Megosz

Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Sepsikőröspatakon megtartott ünnepi közgyűlésen átadták az erdész szakma kitüntetéseit

    A cikk dátuma June 24th, 2016 József Duska Nincs hozzászólás

    sarvari5

     

    Gratulálunk minden díjazottnak, de különösen dr. Sárvári János ügyvezető elnökünknek!

    A jubileumi vándorgyűlés alkalmával Bedő Albert Emlékérmet adományozott az egyesület Kissné Szabó Gabriellának, Koczka Zoltánnak és dr. Sárvári Jánosnak. Kaán Károly Emlékérmet nyújtottak át dr. Illyés Benjámin, Orbók Ilona Julianna, valamint Nagy László számára. Decrett József Emlékérmet kapott Berecki Tibor, Máriás Ferenc, és Varga László. Elismerő oklevelet huszonkét tagtárs kapott, közülük kilenc határon túli.

  • Vándorgyűlés 2016

    A cikk dátuma June 23rd, 2016 József Duska Nincs hozzászólás

     

    ader-magyar-hirlap-d000155ECccb918e107c0A magyar erdészek már másfél száz éve felismerték: az erdő védendő érték, egy nemzet pótolhatatlan vagyona – mondta Áder János köztársasági elnök a 150 éves Országos Erdészeti Egyesület sepsikőröspataki ünnepi vándorgyűlését köszöntő beszédében csütörtökön.

    Kapcsolódó cikk:
    OEE Vándorgyűlés 2016 – Semjén Zsolt: el kell utasítani az erdővel kapcsolatos szélsőséges nézeteket

    Az államfő felidézte: a székelyföldi származású Bedő Albert által szerkesztett Erdészeti Lapok az 1870-es években arról írt, hogy az erdőpusztítások hatással vannak “a klíma szabálytalanságára”, a hőmérsékletre, a levegő és a vizek minőségére. Áder János emlékeztetett arra is: már az 1879-es magyar erdészeti törvény kimondta, hogy az erdő “hasznot csak úgy hajt, ha a vele való törődés kiállja a fenntarthatóság próbáját”.

    Hangsúlyozta, hogy az Országos Erdészeti Egyesület alapítóinak, a máramarosi Aknasugatagból származó Wagner Károlynak, a selmecbányai Divald Adolfnak, és a sepsikőröspataki Bedő Albertnek az egyik célja a magyar nyelvű erdészképzés megteremtése volt.

    “A 150 évvel ezelőtti bátor kezdeményezőknek köszönhető, hogy a józan mértékletesség lett a vezérfonal, és a Kárpát-medence erdői nem váltak a féktelen felhasználás martalékává” – állapította meg Áder János. Hozzátette, egy kicsiny, de elszánt szakmai közösségnek köszönhetően “előrelátó, a jövő iránt felelős erdőgazdálkodás vette kezdetét” Magyarországon.

    Áder János köztársasági elnök beszédet mond a 150 éves Országos Erdészeti Egyesület sepsikőröspataki vándorgyűlésén Erdélyben 2016. június 23-án. MTI Fotó: Veres Nándor

    “Volt és maradt a cél: erdeink óvása, gondozása, ápolása, telepítése, a felelős gazdálkodás. Ezt a célt tartották szem előtt mindazok, akik tekintélyt adtak a magyar erdészszakmának. Akik minden történelmi veszteség után is hűek maradtak hivatásukhoz Magyarországon, a Kárpát-medencében és mindenütt a világon” – fogalmazott Áder János.

    Úgy vélte: ezt az örökséget őrizték meg azok a magyar erdészek, akik a Trianon után határon túlra került területek hatalmas erdőségeiben, vagy az 1956-os forradalom után Kanada erdőiben kamatoztatták tudásukat.  Beszéde végén Áder János köszönetet mondott azért, hogy a jó hagyományt követve a magyar erdészek ma is ugyanúgy gondolnak a jövőre, mint nagyszerű elődeik.

