| „A munkától elszokott ember menekülni fog” – kemény dolga lesz a mintaközmunkásoknak (origo) |
 |
 |
2011. 07. 19. – Bár egyelőre csak tervezgetik a Gyöngyöspatára szabott minta-közmunkaprogramot, a cél már adott: erdővé kell varázsolni a település cserjését, ami csak a legelszántabb munkásoknak sikerülhet a helyi erdész szerint. Az erdősítéssel olyan munkát találtak, amely hosszú időre leköti az embereket, és egy perc alatt betanítható.
Augusztus 1-jén kezdődhet a Belügyminisztérium (BM) által meghirdetett minta-közmunkaprogram Gyöngyöspatán, ahol a tervek szerint negyven közmunkás erdőgazdálkodással foglalkozik majd. A települést a vasárnapi polgármester-választásig ideiglenesen vezető Matalik Ferencné szerint a még kidolgozás alatt álló programhoz most keresik a jelentkezőket.
A június végi kormányhatározat szerint kiemelt településsé nyilvánították Gyöngyöspatát, Gyöngyösoroszit, Gyöngyöstarjánt, Nagyrédét és Szűcsit. Horváth László Heves megyei kormánymegbízott szerint ez azt jelenti, hogy a falvakban jelentős szerepet kap a közfoglalkoztatás, a társadalmi felzárkóztatás, valamint a szociális földprogram megvalósítása. Emellett a települések egyéb kedvezményeket is kapnak, például pályáztatás nélkül, gyorsított eljárással jutnak hozzá a támogatásokhoz.
Bár a mintaprogramot szervező Belügyminisztériumban az [origo]-nak azt mondták, csak a jövő héten kívánnak nyilatkozni az egyelőre szervezés alatt álló programról, az [origo] által megkérdezett környékbeliek szerint egyértelmű, hogy az elmúlt hónapok gyöngyöspatai konfliktusai miatt esett a választás a régióra.
„Gyöngyöspatán kellett valamit kreálni”
„Mostani időszak miatt jött az ötlet, hogy van egy Gyöngyöspatánk a térségben. Kisebbségi problémák is jelentkeztek, és ezzel a mintaprogrammal lehet modellezni a megoldási lehetőségeket. Az is cél, hogy a kisebbséget, amelyet eddig nehezen lehetett bevonni, mozgósítani tudják” – mondta az [origo]-nak Berta István, Szűcsi polgármestere. „Gyöngyöspatán mindenképpen kellett valamit kreálni. Az összes állami szervet össze kellett hívni, hogy mit kellene csinálni. Ment az ötletelés, hogy milyen közmunkát lehetne kitalálni, mert ha tehették, korábban a közmunkások mindig a könnyebbik végét fogták meg a dolgoknak” – mondta az [origo]-nak Dudás Béla, a Mátrafüredi Erdészeti Erdei Iskola erdésze.
Az erdészet a szakmai felügyeletet adja a mintaprogram gyöngyöspatai és gyöngyösoroszi részéhez, ahol erdőt fognak telepíteni a közmunkások. „Egyelőre 40 embert keresünk, akik nyolc órában dolgoznának” – mondta még a vasárnapi gyöngyöspatai polgármester-választás előtt Matalik Ferencné, aki Juhász Oszkár vasárnapi sikere miatt önkormányzati képviselőként dolgozik tovább a településen. Matalikné szerint azt nézik a közmunkások kiválogatásánál, hogy mióta munkanélküliek, milyen a szakképzettségük, és mekkora a családjuk.
Elszánt munkások kellenek
A közmunkásoknak azonban nem lesz egyszerű dolguk Gyöngyöspatán, mivel kifejezetten nehéz talajon kell végrehajtani a fásítást. „Az elmúlt hónapok miatt nagyon fontos volt találni valamit Gyöngyöspatán, és csak ez a 16 hektáros terület jöhetett szóba” – magyarázta Dudás Béla, aki többször is hangsúlyozta, hogy az erdészet csak szakmai segítséget nyújt, a munkaszervezés, így a felelősség is az önkormányzathoz tartozik. Dudás azt mondta, az erdészet ajánlotta azt is, hogy negyven ember dolgozzon, miután felmérték a terepet. „El kellett találni azt a mennyiséget, amely viszonylag hosszan leköti az embereket” – tette hozzá.
Orbán Viktor május végén kijelentette, a közmunkásokat foglalkoztató infrastrukturális beruházásokhoz nem 21. századi technológiát használnának, így a gyöngyöspatai erdőtelepítést is kizárólag élőmunkával végeznék. „Erre a munkára egy perc alatt betaníthatóak a közmunkások. Rendkívül nehéz a terep, nehéz fizikai munkát kell végezni, csak a legelszántabb munkások csinálhatják meg. A munkától elszokott ember menekülni fog onnan. Ezt nem is lehetne géppel csinálni, szóval tulajdonképpen jó helyet találtunk a leendő közmunkásoknak” – mondta az erdész, aki szerint a területen először a cserjét kell levágni, majd a földet föllazítani, aztán tavasszal erdősíteni.
Bár Dudás Béla szerint változást jelenhet, hogy a több mint egy évtizede futó közmunkaprogram átkerült a Belügyminisztériumhoz, szkeptikus az új programmal kapcsolatban. „Ezeknek a programoknak a hatékonysága kritikán aluli. A közmunkások gyakran több kárt okoztak, magyarán szólva loptak. Ez a saját, 12 éves tapasztalatom” – jelentette ki.
Havi 57 ezer forint járhat
Az erdősítés jellemzően időszakos munka, Gyöngyöspata jegyzője, Mátyás István szerint azonban a közmunkások folyamatosan kapnának bért, mert a téli hónapokban oktatnák őket. Azt egyelőre egyik megkérdezett sem tudta megmondani, hogy a programra mennyi pénzt szánnak, és mennyi lesz egy közmunkás havi bére, de Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Nemzetnek adott múlt heti interjújában azt mondta, havi 57 ezer forintot kapnak majd a közmunkások.
Bár az [origo] által megkérdezett polgármesterek nem tudták megmondani, hogy mikor kezdődnek a közmunkaprogramok, a gyöngyöspatai jegyző szerint augusztus 1-je és szeptember 1-je közé tervezik az erdőtelepítés előkészítését. Mátyás István azt is mondta, hogy a BM-hez csak az erdőtelepítés előkészítése tartozik, magát az erdőtelepítést már uniós pályázatból finanszíroznák. A jegyző szerint a munkanélküliek között nagyjából nyolcvanszázalékos a cigányok részaránya, és arra számít, hogy a negyven gyöngyöspatai közmunkás között is hasonló arányra lehet számítani.
Gyöngyöspatával ellentétben azonban egyelőre jóval kevesebb konkrét dolgot tudott mondani a közeli Szűcsi polgármestere. „Eddig három találkozó volt a résztvevő települések és a Heves megyei kormányhivatal között, de még csak most alakulnak a konkrét dolgok” – mondta Berta István, hozzátéve, hogy a kormányhivatal feladata a koordinálás. Berta azt sem tudta megmondani, hogy hány ember vehet majd részt a közmunkában, és mi lehet a feladatuk.
Fabók Bálint
(Forestpress után) |
|
