Megosz

Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Megjelent az erdészeti szakszemélyzet 2020. évi jogosulti alapképzésének ütemezése

    A cikk dátuma February 21st, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Tájékoztatjuk Önöket, hogy Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály meghirdette az erdészeti szakszemélyzet 2020. évi jogosulti alapképzésének ütemezését. 

    Az ütemezés szerint a távoktatásos formában megvalósuló képzésre két alkalommal, 2020. április 27. – 2020. május 22., valamint 2020 szeptember 21. – 2020. október 16. közötti intervallumokban kerül sor, amely a képzést követő héten vizsgával zárul.

    A képzésekre azok kezdete előtt 30 napos jelentkezési időtartam biztosított.

    A képzés lebonyolításában együttműködő partner a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

    A képzéssel kapcsolatos további részletek a hirdetményben találhatóak.

    A hirdetmény elérhetősége: Szakszemélyzeti képzés

    A továbbképzéssel kapcsolatos kérdések az erdesz.szakszemely@nfk.gov.hu email címre küldhetőek.

     

    További információk:

    A távoktatásos képzésre és a vizsgára jelentkezni kizárólag az NFK honlapján elhelyezett linken keresztül lehet. A Jelentkezési űrlapot a NÉBIH üzemelteti.

    A 2020.1. sorszámú képzésre a Jelentkezési űrlap 2020. március 24. – április 23. között lesz elérhető.

    A jelentkezés elfogadásáról visszaigazoló e-mailt küldenek.

    Nem kell részt vennie a továbbképzésen annak a jogosult erdészeti szakszemélyzetnek, aki a képzést 2011-2019. években már teljesítette!

    A továbbképzésre csak az erdészeti szakirányítói névjegyzékben nyilvántartott szakszemélyzet jelentkezhet!

    A távoktatásos képzésen és a vizsgán való részvétel a 2 év szakmai gyakorlatot teljesítő, illetve a közeljövőben teljesítő és a jogosult státuszt kérelmező szakszemélyzetnek lett meghirdetve.

    A jelentkezők elfogadott névsora a továbbképzést megelőzően a NFK honlapján közzétételre kerül.

     

    Forrás: Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály

  • Szentpéteri Sándor az erdőkért felelős helyettes államtitkár

    A cikk dátuma February 10th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A miniszterelnök 12/2020. (II. 6.) ME határozata helyettes államtitkár kinevezéséről A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 234.  § (1)  bekezdésében foglalt jogkörömben eljárva, az agrárminiszter javaslatára Szentpéteri Sándort – 2020. február 1-jei hatállyal – az Agrárminisztérium helyettes államtitkárává kinevezem. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök – jelent meg a határozat a Magyar Közlöny 2020/19. számában.

    Helyettes államtitkár felel az erdőkért

    Budapest, 2020. február 10., hétfő (MTI) – Felértékelődik az erdők szerepe a mezőgazdaságon belül, mindez pedig nemcsak a támogatáspolitikában, hanem az Agrárminisztérium szervezetén belül is megmutatkozik, ahol februártól helyettes államtitkár felel az erdőkért – írja hétfői számában a Magyar Nemzet.  A tárcán belül új profilt kapott a földügyekért felelős államtitkárság, amely februártól az erdőkért is felel. Amint azt a lap a minisztériumtól megtudta, kiemelt szerepet kapnak a tárcánál az olyan stratégiai jelentőségű ügyek, mint az öntözésfejlesztés vagy az erdőgazdálkodás. Ezért döntött úgy az agrárminiszter, hogy létrehoz egy erdőkért felelős helyettes államtitkárságot, amelynek az élére Szentpéteri Sándor erdőmérnököt nevezte ki. A szakember, aki mind igazgatási, mind gazdálkodói szakmai gyakorlattal rendelkezik, február elsejétől látja el a helyettes államtitkári feladatokat.

    A 2030-ig szóló erdőstratégia célja, hogy az erdősültség aránya 2050-re elérje a 27 százalékot Magyarországon. Az elmúlt évek telepítéseinek köszönhetően ma ez az arány meghaladja a 21 százalékot.

