kerülhetjük meg a problémakört, mert határtermőhelyen vagyunk, így egy olyan finom léptékű változás, ami Európa más részein nem okoz észlelhető változást, nálunk komoly átalakító hatással rendelkezhet. Ennek előrejelzése elengedhetetlen lesz az erdészet, erdőgazdálkodás, a szántóföldi növénytermesztés és a rét-, legelő-gazdálkodás esetén.

    agrarklima_kep

    A pályázatban nagyon komoly célokat fogalmaztak meg, és mint később látni fogjuk, a lezárását megelőzően már sikerült is elérni ezeket. Talán a legfontosabb, hogy létrehozzanak korábbi adatsorok és helyi vizsgálatok alapján egy olyan döntéstámogató rendszert (DTR), amely precíz, terület-egység alapú digitális lekérdezést tesz lehetővé. Ez egy olyan online felület, ahol a saját kukoricatáblánkra, vagy erdőrészletünkre lekérhetjük a klíma és hozam adatokat 2100-ig előre. Emellett cél volt az elemzések után ökológiai, gazdasági és szociális következtetések levonása is. Elképzelhető egy ilyen rendszer jelentősége a gyakorlatban, de nem árt hangsúlyozni, hogy hatványozottan igaz ez az erdő-gazdálkodásban, ahol 80-100 évre előre kell tervezni.

    Eltűnnek a bükkösök Zala megyében

    A projekt mintaterülete Zala megye volt, ahol a teljes megyére meg-született a döntéstámogató rendszer, és elérhetővé is tették az online felületet (www.ertigis.hu). Néhány érdekes eredményt, illetve a DTR által előre jelzett gazdálkodási javaslatot érdemes megemlíteni, hogy meg-győződjünk a rendszer használatának fontosságáról. Ilyen eredmény, hogy a Keszthelyi-hegységben 2100-ra nem lesz bükk, így a mostani felújításokat már nem is lenne szabad elvégezni. De meg-állapították a kutatók, hogy nem lesz olyan bükkös a megyében, amiben ne lenne valamilyen mértékű bükk pusztulás, ami így mintegy 20 milliárd forintos veszteséget jelent majd, mai áron számolva.

    Volt olyan vélemény is, miszerint az addigra várható 4 fokos hőmérséklet növekedés teljesen lehetetlenné teszi a bükk alkalmazását, hiszen a zalai bükkösök és az Alföld éves átlaghőmérséklete között most mindössze 2 fok a különbség.A kutatók próbaképpen kiválasztottak több erdőrészletet, amelyekre a rendszer 2100-ra nem talált olyan fafajt, amivel azt az akkori viszonyokban erdősíteni lehetne Ezek olyan döntési helyzetek, amik ma égetően szükségesek, mert a mi telepítéseinkkel kell majd gazdál-kodnia unokáinknak 90-100 év múlva.

    A szántóföldi növénytermesztés számára is tartogat érdekességeket a program. Kiderült, hogy vannak olyan földterületek, amelyeken még öntözéssel sem lehet majd kukoricát, gabonát termeszteni.

    Kukorica helyett akác, bükk helyett szántó?

    A DTR olyan segítséget nyújt(hat) a gazdálkodóknak a jövőben, amire talán nem is gondoltunk korábban. Az erdészet, erdőgazdálkodás számára információkkal szolgál a termelőképesség változásáról, a gazdálkodás kockázatáról, a kihozható választékokról, de kiszűrhetjük a gazdasági küszöbérték alatti erdőrészleteket és azokat is, amik fafajcserét igényel-nének, de valamiért az nem oldható meg. Ahol megoldható a fafaj-csere, ott javaslatot tesz a program az új fafajra, vagy szükség esetén a földhasználati mód váltására.

    buk_zala

    A mezőgazdaság számára hasonló válaszokat képes adni. Az alkalmazott kultúrák körét, termesztésük gazdaságosságát, az öntözés szükségességét és még sok adatot és tanácsot kérhetünk le a rendszerből. Ezen a ponton érdemes Mátyás Csaba akadémikus hozzászólását megfontolni,miszerint: „A művelési ágak szétválasztását át kell gondolni, mert lehet, hogy a kukoricás helyett akácos lesz és a bükkös helyett pedig szántó”.

    Azt, hogy a döntés-támogatás pontosan milyen formában zajlik majd, még a kutatók sem tudják pontosan, de előre láthatólag bizonyos adatokat a gazdálkodó, erdőgazdálkodó is le tud kérdezni, a bonyolultabb összefüggésekhez pedig egy szakértő segítségét lehet igénybe venni.

    Az eddigi eredmények kecsegtetőek, bár még csak Zala megyére működik a döntéstámogató rendszer. A programnak azonban itt nincs vége, folytatódik az Agrárklíma2-vel, amely újabb 4 évre, 1,8 milliárd forintos költségvetéssel számol.A folytatásban tervezik az egész országra kiterjesz-teni mindazt, amit a mintaterületen sikerült elérni.

    Az új erdőtörvény és az erdészeti támogatások

    Ez a jövő, de a program egyes eredményei már most döntésre sarkall-hatnák a döntéshozókat, hiszen új erdőtörvény van készülőben.                   A kutatók becslései alapján olyan felújítási- és földhasználati módokat, megelőző intézkedéseket lehetne beépíteni a törvénybe, amelyek most adnak választ olyan problémákra, amik csak 100 év múlva jelentkeznek majd.

    Az Erdő-Mező Online kérdésére megtudtuk, hogy egyelőre az agrárágazati támogatások igénylésének nem feltétele a rendszer használata, de folynak ilyen irányú tárgyalások. Tehát érdemes figyelemmel kísérni az Agrárklíma projektet és felhasználni azokat az eredményeket, amik a gazdálkodásuk tartamosságát, jövőnket szolgálják.

    A szóban forgó pályázat teljes neve „TÁMOP 4.2.2 A- 11/1/KONV-2012-0013 Agrárklíma: az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése és az alkalmazkodás lehetőségei az erdészeti és agrárszektorban” (továbbiakban „Agrárklíma”). Idén októberben zárul a két éves futamidejű, 870 millió forintból megvalósuló, 250 kutató közreműködésével folyó kutatás. A legfontosabb résztvevők a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara, a Mezőgazdasági- és Élelmiszeripari Kara, a Közgazdaságtudományi Kara, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete és a Zala megyei Kormányhivatal, külsős partnerként pedig a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara. A felsorolás nem teljes, mégis képet kapunk a nagyszabású projekt szakmai hátteréről. 

    (Hajdu Márk – Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)