Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Pusztul az Ősfenyves Fenyőfőn

    A cikk dátuma March 8th, 2014 admin Nincs hozzászólás

    A 2011.  óta tartó szárazság, valamint a következményeként fellépő gombafertőzés és a  szú okozta károk miatt mintegy 4-6 ezer köbméter fát, elsősorban a több mint 40  éve telepített fenyveseket kell teljesen kivágni fél év alatt a  Bakonyszentlászlói Erdészet területén.

    A  fakitermelések érintik a Fenyőfői Ősfenyves Természetvédelmi Terület 130-150  éves erdőállományait is. A fenyőfői homoki ősfenyves Fenyőfő és Bakonyszentlászló között található. Ez a homoki  erdeifenyves (Festuco vaginatae-Pinetum sylvestris) növénytársulás egyetlen magyarországi termőhelye.

    Kitaibel Pál botanikus 1799-ben valószínűsítette, hogy ez a homoki  ősfenyves reliktum növénytársulás, de ezt bizonyítani csak a 20. század végén sikerült.  1954 óta kiemelten védett terület.

    A fenyőfői homokvidék a Bakonyalja részeként átmenet a Bakony hegyei és a melegebb kisalföldi tájak közé ékelődő Sokoró között.  Jellegzetes síkság: felszínén a relatív szintkülönbség alig húsz méter. A  homokon kevés szerves anyagot tartalmazó, felső szintjükön inkább savanyú  kémhatású rozsdabarna erdőtalajok alakultak ki. A vastag homoktakaró miatt az  erőteljes nyári párologtatás rendszerint úgy lesüllyeszti a talajvíz szintjét,  hogy azt már a fák gyökerei sem érik el. A patakok (Hódos-ér, Bánya-ér, Cuha)  rendszeresen kiszáradnak. A fenyves azért maradhatott fenn, mert az ilyen  talajban annyira kevés a tápanyag, hogy a tölgy és bükk nem él meg rajta. Az erdeifenyves fő természeti  értéke, hogy aljnövényzetében együtt nőnek az alföldi homokos, melegebb  vidékekre jellemző és a hűvös, nedves hegyi élőhelyeket kedvelő lágyszárúak.

     Már a korábbi évtizedekben is észleltek száradást  az erdőgazdálkodók, de olyan mértékű pusztulásra még nem volt példa, mint ami  2013-ban elindult. Legnagyobb mértékben az erdeifenyők kezdtek kiszáradni,  ezzel párhuzamosan a feketefenyő is pusztulásnak indult, de már a lombos  fafajok is károsodtak. A tömeges kiszáradás miatti “katasztrofális erdőtüzek”  megelőzésére is szükség van. Célunk, hogy ahol lehet, őshonos lombos fajokkal  cseréljük fel a pusztuló faállományt, s a terület egykori változatosságát  visszaállítsuk. A Bakonyszentlászlói Erdészet megkezdte a károk felmérését, és  egyeztetéseket kezdett az Erdészeti Hatóság és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park  Igazgatóság szakembereivel.

    Bakonyerdő Zrt. saját költségén hosszú távú kutatási munkát folytat, hogy  feltárja a pusztulás lehetséges közvetlen és közvetett okait, valamint a  Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának szakembereivel is felvette a  kapcsolatot. Az Egyetem megkezdte a terület termőhelyi és rovartani,  növénykórtani vizsgálatát.

    A  terület talaj és hidrológiai viszonyainak vizsgálata folyik, amelynek célja  annak megállapítása, hogy a talajviszonyok milyen szerepet játszhatnak a  pusztulásban.

    Az  erdővédelmi vizsgálatoknak több részterülete van, melyek célja egyrészt az  elpusztult fákon megtalálható károsítók/kórokozók meghatározása, másrészt a  területen jelen levő, illetve potenciálisan megjelenő károsító/kórokozó fajok  kimutatása, értékelése.

     Mindezek miatt a tájkép  jelentősen megváltozik, de később a homokterületekre egykor jellemző, őshonos  lombos fafajokkal és homoki gyepekkel tarkított élőhelyet alakítunk ki. Megteszünk  mindent annak érdekében, hogy a lakosságot és a turistákat megfelelő  információkkal lássuk el, mert ma csak azt látják, hogy nagymértékben  pusztulnak az erdők és tavasszal-nyáron is folyik a fakitermelés. A tájkép  rövid idő alatt jelentősen meg fog változni, de a korábbihoz hasonló, természetesebb  élőhelyet kívánunk kialakítani.

    Forrás: Bakonyerdő Zrt.

    http://www.fataj.hu/ cikke után