Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Agrárklíma – 100 év múlva nem lesznek zalai bükkösök?!

    A cikk dátuma June 25th, 2014 admin Nincs hozzászólás
    Tavaly novemberben beszámoltunk az Agrárklíma-pályázatról. 2014. június 24-én, Sopronban újabb sajtótájékoztatóra kaptunk meghívást, ahol sok olyan információ hangzott el, mely nagy mértékben érinti a gazdálkodókat. Kiderült, hogy hova nem érdemes már most bükköt telepíteni, és hogyan tudhatjuk meg, hogy a földünkön 30-50 év múlva lehet-e egyáltalán gabonát termeszteni, öntözéssel vagy anélkül. De ne rohanjunk ennyire előre!

    Mátyás Csaba, akadémikus, a projekt szakmai vezetője elmondta, hogy Magyarország számára különösen fontos a klímaváltozás modellezése és a következtetések átültetése a gazdálkodásba. Mint elmondta, nem kerülhetjük meg a problémakört, mert határtermőhelyen vagyunk, így egy olyan finom léptékű változás, ami Európa más részein nem okoz észlelhető változást, nálunk komoly átalakító hatással rendelkezhet. Ennek előrejelzése elengedhetetlen lesz az erdészet, erdőgazdálkodás, a szántóföldi növénytermesztés és a rét-, legelő-gazdálkodás esetén.

    agrarklima_kep

    A pályázatban nagyon komoly célokat fogalmaztak meg, és mint később látni fogjuk, a lezárását megelőzően már sikerült is elérni ezeket. Talán a legfontosabb, hogy létrehozzanak korábbi adatsorok és helyi vizsgálatok alapján egy olyan döntéstámogató rendszert (DTR), amely precíz, terület-egység alapú digitális lekérdezést tesz lehetővé. Ez egy olyan online felület, ahol a saját kukoricatáblánkra, vagy erdőrészletünkre lekérhetjük a klíma és hozam adatokat 2100-ig előre. Emellett cél volt az elemzések után ökológiai, gazdasági és szociális következtetések levonása is. Elképzelhető egy ilyen rendszer jelentősége a gyakorlatban, de nem árt hangsúlyozni, hogy hatványozottan igaz ez az erdő-gazdálkodásban, ahol 80-100 évre előre kell tervezni.

    Eltűnnek a bükkösök Zala megyében

    A projekt mintaterülete Zala megye volt, ahol a teljes megyére meg-született a döntéstámogató rendszer, és elérhetővé is tették az online felületet (www.ertigis.hu). Néhány érdekes eredményt, illetve a DTR által előre jelzett gazdálkodási javaslatot érdemes megemlíteni, hogy meg-győződjünk a rendszer használatának fontosságáról. Ilyen eredmény, hogy a Keszthelyi-hegységben 2100-ra nem lesz bükk, így a mostani felújításokat már nem is lenne szabad elvégezni. De meg-állapították a kutatók, hogy nem lesz olyan bükkös a megyében, amiben ne lenne valamilyen mértékű bükk pusztulás, ami így mintegy 20 milliárd forintos veszteséget jelent majd, mai áron számolva.

    Volt olyan vélemény is, miszerint az addigra várható 4 fokos hőmérséklet növekedés teljesen lehetetlenné teszi a bükk alkalmazását, hiszen a zalai bükkösök és az Alföld éves átlaghőmérséklete között most mindössze 2 fok a különbség.A kutatók próbaképpen kiválasztottak több erdőrészletet, amelyekre a rendszer 2100-ra nem talált olyan fafajt, amivel azt az akkori viszonyokban erdősíteni lehetne Ezek olyan döntési helyzetek, amik ma égetően szükségesek, mert a mi telepítéseinkkel kell majd gazdál-kodnia unokáinknak 90-100 év múlva.

    A szántóföldi növénytermesztés számára is tartogat érdekességeket a program. Kiderült, hogy vannak olyan földterületek, amelyeken még öntözéssel sem lehet majd kukoricát, gabonát termeszteni.

    Kukorica helyett akác, bükk helyett szántó?

    A DTR olyan segítséget nyújt(hat) a gazdálkodóknak a jövőben, amire talán nem is gondoltunk korábban. Az erdészet, erdőgazdálkodás számára információkkal szolgál a termelőképesség változásáról, a gazdálkodás kockázatáról, a kihozható választékokról, de kiszűrhetjük a gazdasági küszöbérték alatti erdőrészleteket és azokat is, amik fafajcserét igényel-nének, de valamiért az nem oldható meg. Ahol megoldható a fafaj-csere, ott javaslatot tesz a program az új fafajra, vagy szükség esetén a földhasználati mód váltására.

    buk_zala

    A mezőgazdaság számára hasonló válaszokat képes adni. Az alkalmazott kultúrák körét, termesztésük gazdaságosságát, az öntözés szükségességét és még sok adatot és tanácsot kérhetünk le a rendszerből. Ezen a ponton érdemes Mátyás Csaba akadémikus hozzászólását megfontolni,miszerint: „A művelési ágak szétválasztását át kell gondolni, mert lehet, hogy a kukoricás helyett akácos lesz és a bükkös helyett pedig szántó”.

    Azt, hogy a döntés-támogatás pontosan milyen formában zajlik majd, még a kutatók sem tudják pontosan, de előre láthatólag bizonyos adatokat a gazdálkodó, erdőgazdálkodó is le tud kérdezni, a bonyolultabb összefüggésekhez pedig egy szakértő segítségét lehet igénybe venni.

    Az eddigi eredmények kecsegtetőek, bár még csak Zala megyére működik a döntéstámogató rendszer. A programnak azonban itt nincs vége, folytatódik az Agrárklíma2-vel, amely újabb 4 évre, 1,8 milliárd forintos költségvetéssel számol.A folytatásban tervezik az egész országra kiterjesz-teni mindazt, amit a mintaterületen sikerült elérni.

    Az új erdőtörvény és az erdészeti támogatások

    Ez a jövő, de a program egyes eredményei már most döntésre sarkall-hatnák a döntéshozókat, hiszen új erdőtörvény van készülőben.                   A kutatók becslései alapján olyan felújítási- és földhasználati módokat, megelőző intézkedéseket lehetne beépíteni a törvénybe, amelyek most adnak választ olyan problémákra, amik csak 100 év múlva jelentkeznek majd.

    Az Erdő-Mező Online kérdésére megtudtuk, hogy egyelőre az agrárágazati támogatások igénylésének nem feltétele a rendszer használata, de folynak ilyen irányú tárgyalások. Tehát érdemes figyelemmel kísérni az Agrárklíma projektet és felhasználni azokat az eredményeket, amik a gazdálkodásuk tartamosságát, jövőnket szolgálják.

    A szóban forgó pályázat teljes neve „TÁMOP 4.2.2 A- 11/1/KONV-2012-0013 Agrárklíma: az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése és az alkalmazkodás lehetőségei az erdészeti és agrárszektorban” (továbbiakban „Agrárklíma”). Idén októberben zárul a két éves futamidejű, 870 millió forintból megvalósuló, 250 kutató közreműködésével folyó kutatás. A legfontosabb résztvevők a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara, a Mezőgazdasági- és Élelmiszeripari Kara, a Közgazdaságtudományi Kara, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete és a Zala megyei Kormányhivatal, külsős partnerként pedig a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kara. A felsorolás nem teljes, mégis képet kapunk a nagyszabású projekt szakmai hátteréről. 

    (Hajdu Márk – Erdő-Mező Online – www.erdo-mezo.hu)

  • Erdőművelés puskával !

    A cikk dátuma June 24th, 2014 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók!

    Az Erdészeti Lapok legutóbbi, júniusi számában megjelent érdekes cikkre szeretnénk felhívni szíves figyelmüket, ami az alábbiakban olvasható.

    Erdészüdvözlettel:

    Dr. Sárvári János
    ügyvezető elnök

    *****************************************************************

    “Erdőművelés puskával”
    Helmut Gmeiner erdőőr (Möggers, Ausztria) beszéde az osztrák erdészeti vándorgyűlésen – Murau, 2013.