    Szentpéteri Sándor 1993-tól az FM Szegedi, majd 1995-től a Budapesti Erdőtervezési Iroda erdőtervezője, 1997-től osztályvezető, 1999-től igazgatóhelyettes volt. 2005-2007 között az ÁESZ Budapesti Igazgatóság, majd a Fővárosi és Pest Megyei MgSzH Erdészeti Igazgatóság megbízott igazgatójaként dolgozott. 2007-től igazgatóhelyettesként az erdőtervezést irányította. 2012-től a Pilisi Parkerdő Zrt. pályázati és erdőrendezési főelőadója volt. 1983-tól az OEE tagja. 2002-2006 között az ÁESZ Budapesti H.Cs. titkára. 2010 óta a Helyi Csoport elnöke. 2017 októbertől 2019. április 30-ig  az OEE ügyvezető igazgatója. 2010-ben MgSzH Elnöki Elismerés és egyesületi Elismerő Oklevél kitüntetésben, 2017-ben Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetésben részesült.

    Forrás: Magyar Közlöny; OEE;

    Fotó: Nagy László

     

    Szentpéteri Sándor az erdőkért felelős helyettes államtitkár

  • Az Év Agrárembere Kitüntető Díj 2019 növénytermesztés kategória győztese Mocz András

    A cikk dátuma February 10th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    A Hotel Eger Park és Konferencia Szállodában rendezték meg ” Az Év Agrárembere Kitüntető Díj 2019 “ eredmény hirdetését egy díjátadó gálaest keretében, ahol díj történetében először szerepelt erdész szakember.

    A növénytermesztés szakterület jelöltjeként  Mocz András kapta a legtöbb szavazatot, és kategória győzteseként Mocz András lett Az Év Agrárembere.

    A kitüntető díj nagy elismerés az erdész szakmának, de leginkább Mocz András munkásságának, a szakszerűen telepített és kezelt több ezer hektár erdőnek, a társadalmi szerepvállalásnak.

    Gratulálunk a sikerhez, és további szép feladatokat és eredményeket kívánunk!

    A MEGOSZ  vezetősége

    A ünnepi gálaműsort és a díjátadást a felvétel indításával tudják megtekinteni, ahol Mocz András 2:34:34 perctől szerepel a felvételen és mond rövid beszédet.

    Az Év Agrárembere Kitüntető Díj 2019 díjátadó gálaestjének élő közvetítése

    Az Év Agrárembere Kitüntető Díj 2019 díjátadó gálaestjének élő közvetítése

    Közzétette: agrotrend.hu – 2020. február 8., szombat

  • Megjelent az őstermelők adózásáról szóló NAV ismertető

    A cikk dátuma February 6th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Szeretném a figyelmükbe ajánlani a NAV által megjelentetett kiadványsorozat 6. füzetét ami a mezőgazdasági őstermelők adózását tárgyalja.

    6_Mezőgazdasagi őstermelök adozasa_20200131

    A tejes 2020-ban megjelent tájékoztatókat a alábbi kapcsoló alatt olvashatják:

    https://nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2020

    Erdészüdvözlettel:

     Duska József

    ügyvezető elnök

     

  • Lendületben az erdőtelepítések

    A cikk dátuma February 4th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Mintegy 11 ezer hektárnyi új erdő létrehozásához járulhat hozzá a közeljövőben a Vidékfejlesztési program, az eddig elnyert pályázatoknak köszönhetően az elmúlt években közel 6500 hektáron valósultak meg telepítések – írta a Magyar Nemzet szerdán.

    Hozzáteszik, hogy az agrártárca várakozásai szerint a növekvő támogatásoknak köszönhetően ez évtől új lendületet kap a folyamat, a magángazdálkodók mellett az állami erdészetek mintegy 550 hektárral bővítik az erdőállományt.

    Az eddig létrehozott összes új erdőterület közel fele, nagyjából háromezer hektár Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében létesült. Emellett Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Pest megye együttes részaránya is megközelíti a 25 százalékot. Kevés kivételtől eltekintve az ország keleti és középső része az, ahol eddig a legtöbb erdőtelepítés történt a támogatások segítségével – írta a lap.

