Megosz

Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Erdészeti feladatokat is ellát az újonnan megalakult Nemzeti Földügyi Központ

    A cikk dátuma July 9th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    wwf_erdo_3Létrejött a Nemzeti Földügyi Központ (NFK), a kormány döntésének értelmében júliustól ez az agrárminiszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv végzi az állami földek kezelését, felügyeletét; a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megszűnik.

    A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint az NFK végzi az agrárigazgatáshoz szükséges államigazgatási és kapcsolódó állami feladatokat, kezeli az agrár- és földügyi szakigazgatási rendszereket. Az új szervezet működteti a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonnyilvántartási rendszert, egyben gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Földalapba tartozó földek felett.

    Feladata lesz országos hatáskörű szervezetként az osztatlan közös tulajdonban álló földek megosztási eljárásával összefüggő feladatok koordinálása is.

    Az Agrárminisztérium az MTI érdeklődésére közölte, a tárca kiemelt célja az osztatlan közös földtulajdon megszüntetése. Az egységes, önálló földügyi központ a jövőben az eddigieknél gyorsabb és hatékonyabb eljárások segítségével koordinálja majd az intézkedéseket az agrárium egyik legsúlyosabb örökségének, az osztatlan közös földtulajdonnak a felszámolása érdekében. A Nemzeti Földügyi Központ felállítása egyben a bürokráciacsökkentés céljait is szolgálja, hiszen az intézmény valamennyi, az osztatlan közös földtulajdonnal összefüggő lényegi feladatot összevontan látja el.

    A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban arról is beszámoltak, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet átalakítás útján szűnik meg, általános jogutódja az NFK lesz.

     

    Megszűnik a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. is, feladatait ugyancsak az NFK veszi át. Beolvad az NFK-ba a fővárosi kormányhivatal mezőgazdasági távérzékelési és helyszíni ellenőrzési osztálya és a MePAR fejlesztési koordinációs és üzemeltetési osztálya is. Az NFK költségvetése 2,2 milliárd forintra rúg jövőre, a 2020. évi központi költségvetésről szóló tervezet szerint. A nemzeti földalapkezelő 2019-ben ugyanekkora büdzséből gazdálkodott.

    Szerepek az erdészeti igazgatásban

    Az Agrárszektor értesülései szerint az NFK erdészeti igazgatási feladatai többek között  az erdészeti hatóság tevékenysége során keletkezett adatok, elemzések szolgáltatása; az erdészeti hatóság által vezetett nyilvántartásokhoz kapcsolódó feladatok ellátása; az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer működtetése; szakmai formanyomtatványok és az elektronikus bejelentések kidolgozása és közzététele; a körzeti erdőtervezési feladatok ellátása. Az NFK erdészeti szakmai irányító tevékenysége keretében a megyei kormányhivatalok számára szakmai képzést is szervez.

    Az NFK elnöke az állami szervektől, szervezetektől – a személyes adatok és védett adatok kivételével – adatokat, információkat kérhet, a kapcsolódó dokumentumokba betekinthet, azokról másolatot kérhet.

    Forrás: MTI, Agrárszektor

  • Módosult az erdészeti szaporítóanyagok termelését és kereskedelmi szabályozásait tartalmazó rendelet

    A cikk dátuma July 3rd, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Konkrét változások a hazai erdészeti szaporítóanyag termelés és kereskedelem szabályozásában

    Konkrét változások a hazai erdészeti szaporítóanyag termelés és kereskedelem szabályozásában Több éves előkészítő munka eredményeként változott meg a hazai erdészeti szaporítóanyagok termelését és kereskedelmi szabályozásait tartalmazó korábbi FVM rendelet az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács és a hatósági, illetve jogalkotói oldalak közös együttműködésének eredményeként.

    A jogszabály módosítása azért volt elodázhatatlan, mert az eredeti joganyag (110/2003. FVM rendelet) még az EU csatlakozás előtti bürokráciai, szabályozáspolitikai és hatósági munkára épült rá. A Terméktanács (EESZT) kérését elfogadva az Agrárminisztérium erdészeti politikáért, illetve a hatósági szabályozásokért felelős államtitkárságai a Terméktanáccsal több körön egyeztetve alkották meg az új szabályozást.

    Az új szabályozásban található alapvető változások:

    Változott az Európai Unióban erdészeti célokból fontos fajok és mesterséges hibridek kereskedelmét befolyásoló érintettségi lista. A módosításról rendelet (28/2009. (VI. 20.) AM r.; Magyar Közlöny 2019. évi 104. sz.) I. sz. mellékletének „A” része, illetve a Magyarországon erdőgazdálkodási szempontból fontos fajok és mesterséges hibridek c. „B” része is olyan fajokat tartalmaz, amelyeknél lehetővé teszi az erdészeti felhasználást, de ugyanakkor nem minden faj esetében írja elő a kötelező szaporítóanyag szemlét.

    Ez abból a szempontból lényeges, hogy a melléklet B. része szerinti fajok esetében a (3) bekezdés szerint való alap származási igazolványt nem kell kiállítani. Ha a B. részben felsorolt fa- és cserjefajok esetében a csemetekerti engedélyes – a (3) bekezdés szerinti alap származási igazolvány kiállítása iránti kérelem mellőzésével – tárgyév június 30. napjáig bejelenti az alap származási igazolvánnyal nem rendelkező csemete csemetekertben történő eltelepítését, a szaporítóanyag származási körzeteként egységesen Magyarországot kell megjelölni a szállítói származási bizonylaton, és a szaporítóanyag kizárólag azonosított származású kategóriában forgalmazható.

    Változott néhány a szakmai gyakorlatot befolyásoló határidő is:

    A felügyeleti illetékes kormányhivatal személyzete a tárgyévi csemetekerti szemlét november 15-ig, minden évben köteles elvégezni. Így csökken annak a lehetősége, hogy csússzon egy kereskedelmi tevékenység a dokumentáció hiánya miatt. Ugyanakkor a hatóság munkáját is segíti az időpont, hiszen ütemezhetővé válik a hatósági munka szervezése.

    Ugyancsak időpontbeli változás, hogy az erdészeti szaporítóanyag szállítói származási bizonylat megküldése is változott: az őszi időszakban december 31., a tavaszi időszakban június 30. az időpont, ameddig ezeknek meg kell történnie.