    Mottó:
    Az erdő és a benne élő vad összetartozik, ezt senki nem vonja kétségbe. Az arányok eltolódása azonban lehetetlenné teszi az elegyes, vegyeskorú erdők kialakítását, fenntartható kezelését.
    Az erdőkben a vadgazdálkodásnak nem szabad szem elől téveszteni a legfontosabb közös célt, az egészséges, magas diverzitású erdők fenntartását, az ezt szolgáló erdőgazdálkodás támogatását. Egy gyakorlatias gazdálkodó számára ezek az elvek tiszták.
    Minderről most az élőbeszéd fesztelenebb stílusában olvashatunk.

    Először szeretnék röviden bemutatkozni: Helmut Gmeiner vagyok, munkámat tekintve erdőőr, emellett mezőgazdász, vadász és még néhány további más egyéb. A vorarlbergi Möggersből származom. Ez a kis település Ausztria északnyugati részén, nagyjából 1000 méter magasságban, a Boden-tó felett fekszik.

    Erdőművelés puskával
    Ez egy kétségtelenül egy érzékeny téma, amit nem mindenhol fogadnak jól. De azon leszek, hogy jól jöjjek ki belőle.
    Hogy mit jelentsen ez? Hiszen jelenleg még a vad is a mi erdőművelési hibáinkat szenvedi meg – gondolhatná valaki. Pedig nem. Ez nem így van! E két dolog, az erdőművelés és a vadászat olyan szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mint a testvérek. Nem lehet rájuk egymástól függetlenül tekinteni. Minél idősebb leszek, és minél többet foglalkozom az erdőműveléssel, annál inkább meggyőződöm arról, hogy mennyire fontos a vadászat.
    Voralberg elég messze van, de ez a téma mindenhol egyaránt fontos. A vadászat kérdése mindennap érint bennünket, akik erdővel foglalkozunk, akár akarjuk, akár nem. Erdeink túlnyomó része kisparcellás szálalóerdő, melyek élőfakészletét főként lucfenyő, bükk és jelentős mennyiségű jegenyefenyő adja. E szálalóerdőket elődeink ajándékának tekintjük. Napjainkban megint jobban becsüljük ezeket a természetszerű erdőket és a mi generációnk feladata az, hogy ugyanígy megőrizzük őket. Amihez hozzátartozik az egyes faegyedek eltávolításával járó rendszeres beavatkozás és a természetes megújítás, részben árnyéktűrő fafajokkal.
    A generációk közötti szerződésből származtatható fenntarthatósághoz szükség van az erdők megújítására, mégpedig lehetőleg az összes lehetséges fafajjal. Ha a vadászatot háttérbe szorítjuk – ami annyit tesz, hogy ez a tevékenység nem elég intenzív – azt az erdő megszenvedi.
    Ki ne ismerné ezeket az aljnövényzet nélküli erdőket? Itt még avad sem érzi otthon magát. Ezek az erdők máshogyan is kinézhetnének, – sötétségük ellenére is – erőteljes aljnövényzettel. Mivel mezőgazdász is vagyok, engedjenek meg nekem egy egyszerű párhuzamba állítást az állattartással. Hogyha túl sok tehenet tartok a legelőmön, az hamarosan leromlik, ami ráadásul a teheneknek is rossz. Viszont ha nincs túl sok tehén – vagy még jobb, ha egy kicsit kevesebb is van, mint a terület eltartó képessége – akkor ez minden szempontból megfelelő.
    Erdeink számára a két legfontosabb dolog: a motorfűrész és a puska. Mindkettő fontos, azonban a puskának még nagyobb jelentőséget tulajdonítok. A vadászat egyfajta szükségszerűség, amelyre az erdőgazdálkodás részeként tekintek.
    A vadászat teremti meg az erdőművelés alapját
    A vadászat kulcsszerepet tölt be a természetszerű erdők esetében. Ha a vadászati tevékenység hiányos, azaz nem elég intenzív, azt az erdeink is megsínylik.
    Munkánk során erdőművelési kényszermegoldásokat fogadunk el. Kevés, csupán egy-két fafajra korlátozzuk magunkat. Később szakmailag is rövidlátóvá válunk, és csak annyit tudunk mondani, hogy „ez már csak ilyen”. Kár, mert így az erdőművelési tevékenységünk soha nem juthat el a kiteljesedésig. Mindaddig, amíg nem ismerünk mást, addig ez elmegy.
    Kedves Hölgyeim és Uraim! Ma már sokat hallhattunk a tartamosságról. A tartamosság alatt a kellő mennyiségű, és lehetőleg minden lehetséges fafajból álló természetes újulatra is gondolok. Ha a tiszafa minden védelmi intézkedés nélkül képes visszatérni, ugyanúgy, ehhez hasonlóan az összes többi fafaj is visszajöhetne az újulati szintbe. Na, ez bizony már a vadászat mesterfoka. Ekkor csinálnánk a vadászatot mesterfokon. Ekkor az erdőművelés újra érdekes lesz, abban újra sokféle lehetőség nyílik. Az erdőművelés örömmé válik, személyes gyakorlópályává, amelyet soha nem lehet teljesen kitanulni.
    Tegyük újra sokszínűvé erdeinket!
    Ekkor szívünket boldogság tölti el. Számomra olyan ez, mint a szerelem. Ha egyszer már előfordult, hogy egy magasabb dimenzióját átéltük, és ezáltal gazdagodtunk, akkor többé már nem elégszünk meg a szegényes takaréklángon kapott középszerűséggel. Akkor már kizárólag a teljességet akarjuk, és ez rendelkezésre is áll, mindannyiunk számára. A változatos erdő a vadállomány számára is megfelelő otthont jelent – takarmányt és takarást egyaránt. Magamnak is ilyen ökoszisztémát kívánnék, ahol az erdei nagyragadozók szabályozzák a csülkösvad populációt. A vadászatra úgyszólván már nem is lenne szükség a rendszerben, de egyelőre még közel sem tartunk itt.
    Jelenleg a csülkösvad-szabályozó tevékenységet át kell vennünk az erdei nagyragadozóktól. Ehhez egy egyszerű vadászat azonban általában nem elegendő, egy valóban intenzív vadászatra van szükség. Hiszen a vadászat gyakorlatának amúgy is működnie kell. Ha ez is kellően intenzív, akkor felkészülhetünk a sikerre, amelyre mindannyiunknak szüksége van.
    És amikor a vadász is örömét leli a gyönyörű újulatban, akkor már sokat értünk el együtt!
    Milyen vadászra van szükségünk?
    Szerintem a legjobbra, a Feleségem szerint pedig a leghelyesebbre, a legfessebbre. Ezután már Önök is tudják, hogy miért csak egyedül én vadászom a Feleségem erdejében… Szükségünk van a vadászra, a legjobbra, aki saját magára is, mint az erdő szolgálójára tekint. Nem fogyasztó szemléletű vadászra van szükség, aki fizet, és ezért cserébe a vadászati siker biztosítását várja el. Olyan vadász kell, akinek elsősorban ideje van, nem pedig vastag pénztárcája – olyan, aki érti a mesterségét. A vadászatnak újra mesterséggé kell válni, és nem kell a túlképzettség. Aki érti a mesterségét, annak kell azt gyakorolni. A vadászatnak sürgősen megújulásra van szüksége.
    Megfelelő keretfeltételek
    Hacsak nem mi gyakoroljuk a vadászatot, nekünk, erdőtulajdonosoknak kell megteremteni ehhez a megfelelő kereteket – tehát ebben nekünk is részt kell vennünk.
    Például, a vadászt ki kell szabadítani a pénzügyi csapdából. A vadászati lehetőség ne kerüljön sok pénzbe, ezért cserébe viszont jó minőségű vadászati munkát várhatunk el. A vadász egyfajta szolgáltató, ha úgy tetszik. A helyesen végzett vadászati tevékenység esetén a vadhúsból származó bevétel fedezi a vadász felmerülő költségét.
    Kérdés: ki az Önök közül, aki földtulajdonosként úgy gondolja, hogy a vadászati jog bérbeadásával haszonra tesz szert? Tényleg úgy gondolják, hogy Önök pénzügyi nyereségre tesznek szert?
    A bérvadászat bérleti díja évente könnyen befolyó összeg. Sokak számára egy fontos bevétel.
    Azonban ki kell ábrándítanom Önöket. Van merszem kijelenteni és azt állítani, hogy Önök semmit nem keresnek a vadászati bérleti díjon! Ha az erdőhatár vonala fölött élnének, akkor esetleg… Azonban akkor is, ha magas vadászati bérleti bevételük van, állítom, hogy a kár, amit az erdőben okoznak, még mindig nagyobb, mint a bevételük.
    A vadászaton sokan nyernek. Egy egész iparág, a ruházattól az utazásig, mind nyernek – de Önök, mint tulajdonosok a vesztesek.
    Ha a bérvadászat kapcsán megmaradunk a múlt gyakorlatánál és a bérleti bevételek felé kacsintgatunk, tévúton maradunk. Bizony itt azonnali pénzre teszünk szert. Tehát rögtön itt van a pénz a kezemben. Azonban ez lenne a fenntarthatóság? Minden évben levágok egy darabot a birtokomból és áruba bocsátom. Ezáltal én is azonnali pénzre teszek szert, de ez nem tartamosság.
    Akkor ebben meg is egyeztünk.