    A Magyar Nemzet kitér arra, hogy Magyarország az elmúlt évszázadban összességében csaknem megduplázta erdőterületét, ami világviszonylatban is igen sikeres folyamatnak mondható. A rendszerváltozás óta mintegy 200 ezer hektár új erdőt ültettek a gazdák és a magánerdészetek, ezzel az erdősültség mára meghaladja a 21 százalékot. A 2030-ig szóló erdőstratégia célja, hogy ez az arány 2050-re elérje a 27 százalékot. A statisztikai hivatal jelentése szerint annak érdekében, hogy ez a vállalás teljesüljön, a következő évtizedekben több százezer hektár új erdő telepítésére lesz szükség – írta a lap.

    Forrás:(MTI); Agrárminisztérium;

  • Hogyan juthatunk a pénzünkhöz az erdőtelepítést követően..

    A cikk dátuma January 30th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Szeretném a figyelmükbe ajánlani az ” erdőjog ” oldalon megjelent tanulságos cikket.

     

    Erdőjog  2020. január 29. Dr.Balogh

    Szinte már minden érintett tudja, hogy az erdőtelepítésre vonatkozó kifizetési kérelmet az egységes terület alapú kifizetési kérelemmel egy időben minden év május 15.-ig lehet benyújtani. Amit viszont nem tud mindenki, hogy ezt csak a véglegesen (jogerősen) bejegyzett erdőgazdálkodó nyújthatja be.  

    Sokan keresik irodánkat azzal, hogy beadták a nyilvántartási kérelmüket, de elutasították azt, mert a mellékletként csatolt szerződés/megállapodás nem felelt meg az Erdőtörvénynek. Ez a tény gyakran az erdőtelepítő anyagi biztonságát is veszélyeztetheti, hiszen addigra már a beruházást előfinanszírozta, az erdősítést elvégezte, ami gyakran több milliós költséget jelent. Azonban a támogatási pénzhez már nem tud hozzájutni.  

    Jó hír, hogy tavaly megemelték az erdőtelepítésre igényelhető támogatási összeget, ami biztosan kedvet hoz sok mindenkinek, hogy belevágjanak az erdősítésbe. 

    Érdemes előtte azonban áttekinteni a jogi oldalát is, hiszen nagyon könnyen kerülhetünk hátrányos és nehezen megoldható jogi helyzetbe, már ami a földhasználatot illeti. 

    A jelenlegi „menetrend” a korábban megszokottal ellentétben a következő: 

    • földhasználat és területalapú támogatás igénylése a mezőgazdasági művelésű területre 
    • erdőtelepítési kiviteli terv készíttetése/jóváhagyása 
    • erdőtelepítési támogatási kérelem 
    • erdősítés 
    • erdőtelepítés elvégzésének bejelentése/ Adattárba felvétele/ hatósági bizonyítvány 
    • művelési ág váltás 
    • erdőgazdálkodó nyilvántartásba vétele 
    • kifizetési kérelem benyújtása (május 15-ig) 

    Amennyiben erdőtelepítésünket a saját, kizárólagos tulajdonunkban lévő földterületen végezzük, akkor földhasználat szempontjából különösebb probléma nyilván nem merülhet fel. A közös tulajdonban álló, vagy más tulajdonában álló földrészletek esetében azonban már kissé bonyolultabb a helyzet. Az erdősítés támogatási kiírás szerint a telepítőnek a földrészlet jogszerű használójának kell lennie.  Tehát egészen biztosan van valamilyen jogosultsága, szerződése, megállapodása a más tulajdonossal, amely a földrészlet eredeti művelési ágának megfelelő gazdálkodásra szólt.  

    Az erdőtelepítő a támogatási összeg lehívására, kizárólag bejegyzett erdőgazdálkodóként jogosult! 

    Ahhoz, hogy erdőgazdálkodó lehessen valaki, az erdőre vonatkozó szabályoknak illetve a földforgalmi szabályoknak is megfelelő, használati jogcímet igazoló okirattal kell rendelkeznie.  