    A termelői (házi, illetve hatósági belső használatra szánt) csemeteleltárt is június 30-ig kell benyújtani a NÉBIH felé, így a szezonális bejelentéseket egységesen egy időpontban kell elvégezni, ami bürokrácia csökkentést eredményez.

    Jelentős változás, hogy az Európai Unió valamely tagállamából az erdészeti szaporítóanyag-forrás jegyzékben regisztrált kiinduló anyagból nyert szaporító alapanyag, illetve az abból nevelt ültetési anyag bejelentési kötelezettség mellett, külön engedély nélkül szállítható át Magyarországra. A bejelentést a NÉBIH-nek kell megtenni az átszállítást követő 8 napon belül, ennek értelmében a korábbi „belföldiesítő szemle” mint felesleges bürokráciai elem kivezetésre került e termékek esetében.

    Ugyanakkor Magyarországról az Európai Unió valamely tagállamába átszállítás esetén a szállítás megtörténte után legkésőbb 8 napon belül, a szállítói származási bizonylatot mellékelve be kell jelenteni a NÉBIH-nek, a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatványon. Ez az intézkedés ugyancsak a kereskedelmi életet egyszerűsíti, hiszen a korábbi, kereskedelmet megelőző szemle akadályozó rendszere kivezetésre került.

    Szintén fontos változás, hogy a csemetekerti engedély kiváltásánál az Erdészeti és Energetikai Terméktanács tárgyévi tagsági igazolását kell bemutatni. Ezzel az intézkedéssel várhatóan fehéredni tud a csemete termelés.

    További fontos változás, hogy egyszerűsödött a maggyűjtések helyszíni ellenőrzésének bejelentése. A jogszabály egyértelműen lehetőséget ad arra a termelőknek, hogy előzetesen egyeztetve a felügyelővel, ütemezhetővé és kalkulálhatóvá váljon a gyűjtések ellenőrzése, azok menete.

    A fentieken kívül szabályozásra került a mikorrhizált szaporítóanyag termelése és kereskedelme. Ez egy teljesen új elemként jelent meg a szabályozásban. Ilyen szabályozás korábban nem létezett Magyarországon. A szakemberek a lehető legjobb és legszükségesebb mértékben próbálták szabályozni ezt a területet. Reményeink szerint tisztább termelési és piaci feltételeket fog a szabályozás e része kialakítani a szektorban.

    Összességében elmondható, hogy a Terméktanács üdvözli a joganyag módosítását, és reméli, hogy a termelői körben nem fog komoly problémákat okozni az új szabályozásra való áttérés. Ennek érdekében a Terméktanács konzultációs anyagot fog kiküldeni a tagság körébe, illetve szakmai rendezvényein ismertetni fogja a változásokat és azok hatásait.

    Kapcsolódó híranyagunk: Újabb könnyítések segítik az erdősültség növelését

    Forrás: EESZT, OEE

    Szerző: Farkas Pál

    Fotók: csemetekert.hu, frondeus.hu

    Hírszerkesztő: Nagy László

  • 2019. július 3-tól tűzgyújtási tilalom több alföldi megyében

    A cikk dátuma July 3rd, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Az elmúlt napok meleg és csapadékmentes időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar réteg kiszáradása miatt

    2019. július 3-tól (szerda)  az alábbi megyékben kerül kihirdetésre a tűzgyújtási tilalom.

    • Bács-Kiskun
    • Békés
    • Csongrád
    • Hajdú-Bihar
    • Szabolcs-Szatmár-Bereg

    Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról az www.erdotuz.hu  vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térképen tájékozódhatnak.

    Forrás: NÉBIH

  • A Vidékfejlesztési Program erdészeti célú fejezeteinek legújabb hírei

    A cikk dátuma June 17th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Tisztelt MEGOSZ tagok

    A Vidékfejlesztési Program erdészeti célú fejezeteinek legújabb híreit szeretném megosztani Önökkel, ami törekvéseink szerint nagyban befolyásolni fogja a magán erdőgazdálkodás forrásainak felhasználhatóságát. Az elmúlt év őszén még arról folytattunk tárgyalásokat, hogy 2019 márciusában ne kerüljenek átcsoportosításra a fel nem használt erdészeti jogcímek. A MEGOSZ minden fórumon kérte a források ágazatban tartását, a pályázati lehetőségek folyamatossá tételét, ezzel el kívánta kerülni a korábbi EU ciklus végén bekövetkezett átcsoportosítást, ami az erdészeti ágazattól közel harminc milliárd forint forrást vitt el. Minden alkalommal felszólaltunk a Monitoring Bizottság ülésein, aminek eredményeként sikerült külön az erdészeti forrásokat célzó tárgyalást elérni. Ennek eredményeként, és a vezetésben bekövetkezett változások miatt is újra kezdődtek a tárgyalások és ennek köszönhetően a márciusi átcsoportosítás elmaradt. Ígéretet kaptunk a források ágazatban tartására, és az egyes műveletek pályázhatóságának újra megnyitására. Ezeket a célokat tűztük ki szövetségünk elé, hogy a magánerdő tulajdonosok számára rendelkezésre álljanak az erdőtelepítéshez, erdőkezeléshez szükséges források. Ugyanakkor igyekeztünk konzekvensen elérni azt is, hogy az esetleges maradvány összegek kerüljenek át egy könnyen pályázható és gyorsan elszámolható erdő-gép pályázatba.

    Az események felgyorsultak, és Vidékfejlesztési Program Monitoring Bizottsága napirendre vette az erdészeti jogcímek módosítását. A MEGOSZ megküldte javaslatait, és a tárgyalás során képviselni kívánja a tagjai és a magánerdőt kezelők érdekeit. A  Bizottságnak megküldött levelet az alábbiakban olvashatják.

     

    Tisztelt VP MB Titkársága

    A MEGOSZ a következő kiegészítéseket javasolja a VP erdészeti jogcímeinek eredményes felhasználásához.

    Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek támogatása (A Felhívás kódszáma: VP5-8.6.2-16) jogcím esetében módosítás szükséges a pályázati kiírás alábbi pontján:

    Eredeti szöveg: “3.5.2. A projekt végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: A projekt fizikai befejezésére a támogatói okirat hatálybalépésétől legfeljebb 24 hónap áll rendelkezésre.”