    Az Országos Erdészeti Egyesület – mely Magyarország egyik legrégebbi, folyamatosan működő szakmai civil szervezete – Bedő Albert alapító tiszteletére tartja 147. vándorgyűlését. A rendezvényen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és Fazekas Sándor földművelési miniszter is beszédet mond.

    MTI ; ERDŐ-MEZŐ ONLINE

  • Vándorgyűlés 2016

    A cikk dátuma June 23rd, 2016 József Duska Nincs hozzászólás

    semjen_zsolt

    Semjén Zsolt szerint el kell utasítani az erdővel kapcsolatos szélsőséges nézeteket. A miniszterelnök-helyettes Sepsikőröspatakon a 150 éves Országos Erdészeti Egyesület vándorgyűlésén – melynek díszvendége Áder János köztársasági elnök – fejtette ki az erdőgazdálkodással kapcsolatos nézeteit.

    Kapcsolódó cikk:
    OEE Vándorgyűlés 2016 – Áder János: a magyar erdészek már 150 éve felismerték, hogy az erdő nemzetünk pótolhatatlan vagyona

    Az egyik szélsőségnek az ipari lobbit tekintette, amely csak nyersanyagot lát az erdőben, és figyelmen kívül hagyja az ökológiai szempontokat. Szélsőségeseknek tekintette ugyanakkor azokat is, akik nem veszik figyelembe, hogy a világon emberek is élnek, és kitiltanák az embert az erdőből.

    Semjén Zsolt szerint egybeesik a magyar kormány nemzetpolitikájával az Országos Erdészeti Egyesületnek az a döntése, hogy Székelyföldön rendezte meg a vándorgyűlést, hiszen a kormány mindig is arra törekedett, hogy a különböző szakmák, érdeklődési körök Kárpát-medencei keretben szerveződjenek. A helyszínválasztással a szervezők a szakmai civil szervezet egyik alapítója, a Sepsikőröspatakon született Bedő Albert előtt tisztelegnek.

    A miniszterelnök-helyettes Bedő Albert egyik érdemének tartotta a magyar erdészeti szaknyelv megteremtését. Úgy vélte, szoros összefüggés áll fenn a tudományosság és az anyanyelv között. “Amit nem tudunk megfogalmazni, azon gondolkozni sem tudunk. Ezért fontos a nyelv, és az, hogy a magyar szaknyelv egységes legyen az egész Kárpát-medencében” jelentette ki Semjén Zsolt.

    Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter többek között a készülő erdészeti törvényről beszélt. Elmondta, új szemléletet tükröz a jogszabály. Igazodnia kell ugyanis a klímaváltozás kihívásaihoz, általa kell visszaszorítani az invazív fajok elterjedését. Hozzátette, a jogalkotónak különbséget kell tennie a természetes erdő és az ültetvény erdő között, és új szabályokat kell bevezetni az energiacélú ültetvények számára is, amelyeket nem lehet erdőként kezelni.

    Zambó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke köszöntésében Bedő Albertet idézte, aki szerint a “összetartás által a kis dolgok is naggyá lesznek”. Amint bejelentette, Európa legrégebbi erdészeti civil szervezetének a jubileumi közgyűlésén több mint ezer erdész vesz részt az egész Kárpát-medencéből.

    Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács erdészmérnöki végzettségű elnöke köszöntésében kijelentette: Székelyföld jövőjének egyik biztosítéka a magánerdő-tulajdon megszilárdítása. Hozzátette, 500 ezer hektár erdő van magántulajdonban, magánkezelésben Székelyföldön. Megemlítette, hogy legutóbb 1898-ban tartotta Székelyföldön vándorgyűlését az Országos Erdészeti Egyesület. “A határok változtak ugyan, de nemzetileg, szakmailag együtt vagyunk ma is” – jelentette ki Tamás Sándor. Az önkormányzati vezető Mikes Kelemen zágoni tölgyfája letörött ágának egy darabját adta ajándékként a vándorgyűlés díszvendégének, Áder János köztársasági elnöknek, aki beszédében köszöntötte a 150 éves Országos Erdészeti Egyesület sepsikőröspataki ünnepi vándorgyűlését.

    Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszédet mond a 150 éves Országos Erdészeti Egyesület sepsikőröspataki vándorgyűlésén Erdélyben 2016. június 23-án. MTI Fotó: Veres Nándor

    MTI; ERDŐMEZŐ ONLINE

  • Erdősítés és szarvasgomba

    A cikk dátuma June 16th, 2016 József Duska Nincs hozzászólás

    A Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesülete szakmai napot szervez az erdősítés pályázat adta erdészeti szarvasgomba-termesztés témakörében. A program ingyenes, de a helyek korlátozottsága miatt e-mailes regisztrációhoz kötött.

    Időpont: 2016. június 25. szombat
    Helyszín: Szent István Egyetem Gödöllői Kollégiumok, B épület, Páter Károly utca 1, 2100.

    Program:
    10:00 Köszöntés, tájékoztatás a programról
    10:05 A szarvasgombákról és a szarvasgomba-termesztésről általában
    11:00 Az erdészeti szarvasgomba termesztés technológiája és hazai sikerei
    11:20 Kávészünet
    11:30 A szarvasgomba célú erdőtelepítés támogatási lehetőségei:
    tájékoztatás a VP5- 8.1.1-16 Erdősítés támogatása c. pályázati kiírásról
    12:30  Szakmai fórum: kérdések, tapasztalatok

    Üdvözlettel,
    Csorbainé Gógán Andrea  SZOE titkár

    Bejelentkezés: gogan.andrea@gmail.com

  • MEGHÍVÓ LIFE PÁLYÁZATÍRÓI TRÉNINGRE

    A cikk dátuma June 16th, 2016 József Duska Nincs hozzászólás

    A természetvédelmi, környezetvédelmi és éghajlat-politikai területen működő, valamint a téma iránt érdeklődő szakemberek és szervezetek részére szervezett tájékoztató ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

    Időpont:   2016. június 23. csütörtök 10.00-16.00
    Helyszín:  Walden Hotel, 2099 Pilisszentkereszt Dobogókő, Fény u. 1.

    MEGHÍVÓ:   meghivo_life_trening

  • Megjelentek és letölthetőek a NÉBIH Erdészeti Igazgatósága oldaláról az EUTR nyomtatványok és segédletek.

    A cikk dátuma June 15th, 2016 József Duska Nincs hozzászólás

     Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók!

    A 2016. július 1-től hatályba lépő új szabályozás értelmében már csak nyomdai úton, vagy nyomtatvány kitöltő programmal előállított és megfelelően kitöltött nyomtatványokkal lehet az erdei fakitermelést elvégezni és a kitermelt fából származó erdei faválasztékokat szállítani.

    Az erdei fák kivágásához szükséges úgynevezett műveleti lapon az erdészeti szakemberek megfelelő szakmai utasításokat rögzítenek annak érdekében, hogy a fakitermelés szakszerűen legyen elvégezve, a legkisebb kárt okozza a visszamaradó erdei élővilágban. A műveleti lap pótlappal bővíthető, illetve annak kitöltéséhez is megfelelő részletességű útmutatót állított össze a NÉBIH, valamint egy példaként kitöltött nyomtatvánnyal is segíti a megfelelő felhasználást.