    Mit mond a közgazdaságtan?

    Közgazdasági szempontból kifolyólag az erdőben gyakran folyamodunk kompromisszumokhoz, amelyektől azután vérzik a szívünk. Például olyan fakitermelési módszereket fogadunk el, amelyeket valójában egyáltalán nem akarunk. Ezt mások várják el tőlünk. Úgy gondoljuk, hogy közgazdasági megfontolásból ezeket kell megtennünk.

    És a vadászatnál? Na, akkor a közgazdasági megfontolások egyszerűen véget érnek, és hagyjuk magunkat az érzelmeinktől befolyásolni. Erről jut eszembe, olyan ez, mint a szex. Igen, jól értették, mint a szex. Ott is kihagy a férfiak agya.
    Földbirtokosként mi nem tudunk a vadászaton nyerni. Csak azt nézhetjük, hogy hogyan veszíthetünk rajta a lehető legkevesebbet. A vesztesek mindenesetre mi magunk vagyunk. Ellentétben a szexszel. Bár a szexnél ugyancsak sokat veszíthetünk, de ott akár sokat is nyerhetünk is…
    Nyugodt lelkiismerettel adhatok a vadásznak lehetőséget grátisz, mert a nyereséget természetes újulat formájában akarom látni. Tehát, normális esetben nem a pénzt hordjuk be az erdőbe, hanem a pénznek kell onnan kijönnie!
    Ez a kis újulatcsoport máris többet ér, mint egy 10 hektáros erdő vadászati jogának bérbe adása. Bár még nem termeltünk fát, ellenben ezzel már most sok pénzt takarítunk meg magunknak. Sajnos a hibás erdő- és vadgazdálkodás okozta károkat gyermekeinknek és unokáinknak kell megfizetni, és sok helyen a véderdőket az államnak kell fenntartani.

    Néhány szó szülőhelyem vadászatáról

    A társult vadászati jogot már több mint 20 éve mi magunk gyakoroljuk. Nálunk nincs lehetőség csomagos bérvadászatra, azonban bárki, aki akar, kap egy részt a cserkelő területekből. Nálunk nincsenek vadászvendégek. A vadászat az erdőszegélyben a legegyszerűbb és leghatékonyabb, azonban a vadászat az erdőben szintén nagyon fontos. Ott már igazán kemény munkává fajul. Egy kis erdei tisztás, amit rögtön kihasználnak, és ezután az összes szabály betartásával gyakorolják a vadászati tevékenységet. Az etika szintén fontos számunkra. Egy jó lövés, a vad alapos szemügyre vétele, a biztonság és a vadon élő élőlények tisztelete a fontos, nem a rosszul értelmezett vadászati kultúra – mint a trófeakultusz és más hasonlók. Így nem követünk el fatális hibákat a vadgazdálkodásunk során.

    Az erdők biztosítása

    Önök biztosították az erdeiket? Igen, talán erdőtűz ellen. De villám, rovarok és effélék ellen is van biztosításuk? A természetes erdőfelújítással ez együtt jár, ráadásul biztosítási díjat sem kell fizetni érte, így a pénz értékteremtő hatása az erdőtulajdonosnál marad. Ezeket az erdőket itt már „bebiztosítottuk”. A szél miatt 12 évvel ezelőtt egy rudas állomány kidőlt. Biztosítva volt – természetes újulattal – és időközben a lányom és a barátnői épp olyan nagyok lettek, mint ez az erdő. Ültetett csemeték és ápolási költségek nélkül. Ez ugyancsak az erdőtulajdonos nyeresége.
    Zárásként még valami fontosat meg akarok említeni: Minden változás fejünkben kezdődik el.
    A fontos dolgok
    Ezekben az új időkben kívánatos, hogy gondolati kereteinket bővítsük, és lehetővé tegyük a másként gondolkodást.
    Ez nem csupán az erdő-vad kérdésére vonatkozik, hanem a társadalmi élet számos egyéb területére egyaránt. A lényegtelen dolgokat nyugodtan másokra hagyhatjuk, de a lényeges dolgokat ismétfokozott figyelemmel saját kezünkbe kell vennünk.
    Köszönöm szépen a figyelmet. Sok boldogságot kívánok Önöknek az erdőhöz és az erdőben egyaránt!
    Forrás:
    Gmeiner, H. (2013): Waldbau mit der Büchse. Grüner Spiegel. Magazin Des Steiermärkischen Forstvereines, Heft 2. Juni 2013, s. 8-10
    (Stájerországi Erdészeti Egyesület folyóirata, 2. szám, 2013. június, 8-10. p)

  • A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 95/2014. (VI.18.) számú KÖZLEMÉNYE az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatás igényléséről

    A cikk dátuma June 24th, 2014 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok!

    Felhívjuk szíves figyelmüket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 95/2014. (VI.18.) számú KÖZLEMÉNYÉRE, mely az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatás igényléséről szól, és amely teljes szövegét a mellékletekkel együtt az alábbi linkre kattintva tudnak olvasni, illetve letölteni:

    http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/kozlemenyek/mvhk952014

    A legfontosabb tudnivalókat az alábbiakban foglaltuk össze:

    Jogszabályi háttér: 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet

    I. Ügyfél-nyilvántartási kötelezettségek

    Az MVH a kérelmek ügyintézését részben az ügyfél-nyilvántartásában szereplő adatok alapján végzi, ezért kérjük, fordítson kiemelt figyelmet arra, hogy az MVH ügyfél-nyilvántartási rendszerében szereplő adatai naprakészek legyenek, és tegyen eleget a nyilvántartáshoz kapcsolódó változás-bejelentési kötelezettségeinek is.

     II. A támogatás igénybevételének általános feltételei

    Támogatási kérelem akkor nyújtható be, ha az ügyfél eleget tesz a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletben, és a támogatási rendeletben foglaltaknak.

    A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, hogy a támogatási kérelem benyújtásakor:

    – az ügyfél szervezet nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási, adósságrendezési eljárás alatt,

    – természetes személy nem áll gazdálkodási tevékenységével összefüggő végrehajtási eljárás alatt.

     III. A támogatási kérelem benyújtása

    A támogatási kérelem kizárólag elektronikus úton, a www.mvh.gov.hu honlapon található elektronikus kérelemkitöltő felületen tölthető ki, és kizárólag az ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton nyújtható be.

    A támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszak:

    2014. július 2. – 2014. július 31.

     Ügyfélkapun keresztül történő elektronikus benyújtás:

    Az ügyfélkapuról további információ megtalálható a

    http://www.magyarorszag.hu/ugyfelkapu internetes oldalon.

     A kérelem a

    http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/alkalmazasok/viewer/1000005

    internetes honlapon található elektronikus űrlap kitöltő szolgáltatás segítségével hozható létre, amely a www.mvh.gov.hu, vagy a www.magyarorszag.hu internetes portálon keresztül is elérhető.

    Az MVH – érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a kérelmet, ha

    – az nem elektronikus úton,

    – nem a megadott határidőben került benyújtásra,

    – az ügyfél nem rendelkezik ügyfél-azonosítóval, illetve a támogatási kérelemmel együtt sem nyújtott be az intézkedésben való részvételhez szükséges, nyilvántartásba-vételre alkalmas kérelmet,

    – a kérelmet képviselőként benyújtó személy nem rendelkezik érvényes meghatalmazással,

    – a kérelem nem tartalmaz olyan adatot, amely a kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejártát követően nem pótolható ,

    – a kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg sem jelenti be az ügyfél-nyilvántartási rendszerbe a fizetési számlaszámát, illetve ha

    – a kérelmező legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg nem jelenti be vállalkozása kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti minősítését.