    MEGOSZ által javasolt szöveg:

    A projekt fizikai befejezésére a támogatói okirat beadásának időpontjától 2022.12.31.-ig van lehetőség.

    Kérjük 2020-ban is megnyitni a beadási lehetőséget.

    Indoklás: A pályázatok elbírálása sok esetben nagymértékben elhúzódott (több,  mint egy évvel is), miközben a munkaerőpiacon igen drasztikus változások következtek be (munkaerőhiány), aminek következtében az érintett – rendkívül élőmunka-igényes – tevékenységek nem váltak elvégezhetővé az eredetileg meghatározott 24 hónapon belül, továbbá ezen tevékenységek szakmailag legjobb minőségben a vegetációs időn kívül végezhetők el, ami még inkább lerövidíti az elvégzésre rendelkezésre álló időt.

    Jövedelempótló támogatással kapcsolatos észrevételek:

    Jövedelempótló támogatási időszak hossza, új szabályozása (VP módosítás – MÁK észrevétel.xls táblázat “Technikai” fül, F17 cella (“Kincstár észrevétel” oszlop):részlet):

    “A módosítást visszamenőlegesen is alkalmazni kellene? Kétséges a jogszerűsége a visszamenőleges alkalmazásnak, tekintettel arra is, hogy a korábbi pályázati felhívás és a kiadott támogatási okiratok is a módosítást megelőző változatnak megfelelően rendelkeztek. Ennek értelmében nem is technikai módosítás, hiszen a PF-ben és az eljárásainkban is az alacsonyabb időszakokkal számoltunk.

    Felmerült továbbá az egységesen 12 éves támogatási időszak kérdése. Ez mind a jövedelempótló támogatási elem, mind az ápolási támogatás tekintetében aggályos, hiszen a támogatott célállománytípusok egy részében már nettó jövedelmező fahasználati tevékenységek (gyérítés, véghasználat) jellemzőek a meghosszabbított időszakban. Nem értünk egyet az utóbbi javaslattal.”

    (VP módosítás – MÁK észrevétel.xls táblázat “Szakmai” fül, F15 cella (“Kincstár észrevétel” oszlop):

    “A visszamenőleges módosítás alkalmazásával nem értünk egyet, tekintettel arra is, hogy a korábbi pályázati felhívás és a kiadott támogatási okiratok is a módosítást megelőző változatnak megfelelően rendelkeztek.”

    “Az igénybe vett területalapú elválasztott támogatások (SAPS, zöldítés stb) mértékével a jövedelmpótló támogatás csökkentésre kerül.”)”

     

    MEGOSZ álláspont:

    Az idézett MÁK észrevétel nem felel meg a valóságnak („részben nettó jövedelmező fahasználati tevékenység”). A Tölgy-Bükk, Egyéb keménylomb, Egyéb lágylomb, és Akác célállomány típus csoport esetében egyáltalán nem igaz, még a rövid vágásfordulójú Nemesnyár célállomány típus csoportban is csak elvétve fordulhat elő, hiszen az első 12 évben még nincs jövedelmező fahasználati tevékenység. Csak az első, jövedelmet nem adó gyérítés (TKGY) fordulhat elő, a véghasználat pedig eleve kizárt! A jövedelem pótlására a kieső mezőgazdasági jövedelmek miatt van szükség, mert a terület erdő művelési ágba kerül, és ez kizárja az éves rendszeres jövedelem lehetőségét. Tölgy-Bükk, Egyéb kemény állományok létrehozásakor az első 30-40 év nem termel jövedelmet, de a fiatalos erdő ápolása, majd nevelése folyamatosan jelentkező költségeket jelent. A lágy lomb, Akác állományoknál ez az időszak 20 év és Nemes nyár esetében is eléri a 15 évet.

    Javasoljuk a jövedelempótló támogatási idő kibővítését az alábbi adatok szerint:

    • Tölgy-Bükk Egyéb keménylomb és Fenyő célállomány típus csoportok 20 év
    • Egyéb lágylomb és Akác célállomány  típus csoport 15 év

    Határozottan kérjük, hogy a jövedelempótló támogatás 432 euro/ha-ra történő emelése kerüljön bevezetésre, és mivel a módosításként csak támogatás összege változik, érthetetlen számunkra, hogy a Kincstár miért akarja ezt a SAPS támogatás megvonásával csökkenteni. A Kincstár javaslatából egyértelműen az következik, hogy a VP-s erdőtelepítésekre eddig járó SAPS támogatást “beszámítanák” a jövedelempótlóba, így nőne az 432 euró/ha-ra. A SAPS pedig megszűnne! Ez nem segíti a kívánt cél elérését, semmiképpen nem hozza meg a várt “áttörést” az erdőtelepítésben!

    Mivel két cél valósul meg, így nem merül fel a kettős finanszírozás lehetősége.

    Egyrészt a mezőgazdasági termelés általános támogatása (SAPS), másrészt a 15-40 év alatt jövedelmet nem termelő tevékenység (erdőgazdálkodás) támogatása valósul meg (jövedelempótló).

    Kérjük, hogy a VP erdőhöz kötődő jogcímeinek forrásai a tárgyalásoknak megfelelően az erdészeti ágazatban kerüljenek felhasználásra, és egyben kérjük, hogy lehetőség szerint a pályázati jogcímek maradjanak pályázhatóak, legyen további pályázat beadási lehetőség a még meglévő forrásokra a rendelkezésre álló időszakban.

    Tisztelettel: Duska József

    ügyvezető elnök

    MEGOSZ

  • Tűzgyújtási tilalom

    A cikk dátuma June 17th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A térképen a piros színnel jelzett megyékben/országrészekben van érvényben tűzgyújtási tilalom.

    A térkép a napi állapotot mutatja. Ha nincs elrendelve tűzgyújtási tilalom, az a térképen szövegesen is jelezve van.

    A tűzgyújtási tilalom idején alkalmazandó szabályokról részletesen itt olvashat: http://erdotuz.hu/tuzgyujtasi-tilalom/

    Az alábbi térképre kattintva az erdészeti hatóság által készített interaktív tűzgyújtási tilalom térképre navigál, ahol további információkat talál, illetve be tudja azonosítani a lakóhelye környékén található erdőterületeket.