    A fakitermelést követően az erdei faválasztékok szállítását az uniós előírásoknak is megfelelően olyan szállítójegy nyomtatvánnyal lehet elvégezni, amely a szállítmány eredetére is utal, valamint a szállított termékek megnevezését és mennyiségét pontosan tartalmazza. A szállítójegy kitöltési útmutató, valamint a példaként kitöltött nyomtatvány alapján az új típusú szállítójegyek használatára való átállás remélhetőleg nem okoz majd különösebb nehézséget. A megfelelően kitöltött szállítójegyek alapján a kereskedelemi partnerek, az ellenőrző hatóság, de a fogyasztók is meggyőződhetnek arról, hogy a szállított faanyag a korábban kialkudott feltételek szerinti ellenőrizhető minőségben, mennyiségben került-e leszállításra, illetve a faanyag jogszerűen végzett fakitermelésből származik-e.

    Tűzifa fogyasztók részére történő szállítása esetén a jogszabályi előírások alapján egy tájékoztatót kell átadni, amiben a NÉBIH felvilágosítást ad arról, hogy mire érdemes a tűzifa vásárlása során odafigyelni. A nyomtatványok úgynevezett szigorú számadású bizonylatok lesznek, amelynek egyik alapvetően fontos feltétele, hogy sorszámozottak legyenek, és a sorszámok szerinti felhasználást az illetékes hatóság bármikor ellenőrizni tudja. A nyomtatványok előállítására jogosultak ennek érdekében a NÉBIH-től tudnak megfelelő nagyságú sorszám tartományt igényelni egy formanyomtatvány segítségével, amelyhez szintén elkészült a kitöltési útmutató. A NÉBIH a kiadott sorszámtartományokat ezt követően honlapján is közzé fogja tenni a nyomtatványok felhasználásának átláthatóbbá tétele érdekében.

    Letölthető nyomtatványok

    Műveleti lap és műveleti lap pótlap

    Műveleti lap és pótlap kitöltési útmutató

    Műveleti lap és pótlap kitöltési útmutató példa

    Szállítójegy

    Szállítójegy kitöltési útmutató

    Szállítójegy példa kitöltéssel

    Sorszámtartomány igénylőlap (pdf / excel)

    Sorszámtartomány igénylőlap kitöltési útmutató

    Forrás: NÉBIH ; FATÁJ-online

  • Egy olvasói levél

    A cikk dátuma June 15th, 2016 József Duska Nincs hozzászólás

    Az alábbi, hozzánk eljuttatott írást változtatás nélkül közöljük, mert úgy gondoljuk – mint ahogy azt a levelet jegyző nyugdíjas erdészkolléga is írja -, hogy nem csupán egyedi problémáról van szó.

     

    „Nem tudok nyugdíjba menni!

    Sponga József vagyok, Kaán Károly díjas erdész, szakirányító. Nagyon büszke voltam és vagyok is arra, hogy az erdésztechnikusok közül először én kaptam meg ezt a magas kitüntetést. Az elmúlt 56 évben még közlekedési bírságot sem kaptam, nem hogy erdőgazdálkodási bírságot. Az erdészeti hatósággal mindezidáig korrekt, tisztességes és kölcsönös tájékoztatáson alapuló kapcsolatom volt. Most azonban nem tudom nyugdíjazni magam, de már aludni sem, az erdészeti hatóság folyamatos bírságai és közömbössége miatt.

    Egész életemben gyenge termőhelyi adottságú, alföldi területeken erdőgazdálkodtam, ahol már az is nagy eredmény, ha zárt erdőket tudunk létrehozni. A javarész azonban talajhibás foltokkal tarkított, erdős-sztyepp klímába tartozó, talajvédelmi rendeltetésű, gyenge záródású erdőrészlet.

    Mire elértem a nyugdíjkorhatárt, már közel ezer hektár ilyen adottságú magánerdőben szakirányítottam és gazdálkodtam Örkény, Táborfalva és Tatárszentgyörgy községhatárokban. Úgy döntöttem, hogy egészségi állapotom romlása miatt lassan és fokozatosan felmondom az erdőgazdálkodói státuszomat és csak a saját tulajdonú erdőrészletekben tartom meg azt, mivel felelősséggel már nem tudom az ezekkel kapcsolatos szakmai és adminisztratív feladatokat ellátni. Tettem ezt nyugodt lélekkel, mert valamennyi általam kezelt erdőrészletet lelkiismeretesen kezeltem és azok ellen semmilyen hatósági kifogás nem merült fel évtizedeken keresztül.

