Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • FONTOS! MVH tájékoztatás az erdészeti jogcímek határozathozatalairól, kifizetéseiről

    A cikk dátuma March 3rd, 2014 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók!

    Kérésünkre az MVH-tól gyors és pontos tájékoztatást kaptunk az egyes erdészeti jogcímekre vonatkozóan. A megkapott információkat az alábbiakban igyekszünk összefoglalni és ajánljuk minden pályázó szíves figyelmébe:

     Összességében elmondható, hogy szinte minden támogatási kérelemmel kapcsolatban megszületett már a döntés. Az esetleg még folyamatban lévő ügyek II. fokon vannak.

     Az erdészeti jogcímek 2013. évi kifizetési kérelmeire vonatkozó információk a következők:

     Erdészeti potenciál helyreállítása:

     2013 kifizetési kérelmek: 285 db kérelem érkezett be.

    A kérelmek több mint fele ügyintézésre került és 143 esetében kifizetés is történt 346.188.700 forint értékben. Elutasítva 46(!) db pályázat.

     Agrárerdészeti rendszerek:

     2013 kifizetési kérelmek: Minden kérelem lezárásra került, 102.702.835 Ft-ot fizettek ki 8 pályázatra.

     Az elutasított pályázatok száma itt is magas, szám szerint 5 db.

     Natura 2000 erdő:

     2013-ban 2127 db kérelem érkezett be, ebből elutasított 132 és még ügyintézésre vár 9 darab. Jól látható, hogy még 60-70 kérelem van ügyintézés alatt, ami a kérelmek alig 4%-a. Az adatokból kitűnik az is, hogy több kérelemre sikerült forgalmat generálni, mint a 2012-es benyújtásoknál.

     A kifizetett összeg 1919 kérelemre 3.624.489.961 forint volt.

     Erdő környezetvédelmi intézkedések:

     A mindösszesen 413 darab 2013. évi pályázatok közül az elutasítottak száma 8, a kifizetett (EMVA) pályázatok száma pedig 156 darab, amelyeken az összes kifizetés 333.763.959 forint volt. Ezen kérelmek ügyintézése a nagy jogcímek után került elrendelésre.

     Erdőszerkezet átalakítás:

     A 2013. évi kifizetési kérelmek száma 141 darab volt, amiből 26 darabot elutasítottak, felülvizsgálatra vár 4 db, további 5 kérelmet visszavontak. Így összesen 61 darab kérelemre 408.299.725 Ft-ot fizettek ki.

     Hasonlóan az EKV-hoz, ezen kérelmek ügyintézése is a nagy jogcímek után került elrendelésre, de itt is látszik, hogy a kérelmek lezárása folyamatos és remélhetőleg túlnyomó többségük lezárása március végéig megtörténik.

     Fiatal erdők állománynevelése:

     A kifizetések 2013. augusztus végén megkezdődtek és folyamatosan teljesülnek. Ennek eredményei: 2014. február 21. állapot alapján 687 db kérelem érkezett be, ebből elutasítás előtti felülvizsgálatra vár 2 darab, elutasított 40 darab, törölt 16 darab, kifizetett 500 darab.

    Az eddig kifizetett összeg a 2012. évi támogatási kérelemhez tartozó kifizetési kérelmeknél: 260.431.843 Ft – 451 db kérelemre.

     Az eddig kifizetett összeg a 2013. évi támogatási kérelmek esetében 23.238.320 Ft – 49 db kérelemre.

     Összesen tehát 500 db kérelem esetében 283.670.163 Ft forgalomgenerálás történt.

     EMVA MGTE

     2013 évi kifizetési kérelmek esetében 2967 darab kérelemből visszavont 3 db volt, érdemi vizsgálat nélkül elutasított 4 db, elutasítás előtt felülvizsgálatra vár 136 db, elutasítás előtt felülvizsgálatra kizárás miatt 1 db, míg helyszíni ellenőrzésre vár 127 db.

     1052 db kérelemre összesen 1.234.728.024 Ft kifizetés történt. A nem problémás esetek lezárása március végéig várható.

     NVT MGTE

     2013 évi kifizetési kérelmek esetében a mindösszesen 4084 darab kérelemből összesen 3536 darab kérelem került kifizetésre 1.822.225.337 Ft értékben. Helyszíni ellenőrzés alapján kizárt, jóváhagyható 2 db, helyszíni ellenőrzésre kijelölt 97 db volt.

     Az ügyintézés állásából látszik, hogy a kérelmek 87% lezárásra került, a nem problémás esetek március végéig lezárulnak.

     A jogcímek végrehajtásával kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy a vállalt határidőkre vonatkozóan minden jogcímen március végéig a nem problémás esetek lezárásra kerülnek.