     

    Tűzgyújtási tilalom

    Forrás: erdőtűz.hu

  • Egész szezonban kötelező védekezni a parlagfű ellen

    A cikk dátuma June 17th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Fontos változás, hogy az idei évtől szigorodott a szabályozás, megszűnt a július 1-jei „türelmi idő” a parlagfű elleni védekezésben. A tulajdonosoknak folyamatosan gondoskodniuk kell arról, hogy ingatlanukon megakadályozzák a parlagfű virágbimbójának kialakulását, majd ezt az állapotot fenntartsák.

    Az eddigi előírások szerint a parlagfű elleni védekezést elmulasztó földhasználókat, csak az adott év július 1-jét követően lehetett felelősségre vonni. Az idei parlagfű szezontól érvényes törvénymódosítás értelmében azonban a parlagfű elleni védekezés már egész évben fennálló kötelezettség. Azokon a területeken, ahol ennek nem tesznek eleget, az illetékes hatóság közérdekű védekezést rendel el, és növényvédelmi bírságot szab ki. A bírság mértéke 15 ezertől 5 millió forintig  is terjedhet.
    A parlagfű elszaporodásának visszaszorítása, az egészséges környezet biztosítása közös célunk. Éppen ezért az Agrárminisztérium ezúton szeretné felhívni minden földtulajdonos és földhasználó figyelmét, hogy folyamatosan védekezzen a parlagfű szaporodása és a pollenszórása ellen.
    A földtulajdonosok a gyommentesítéssel kapcsolatos szakmai információkért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz fordulhatnak.

    Forrás: AM Sajtóiroda

  • Erdészek Mezőfalván a NAK rendezvényen

    A cikk dátuma May 31st, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárminisztériummal, az erdészeti szakmai szervezetekkel, valamint a helyi állami erdőgazdasági társasággal együttműködve az ország legnagyobb szántóföldi rendezvényén, a Mezőfalván megrendezett III. Szántóföldi Napokon átfogó szakmai programsorozat keretében tájékoztatta a gazdatársadalmat az aktuális erdészeti kérdésekről.

    Az agrárium egyik meghatározó ágazata az erdőgazdálkodás, ami az ország területének ötödét, a termőterületének több mint negyedét kitevő erdőkben folyik. Az erdészet emellett a fásítások és faültetvények révén, számos szálon kapcsolódóik más agrárágazatokhoz is. A Szántóföldi Napokon önálló kiállítási területen (ERDŐSOR), a rendezvény mindkét napján szakmai kiállítások és konferenciák, valamint terepi bemutatók várták az érdeklődőket.

    Erdészeti gép- és fásszárúültetvény-bemutató

    Május 23-án délelőtt VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. Sárosdi Erdőgondnokság területén gép- és fásszárúültetvény-bemutatón vehettek részt az érdeklődők. Az erdészeti ágazatban jelenleg használt gépek java része idős és elavult. Ez a környezetvédelmi kockázatok mellett azért is kedvezőtlen, mert az ágazatban is egyre súlyosabb gondot jelentő munkaerőhiányt elsősorban az erdészeti géppark bővítésével és fejlesztésével lehetne enyhíteni. A gépbemutatóról készült részletes beszámoló itt és itt található.

    A magántulajdonú erdők földhasználati viszonyainak rendezése

    A május 23-án délután megtartott szakmai konferencián és fórumon az agrártárca erdészeti és jogalkotási főosztályainak szakértői bemutatták a magánerdők tulajdonosai, illetve erdőgazdálkodói számára rendelkezésre álló földhasználati jogcímek, és azok speciális szabályozását érintően tervezett változásokat, illetve a több éve kidolgozás alatt álló jogszabálytervezeteket. Ezzel is összefüggésben ugyancsak jelentős változások előtt áll a magánerdőkben folyó erdőgazdálkodás szakmaiságát biztosító erdészeti szakirányítási rendszer is. A nagy érdeklődés mellett megtartott konferencián, majd az azt követő fórumon az előadók erről is tájékoztatást adtak. A magán erdőgazdálkodás fejlesztését is megalapozó jogszabályok várhatóan még az idén elkészülnek.

    A május 24-én délelőtt megrendezett szakmai konferencia kiemelt témája a mezőgazdasági ágazatot is meghatározóan érintő erdőtelepítések és fásítások, illetve ehhez kapcsolódóan a kidolgozás alatt álló új országfásítási program volt.

    Az erdészeti ágazat álláspontja ebben a kérdésben bő egy évszázada egyértelmű, azaz indokolt lenne a trianoni határok közé szorított ország erdősültségét, illetve fával, faállománnyal való borítottságát az 1920. évi 12%-ról belátható időn belül legalább 25-27%-ra növelni (az ország erdősültsége jelenleg kb. 21%). Ezt a törekvést a kormány, az agrártárca és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is messzemenően támogatja.

    Magyarország az elmúlt száz évben megduplázta erdőterületét. Ezen belül a rendszerváltozás óta 200 ezer hektár új erdőt telepítettek, jellemzően magángazdálkodók. Az újabb országfásítási program ennek a folyamatnak a folytatását segítheti elő. Erdőtelepítésekre várhatóan nagyobb arányban a gyenge termőképességű, mezőgazdasági művelésre gazdaságtalan termőföldeken kerül majd sor. A fás szárú ültetvények, valamint az agrárerdészeti fásítások viszont gyakorlatilag minden mezőgazdasági terület optimális hasznosításához hozzájárulhatnak.

    Az új erdőtelepítések és fásítások nagyobbrészt magántulajdonú földeken valósulhatnak meg, így az erdősültség növelése nem csak kormányzati elhatározás kérdése. Az országfásítási program sikerét az biztosíthatja, ha a földtulajdonosok és a földhasználók figyelmét felhívjuk az erdőtelepítések és fásítások lehetőségére, illetve a földhasználati döntéseiket széles körű tájékoztatással alapozzuk meg.