    Ezért 2013 és 2015 között több száz hektár erdőt érintően, kb. 50 erdőrészlet vonatkozásában adtam be szabályos, erdőgazdálkodási tevékenység felmondására vonatkozó kérelmet a tulajdonosok egyetértésével és aláírásával az illetékes erdészeti hatóságnak. A hatóság alig néhány esetben reagált a beadványokra és akkor is csak ott, ahol új erdőgazdálkodó bejelentését időközben már regisztrálták. Így vannak olyan esetek is, hogy semmilyen választ nem kaptam a három éve benyújtott kérelmeimre. Viszont nincs olyan kötelezettség, hogy nekem, mint erdőgazdálkodónak gondoskodnom kell az utódlásomról. Ez a tulajdonosok dolga lenne, akikkel mindenkor korrekt módon előzetesen egyeztettem az erdőgazdálkodásom felmondásának okairól.

    Ezen erdőrészletek vonatkozásában azonban a közelmúltban megindult az erdőgazdálkodási bírságok áradata. Megjegyzem, egyetlen esetben sem kaptam értesítést a helyszíni szemlékről, illetve ezen területek zömén sem rendelkeztünk érvényes erdőtervvel, hiszen azok megújításával ugyanaz a hatóság folyamatosan, több éves csúszásban van országszerte. Jelenleg már milliós nagyságrendű bírságot szabtak ki rám, aki folyamatos orvosi ellátásra és kezelésre szorulok, mozgásomban korlátozott vagyok és jelenleg önállóan még ellátni sem tudom magam. A bírságokkal kapcsolatos illetékes első és másodfokú hatóságokhoz írott leveleimre és kérelmeimre semmilyen választ nem kapok, egyszerűen levegőnek néznek.

    Úgy tűnik csak az erdőgazdálkodónak és a tulajdonosoknak vannak kötelezettségei, a hatóság csak büntet és hárít. Nekünk minden határidőt és teljesíthetetlen előírást maradéktalanul be kell tartanunk, az viszont normális és elfogadható, hogy éveken keresztül nem válaszolnak a kérelmeinkre, beadványainkra és éveket késnek az erdőtervek kiadásával.

    A bürokráciacsökkentés és a bírságtételek mérséklése úgy tűnik nem érte el az erdészeti szektort és a jogi szabályozás annyira nincs tekintettel a mindennapi gyakorlatra, hogy ez a fajta jogalkalmazás és gazdálkodó ellenes hozzáállás hasonló visszás eredményeket szül.

    Azt remélem, hogy soraim meghallgatásra találnak és valamilyen megoldás születik és talán másnak is segíthetek, mert úgy gondolom, hogy hasonló problémával nem vagyok egyedül.

    Sponga József

    Kaán Károly díjas erdész”

  • Itt az EUTR!

    A cikk dátuma June 13th, 2016 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Az EUTR bevezetésével és a rendszer beindításával kapcsolatban a NÉBIH honlapjára (www.nebih.hu) nemrég felkerült az alábbi tájékoztató anyag, amit ajánlunk minden, fahasználatot végző, tervező magánerdő gazdálkodó szíves figyelmébe.

    Kérjük, tanulmányozzák át figyelmesen a leírtakat, ha kell többször is, hogy meg tudjanak felelni az újonnan belépő szabályozásnak:

    A faanyag kereskedelmi lánc szereplőit érintő jogszabályi rendelkezések összefoglalása(a NÉBIH honlapról 23 oldal docx) illetve ugyanaz doc-ban (tömörebben tördelve, egyéb változtatás nélkül: 13 oldal).

