Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • FONTOS! Jogosult erdészeti szakszemélyzet továbbképzése

    A cikk dátuma August 31st, 2011 admin Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok!
    Az MgSZH Központ Erdészeti Igazgatósága  a jogosult erdészeti szakszemélyzet részére ingyenes általános továbbképzést hirdetett meg.

    Felhívjuk mindenki szíves figyelmét, hogy a vonatkozó rendelet szerint a jogosult erdészeti szakszemélyzet az általános továbbképzésen, a meghirdetett időpontok valamelyikén, 2011. december 31-ig köteles részt venni, másként elveszíti jogosult szakszemélyzeti besorolását!
    A felhívás teljes szövegét a jelentkezési lehetőség megadásával együtt mellékelem és kérem, hogy mindenki vegyen részt a képzések valamelyikén.

    Erdészüdvözlettel:

    Luzsi József elnök

  • Bemutatkozott az Agrár Széchenyi kártya (ForestPress)

    A cikk dátuma August 31st, 2011 admin Nincs hozzászólás

    Szeptember 1-től igényelhető az Agrár Széchenyi kártya Új időszámítás kezdődik az agrárfinanszírozásban, szeptember 1-től a bankok meghirdetik az Agrár Széchenyi Kártyát – mondta Fazekas Sándor azon a sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár, Krisán László, a KA-VOSZ vezér-igazgatója, Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Dávid Ferenc a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára és Herczeg András az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány /AVHGA/ ügyvezető igazgatója.

    A magyar mezőgazdaság presztízse az elmúlt évtizedekben drasztikus csökkent, ezért 2010-ben a kormány deklarálta, hogy kiemelt figyelmet fordít a hazai agrárgazdaságra: tíz évre szóló vidékstratégiával és ágazati programokkal állítja vissza a hazai agrárium, a magyar vidék gazdasági súlyát, rangját és tekintélyét. Ennek részeként indul el szeptember 1-jén az Agrár Széchenyi Kártya konstrukció, mellyel a kormány támogatja az agrárgazdaság szereplőit, hogy könnyebben juthassanak finanszírozási forrásokhoz -mondta a miniszter.

    A kormány a Széchenyi Kártya Programot kiterjesztette az agrárgazdaság valamennyi szegmensére, az őstermelőkre, a családi gazdaságokra, az erdőgazdálkodással, vadgazdálkodással és halgazdálkodással foglalkozó kis- és középvállalkozásokra. Az egy, kettő vagy három éves lejáratú folyószámlahitel összege minimum 500.000,- Ft, felső határa 25 millió Ft. A konstrukcióhoz a magyar állam 2 % kamattámogatást és kezességi díjtámogatást biztosít.

    A program bővítésére azért volt szükség, hogy a mezőgazdasági szektorban dolgozó szereplők verseny-képessége nőjön, pénzügyi helyzete javuljon – hangsúlyozta a tárca vezetője. Az Agrár Széchenyi Kártya program segíti a vidéki munkahelyek megőrzését, a munkahelyteremtést, biztosítva ezzel több száz mezőgazdaságból élő család megélhetését.Az új konstrukció figyelembe veszi az agrárspecialitásokat is, emlékeztetett Fazekas Sándor. Könnyíti a hozzájutást a fedezethiányos gazdálkodók számára.Feldman Zsolt helyettes államtitkár kiemelte, hogy a kedvezményes folyószámlahitel felvételét az AgrárVállalkozókHitelGaranciaAlapítvány kezességvállalása segíti. Az éves kezességvállalási díj 50 százalékát az állam átvállalja. A kérelmeket a KA-VOSZ és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara irodáiban lehet benyújtani. Feldman Zsolt kiemelte, a Kormány a költségvetésből 600 millió forintnyi támogatást biztosít 2011 második félévére annak érdekében, hogy a kamattámogatást és a kezességi díjtámogatást finanszírozza.

    Krisán László a KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója hozzátette, az Agrár Széchenyi Kártya Program nem jöhetett volna létre, ha nincs állami kamat- és garanciatámogatás, amelynek segítségével a magyar bankszektor képviselői könnyebben nyújtanak hitelt a vállalkozásoknak.

    Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt hangsúlyozta, hogy a mintegy tíz éve működő KA-VOSZ gazdaságfejlesztési intézménnyé fejlődött, nyolc pénzügyi eszközt biztosít a vállalkozásoknak.

    Herczeg András az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója ismertette a folyószámlahitelhez kapcsolódó kezességvállalási szabályokat. Hangsúlyozta, hogy az agrárágazat kockázata alacsony, más szektorokhoz képest a bukás aránya kicsi, 4 százalék alatti. Ez adódik abból, hogy fegyelmezettebbek, családi vállalkozásban dolgoznak és a földhöz kötöttek.