    De az erdőtelepítőnek (aki még nem erdőgazdálkodó) mindeddig „csak” a szántóra, legelőre, rétre, gyümölcsösre stb. szólt/szól a használati szerződése vagy megállapodása.  Amikor az erdőtelepítési kiviteli tervdokumentációt készíti az erdőmérnök, akkor be kell szerezni a tulajdonosoktól bizonyos nyilatkozatokat. Hozzájárulás szükséges a művelési ág váltáshoz, az erdőtelepítés végrehajtásához, a tervezett erdő rendeltetéséhez és üzemmódjához. Ezek mind a kiviteli terv jóváhagyásához előírt nyilatkozatok. A tapasztalat azt mutatja, hogy ilyenkor rendszerint a meglévő földhasználati szerződéssel/megállapodással nem foglalkoznak, azt hiszik ezekkel a nyilatkozatokkal rendben vannak.  

    Nagyon fontos lenne érteni hogy már ekkor kell a földhasználattal is foglalkozni, mert a kiviteli tervhez becsatolt nyilatkozatok nem módosítják a jogszerű földhasználatot igazoló dokumentumot. Így az még a továbbiakban sem alkalmas az erdőgazdálkodó bejegyzésére, hiszen még mindig szántóra vagy legelőre, rétre stb. szól. 

    Az erdőre szóló, használatot megalapozó megállapodásnak/szerződésnek eltérő tartalmi követelményei vannak a mezőgazdasági területekre vonatkozókhoz képest. Ezen kívül az erdőtelepítés megvalósítását követően az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételi eljárásakor a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályoknak való megfelelést vizsgálják.  Így a korábbi (erdőtelepítés előtti) szántóra (rétre, stb) kötött megállapodást/szerződést alkalmassá kell tenni az erdő használatára.  

    Néhány esetben sok évvel ezelőtt kötött szerződés/megállapodás módosítására, kiegészítésére kerül sor de az is előfordulhat, hogy azt a fajta szerződést már a törvény megszüntette (pl. haszonkölcsön szerződés, feles bérlet), így teljesen új szerződés szerkesztésére van szükség. Az erdősítési szándék megszületése és az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételi kérelme között hosszabb idő telhet el, sok esetben akár egy év is.           Ez azért némi kockázatot is jelent, hiszen menet közben a használatba adó akár meg is gondolhatja magát  vagy esetleg tulajdonosváltás is történhet  (pl öröklés, ajándékozás vagy csere miatt.) így nem biztosított az eredeti tulajdonos szándéknyilatkozatának megfelelő használat megvalósítása.    

     Adódhat olyan helyzet, hogy a szerződés lejárati dátuma nem éri el az erdőtelepítési támogatási időszak végét, így hosszabbítani kellene. Azonban a Földforgalmi törvény 13§ (1) bekezdése*, (4) bekezdés a) és b)** pontja valamint az Fétv 11/A§-a*** miatt előfordulhat, hogy egy haszonbérlet már nem hosszabbítható meg. Ez igaz minden 2014. május 1-e utáni visszterhes szerzésre (pl.: adás-vétel, árverési vétel, csere, részarány-kiadás) és a végrendeleti öröklésre. 

    PÉLDA 

    Az ügyfél földhasználata 2004 óta be van jegyezve az illetékes Földhivatalnál, egy 2004-ben kötött haszonkölcsön szerződés alapján. A földrészlet kizárólagos tulajdonban áll, a felek nem közeli hozzátartozók.  

    A földhasználó a tulajdonos beleegyezésével 2018-ban erdőtelepítést határozott el, melyet támogatással valósított meg. Erdőtelepítési kiviteli terv elkészült, támogatási kérelem elfogadásra került. Az erdősítést elvégezte. Művelési ág erdőre átvezetésre került, az erdőrészlet az Országos Erdőállomány Adattárba felvételre került. 

    Mindez 2019 áprilisára fejeződött be. 