    Végezetül néhány gondolat.

    A közreadott anyag áttanulmányozása után kérjük a gazdálkodókat, hogy válaszoljanak (igen/nem) az itt felsorolt kérdésekre, annak érdekében, hogy képviselni tudjuk érdekeiket:

    Az EUTR bevezetését szükségesnek, jónak tartja-e?

    Be tudja-e vezetni saját gazdaságában, erdőterületén?

    Az elrendelt határidőt be tudja-e tartani?

    Okoz-e árbevétel kiesést a saját gazdaságában a rendelet bevezetése, betartása? (Például a bevezetés vagy annak adminisztrációs elhúzódása miatt elmarad, késik fakitermelés, és emiatt bevételkiesés várható.)

    A fentieket figyelembe véve szükségesnek tartja-e területi bemutató(k) megtartását, ahol az elrendelő hatóság részletesen be tudná mutatni az EUTR rendszer szabályos adminisztrációját és működtetését, ezzel is segítve a gazdálkodók jogszerű tevékenységét?

    A fenti kérdésekre kapott válaszok alapján döntjük el, hogy szükséges-e jelzéssel élni a bevezetés tartalmára, időpontjára vagy technikájára vonatkozóan a jogalkotónál.

    MEGOSZ

     

     

  • MEGOSZ juniális Napkoron

    A cikk dátuma June 12th, 2016 József Duska Nincs hozzászólás

    Napkoron a Kerekerdő Turisztikai Központban, rendkívül szép időben 2016. június 08-án került megrendezésre a „KÖRNYEZETI NEVELÉS KICSIKNEK ÉS NAGYOKNAK A MAGYAR MAGÁNERDŐKBEN” című MEGOSZ juniális.

    Több mint 220 gyerek és mintegy 80 erdőtulajdonos, gazdálkodó, pedagógus jelent meg a rendezvényen. A rendkívül harmonikusan tájba illesztett, tág tereket biztosító épületegyüttes hangulatát a gyülekező, az erdő szabadságát megérző gyereksereg tudta csak fokozni. Az első szabad szaladgálás, felfedezés után megnyugodva a vadászkürt hívó hangjára osztályokba rendeződtek, és kezdődhetett a megnyitó ahol a programot támogató Földművelésügyi Minisztérium képviseletében Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkár mondott megnyitó beszédet. Wass Albertet idézte: „… amikor a Jóisten megteremtette a világot, magához hívatta a négy legkedvesebb angyalkáját, hogy szétossza közöttük a világ kincseit, mindegyiknek egyet: a jóságot, a szeretetet és a békességet… meg az erdőket, hogy megnyissa az emberek szívét a másik három befogadására..”

    Ez után a házigazda, a Napkori Erdőgazdák Zrt. képviseletében Támba Miklós elnök a táj történetét, mai arculatának létrejöttét, a helyi emberek áldozatos munkáját állította példának az egybegyűlt gyereksereg és a megjelentek elé.

    A program szerint a „kicsik”, a gyerekek több csoportban az erdei iskolai programokat járták végig, és az erdővel kapcsolatos vetélkedőkön vettek részt, míg a „nagyok” a „Környezeti nevelés az erdészeti erdei iskolákban” témakörben megtartott szakmai konferenciára igyekeztek az előkészített nagyterembe.