    A rendezvény második napján ezzel összhangban erdőtelepítésekről és fásításokról szóló szakmai konferenciára és terepi bemutatóra került sor. Az erdészeti ágazatirányítás és tudományos élet jeles képviselői által megtartott előadásokon szó esett az ország fával, faállománnyal való borítottsága növelésének lehetséges módjairól, a vidékfejlesztési program erdészeti támogatásairól, azon belül az erdőtelepítési és fásítási támogatások igénylésének lehetőségeiről és menetéről, valamint az akác és nemes nyár ipari ültetvények jövedelmezőségi kérdéseiről. Az előadók emellett kitértek a fásítások és a talaj vízgazdálkodási viszonyainak kölcsönhatásaira, a fásítások és a vadgazdálkodás, élőhelyfejlesztés kapcsolatára, valamint a fásítások vadkárkockázataira, és azok kivédési lehetőségeire. (Az előadások document itt (21.22 MB) , document itt (5.53 MB) , document itt (23 MB) , document itt (21.11 MB) , document itt (885 KB) és document itt (1.61 MB) megtekinthetők.)

    A konferenciát követően egy helyi földtulajdonos és erdőgazdálkodó, Csuti Elemér által az elmúlt két évtizedben példaértékű módon kivitelezett tölgy- és akácerdő-felújításokat, valamint erdőtelepítéseket tekinthették meg az érdeklődők egy baráti hangulatban lezajlott séta keretében.

    Forrás:NAK/Szalai Károly

    fotók: Mőcsényi Miklós, Éliás Tibor, Lévai Zsolt. Dósa Ildikó

  • 2019 május 17-én tartotta a MEGOSZ mérleg elfogadó és tisztújító közgyűlését.

    A cikk dátuma May 18th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Ünnepélyes keretek között nyitotta meg Mocz András a MEGOSZ  elnöke a mérleg elfogadó és tisztújító közgyűlését. Megköszönte Tonka Kornélia titkárságvezetőnek évtizedes áldozatos mindenkor precíz munkáját, és megemlítette, hogy méltán kapta munkája elismeréseként a miniszteri elismerő oklevél kitüntetést. Bemutatta az új titkárságvezetőt Püspök Melinda környezetgazdálkodási agrármérnök személyében. Felkérte és szavazásra bocsátotta a levezető elnök személyét, és kezdetét vette a közgyűlés, minden tagunknak megküldött és a helyszínen is ismertetett, és elfogadott program szerint.

    MEGOSZ Közgyűlés 2019. 05.17.

    1. Az elnökség beszámolója a 2018-as évről. (Mocz András elnök)
    2. A Felügyelő Bizottság beszámolója a 2018-as év gazdálkodásáról. ( Könnyű István Felügyelő Bizottság elnök)
    3. A 2018. évi mérleg ismertetése elfogadtatása. (Duska József ügyvezető elnök)
    4. A 2019. évi költségvetési terv ismertetése, megvitatása, jóváhagyása. (Duska József ügyvezető elnök)
    5. MEGOSZ tagság revíziója, kizárandó tagok listájának ismertetése. (Duska József ügyvezető elnök)
    6. Vezetőség választás 2019-2024 ciklusra.

    Jelölő Bizottság beszámolója és jelöltek listájának ismertetése. (dr. Sárvári János Jelölő Bizottság tagja )

    Szavazatszámláló bizottság megválasztása, szavazás lefolytatása.(Szavazatszámláló bizottság megválasztott elnöke: dr. Sárvári János, tagjai:   dr. Szép Tibor és Németh Imre.

    1. MEGOSZ Alapszabályának módosítása. (Duska József ügyvezető elnök)
    2. Január 01-től életbe lépő tagdíjrevízió előkészítésére az elnökség felhatalmazása a megfizetendő tagdíjak tervezetének ismertetése, és elfogadtatásra. (Duska József ügyvezető elnök)
    3. Egyebek

    A közgyűlés a napirendeken végighaladva elfogadta Mocz András elnök beszámolóját, a Felügyelő Bizottság jelentését és a 2018 év mérlegét. Megtárgyalta és jóváhagyta 2019. év gazdálkodási tervét.

    A Jelölő bizottság jelentése alapján elkészített szavazólapokkal a közgyűlés meghozta döntését és megválasztotta a MEGOSZ vezetőségét.

    Az új  2019 – 2024 ciklusra választott vezetőség tagjai a következők.

                          Elnök:                      Mocz András

                         Ügyvezető elnök:  Duska József

                         Alelnök:                  Bodor Dezső Károly

                                                          Csillag Vince

                                                          Dombovári Dénes

                                                          dr. Ódor József

                                                          Sárközy Tamás

                                                          Sipos István

       Felügyelő Bizottság elnök:   Könnyű István

      Felügyelő Bizottság  tag:        dr.  Hegedűs Attila

                                                         Mikó Károly  

    Az eredményhirdetést követően Mocz András a MEGOSZ újonnan megválasztott elnöke megköszönte a bizalmat és néhány mondatban felvázolta a szövetség előtt álló feladatokat és kérte a tagság aktív közreműködését. Kijelentette, hogy a bevált gyakorlatnak megfelelően, a szakmai érdekvédelmet fontosnak tartó partnerekkel (OEE, NAK, Pro Silva Hungaria) továbbra is szoros kapcsolatot szeretne fenntartani, mert a sikeres érdekvédelem záloga az összehangolt, egymást segítő, folyamatosan a feladatokra koncentráló munka. Elmondta, hogy a szövetség nyitni szeretne az erdészeti szolgáltatók és a fával erdővel kereskedő cégek, szakemberek felé. Fontosnak tartja az európai magánerdő tulajdonosokat tömörítő szervezetben (CEPF) a magyar érdekek képviseletét. Mindezt megelőző feladata szövetségnek  a tagság érdekeinek képviselete a jogalkotási feladatokban, segítve az erdőtulajdonosokat, erdőgazdálkodókat, hogy kiszámítható környezetben kezelhessék erdeiket.

    A következő napirendben a levezető elnök ismertette, hogy az alapszabályban rögzített módon április végéig kell a tagdíjat befizetni és mivel ez a bevallási időszakkal egybe esik sokan késnek. Javasolta, hogy a közgyűlés módosítsa az alapszabályban szereplő dátumot szeptember 30-ra. A módosítással a hagyományosan ebben az időben megrendezésre kerülő MEGOSZ  országos találkozó értesítéseivel együtt lehetne bekérni a tagdíjakat, ezzel pénzt és munkát lehetne megtakarítani, és a tagságot is tehermentesíti. A közgyűlés elfogadta a javaslatot és határozatával módosította a befizetés dátumát.