    Az erdőtelepítés után a kifizetési kérelmet május 15-ig lehet benyújtani, ehhez azonban az erdőtelepítő erdőgazdálkodói bejegyzésére is szükség lett volna.  Az erdőgazdálkodó bejegyzéséhez azonban a 2004-ben megkötött haszonkölcsön szerződés már nem volt alkalmas. A felek között új földhasználati szerződés, haszonbérleti szerződés megkötése volt szükséges. Mivel a haszonbérlő és a tulajdonos nem közeli hozzátartozók, a szerződést hirdetményezni kellett (15 nap). Utána hatósági jóváhagyásra került (max. 80 nap) illetve ez után lehetett az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételi kérelmet benyújtani (max.90 nap). Így az erdőtelepítő a kifizetési kérelmét 2019-ben már nem is tudta benyújtani, csak a jövő évben hívhatja le a támogatás első részletét. Ettől sokkal rosszabb helyzetbe is kerülhetett volna, ha a tulajdonos menet közben meggondolja magát, és az új haszonbérleti szerződést esetleg nem írja alá. Erre az esetre persze megvannak a polgári jogi szabályok, de ezek érvényesítése viszont sok esetben hosszú-hosszú évekig tartó bírósági eljárás során lehetséges.   

    Azon túl, hogy a példában írt haszonkölcsön szerződés nem tartalmazta volna az erdőgazdálkodó bejegyzéséhez szükséges kötelező tartalmi elemeket, illetve nem is erdőgazdálkodásra szólt, igazság szerint 2014.12.31-e óta nem is jogszerű az erdőtelepítő földhasználata. Ugyanis a Földforgalmi törvény 70. §(2) ….. E törvény hatálybalépésekor fennálló, határozatlan időre vagy határozott időtartamra kötött haszonkölcsön-szerződés 2014. december 31-ével megszűnik.  

    Az időzítésen kívül figyelni kell tehát az erdőtelepítés eldöntésekor már arra is, hogy a földhasználat a szántón vagy egyéb művelési ágon milyen jogcímen alapul, meddig szól és egyáltalán fennáll-e még. 

    Felmerül a kérdés, hogy érdemes-e hozzányúlni a szerződéshez már akkor, amikor még az erdőtelepítés nem valósult meg.  Ha nem szükséges új szerződés és nem kell hirdetményezni, akkor lehet és érdemes( pl.: szívességi földhasználat, haszonbérlet közeli hozzátartozóval, vagy saját mg termelő szervezettel, esetleg többlethasználati megállapodással) Ha azonban még pl. szántó és új szerződés kell, érdemes megvárni amíg erdő művelési ágba kerül a földrészlet, mert az erdőre eltérő elő-haszonbérleti szabályokat állapítottak meg, és így biztosabban lehet „újra” haszonbérelni a földet. 

    A másik fontos szempont a tartalom.  

    Akár kiegészítjük/ módosítjuk a már meglévő szerződést/megállapodást, akár újat kötünk, mindenképpen figyelembe kell venni az erdőgazdálkodás sajátosságait, valamint a terület támogatással érintettségét. A határidő hosszabbítása legalább a támogatási időszak végéig ésszerű, mert előállhat olyan helyzet (pl. tulajdonváltás használatba adási tilalommal), hogy később már nem lehet.

    Jó tudni, hogy a haszonbérlet határidejének meghosszabbítása hatósági jóváhagyás köteles.   

    A szerződés támogatási időszakon belüli megszűnése vagy megszüntetése esetére érdemes szabályozni az erdőtelepítő kártalanítását, ideértve ha a megszüntetés miatt visszafizetésre kötelezik. Azt is jó tudni, hogy bár az erdő használata most már osztható, a támogatás nem. Például a támogatással érintett erdő tekintetében valamelyik tulajdonos felbontja a használati jogcímet, a többiek nem, az erdő használata használati megosztással rendezhető, azonban osztott kötelezettség átvállalás nincs, tehát a még „bent lévő” támogatási összeg elveszett.  