    Egy erdőrészletre csak egyféle szerkezetátalakítási tevékenységre vehető igénybe támogatás.

    IV. Támogatható tevékenységek

    A támogatási rendelet alapján a szerkezetátalakítási célok megvalósítása érdekében az alábbi tevékenységekre nyújtható támogatás:

    – erdőállomány alatti erdősítéssel történő szerkezetátalakítás,

    – tarvágást követő szerkezetátalakítás:

    o fafajcserével,

    o fafajcserével, tuskózással, gyökérfésüléssel,

    o fafajcserével, fainjektálással vagy tuskókenéssel,

    – állománykiegészítéssel történő szerkezetátalakítás.

     V. A támogatás igénybevételének további feltételei

    Támogatásra az ügyfél akkor jogosult, ha:

    – az erdészeti hatóság által a támogatási kérelem benyújtásakor nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó;

    – erdőgazdálkodói jogosultsága az adott területre határozatlan időre, vagy legalább a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszak végétől számított további két évre vonatkozóan fenn áll;

    – az ügyfél rendelkezik az adott területre vonatkozó, nevére szóló erdőterv határozattal, melyben a szerkezetátalakítást valamelyik tájhonos állománytípus létrehozása érdekében tervezték meg;

    a támogatható terület legalább 1 hektár területű teljes erdőrészlet erdőállomány alatti erdősítéssel és állománykiegészítéssel történő szerkezetátalakítás esetén;

    – a támogatható terület legalább 1 hektár területű, tarvágással érintett, teljes erdőrészlet vagy részterület tarvágást követő szerkezetátalakítás esetén.

    Erdőállomány alatti erdősítéssel történő szerkezetátalakítás esetében az ügyfél azon erdőrészlet vonatkozásában jogosult támogatásra, amelyben az Országos Erdőállomány Adattár adatai alapján

    a) vágásérett faállomány található,

    b) az átalakítandó faállomány vonatkozásában az erdőrészletben található, az átalakítást követően megvalósuló célállományba tartozó tájhonos főfajok újulata – az erdőterv határozat szerint kialakítandó fafajösszetételben szereplő lehetséges elegyarányaik felső határáig figyelembe véve – együttesen nem éri el a 20%-ot és

    ba) az erdőtársulás főfafajai közül a bükk és a tölgy fafajok mag eredetű egyedeinek elegyaránya a felső lombkoronaszintben nem éri el a 30%-ot,

    bb) az erdőtársulás főfafajai közül a bükk és a tölgy fafajok sarj eredetű egyedeinek elegyaránya a felső lombkoronaszintben meghaladja az 50%-ot,

    bc) az idegenhonos fafajok elegyaránya a felső lombkoronaszintben meghaladja a 20%-ot, vagy

    bd) az idegenhonos fafajok elegyaránya a teljes állományban meghaladja az 50%-ot.

    Tarvágást követő szerkezetátalakítás esetében az ügyfél azon erdőrészlet vagy az erdősítés részterülete vonatkozásában jogosult támogatásra, amelynél a tarvágások 2011. január 1. után kerültek vagy kerülnek elvégzésre.

    A tarvágás az erdészeti hatóság engedélyében foglaltakkal összhangban, vágásérett faállományban hajtható végre, melyet az erdészeti hatóságnak be kell jelenteni és az Adattárban rögzíteni kell.

    Amennyiben egy erdőrészleten belül egyidejűleg több részterületet érint a tarvágás akkor a támogatási kérelemben az erdőrészlethez kapcsolódóan a részterületek együttes területét kell feltüntetni.

    Állománykiegészítéssel történő szerkezetátalakítás esetében az ügyfél azon erdőrészlet vonatkozásában jogosult támogatásra, amelyben az Adattár adatai alapján a jelenlegi állomány

    a) felső lombkoronaszintjének záródása

    aa) erdős-sztyepp klímában legalább 30%-os vagy

    ab) erdős-sztyepp klíma kivételével legalább 60 %-os;

    b) fafajainak vonatkozásában

    ba) jelen vannak a tájhonos főfafajok, és

    bb) az elegyfafajok elegyaránya legalább 10 %-al kevesebb, mint a tájhonos meghatározott elegyaránya, és

    bc) az idegenhonos fafajok elegyaránya nem haladja meg a 10%-ot;

    c) kora meghaladja a 20 évet, de a véghasználatig még legalább 30 év van hátra.

    Nem vehető igénybe támogatás azon erdőrészletre:

    – ahol az adott művelet elvégzésére az ügyfelet hivatalból indított eljárás során kiadott jogerős erdészeti hatósági határozat kötelezi;

    – ahol a KEOP-2008-3.1.2 Élőhelyvédelem, és – helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése támogatási cél érdekében benyújtott pályázat alapján támogatott vagy előkészítést nyert.

    Amennyiben a támogatási jogosultság megállapítása során az Adattárban szereplő adatok szolgálnak alapul, a támogatási kérelem benyújtási időszakának utolsó napja szerinti Adattári adatokat kell figyelembe venni.

    VIII. A kifizetések igénylése

    Az ügyfél a szerkezetátalakítási tevékenységet a támogatási határozat közléséig csak saját felelősségére kezdheti meg.

    A kifizetési kérelmet a támogatott tevékenységek megvalósítása után, a támogatási határozat jogerőre emelkedését követően legkésőbb a második kifizetési kérelem benyújtási időszak végéig lehet benyújtani.

    A támogatásra jogosult ügyfelek a támogatás összegét az egységes kérelem részeként, elektronikus úton benyújtott kifizetési kérelemmel igényelhetik. A kifizetési kérelmek benyújtásának módjáról és határidejéről az MVH külön közleményben rendelkezik.

    IX. Ellenőrzés

    Az ellenőrzés a támogatási, illetve a kifizetési kérelemre vonatkozóan a külön jogszabályokban meghatározottak szerint:

    a) adminisztratív ellenőrzést,

    b) helyszíni ellenőrzést foglal magában.

    A jogosultsági feltételek, valamint az előírások teljesítését a fenti bekezdésben foglaltak szerint az MVH évente ellenőrzi.

    XII. A közlemény hatálya

    E közlemény a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatás igényléséről szóló 95/2013. (VI.11) MVH Közlemény.

    Erdészüdvözlettel:

    Dr. Sárvári János

    ügyvezető elnök

  • MEGOSZ Közgyűlés 2014. május 16.

    A cikk dátuma June 23rd, 2014 admin Nincs hozzászólás

    Jegyzőkönyv

     a 2014. május 16-án 11:30 perces kezdettel megtartott MEGOSZ Közgyűlésről,

    amelyre az Erdészeti Információs Központban (1021 Budapest, Budakeszi út 91.) került sor

     Jelen voltak: a mellékelt jelenléti ív szerint

    Képek a közgyűlésről

    1. Dr. Sárvári János ügyvezető elnök köszöntötte a megjelenteket és megállapította, hogy a 11 órakor megtartott és határozatképtelenség miatt lezárt közgyűlés után az ismételten összehívott jelen közgyűlés határozatképes. Elmondta, hogy a jelenléti ív szerint 49 szavazatra jogosult regisztráltatta magát. Külön köszöntötte Lomniczi Gergelyt az OEE főtitkárát, Mőcsényi Miklóst a FAGOSZ főtitkárát és Csilléry Miklóst a MERSZ ügyvezető elnökét, valamint Darabos Istvánt a MERSZ alelnökét, akik jelenlétükkel megtisztelték Közgyűlésünket. Ezt követően javaslatot tett a közgyűlés levezető elnökére Támba Miklós személyében, akit a jelenlévők egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadtak (K/1/2014).

    2. Támba Miklós levezető elnök jegyzőkönyvvezetőnek Dr. Sárvári János ügyvezető elnököt, jegyzőkönyv hitelesítőnek Dombóvári Dénes alelnököt javasolta, akiknek személyével a jelenlévők egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyetértettek (K/2/2014).