    A nyolcadik napirendként az levezető elnök kérte a közgyűlés felhatalmazását ahhoz, hogy az elnökség dolgozza ki és vezesse be 2020 január elsejétől az új átdolgozott tagdíjszabályzatot. Elmondta, hogy szükségessé vált a tagdíjak korrekciója, nyitni célszerű a magánerdőkben erdészeti szolgáltatást végzők felé. A szakirányítást végző szakemberek és a gazdálkodók nem azonos bevételi lehetőségek között dolgoznak, és a működőképesség megtartásához is szükséges a tagdíjbevételek emelkedése. A tájékoztató megvitatása után a közgyűlés elfogadta a javaslatot, és felhatalmazta az elnökséget a korrekció kidolgozására és bevezetésére.

    Az egyebek napirendi pontban dr. Szép Tibor felszólalásában elmondta, hogy a MEGOSZ képviselete az európai magán erdőtulajdonosok szervezetében a CEPF-ben folyamatosan biztosított, de figyelmeztetett, hogy az EU Parlamentben az összes magánerdőnek nincs olyan létszámú képviselete mint például egy zöld vagy környezetvédő szervezetnek. Figyelmeztetett, hogy a 2020-tól kezdődő ciklusban ezek a törekvések erősödni fognak, és ezt jól átgondolt stratégiával az erdőtulajdonosoknak a saját javukra kell fordítani, mert a klímavédelem, a szén-dioxid lekötés az erdők fenntartásával képzelhető csak el.

    A napirendben még több hozzászólás hangzott el az osztatlan közös tulajdonú erdők kezelésének nehézségeiről, és tervezett osztatlan erdőtulajdonok szétválasztásáról, kiméréséről. Többen felvetették a szakirányítási támogatás hiányát, és azt, hogy az erdőgazdálkodók az erdő fenntartásával, kezelésével megvalósítják a legmagasabb szintű klímavédelmet, hozzájárulnak az ország ökológiai stabilitásához de ezét nem kapnak támogatást, míg a mezőgazdaság többi szereplője alaptámogatásokban részesül a tulajdonával arányos mértékben.

    A napirendek lezárását követően a levezető elnök megköszönte a megjelentek aktív részvételét, gratulált a megválasztott tisztségviselőknek és bezárta a közgyűlést.

     

    Erdészüdvözlettel: Duska József  ügyvezető elnök

     

    Az alábbiakban olvashatják a Felügyelő Bizottság jelentését:

     

    A Felügyelőbizottság jelentése a MEGOSZ közgyűlésnek, az egyesület pénzkezelésének a felülvizsgálatáról és a költségvetés véleményezéséről.

    A jelentés maga és a tartalma, egy évről évre ismétlődő tevékenység. Így a közgyűléseinken rendszeresen résztvevők, hasonló beszámolót hallanak évről évre, egy keretben, de más tartalommal.

    Ez a jelentés nem egyezik meg a felügyelőbizottsági ellenőrzés lefolytatásának jegyzőkönyvével.

    A jegyzőkönyv ismertetését, a közgyűlésen résztvevők kérésére megteszem.

    A mai, vezetőséget választó közgyűlésünk az alapszabály előírásainak megfelelően lett összehívva, hiányosságot a felügyelőbizottság a közgyűlés előkészítése során és a jelölőbizottság munkájában, nem tapasztalt.

    A választás évéhez értünk, a mandátumunk lejárt, a felügyelőbizottság munkáját és annak a célját az – alapszabályzatban leírtakon túl, – szeretném összegezni, mit kellett volna elérni a felügyelőbizottságnak.

    • Minden nehezítő körülmény ellenére, tudjon bizottságként működni.
    • A mindig szükségszerű érdekképviselet folyamatos fenntartásának az érdekében, az alapszabályban megfogalmazott szabályokra való tekintettel, a MEGOSZ hosszú távú működésének, a biztosítéka lenni.
    • A közgyűlési és elnökségi döntéseknél felhívni a figyelmet, a pénzügyi lehetőségeinken felüli kötelezettség vállalás kerülésére.
    • A közgyűléseinkre jó beszámolót készíteni,

    a tervek – tények,

    tervszámok – tényszámok,

    követelések – kötelezettségek bemutatásával, amelyet az Elnök és az Ügyvezető Elnök terjeszt a közgyűlés elé. A beszámolóban elmondottak és a könyvelés tény számainak az egyezőségét, a Felügyelőbizottság a jelentésével igazolja.

    Tisztelt Közgyűlés!

    A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége működésének az elsődleges célja, a tagjainak az érdekvédelme, az érdekképviselete azokon a fórumokon, ahol az erdővel és az erdőtulajdonlással kapcsolatos jogok és kötelezettségek kerülnek megvitatásra.

    A Felügyelőbizottság feladata annak az ellenőrzése, hogy az egyesület szervei az egyesület működése során, hogyan tartják be a jogszabályok, az alapszabály az egyesület közgyűlési és elnökségi határozatainak, a végrehajtását. A vizsgálat lefolytatásának a célja, az egyesület könyvelési anyagának és az azt alátámasztó számviteli nyilvántartások egyezőségének, a megállapítása, valamint az ezekre támaszkodó pénzügyi beszámoló véleményezése.

    Az egyesület ellenőrzése során, fő szempont annak vizsgálata, hogy az egyesület működőképessége, az időben előre tekintve fenntartható-e? Ezt követően pedig a másik fő szempont, hogy az egyesület működése során, a fő tevékenység elsődleges céljának a megvalósulását, a kiegészítő gazdasági tevékenység végzése veszélyezteti-e?

    A szempontok alapján megfogalmazható konkrét kérdés, amelyre az ellenőrzés lefolytatása után választ kellett adnunk az alábbi:

    1.) A MEGOSZ vagyona, az esedékes tartozásokat fedezi-e?

    2.) A MEGOSZ előreláthatólag képes lesz-e a tartozásait, az esedékesség idején teljesíteni.

    3.) A MEGOSZ elsődleges céljainak az elérése, veszélybe kerülhet-e?

    A Felügyelőbizottság az Alapszabály IV. fejezet 31. pontjának a felhatalmazása alapján ellenőrizte, az egyesület 2018. évi időszakára vonatkozó könyvelését és az azt alátámasztó bizonylatokat.