    Sokszor kizárólag az lebeg az erdőtelepítő szeme előtt, hogy nem jól hasznosítható mezőgazdasági területén végre támogatással valami jövedelmezőbbet végezhet. De mint mindennek az életben, mindennek megvan a szabálya, szabályozása, előírása, kötelezettségeket vállalunk, és kell teljesítenünk.   

    Fontos tehát, hogy amikor az erdőtelepítést más tulajdonában lévő területen elhatározzuk, tisztában legyünk a földhasználati háttérrel.Rendelkezzünk a megfelelő információval, és a végső céltól (támogatási összeg megérkezése) visszafelé haladva tudjuk, hogy személy szerint nekünk milyen feltételeknek kell megfelelni, és azt mikorra kell teljesíteni. Gondoljuk át, hogy mikor és milyen módon a legcélszerűbb a földhasználati dokumentumot erdőgazdálkodó bejegyzésére alkalmassá tenni.  

     Ha tetszett a cikk, kérem ne felejtse el megosztani.Köszönet.

    Hivatkozott jogszabályhelyek:  

    Földforgalmi törvény 13§ (1) „A tulajdonszerzési jogosultság feltétele – ide nem értve a 10. § (3) bekezdésében, a 11. §-ban, és a 17. §-ban foglalt eseteket –, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, ……” 

    ** Földforgalmi törvény 13§ (4): „Ha a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező föld harmadik személy használatában van, a szerző félnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a fennálló földhasználati jogviszony 

    1. a) időtartamát nem hosszabbítja meg, és
    2. b) megszűnését követő időre az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeket vállalja.”

    *** Fétv 11/A. § „A Földforgalmi törvény 13. § (1) bekezdése szerinti, a föld használatának más részére át nem engedése iránti kötelezettségvállalás megsértésével kötött szerződés semmis.” 

     

     

  • Országos Erdészbál 2020

    A cikk dátuma January 27th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    A Országos Erdészeti Egyesület Siófokon az Azúr Hotelben 2020. február 15-én rendezi meg az Országos Erdészbált.

    Részletes információkat az OEE honlapján olvashatják.

    A rendezvényre jelentkezni 2019. december 19-től, az Egyesület honlapján (www.oee.hukeresztül letölthető egyéni jelentkezési lap (kattintson a szövegkapcsolóra!) kitöltésével és az OEE Titkárságnak elektronikus úton történő elküldésével lehet (e-mail: titkarsag@oee.hu).

     

  • Elkészült az “Erdészeti nemesített fajták erdősítésekhez és fásításokhoz” című kiadvány

    A cikk dátuma January 19th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    A NÉBIH, valamint a NAIK-ERTI munkatársainak közreműködésével készített kiadványban, az erdészeti fajtanemesítés és fajtavizsgálat sok évtizedes tapasztalataira alapozva, a nemesített nyár, fűz és akác fajtákat mutatjuk be.

    A fásítás sokoldalú lehetőséget ad, hogy az emberiség beavatkozzon a kedvezőtlen környezeti folyamatokba. A fák kötik meg a legnagyobb mértékben a levegő széndioxid-tartalmát, amivel mérsékelhetőek a felmelegedést kiváltó üvegházhatás káros következményei. Továbbá a fák és faállományok jelentősen befolyásolják környezetünk mikroklímáját, mely szinte az egyedüli lehetőség az időjárási viszonyok kedvezőtlen hatásainak helyi szintű enyhítésére. Nem utolsó sorban pedig a fatermesztés gazdasági értelemben véve is hozzájárul a termőföldek eredményes és fenntartható hasznosításához.

    A faültetvények és az agrárerdészeti fásítások termesztési rendszerei jelentősen eltérnek a hagyományos erdőgazdálkodás módszereitől. Ezek a növénykultúrák általában intenzív faállomány-nevelési, növényápolási technológiákat igényelnek, továbbá a fenntartásuk során a szomszédos vagy kapcsolódó szántóföldi gazdálkodás technológiáihoz is alkalmazkodniuk kell. Az ültetvényes fatermesztésben ezért meghatározó szerepet kapnak a nemesített fajták, amelyek a termesztési és felhasználási feltételeknek jobban megfelelnek, mint a hagyományos erdészeti szaporítóanyagok.