    Ezután elmondta, hogy az eredetileg kiadott meghívóban szereplő napirendi pontokhoz írásban érkezett kiegészítő javaslat, mely szerint a Magyar Erdőgazda Szövetség (MERSZ) tájékoztatást szeretne adni a Közgyűlésnek a MERSZ történetéről, tervezett megszűnéséről és tagsága egy részének, személyes döntésük alapján a MEGOSZ-ba történő átvételéről. Az új napirendi pont javaslat fontosságára való tekintettel kérik azt elsőként tárgyalni. Támba Miklós szavazásra tette fel a kérdést és a MEGOSZ Közgyűlése egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az új napirendi pont javaslatot és annak elsőként történő tárgyalását. (K/3/2014.)

    3. Darabos István ismertette a MERSZ 2005-ös létrejöttének előzményeit, a Szövetség alapításának fő gondolatát, vagyis a kistulajdonosok segítését, támogatását többek között oktatások, továbbképzések segítségével. A bíztató kezdet után a Szövetség fejlődésnek indult, aktivitása növekedett, taglétszáma elérte a 150 főt. Azonban nem gondoskodtak időben a vezetőségben a fiatalok pótlásáról és Telegdy Pál elnökük betegsége, majd halála lehetetlen helyzetbe hozta a Szövetséget. A helyzet megoldása érdekében Telegdy Pál még életében kezdeményezte a MERSZ megszűnését, amivel kapcsolatban nemrég érkezett az Ügyészségtől a felterjesztéssel kapcsolatos hiánypótlásra szóló felhívás. Az ebben foglalt adminisztratív kötelezettségeknek Csilléry Miklós ügyvezető elnökük közreműködésével eleget tesznek, de ugyanakkor a MERSZ nyilvántartott tagsága további sorsával és a Szövetség szellemiségének továbbvitelével kapcsolatban következő javaslatot, felajánlást teszik. Szeretnék, ha a MERSZ tagsága – természetesen egyéni szabad döntésüknek megfelelően – részben vagy egészben a MEGOSZ tagjává válna, mert úgy érzik, hogy tagságuk érdekvédelmének biztosítására a MEGOSZ a legalkalmasabb szervezet. Ennek érdekében javasolják a fentiek szerinti összekapcsolódásukat, beolvadásukat a MEGOSZ-ba.

    Támba Miklós megköszönte az előterjesztést és tájékoztatta a Közgyűlést arról, hogy ezt a javaslatot a jelen Közgyűlést megelőző MEGOSZ Elnökségi Ülés megtárgyalta. A tagság nevében is köszönettel és örömmel fogadjuk a felajánlást, hiszen minden ember számít a magánerdő érdekében történő közös összefogásban, különösen egy egész szervezet csatlakozása. Ismertette a kialakult javaslatot arra vonatkozóan, hogy a MERSZ és a MEGOSZ vezetése közös levélben forduljon a MERSZ tagságához, amelyben tájékoztatjuk őket az előzményekről és jelezzük, hogy a MEGOSZ örömmel fogadja be a MERSZ tagjait, amennyiben ezt egyéni szabad döntésükkel megerősítik. A levelet közösen előkészítik, a MERSZ részéről Csilléry Miklós, a MEGOSZ részéről Dr. Sárvári János.

    4. Luzsi József elnöki beszámolója előtt visszautalva az előző napirendi pontra, kihangsúlyozta, hogy ez a közös elhatározás rendkívül jelentős a magyar magánerdő életében és tovább erősíti annak közös képviseletét. Ezt követően megtartotta beszámolóját a MEGOSZ elmúlt évi munkájáról. (A beszámoló anyaga a jegyzőkönyv 1. sz. mellékletében található).

    A beszámoló során jelezte, hogy fontos évfordulóhoz értünk, hiszen az idén éppen 20 éves Szövetségünk az egykori TEOSZ jogutódjaként. Ennek megünneplésére szeptember 05-én Budapesten jubileumi nagyrendezvényt tartunk, várhatóan több helyszínen. Magára az ünnepi ülésre a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében kerül sor. A meghívókat időben kiküldjük. Szeretettel hívunk és várunk mindenkit, kérjük a tagság javaslatait a program véglegesítéséhez!

    Külön kitért az Akác-koalíció megalakulására és a MEGOSZ-nak a koalícióban betöltött fontos szerepére. Nem csupán a legkülönfélébb fórumokon, valamint a sajtóban, rádióban és TV adásokban hallattuk hangunkat, de olyan lépéseket is tettünk mint az akác nemzeti értéktárba kerülésekor a koalíció álláspontjának szakmai képviselete a Hungarikum Bizottság előtt, vagy az akác Nótáskönyv kiadása.

    A következő uniós ciklus vidékfejlesztésében az erdészeti jogcímek megfelelő finanszírozása elérésében meghatározó szerepet játszott a MEGOSZ. Az eredeti forrásallokációs elképzelések alig 54 milliárd forintot szántak az erdészeti ágazatnak, ami azt jelentette volna, hogy az időszakra eső determinációs kötelezettségek kifizetése után szinte nem lehetett volna erdészeti jogcímeket megnyitni, finanszírozni. A MEGOSZ a legmagasabb szinten is fellépett annak érdekében, hogy ez a helyzet gyökeresen megváltozzon és az erdészeti jogcímek a forrásallokáció során az őket megillető keretösszegekhez jussanak. Nagyon komoly eredmény, hogy ma már több mint 111 milliárd forint áll az erdészeti jogcímek rendelkezésére, nem számítva az erdészeti szaktanácsadásra, innovációra vonatkozó előirányzatokat. Ezúton is szeretnénk megköszönni a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, a tárca vezetőjének azt a pozitív hozzáállást, amivel ágazatunkat kezelte! Nem véletlenül jelentős stratégiai partnere a MEGOSZ a szaktárcának. A következő kiemelt feladatunk most az, hogy elérjük az eddig nehezen működő jogcímek rendeleteinek és az abban foglalt előírásoknak az egyszerűsítését, a rugalmasabb ügyintézést és az ellenőrzések elviselhető mértéken történő megállapítását. Csak az Unió által kötelezően előírt terheket szabad a vidékfejlesztés erdészeti jogcímeiben magunkra vállalni. Az első pozitív fejlemények már érezhetők. Jó és korrekt tájékoztatási együttműködés alakult ki az MVH-val és már érezhető a gyorsabb ügyintézés a határozathozatalok és kifizetések ütemezésénél is.

    Hazai és nemzetközi szakmai partnereinkkel az elmúlt időszakban kiemelkedően jó együttműködést folytattunk. Tavalyi kecskeméti nagyrendezvényünknek rendkívül pozitív visszhangja volt. Az esemény jól demonstrálta azt is, hogy hazai és külföldi partnereink, hatóságaink a legmagasabb szinten képviseltették magukat.

    Luzsi József végezetül minden tagtársunknak és az elnökségnek, a MEGOSZ munkatársainak megköszönte az elmúlt évben kifejtett munkáját, aktivitását. Kérte, hogy a tagság mind szélesebb körben tegye meg javaslatait a felvetett szakmai kérdésekben, mivel számunkra létkérdés, hogy a magánerdő gazdálkodás teljes vertikumának véleményét közvetítsük a megfelelő fórumok felé. A beszámolóval kapcsolatosan a tagság részéről az Akác-koalíció munkájával és az erdő-Natura támogatásokkal kapcsolatban hangzottak el támogató vélemények. Ezt követően a Közgyűlés egyhangúlag és ellenszavazat, tartózkodás nélkül elfogadta az elnöki beszámolót. (K/4/2014.)

    5. A napirendi pont keretében Bodor Dezső Károly a Felügyelő Bizottság elnöke tartotta meg beszámolóját a 2013. évről. Ismertette a Felügyelő Bizottságnak a tavalyi évet vizsgáló ellenőrzéséről készült jegyzőkönyvében foglaltakat, aminek teljes szövege a 2. mellékletben található. A 2013. évi terv és tényszámok összevetéséből kiderül, hogy egyrészt takarékos gazdálkodást folytatott a MEGOSZ, másrészt a tényszámok nem estek messze az előrevetített összegektől, ami előrelátó és pontos tervezést mutat. Egyedül a pályázatok bevételei maradtak el jelentősen a tervezettől, de ennek oka az egyik alvállalkozói megbízásunk késedelmes kifizetése volt. Ugyanakkor ez az összeg 2014. elején késedelmi kamatokkal együtt befolyt a MEGOSZ számlájára és ezzel a hiány kiegyenlítést nyert.