    A Felügyelőbizottság a mérleg adatait, a pénzforgalmi kimutatás szerinti elszámolást és a tervezett költségvetést megvizsgálva, azt közgyűlés elé terjeszthetőnek és hitelesnek találta.

    A 2018. május 18.-i közgyűlés után eltelt időben az elnökség negyedévente ülésezett, melyeken a felügyelőbizottság tanácskozási joggal képviseltette magát. Az Elnökség a legfontosabb feladatát és kötelezettségét, mint a MEGOSZ működőképességét fenntartotta, az ehhez szükséges ésszerű intézkedéseket meghozta. Az elnökség döntéseit a felügyelőbizottság, az elmúlt közgyűlés után eltelt időben, minden esetben jogszerűnek tartotta. A meghozott határozatokat a Titkárság, a MEGOSZ honlapján közzétette.

    Mocz András elnök úr szándékában, döntéseiben és tetteiben megjelenik az egyesületünk pénzügyi stabilitásának az igénye.

    Duska József Ügyvezető elnök úr, az Elnökség elvárásának megfelelően, a költségvetési tervünkhöz képest is, takarékosabb gazdálkodást valósított meg.

    A Felügyelőbizottsági ellenőrzés végrehajtása

    Az ellenőrzés lefolytatására, a MEGOSZ Budapest, Budakeszi út 91. szám alatti irodájában került sor. Az ellenőrzéshez a könyvviteli szolgáltató és az egyesület Titkársága előkészítette és biztosította a mérleget, a tételes és összesített kimutatásokat, a leltárfelvétel bizonylatát, főkönyvi kivonatot, főkönyvi kartonokat, beérkezett és kimenő számlákat, bizonylatokat, valamint banki és pénztárbizonylatokat, szerződéseket.

    Az egyesületünknek nem kötelező a számvitelét könyvvizsgálattal alá támasztani, ezért a mérlegünk könyvvizsgálói záradékkal nem rendelkezik.

    Az év végi könyvviteli zárlathoz a könyvelő és a Titkárság olyan leltározást hajtott végre, amely tételesen és ellenőrizhető módon tartalmazza a MEGOSZ meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.

    Az egyesület pénzkezelésének felülvizsgálata kiterjedt:

    • a bank – pénztár közötti pénzmozgás helyességére,
    • a bizonylatok alaki, tartalmi szempontból történő ellenőrzésére, kimutatásokban történt rögzítésére,
    • a bizonylati rend, számviteli előírások betartására,
    • az áthúzódó, kiegyenlítetlen számlák kiszűrésére,
    • a 2018. évi pénzügyi beszámoló terv-tény adatainak a vizsgálatára,
    • a 2019. évi költségvetési tervezet tény adatainak a vizsgálatára.

    A Felügyelőbizottság megállapításai

    1.) A MEGOSZ OTP bankszámlájára történik a tagdíjak és egyéb bevételek befizetése és erről a számláról történik az egyesület működésével kapcsolatos minden kifizetés. Az egyesület 2018. évi nyilvántartásainak az ellenőrzése alapján megállapítottuk, hogy a bankkivonatok teljes körűek. A bankszámla nyitó és záró bankkivonatainak egyenlegei, a kimutatással egyezőek.

    2017 záró=2018 nyitó            2018 záró=2019 nyitó

    OTP bankszámla:                               7.163.800,-                 9.641.013,-

    Pénztár:                                                 130.080,-                      29.000.-

    Összes pénzkészlet:                7.293.880,-                 9.670.013,-

    Különbözet: + 2.376.133,- forint

    Követelésünk van 1.075.000 forint értékben, amely összeg

    az élet az erdőkben pályázat elszámolásából adódik. Ez az európai uniós pályázatot koordináló WWF Magyarország egyesület végső elszámolása alapján még fennálló követelés.

    Igy forgóeszközökben összesen: 10.745.000 forint van.

    Megállapíthatjuk, hogy 2019 év, nyitó pénzkészlete fedezetet nyújt, a 2019 év első időszakában felmerülő költségekre, a mérlegben kimutatott 1.193 e Ft kötelezettség teljesítésére, (ez az összeg, a januári fizetések és bérjárulékaikból tevődik össze). Így előreláthatólag, az egyesület képes lesz a tartozásait, az esedékesség idején teljesíteni.

    2.) A pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a pénzintézeti értesítés megérkezésekor könyvelték. A bankkivonatokhoz, a vonatkozó dokumentumokat minden esetben csatolták. A dokumentumok elszámolása szabályszerű.

    3.) A számlák utalása, mindig a számlák alapján történt.

    4.) Az egyesület elszámolásában szereplő anyagi és működési kiadások, költségek, 2018. évben kifizetésre kerültek, a mérlegben kimutatott 1.193 e Ft kötelezettségen kívül, a mérlegforduló napján, egyéb tartozás nincs.

     

    5.) A MEGOSZ a működéséhez hitelt nem vett fel, a pénzügyi gazdálkodása jó, lekötött pénzügyi tartaléka nincs, de a saját tőke értéke a tárgyévi eredmény értékével nőtt.

    6.) Az egyesület tárgyi eszközei, az értékcsökkenési leírás alapján nullára leíródtak, a használhatóságuk még megfelelő, de az idő múlásával, a működéshez szükséges eszközök a jövőben megújítandók.

    7.) A tagdíj bevételek, a tervhez képest 1.034.750 forinttal csökkentek. Az egyesület tagjainak a száma 832 fő. A tagdíj befizetésének teljesítése 2018. évben nem az elvártaknak megfelelően alakult, a taglétszámunk tovább csökkent. Mivel az egyesületi tagság önkéntes, a tagdíj megfizetésére a tag nem kötelezhető, az alapszabály szerint, az éven túl nem fizető tagokat felszólítás után ki kell zárni a tagok közül. A titkárság, a tagdíj tartozások behajtása érdekében mindent megtett, fizetési felszólító leveleket küldött.

     

    8.) A pályázatok bevételei 18.007.748 forintban valósultak meg. A pályázataink megvalósítása során, a rendezvényeinken részt vevők, 675.000 forint részvételi díjat fizettek be. A pályázatainkhoz az egyesületnek 5.107.748 forint önrészt kellett biztosítani. A pályázati bevételeink egy része 1.100.000 forint összegben, nem tekinthető alapcél szerinti közhasznú tevékenység árbevételének.