    A konferencia Luzsi József elnök megnyitó gondolataival kezdődött. Tájékoztatta a közönséget, hogy 20016-ban a „Zöld erdőben jártam – Környezeti nevelés a magyar magánerdőkben” rendezvénysorozat egyik állomásának részesei vagyunk. A Földművelésügyi Minisztérium által támogatott MEGOSZ pályázat keretén belül az ország több helyszínén a környezeti nevelés lesz a fő irányvonal, amire a rendezvények épülnek és igyekeznek megszólítani minden erdőt szerető és nem csak azzal foglalkozó honfitársunkat is. A következő esemény szeptember végén a „Magánerdősök Országos Találkozója” lesz és ez a program is a környezeti nevelés jegyében kerül megrendezésre Somogyszobon. Ezt követően elindul egy regionális rendezvénysorozat is, ami az erdészképzés hat helyszínén előadásokkal kívánja felhívni a jövő erdészeinek figyelmét a hosszú távú gondolkodás, a bölcs gazdálkodás szerepére, a környezet alakításának felelősségére és megőrzésének fontosságára. Az egész éves rendezvénysorozat pozitív hírverését kiadvánnyal és szóróanyaggal is kívánjuk támogatni. Luzsi József az erdők szerepével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az erdőtelepítés és erdőkezelés az egyedüli hatékony lehetőség a klímaváltozás hatásainak a csökkentésére.

    Az első előadó, Román István, az FM agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára felvázolta, a képzés alapja hogyan épül be a köznevelés rendszerébe, hogyan sikerül megoldani a motivációt, a szükséges finanszírozási forrásokat. Alapkérdés, hogy zöld óvoda programtól kezdődően több száz már minősített iskolán át az agrár szakképzésig mindenhol jelenjen meg a környezeti nevelés. Külön kiemelte a jól működő öko-iskola programot és ebben a nevelők, tanárok szerepét, áldozatvállalását.

    Mádi Péter Erdei Iskolai Igazgató a nevelés gyakorlati megvalósítását terepre igazítását mutatta be, és kiemelte az erdei környezet már eleve nevelő erővel hat a hozzájuk látogató gyerekekre, de meg kell őket tanítani, hogyan fogadják el az erdőt, hogyan viselkedjenek. Bemutatta milyen programok segítik leginkább az erdő és a természet megismerését.

    Dr. Komáromi István, a Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója átfogó ismertetést adott a környezeti nevelés helyzetéről, a jelen jogszabályok lehetőségeiről. A környezeti nevelésben látja a következő generációk valódi fejlődési irányát. Részletesen ismertette azt a folyamatot, amelynek eredményeként a Napkori Erdőgazdák Zrt-vel közösen ki lehetett alakítani a Harangodi Erdei Iskolában a programokat, és azokat be lehetett vezetni a tananyaghoz kötött oktatásba.

    A hozzászólók között többen elismerően nyilatkoztak az elért eredményekről, és biztatták a résztvevőket a folytatásra. Elhangzott kérdés az erdőtulajdonosokat, erdőgazdálkodókat érintő pályázatok megjelenéséről, és többen sürgették a gazdálkodást segítő erdőtörvény mielőbbi módosítását.

    Támba Miklós zárszavában erre reagálva jelezte, hogy az Erdőtörvény módosítás folyamatát fel kell gyorsítani és azt még ebben az évben az Országgyűlés elé kell vinni. Ehhez a szakma részéről egy széleskörű összefogás, a vezető tisztségviselők részéről pedig teljes támogatás és személyes elhivatottság is szükséges.

    Duska József

    MEGOSZ

    SAMSUNG CAMERA PICTURES

    SAMSUNG CAMERA PICTURES

    SAMSUNG CAMERA PICTURES

  • Vádaskodunk és védünk?

    A cikk dátuma June 9th, 2016 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Az alábbi, az MTI által megjelentetett hírhez nem sok hozzátenni való van…

    „Jogerősen megnyerte a lepkepert a másfél milliárdra perelt kokadi erdész

    Kárt nem okozott és jogellenes magatartást sem tanúsított az a kokadi gazda, aki az ügyészség szerint cserjeirtással 10 milliárd forint eszmei értékű lepkét semmisített meg, ezért 1,5 milliárd forint kár megtérítéséért perelték – állapította meg a Debreceni Ítélőtábla, helyben hagyva ezzel a Debreceni Törvényszék 2014 novemberében hozott első fokú ítéletét – közölte a pénteki jogerős ítélet kihirdetése után Fórizs Ildikó, a táblabíróság szóvivője az MTI-vel.