    A 2014-es év pénzügyi háttere biztosított, a MEGOSZ megfelelő pénzügyi tartalékkal rendelkezik.

    A 2014. évi tervben komoly forrásokat irányzunk elő a jubileumi ünnepség lebonyolítására. Az ezzel kapcsolatos többletkiadások elkerülhetetlenek, de azok külső források bevonásával (pl. pályázatok) csökkenthetők. Végezetül kérte a beszámoló elfogadását. Támba Miklós megköszönte a Felügyelő Bizottság munkáját és egyben jelezte, hogy a beszámolót a 2013. évi mérleg és a következő évi tervezett költségvetés ismertetése után mind a három napirendi pontra vonatkozóan, de azokat külön-külön véve fogja megszavaztatni.

    6. Luzsi József a MEGOSZ elnöke ismertette a 2013. évi mérleg (a jegyzőkönyv 3 sz. melléklete) főbb adatait. Elmondta, hogy a mérlegbeszámoló a meghívóval együtt felkerült a MEGOSZ honlapjára, azt mindenki tanulmányozhatta, ugyanakkor a Közgyűlést megelőzően a résztvevők papíralapon is megkaphatták azt. Értékelése során ő is kiemelte, hogy a négy évvel ezelőtti jelentős negatív szaldót követően már a harmadik évet zárjuk pozitív mérleggel. Ezt azt jelenti, hogy sikerült megszilárdítani a Szövetség gazdálkodását, hiszen szegény költségvetéssel nehéz hatékony érdekképviseletet vinni. Az elmondottak figyelembe vételével kérte a 2013. évi mérlegbeszámoló elfogadását a Közgyűléstől.

    MEGOSZ 2013. évi KGY megszavazott mérlegbeszámolója

    7. Dr. Sárvári János ismertette a 2014. évi költségvetés tervezésének főbb elemeit (lásd. 4. melléklet). Kiemelte a következőket a tavalyi tényszámokkal történő összevetés kapcsán: A tagdíjaknál csak fele akkora költséget tervezünk, mint a tavalyi évben, aminek az az oka, hogy 2013-ban két évnyi CEPF tagdíjat fizettünk ki, egyrészt az elmaradt 2012. évit, másrészt a 2013. évre járót. A rendezvények költségeinél jelentős, 3 millió forintot meghaladó növekményt tapasztalhatunk, ami – az elhangzottaknak megfelelően – az idei jubileumi nagyrendezvény és az ahhoz kapcsolódó költségek (reklámanyagok, kiadványok megjelentetése, stb.) várhatóan jelentős emelkedésével magyarázható. Örvendetes, hogy hosszú évek óta először növekedett a tagdíj-befizetési fegyelem és ez rendkívül pozitív visszajelzés Szövetségünk számára is. A korábban már említett elmaradt pályázati pénz beérkezése a Nyugat-magyarországi Egyetemtől azt a kedvező helyzetet teremtette, hogy az erre az évre tervezett egyéb árbevételek gyakorlatilag az I. negyedév végére már teljesültek. Az elmondottak alapján és a résztvevők számára papíralapon is elérhető táblázat adataira hivatkozva kérte a 2014. évi költségvetési terv elfogadását.

    2013. évi tény és 2014. évi terv tábla

    Támba Miklós megköszönte az elhangzott beszámolókat, majd ezt követően az 5., 6., és 7. napirendi pontok alapján az alábbi határozatokat hozta meg a Közgyűlés:

    A Közgyűlés egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a Felügyelő Bizottság 2013. évről szóló beszámolóját.

    FB JEGYZŐKÖNYV Bodor D. Károly 05.14.

    (K/5/2014.)

    Ezt követően a Közgyűlés egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a 2013. évről szóló mérlegbeszámolót. (K/6/2014.)

     Majd a Közgyűlés egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a 2014. évi költségvetési tervet. (K/7/2014.)

     8. Dr. Sárvári János ismertette a MEGOSZ megújított Alapszabályának tervezetét. Ennek anyaga szintén elérhető volt mindenki számára a Közgyűlést megelőzően a MEGOSZ honlapján. Az ügyvezető elnök elmondta, hogy az alapszabály módosítását, kiegészítését két alapvető ok motiválta. Egyrészt tavaly elfogadásra került a Civil Törvény, illetve 2014. márciusában életbe lépett a Polgári Törvénykönyv módosítása. Mindkettő jelentős mértékben befolyásolja a civil szervezetek működését és az ezekkel kapcsolatos jogszabályi előírások záros határidőn belül meg is kell hogy jelenjenek a civil szervezetek módosított alapszabályaiban. A változások részben a szabályozások (tagok belépése, tagsági viszony megszűnése, kizárás, az egyesületek megszűnése, stb.) kirészletezésében, másrészt a mindenkori vezetőség felelősségének, beleértve az anyagi felelősséget is, növekedésében, illetve a Közgyűlés hatáskörének bővülésében nyilvánulnak meg elsősorban. Az elmondottaknak megfelelően a MEGOSZ ügyvédi iroda segítségével, több alkalommal személyesen is egyeztetve készítette el Alapszabály-tervezetét, amit most megvitatásra és elfogadásra a Közgyűlés elé terjeszt.

    Támba Miklós ezt követően megadta a szót a Közgyűlés résztvevőinek, akik több pontban is módosításokat, kiegészítéseket, illetve pontosításokat javasoltak.

    A javaslatok elsősorban a Közgyűlésnek az elnökség tagjai közül az egyes tisztségviselők megválasztási jogára, másrészt az elnökségi üléseken résztvevők tanácskozási jogára vonatkoztak. Döntött abban is a Közgyűlés, hogy a MEGOSZ esetleges jogutód nélküli megszűnése esetén a fennmaradó vagyont a Wagner Károly Alapítványnak kell átadni. Amennyiben ez az alapítvány nem felelne meg az erre vonatkozó előírásoknak, akkor az Erdészcsillag Alapítványnak és ha ez sem fogadható el, akkor az Országos Erdészet Egyesületnek. Az előbb leírt változtatásokat jogtanácsossal egyeztették, az Alapszabály-tervezetén átvezetették.

    Ezt követően a Közgyűlés egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazta az 5. sz. mellékletben található Alapszabályt azzal, hogy annak megfelelő felterjesztéséről gondoskodni kell (K-8/2014.).

    9. Egyebek:

    9/1. Az Egyebek napirendi pont keretében Luzsi József elmondta, hogy kezdeményezzük és támogatjuk egy új, polgári alapokon álló, gazdálkodóbarát Erdőtörvény megalkotását, aminek az általános részen kívül állami és magánerdős fejezetei lennének. Ez az Erdőtörvény lehetne az alapja a többi kapcsolódó jogszabály módosításának is. Kérte a tagság részéről az új Erdőtörvény főbb elemeire, szakmai elvárásaira vonatkozó javaslatait. A témával kapcsolatos hozzászólásoknál elhangzott, hogy túl szigorú a 2009-es Erdőtörvény. A módosításhoz érdemes lenne más országok erdőtörvényét is lefordíttatni, közreadni (osztrák, német erdőtörvények).

    Ha lehet, teljesen új, ha ez nem valósítható meg, akkor egy alapvetően átformált erdőtörvényt kell megalkotni.

    Támba Miklós elmondta, hogy az új Erdőtörvény alapvetésének kell lennie, hogy az erdő a tulajdonos örömére és hasznára van. Javasolta egy 10 fős MEGOSZ szakértői csoport létrehozását, ami megfogalmaz egy ezzel kapcsolatos koncepciót. Ezt az anyagot véleményezné a szövetségünk tagsága. Az elhangzottakkal kapcsolatban a következő határozat született, amit a Közgyűlés egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadott.

    A MEGOSZ tagság támogatja egy új, polgári alapokon álló, gazdálkodóbarát Erdőtörvény megalkotását, aminek az általános részen kívül állami és magánerdős fejezetei lennének. Ez az Erdőtörvény lenne alapja a többi kapcsolódó jogszabály módosításának is. A MEGOSZ elnöksége kérjen fel egy 10 fős szakmai grémiumot az új Erdőtörvénnyel kapcsolatos magánerdős elvárások megfogalmazására. (K-9/2014.).