     Ezúton is köszönjük az MVH illetékes osztályának szíves tájékoztatását!

     Erdészüdvözlettel:

     Dr. Sárvári János

     ügyvezető elnök

     

  • WWF: a gazdálkodóknak és a természetvédelemnek közösen kell megoldania a hód-problémát. (Erdő-Mező Online után)

    A cikk dátuma March 1st, 2014 admin Nincs hozzászólás

    20090511-hod3  Az eurázsiai hód hazánkban védett, őshonos faj, amely Magyarországon 20 éve ismét jelen van. Ez alatt az időszak alatt fel kellett volna ismerni, hogy a hódok ismét részei a hazai állatvilágnak, tevékenységük károsnak vélt hatásait pedig a gazdálkodóknak és a természetvédelemnek közösen kell megoldania.

    Kapcsolódó cikkünk: Egyre több a hódok okozta erdészeti kár a Kisalföldön

    Ennek ellenére károkozásukról szóló negatív, támadó hírek és vélemények egyre gyakrabban kerülnek a figyelem középpontjába. A WWF javaslata szerint az Ausztriában és Németországban alkalmazott megoldásokat kell a hazai viszonyokhoz adaptálni.

    Az eurázsiai hódok Magyarországon az emberi beavatkozások miatt az 1800-as években kipusztultak. A mértéktelen vadászat, a folyóparti élőhelyek jelentős átalakítása oda vezetett, hogy egész Európában drámaian lecsökkent az állományuk, és mindössze 1000 példány maradt fenn a kontinensen. A levadászott állatok prémjét hasznosították, a hódpézsmát, vagy castoreumot pedig gyógyító hatású készítményként használták, és mágikus erőt tulajdonítottak neki. Nem voltunk messze attól, hogy a kontinensről végképp eltűnjön ez a faj.

    A hódok eltűnését az akadályozta meg, hogy a természetvédők felismerték a veszélyt és hód-visszatelepítési programokat indítottak. Magyarországon az egyetlen sikeres emlős-visszatelepítést a WWF Magyarország végezte, és a hódokhoz kötődik. A szervezet 12 év alatt összesen 234 egyedet telepített vissza Gemencen, a Közép-Tisza mentén, a Dráva mellett és a Hanságban. A betelepített egyedek száma a Hanságban volt a legkevesebb – összesen 20 példány -, mert ide és a Szigetközbe Ausztria felől a Dunán a természetes bevándorlás is megkezdődött.

    Ha egész évben kellő mennyiségű víz van a folyókban és patakokban, valamint megfelelő mennyiségű a táplálék, akkor a hódok szaporodása várhatóan mindenhol megkezdődik. Viselkedésükre azonban az a jellemző, hogy a vízpartoktól 20-25 méternél távolabbra nem merészkednek el, és itt gyűjtik be táplálékukat. Vízfolyásaink a 20. század elején befejeződött folyószabályozások óta rendkívüli mértékben szabályozottak, és vizeink menti keskeny sávban is gazdálkodás kezdődött meg. A folyók és patakok jó ökológiai állapotának ugyanakkor egyik kulcsa, hogy nem keskeny csatornaként szabályozva folynak, hanem megfelelő szélességet biztosítva hagyjuk élni a vizesélőhelyekben és galériaerőkben gazdag parti sávot. Ilyen, ideális vízpartokon a hódok az emberi érdekeket nem háborgatva élhetnének, de a helytelen emberi területhasználat miatt ez nagyon kevés helyen valósul meg.

    A több mint 20 éve jelenlévő hódok illegális vadászata szerencsére nem jellemző hazánkban, de élőhelyének háborgatása egyre gyakrabban előfordul. A hódok két évtizedes jelenléte elegendő lett volna arra, hogy akik elterjedésüket károsnak tartják, azok a probléma kezelését kezdeményezzék. Erre azonban a WWF Magyarország ismeretei szerint átfogó keretek között nem került sor. Továbbá fontos megjegyezni, hogy a hódok nincsenek mindegyik hazai élőhelyükön elszaporodva. Ha a Hanságban és a Szigetközben sikerül megoldásokat találni a valós problémákra, akkor az később az ország más részein is alkalmazható lesz, ha ott is szaporodásnak indul az állomány.

    A WWF Magyarország a telepítések befejezését és a rendszeres megfigyeléseket követően a kezelési lehetőségekről is vizsgálódott. Sok nemzetközi példát bemutató kiadványt állított össze (, mely a hazai hódkezelés egyik alapja lehet. A közlejövőben a WWF Magyarország erről szakmai egyeztetéseket kezdeményez, hogy elejét vegye a tévhitek elterjedésének és az indokolatlan rémhírek megjelenésének.

    (wwf.hu)