    [ Vissza ]

     

     

  • Ez lehet a jövő energiája (Vas Népe)

    A cikk dátuma August 31st, 2011 admin Nincs hozzászólás

    Az ERTI saját ültetvényein termesztett nyárból nyert faaprítékkal fűti az épületeit Sárváron – A csemetekertben termesztett nyárból készült faaprítékkal fűtik majd az Erdészeti Tudományos Intézet épületét.A pályázati pénzből megvalósult fejlesztés mintaként szolgálhat.A jövőben a saját kísérleti ültetvényein megtermelt nyárból előállított faaprítékkal fűtik az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) sárvári épületeit. Az Európai Unió és a magyar állam által nyújtott, mintegy 86 millió forintos támogatásból megvalósult beruházás során korszerűsítették az intézet fűtési rendszerét: hőszigetelték a homlokzatot, kicserélték a nyílászárókat, korszerűsítették a belső fűtésrendszert, és egy magas hatásfokkal működő, faapríték tüzelésű kazánt helyeztek üzembe. A beruházás zárókonferenciáját tegnap tartották, az ERTI-nél.Ligetiné Nechay Erzsébet, a Vidékfejlesztési Minisztérium kutatási, fejlesztési és innovációs osztályának vezetője köszöntő előadásában példaértékűnek nevezte a sárvári projektet. Hangsúlyozta, hogy a fosszilis energiahordozók pótlása kulcskérdés, a bioenergia pedig egyértelműen felértékeli a mezőgazdaság és a vidék szerepét. Hozzátette azt is, hogy a „földön heverő” energiahordozók hasznosítása az agrárpolitika egyik fő célkitűzése.A beruházás fontosságát dr. Borovics Attila, a sárvári központtal működő intézet főigazgatója is hangsúlyozta. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy az intézet épületeit eddig gázzal fűtötték, ez évente 10-12 millió forintba került. A korszerűsítés után azonban elfelejthetik a gáz-számlát: a fűtés ugyanis egyetlen fillérjébe sem kerül az intézetnek.A faaprítékot a kísérleti ültetvényeiken termesztett nyárból állítják elő.A tévedések elkerülése végett dr. Borovics Attila hangsúlyozta, hogy ez nem azt jelenti, hogy rövid távú gazdasági haszon reményében elégetik az erdeinket. Sőt! Az ERTI Közép-Európa egyetlen „intézményes” nyárnemesítő helyeként a régióban vezető szerepet tölt be az energetikai faültetvényékhez szükséges fajták előállítása és köztermesztésbe vonása területén.E tevékenységhez kötődően az intézettől öt kilométerre lévő kísérleti csemetekertjében kiterjedt energetikai faültetvényekkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik az új, kifejezetten energetikai célú fajták vizsgálatát. Hozamméréseket végeznek, értékelik a rezisztencia-tulajdonságokat, az ültetvények létesítését pedig továbbképzések és bemutatók szervezésével szorgalmazzák. A kísérleti ültetvényeken megtermelt biomassza egyidejűleg biztosítja a központi irodaépület és a kapcsolódó üvegházak energia- szükségletéhez szükséges mennyiségű alapanyagot.
    A főigazgató hangsúlyozta:  a világ számos országából (például Németországból és Kínából is) érdeklődnek a sárvári kísérletek és eredmények iránt.Az intézet saját előállítású tüzelőanyagot használ fel a fűtéshez, de – ahogy erre a főigazgató rámutatott – erre mások is képesek lehetnek. A „tudásmegosztás” során meghatározható, hogy az különböző energia-igényekhez mekkora ültetvényt kell létesíteni. Ha valaki mégsem tud saját ültetvényt létrehozni, akkor is áttérhet az aprítéktüzelésre, hiszen vannak, akik a saját felhasználáson túl felesleget is termelnek vagy eleve más fel használókat szeretnének ellátni alapanyaggal. Kérésünkre konkrét adatokkal is szolgált dr. Borovics Attila: számításaik szerint egy száz négyzetméteres épület fűtéséhez egyhektáros ültetvény szükségeltetik. Szerinte ezen települési Önkormányzatok, lakóközösségek is elgondolkodhatnának, hiszen akár munkahelyeket is teremthetnek az átállással, mondjuk, ha a saját területükön létesített ültetvények gondozását közmunkásokra bízzák. Az, aki a saját földjén megtermelt alapanyagból készült faaprítékkal oldja meg a fűtést, az ez irányú költségek felét megspórolhatja, de ha valaki úgy veszi a faaprítékot, akkor is a költségek negyedét takaríthatja meg.A tegnapi rendezvényen a kísérleti ültetvények megtekintése mellett az új kazán működését is megismerhették a látogatók. A kazán működése automatikus: emberi kézre csak a faapríték tárolóba történő töltésekor, illetve a keletkezett, a zárt rendszeren keresztül eleve egy konténerbe kerülő hamu elszállításánál van szükség. A porleválasztónak köszönhetően pedig a levegőbe kerülő szennyeződéssel sem kell számolni. Ahogy azt a bemutatón hallhattuk, egy átlagos téli napon hozzávetőlegesen négy köbméternyi apríték elegendő az intézet fűtéséhez. NAGY ILDIKÓ
    AZ ELŐNYÖK
    Az energetikai faültetvényeknek jelentős szerepük lehet a magyar energiagazdálkodásban. Fontos szempont például, hogy a megtermelhető biomassza tüzeléstechnikai paraméterei rendkívül kedvezőek: hamutartalma csekély, égéshője kiváló, könnyen aprítható és problémamentesen tárolható. További előny, hogy a megfelelő fajták kiválasztása esetén a termelés időjárási kockázatai -a hagyományos szántóföldi növényekéhez viszonyítva is – alacsonyabbak.
    (Forestpress után)