    9/2. Virágh János a Jelölő Bizottság elnöke tájékoztatta a Közgyűlést arról, hogy 2014-ben új elnökséget választ a MEGOSZ. A jelöltekre vonatkozó javaslatok összegyűjtését a 2013. decemberében megalakított Jelölő Bizottság megkezdte, az ezzel kapcsolatos munka folyamatos. Az imént elfogadott Alapszabályunk értelmében 2014-re vonatkozóan két fontos dátumra hívta fel a figyelmet.

    A tisztségekre megválasztható jelöltek listáját az elnökség 2014. szeptember 30-ig közzéteszi a MEGOSZ honlapján. Ezt a listát az Elnökség által felkért Választási Bizottság állítja össze. Az elnökség ezt követően előkészíti és kiírja a tisztújítást elvégző Közgyűlést legkésőbb 2014. november 30-ig. A megválasztott elnökség jogait és kötelezettségeit a 2014. évi választást követő napon veszi át a korábbi elnökségtől. Virágh János kérte a tagságtól, hogy támogassák munkájukat és minél többen tegyenek javaslatot a jelöltekre a megadott szeptember 30-i határidőig.

    9/3. Ezt követően Dr. Sárvári János három levelet olvasott fel: elsőként a Zöld Országos Találkozó idei állásfoglalását az erdőkkel kapcsolatban, továbbá két tagtársunk levelét. Okányi Szilágyi József, idős kora és Dr. Kosztyó Margit balesete miatt nem tudtak a Közgyűlésen részt venni.

    9/4. Mőcsényi Miklós a FAGOSZ főtitkára köszöntötte a Közgyűlést, amelynek munkáját rendkívül hasznosnak ítélte meg.

    További hozzászólás hiányában Támba Miklós levezető elnök megköszönte az aktív részvételt és lezárta a Közgyűlést.

     

    Budapest, 2014. május 16.

    Dr. Sárvári János Dombóvári Dénes

    jegyzőkönyv vezető jegyzőkönyv hitelesítő

  • MVH közleménye az Erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatás igényléséről

    A cikk dátuma June 20th, 2014 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok!

    Szíves tájékoztatásul mellékelten megküldöm a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 94/2014. (VI.18.) számú Közleményének összefoglalóját,
    mely az erdő – környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatás igényléséről szól: 

    Az igénylés teljes szövegét és mellékleteit az alábbi linkre kattintva tudják letölteni:

    http://mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/kozlemenyek/mvhk942014

    Erdészüdvözlettel:
    Dr. Sárvári János
    ügyvezető elnök

  • Új Erdőtörvényre van szükség!

    A cikk dátuma June 18th, 2014 admin 1 hozzászólás

    Akár éles hangú vitairatnak is nevezhető a NAK Erdő és Vadgazdálkodási Országos Kamarai Osztály májusi ülésének jegyzőkönyve, amely jól tükrözi a Mátrafüreden tartott összejövetel “forradalmi hangulatát”. A megfigyelőnek az volt az érzése, hogy most fogyott el az ezer módon szabályozott és gúzsba kötött szakma türelme. Az elfogadott határozatok is azt sugallják, hogy itt az ideje az erdőgazdálkodást polgári értékrendű szabályozás alá helyezni. A javaslatokról Luzsi Józsefet az országos osztály elnökét Kőtelek határában, egy idei felújítású nemes nyár erdőrészlet mellett kérdeztük.

     

     Luzsi József, ha a saját erdejében akar sétálni, akkor Pest, Borsod vagy Szolnok megye felé is veheti az irányt, de a 600 hektáros családi birtok zöme a Tisza JSZNK megyei hullámtéren, mintegy 15 község határában található. Emellé még további 800 hektár szakirányítását látja el munkatársaival, így ha valaki, ő biztosan tudja, hogy mit és miért kellene tenni. Azt vallja, hogy az erdőnek elsősorban a tulajdonos örömére és hasznára kell lennie, úgy hogy a közcélokat is szolgálja.

     Az osztályülésen, részt vett az az erdőgazdálkodó, akit a bagolylepkék lárváinak vélhető elpusztítása miatt másfél milliárd forintra bűntettek, jóllehet a terület bokrainak irtására hatósági engedélye volt. Bár magát a természetvédelem elindítását az erdészeknek köszönhetjük Magyarországon, de az utóbbi évtizedekben a hivatásos és néhány civil szervezet által képviselt természetvédelem és az erdészek között soha nem volt felhőtlen a viszony, ám mintha most elszakadt volna a cérna. 

    Sajnos van közelebbi példám is. Az egyik munkatársamat most szabadságvesztés fenyegeti, mert a nemzeti park ellenőre szerint felelős azért, hogy egy fekete gólya fészekrakás helyett, kirepült az ártérről, mint ahogy a határozatban szerepel, “a visszaköltözés szándéka nélkül”. Egy halálos orvosi műhiba esetén kisebbek a büntetési tételek.

    Magyarországon az erdőrészleteknek természetvédelmi besorolása lett, azzal azonban nem foglalkozott senki, hogy a magánerdőben az ebből adódó korlátozások között továbbra is meg tudnak-e élni az emberek. Pedig élni tartamosan csak ott lehet, ahol a természet javait az ember a szolgálatába állítja. Bár a honfoglalás korában még nem voltak erdészek, de miután Európában az ipari forradalom felzabálta az erdőket, tessék csak a Ruhr vidéken vagy Manchester környékén körülnézni, kezdtünk az erdő kincseivel gazdálkodni. Így a földbirtokok erdőterületinek hasznosításával foglalkozó személyek lettek az erdészek, azaz azok, akik az erdőből kikerülő faanyag mellett a vadászattal és így az egész erdei életközösséggel már évszázadok óta foglalkoztak. Feladatuk már akkor az volt, hogy az erdei életközösség hosszú távon, folyamatosan szolgálja a birtokosok érdekeit és a kinyerhető gazdasági haszon egyensúlyban legyen megújulás képességével. Tulajdonképpen ez a legmodernebb természetvédelem célja is.

    Bár nyugaton, a felélt természetes élőhelyek rehabilitációja címén őrült közösségi pénzeket költenek az erdőre, nálunk ahol jelentős természeti érték maradt a magyar erdőkben, a tiltás és a korlátozás a jelszó. Érthető hogy ennek nyugaton tapsolnak, hiszen mi lettünk Európa Nemzeti Parkja. Az erdeink fele védett vagy Natura 2000 besorolású, de akár egy-egy önkormányzat minden további nélkül levédhet egy területet, akár a tulajdonos megkérdezése nélkül, mint ahogy tették ezt a Natura 2000 hálózat kijelölésekor is. Pedig ha itt körülnéz: rendezett, gazdaságilag értékes és egyben természetvédelmi értékeket hordozó erdők mellett elsődlegesen a gazdaság faanyag ellátását szolgáló erdőket is lát. Ám ilyen erdőknél is elég a védettséghez arra hivatkozni, hogy madárhangot lehet ott hallani. Azt pedig nemcsak erdőben, hanem  még a városi panelházak környékén is előfordul.

     Pontosan milyen korlátokra kell gondolni?

    A hivatásos természetvédelem által üldözendőnek kikiáltott nemesnyáras ültetvényekben is előírják például, hogy mikor, milyen mozaikos egységekben lehet kitermelni egy erdőt területi és időbeni korlátokkal.  Ezen felül még további korlátozás az, hogy fát termelni csak vegetációs időn kívül lehet jelentős plusz költséggel a Tisza mentén két árvizes időszakban mikor az időjárás is csapadékos.