    A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete munkatársainak közreműködésével készített kiadványban (6,58 MB, pdf, letölthető), az erdészeti fajtanemesítés és fajtavizsgálat sok évtizedes tapasztalataira alapozva, azokat a nyár, fűz és akác fajtákat mutatjuk be, amelyek alkalmasnak bizonyultak a hazai köztermesztésben való alkalmazásra.

    A bemutatott fajták többsége szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben, de ezek mellett szerepel a kiadványban még néhány olyan bejelentett, de az állami fajtavizsgálaton, illetve fajtaelismerésen még nem átesett fajta is, amelyek a közeljövőben várhatóan nagyobb szerepet kapnak az ültetvényes gazdálkodásban. A kiadvány tartalmazza továbbá azon fekete nyár, ill. fehér fűz klónkeverékek rövid bemutatását is, amelyek a szigorú természetvédelmi előírások mellett alkalmasak a természetvédelmi vagy Natura 2000 területek erdősítésére, illetve fásítására.

    Forrás: NAK

    A kiadványban ismertetett fajták és fajtajelöltek:

    Nyár fajták

    ‘Adonis’ nyár – Populus x euramericana cv. Adonis

    ‘Agathe-F’ (OP-229) nyár – Populus x euramericana cv. Agathe F

    ‘Aprólevelű’ nyár – Populus x euramericana cv. Aprólevelű

    ‘Beaupre’ nyár – Populus x interamericana cv. Beaupre

    ‘BL’ nyár – Populus x euramericana cv. BL Constanzo

    ‘Blanc du Poitou’ nyár – Populus x euramericana cv. Blanc du Poitou

    ‘Durvakérgű’ (S-611-c) nyár – Populus deltoides cv. Durvakérgű

    ‘I-45/51’ (Paráskergű) nyár – Populus x euramericana cv. I-45/5

    ‘I-214’ (Olasz) nyár – Populus x euramericana cv. I-214

    ‘I-273’ nyár Populus x euramericana cv. I-273

    ‘Koltay’ nyár – Populus x euramericana cv. Koltay

    ‘Kopecky’nyár – Populus x euramericana cv. Kopecky

    ‘Pannonia’ nyár – Populus x euramericana cv. Pannonia

    ‘Sudár’ nyár – Populus x euramericana cv. Sudar

    ‘Triplo’ nyár – Populus x euramericana cv. Triplo

    ‘Villafranca’ fehér nyár – Populus alba cv. Villafranca

    Feketenyár klónkeverékek – Populus nigra

    állami elismerésre bejelentett nyár fajták.

    ‘A4A’ nyár – Populus x euramericana cv. A4A

    ‘AF-2’ nyár – Populus x euramericana cv. AF-2

    ‘AF-8’ nyár – Populus x interamericana cv. AF-8

    ‘AF-16’ nyár – Populus x euramericana cv. AF-16

    ‘AF-18’ nyár – Populus x euramericana cv. AF-18

    ‘SV-490’ nyár – Populus x interamericana cv. SV-490

    ‘SV-890’ nyár – Populus x euramericana cv. SV-890

    Fűz fajták

    ‘Bédai egyenes’ fehér fűz – Salix alba cv. Bédai egyenes

    ‘Corvinus’ fehér fűz – Salix alba cv. Corvinus

    ‘Dekány’ fehér fűz – Salix alba cv. Dekány

    ‘Drávamenti’ fehér fűz – Salix alba cv. Drávamenti

    ‘Gemenci klonkeverek’ fehér fűz – Salix alba

    Akác fajták

    ‘Rózsaszín AC’ akác – Robinia x ambigua cv. Rózsaszín AC

    ‘Nyírségi’ fehér akác – Robinia pseudoacacia cv. Nyírségi

    ‘Üllői’ fehér akác – Robinia pseudoacacia cv. Üllői

    állami elismerésre bejelentett akác fajtajelöltek

    ‘Illatos’ fehér akác – Robinia pseudoacacia cv. Illatos

    ‘Grofi’ fehér akác – Robinia pseudoacacia cv. Grof

    ‘TURBO OBE-01’ fehér akác – Robinia pseudoacacia cv. Turbo OBE-01

    Forrás: FATÁJ-online

  • Janez Lenarčič biztos véleménycikke a rescEU-ról és az Európai Polgári Védelmi Mechanizmusról