    Az ügy előzményeként a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség 1,5 milliárd forintot követelt a kokadi gazdálkodótól arra hivatkozva, hogy a földterületén végzett mezőgazdasági munkálatokkal egy fokozottan védett faj, a keleti lápi bagolylepke 6 ezer példányának pusztulását okozta. A faj egy egyedének eszmei értéke 250 ezer forint.

    A bírósági eljárásban a védett faj legelismertebb szakértőjét is meghallgatták, aki kijelentette, máig nem tudni biztosan, hogy a keleti lápi bagolylepke hol él, mivel táplálkozik, illetve hol és hogyan telel. Így viszont nem lehet alátámasztani azt az állítást, hogy a gazda a szárzúzással és a fakivágással a lepke tápnövényét és a cserjén áttelelő egyedeit elpusztította.

    A gazda Natura 2000 védelem alatt álló területén egyébként a szárzúzás előtt senki nem érzékelte a lápi bagolylepke jelenlétét, a munkák után pedig elpusztult lepkéket sem találtak, így nem bizonyítható, hogy az állat az adott munkavégzés időpontjában bármilyen formában jelen lett volna az adott területen.

    A lepke kokadi jelenlétéről az illetékes természetvédelmi őr is ellentmondásosan nyilatkozott, azt mondta, a környéken tíz-tizenötször látott ilyen lepkét életében, hernyót pedig egyszer, Újlétán. A perben az összehasonlítási alap is hiányzott: a Hortobágyi Nemzeti Parkot még 2004-ben kötelezte jogszabály arra, hogy felmérje a Natura 2000-es területek védett állományát, a HNP adatbázisában azonban nem volt az adott terület, a Kék-Kálló völgyére vonatkozó adat – rögzítette a bíróság már az első fokú tárgyaláson.

    Az első fokú eljárás során fény derült arra is, hogy a védett területek a mai napig nincsenek konkrétan behatárolva. A természetvédelmi törvény nevesíti ugyan a lápot mint védett területet, de azt, hogy ezek a lápok hol, milyen helyrajzi számon fekszenek, nem lehet tudni.

    Az eljárás során az is kiderült, hogy az a tanú, akinek vallomására az ügyészség a keresetét építette, olyan “bizonyító erejű” fotót mutatott be a lepkéről, amely egy hajdúsámsoni lakásban, mesterséges körülmények között készült, és a felvételen csak azért eszik a lepke rekettyefüzet, mert azt adtak neki.

    A kokadi gazda egyébként – mint azt a bíróság szintén megállapította -, jogerős fakivágási engedéllyel rendelkezett. Az erdészeti hatóság azonban az engedély kiadása előtt nem vette fel a kapcsolatot sem a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, sem a természetvédelmi hatósággal. Amikor pedig egy évvel később a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) megsemmisítette az engedélyt, az alperes már régen túl volt a fakivágáson. A gazda tehát annak tudatában végezte el a mezőgazdasági beavatkozást, hogy jogerős engedélye van a munkára.

    A másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla 2015 márciusában felfüggesztette az eljárást, mert a perköltség viselésének szabályait, miszerint: “Ha a perköltség megfizetésére az államot kötelezték, (.) az ellenfél javára megítélt perköltséget az ügyben első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes bíróság gazdasági hivatal fizeti meg a jogosultnak” – alkotmánysértőnek találta, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult.

    Az Alkotmánybíróság 2016 májusában közzétette álláspontját: a perköltség viselésének szabályai nem alkotmánysértők, vagyis a 381 ezer forint fellebbezési költség a Debreceni Törvényszéket, az egymillió 140 ezer forint fellebbezési illeték pedig az államot terheli.

    A Debreceni Ítélőtábla mindezek után hozta meg érdemi döntését: az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyó határozat jogerős.”

    Forrás: (MTI)