    Ilyen állományokban erdőfelújításkor kötelező fafaj cserét kell elvégezni őshonos fafajú erdő létrehozásával jelentős többletköltséggel és elmaradt haszonnal minimális kompenzáció fejében. Például egy nemes nyár erdő 20 év alatt 400 köbméter fát termel. Ha ennek az értékét 100 egységnek veszem, akkor az előírt őshonos hazai nyár 100 éve alatt nő ekkorára, ám az értéke csak 40 egység lesz. Arról nem is beszélve, hogy a telepítése kétszer annyiba kerül. A nemes nyár gyorsan növő fa, kétszer annyi oxigént köt le, a klímaváltozás elleni harc bajnoka. De mondok egy másik példát. Van itt 16 hektár 25 éves nemesnyár erdő. Öt éve kellett volna kitermelni, akkor volt a legjobb állapotban, de még vagy hat évet itt kell hagyni, mert a mellette lévő felújítás fejletsége még kicsi, nem érte el az előírt fedettséget vagy kort. A fák túltartottak, a viharok tizedelik őket, értékük csökken. Körülbelül ötvenmillió forintos lesz az elmaradt haszon, mely természetesen a tulajdonosokat, illetve az erdőgazdálkodókat sújtja. Ezt nekünk kompenzáció nélkül el kell viselnünk, de kérdezem én egy szántóföldi gazdálkodónak ugyan ki merné előírni hogy az idén ősszel ne arasson, azt csak tél végén teheti meg, amikor a búzája már jórészt tönkre ment?

     Miért ilyen kicsi az erdőgazdálkodók lobbiereje?

    A természetvédelem a rendszerváltás után népszerű dolog volt, mindenki azonnal mögé állt, mert ki ne védené a természetet. Amikor a jogszabályokat meghozták a kerekasztalok mellett a gazdálkodók mindig törpe kisebbségben voltak. Hovatovább egy civil természetvédő szervezet, szava többet számított, mint egy tulajdonos gazdálkodóé. A jogszabályok pedig mesterséges korlátaikkal és betartatásukat éberen őrző állami alkalmazottaink pedig azt feltételezik az erdőgazdálkodókról, hogy nélkülük azok elpusztítanák az erdőket. A 2009-es erdőtörvény azt tükrözi, hogy minden fontosabb a vidéken élő embernél. A közvélemény sajnos, ha erdőről hall, a romantikus kirándulások helyszínére gondol, nem a gondozott sok munkával és költséggel érte is dolgozó vidéki emberre.

     A rendszerváltás után sajnos a rablógazdálkodásra akadt sok példa, ezért az emberek nem bánják, hogy az erdők nem jutottak ebek harmincadjára.

    Bűnözők minden ágazatban vannak, de nincs olyan erdész, aki ne védené a természetet, hát ezért vannak természeti értékeink. Az elmúlt 20 év kivételével az erdészek voltak a természetvédők és munkájuk igen jól végezték. Az erdész szakmának múltja és kultúrája van. Mi is csak az éves fakitermelési lehetőség felét vágjuk ki, nem a minél nagyobb tarvágásban, hanem a tartamos gazdálkodásban vagyunk érdekeltek. Mi magángazdálkodók már a gyermekeinkben gondolkodunk. Félreértés ne essék, nem a szabályok ellen beszélek, csak úgy érzem, hogy átestünk a ló túloldalára, minden túlszabályozott. A törvény előírja például, hogy a kivágott erdőt két éven belül fel kell újítani, 70%-os eredményességgel. Itt az ártéren pedig ez elég nehézkes. Van, hogy hat-nyolc méter magasan áll a víz, vagy ugyan derékig csak, de a nagy melegben megfőnek a csemeték, de az is lehet, hogy az elültetés után két hétig nem kapnak vizet és kiszáradnak. Így átlagban kétszer kell egy területet újraerdősíteni. De az is érdekes, hogy az ellopott erdő után is kötelező a tulajdonosnak a gazdálkodónak az erdő felújítás, nincs kegyelem csak költség, kötelezettség és munka.

     Az osztályülés jegyzőkönyve gyökeresen új támogatási szabályozást és új erdőtörvényt javasol.

    A mostaniakat merőben új rendeletekkel kell felváltani azokat az uniós minimum elvárások szintjéig leegyszerűsítve. Valamennyi erdészeti intézkedést a következő uniós ciklus elején a teljes keretösszegek erejéig meg kell nyitni. Szigorúbb szabályokat követelnek meg hazánkban, mint az EU-ban. Ilyen például Ausztriában nem fordulhatna elő.
    A jelenlegi erdőtörvény és kapcsolódó rendeletei pedig túlzott mértékben a természetvédelmi és a hatósági érdekeket képviselik, bonyolult, az állami és magán erdőgazdálkodókra nézve teljesíthetetlen kötelezettségeket tartalmaznak. Európa egyik legszigorúbb erdőtörvényét tehát az erdők gazdasági értékeit jobban kiaknázó, ugyanakkor a tartamosság igényeinek is megfelelő, de csak a minimális korlátozásokat és ellenőrzéseket tartalmazó új jogszabályokkal kell felváltani.

     Mit gondol, mitől változhat meg a törvényhozók, a hatóság és társadalom hozzáállása annak érdekében, hogy lazuljon a szabályozás?

    Meggyőződésem, hogy a hazai erdőkből a mainál sokkal több értéket tudnánk kinyerni úgy, hogy a természetvédelem érdekei mit sem sérülnének. El kell érjük, hogy vidéken megmaradjanak az emberek és boldoguljanak. A kertészet és az erdőgazdaság veszi fel a legtöbb képzetlen munkaerőt, itt a Tisza-menti falvakban a családok számára alig van más megélhetés, mint a mező es erdőgazdálkodás. A jó időben, nagy mennyiségben és jó minőségben kitermelt fa, a feldolgozóiparban további munkahelyeket hozna létre, de megélhetnének belőle még a kereskedők is.

    Értse meg mindenki: nem az erdésztől kell félteni az erdőt! Ha mi nem szeretnénk a természetet, nem óvnánk és védenénk, akkor már régen nem lennének természeti értékeink. A megélhetés mellett azonban rendkívüli örömöt is okoz számunkra ez a hivatás. Amikor kimegyek az ártérre, és szemügyre veszem, hogy mit fejlődnek évről évre az erdők, milyen szépen vastagodnak, növekednek, sokszor úgy érzem, integetnek Nekem a szélen álló fák. Ha nem látja senki, visszaintek nekik és eszembe jutnak a gyermekeim, mert az erdők az Ő jövőjüket is szolgálják majd.

     Kádasi Bali Csaba

    Forrás: nak.hu

    FATÁJ kiegészítés:

    A 2014. június 13-án benyújtott, 2014. őszi törvényalkotási programban szerepel decemberi tárgyalásra az Erdőtörvény módosítása, részben az érdekképviseleti igények foganatosítása érdekében: Erdőtörvény módosítás decemberben FATÁJ 2014-06-18 Így van remény a fenti gondolatok jogszabályba foglalására.

  • Magánerdős nyerte az idei Év Erdésze versenyt!

    A cikk dátuma June 17th, 2014 admin Nincs hozzászólás

    DSC_1642

    A 2014. évi Év Erdésze címet a versenyen elindult 22 középfokú végzettségű erdész-szakember közül Komáromi Ferenc, a hajdúböszörményi Hajdúerdő Kft. erdésze nyerte.

    Az Országos Erdészeti Egyesület által immár hetedszer megrendezésre kerülő verseny díjait az OEE 145. Vándorgyűlése alkalmából adták át 2014. június 14-én Sopronban.

    A Bocskaikerten született Komáromi Ferenc nemcsak az összetett versenyt nyerte meg, hanem nagy fölénnyel az elméleti tesztet és a választékolási versenyszámot is.

    DSC_1620

    Az Ártéri Ebt. színeiben induló Ágoston Gyula megnyerve az állományleírási versenyszámot,majd legjobb teljesítményt nyújtva az összetett lövészetben, végül a 12. helyet szerezte meg.

    Gratulálunk a díjazottaknak, akik nagyban öregbítették a magánerdő gazdálkodás hírnevét, melyhez további sikereket kívánunk!

    MEGOSZ Vezetősége

  • NÉBIH által közreadott tájékoztató anyagok!

    A cikk dátuma June 11th, 2014 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok!

    Felhívjuk szíves figyelmüket az alábbi három – NÉBIH által közreadott – tájékoztató anyagra:

    1.,Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer (OENyR) 2014 II. negyedéves erdővédelmi kárbejelentő lapjainak leadási határideje:

    https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/nyitolap/ekb-2014-II.html

     2.,Hogyan vághatok ki fát a földemen?

    https://www.nebih.gov.hu/aktualitasok/hirek/Hogyan_vaghatok_ki_fat.html

     3.,Parlagfű elleni védekezés:

    https://www.nebih.gov.hu/aktualitasok/hirek/parlagfu.html

     Erdészüdvözlettel:

    Dr. Sárvári János
    ügyvezető elnök