    A cikk dátuma January 10th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Az alábbi cikkben olvashatják az Európai Bizottság Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatóságának (DG ECHO) tájékoztató anyagát, amely a rescEU megújításáról, valamint az erdőtüzek és tűzesetek oltásához bevethető, veszélyhelyzet-kezelési repülőgép- és helikopter flotta létrehozásáról szól.

    A rescEU – Európa katasztrófavédelmi egysége, amelyre mindig számíthatsz

    A klímaváltozás az emberiséget érintő egyik legnagyobb kihívás, amelynek pusztító hatásai ma már mindannyiunk számára nyilvánvalók. Az erdőkben és a városokban tűzvészek pusztítanak, katasztrofális erősségű viharok és súlyos áradások rombolják a lakott területeket, elűzve az embereket az otthonaikból, és minden évben ezrek életét követelve.[…]

    Hogyan segít Európa katasztrófavédelmi egysége:       RescEU – OpEd rescEU_OpEd-Lenarcic-HU-HD.pdf – 3 MB

    Hogyan segít az EU veszélyhelyzet esetén? rescEU_factsheet-Hungary-HU-HD.pdf – 3 MB

    rescEU – HÁTTÉRINFORMÁCIÓK rescEU_Backgrounder-HU-HD.pdf – 3 MB

    Social Media Posts rescEU_SocialMedia-Posts-HU-HD.pdf – 1 MB

    Social Media Guide rescEU_SocialMedia-Guide-EN.pdf – 2 MB

    rescEU – GIF 1 rescEU-cinemagraph-civil-protect-HU.mp4 – 16 MB

    rescEU – GIF 2 rescEU-cinemagraph-helicopter-HU.mp4 – 15 MB

    rescEU – VIDEO 1 rescEU-video-civil-protect–firemen-SQUARE-HU.mp4 – 17 MB

    rescEU – VIDEO 2 rescEU-video-AIRCRAFT-SQUARE-HU.mp4 – 17 MB

  • Legyen Mocz András Az Év Agrárembere!

    A cikk dátuma January 7th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Tisztelt Erdészeti Szolgáltatók

    Tisztelt Erdészeti Oktatási Intézmények

    Tisztelt Társszervezetek

     

    Szakmánkat, hivatásunkat az a megtiszteltetés érte, hogy az „Az Év Agrárembere” kitüntető díj történetében először a növénytermesztés kategóriában erdész szakembert jelöltek Mocz András személyében.

    Az Év Agrárembere Díj azt a célt szolgálja, hogy olyan gazdálkodókat, agrárszakembereket mutasson be a nyilvánosság előtt, akik a gazdaság és a társadalom tartóoszlopai, akik rendkívüli teljesítményükkel, elköteleződésükkel és kitartásukkal sokat tesznek a mezőgazdaságért, egyben célja a mezőgazdaságban tevékenykedők közéleti munkájának, társadalmi felelősségvállalásának elismerése, kiemelése.

    A kategória döntők során az összesen 30 jelölt (kategóriánként 3-3) 2020.01.05-20. között online szavazáson méretteti meg magát. A közönségdíj győztese az a személy, aki a legtöbb szavazatot kapta a közönségszavazás során.

    Kérjük, tisztelje meg szakmánkat azzal, hogy leadja szavazatát!

    A közönségszavazás, a díj weboldalán érhető el: www.azevagrarembere.hu

    – vagy közvetlenül az alábbi címen:

    https://app.goweb.hu/items/mocz_andras?vote=true&fbclid=IwAR1vWDycEtFhlle_U48lIknsHGZFUK-Thf3BR2RUDfL_PX_zhTVDtkNOzNk

    Erdészüdvözlettel:

     Duska József

    ügyvezető elnök