     

    9.) Az egyesület működését kiegészítő vállalkozási tevékenység árbevétele 1.417.323 forint összegben teljesült, a vállalkozási tevékenység végzése 212.000 forint eredményt hozott. A fő tevékenység árbevételének a 10%-át nem éri el a vállalkozási tevékenység árbevétele, így arányosítással számított adófizetési kötelezettség nem keletkezett.

    10.) Az egyesületünk közhasznú szakmai érdekképviseleti feladatokat lát el és a közhasznúság folyamatos fenntartására szükség van. A személyi jövedelemadó meghatározott részének, az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvényi elvárásoknak, az árbevétel alapján képezhető, elvárt mutató számainak megfelelünk. Megállapítható, hogy a MEGOSZ, a felajánlható adó 1% százalékának az igényelésére, nem adott be pályázatot. Javasolja, a felügyelőbizottság az elnökségnek, hogy vitassa meg ennek a lehetőségét.

     

    11.)  Az elmúlt év elvárásainak a Szövetség igyekezett eleget tenni és az ellenőrzés lefolytatása után, a látottak alapján megállapítható, hogy a 2018. év kiegyensúlyozott gazdálkodást mutat. A 2018. évi költségvetési terv is teljesült az elért eredmény tekintetében, mivel a 2018 évi tervben szereplő pozitív nullához és a 2017 évi mínusz 2.112.979 forint veszteséghez képest, 2018 évben +3.202.317 forint eredmény keletkezett, vagyis a 2018. év tényszámai, az előző évihez viszonyítottan, kedvezően alakultak és így az egyesületünk megőrizte és tovább erősítette a pénzügyi stabilitását.

     

    12.) Az Elnökség, a 2019 évi költségvetési tervet, az előző évek tényszámaihoz viszonyítottan és az előző évek tervszámaihoz hasonlóan, az elvégzendő tervezett feladatokra előre tekintve, kiegyensúlyozottan tervezte meg. A Felügyelőbizottság a 2019. évi tervszámokat áttekintette, azokat teljesíthetőnek ítélte meg.

    13.) A Titkárság, az egyesület tagjainak a személyes adatainak kezeléséhez, az adatkezelés jogszabályszerű végzéséhez szükséges intézkedéseket, – így az adatkezelési hozzájárulások beszerzését, adatkezelési szabályzat és incidens nyilvántartás elkészítését,- elkezdte.

    A megállapítások összegzése:

    A 2018. évi pénzügyi beszámoló sorai a számviteli előírásoknak megfelelően, a könyvelési összesített adatokkal egyezőek, azok a valós adatokat tartalmazzák.

    A 2018 évi mérleg szerinti eredmény, az adófizetés megállapítása után 3.202.000 forint, amely összeg tovább javítja az egyesületünk működés biztonságát.

    Az ellenőrzésünk alapján megállapítható, hogy a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének a gazdálkodása, pénzkezelése, könyvvezetése, elszámolása megfelel, a 2011. évi CLXXV. az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvénynek és a 2004 évi C. a számvitelről szóló törvényben foglaltaknak.

    A Felügyelőbizottság véleménye:

    Az ellenőrzés során, a Felügyelőbizottság az egyesület 2018. évi gazdálkodását átfogóan ellenőrizte. Az elkészített könyvviteli beszámoló megbízható valós képet ad az egyesület vagyonáról, annak összetételéről, a pénzügyi helyzetről és a tevékenységünk eredményéről.

    A Felügyelőbizottság az ellenőrzés során, nem talált jogszabálysértésre, vagy az egyesület érdekeit sértő eseményre, mulasztásra utaló körülményt, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tényre való utalást.

    Ezért a Felügyelőbizottság megállapítja, hogy az egyesület működőképessége az időben előre tekintve fenntartható. Az egyesület működése során, a fő tevékenység elsődleges céljának a megvalósulását, a kiegészítő gazdasági tevékenység végzése, nem veszélyezteti.

    A közgyűlés elé terjesztett MEGOSZ 2018.01.01.-2018.12.31.-i időszakra vonatkozó egyszerűsített éves beszámoló, 2018.12.31.-i fordulónapjára készített mérlegét – melyben az eszközök és források egyező végösszege           10.745.000 forint.

    Ugyanezen időponttal végződő üzleti évre vonatkozóan készített egyszerűsített éves beszámoló eredmény-kimutatása alapján, a MEGOSZ 2018.-évi adózott eredménye 3.202.000 forint eredmény elkönyvelése mellett, a Felügyelőbizottság javasolja a MEGOSZ közgyűlésnek, a 2018 évi mérlegbeszámoló és a 2019. évi költségvetési terv elfogadását.

    Tesszük a javaslatunkat annak reményében, hogy a mérleg melyet tárgyalunk elgondolkodtat, erőt ad és utat mutat.

    Köszönöm a figyelmüket, egyben tisztelettel kérem a MEGOSZ közgyűlésen jelenlevő tagokat, hogy az általam előterjesztett felügyelőbizottsági jelentést, fogadják el.

    Budapest, 2019. 05. 17.

    Könnyű István

    Felügyelőbizottsági elnök

     

     

     

  • Erdészeti bemutatók, előadások a Mezőfalvai Szántóföldi Napokon

    A cikk dátuma May 18th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Szeretném felhívni a figyelmüket a Mezőfalvai Szántóföldi Napokra, ahol idén első ízben erdészeti bemutatókkal és előadásokkal várják az érdeklődőket.

    Ezen a rendezvényen  többek között egy előadás keretében kerül  először ismertetésre a készülő erdészeti szakszemélyzetekről szóló végrehajtási rendelet tervezete.

    Tájékoztatom továbbá Önöket, hogy a Szántóföldi Napok részletes erdészeti programjainak rövid ismertetései és időpontjai felkerültek a rendezvény hivatalos honlapjára, ahol a regisztrációt  a 3. pont végén egy aktív fülön meg lehet tenni:

    http://szantofoldinapok.hu/index.php/menu/hirek/241-erdosor-a-iii-nak-szantofoldi-napokon.html

    Erdészüdvözlettel:

    Duska József

    ügyvezető elnök

  • Fizetne a gazdáknak az EU az erdőtelepítésért

    A cikk dátuma May 3rd, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Az április végén Brüsszelben megrendezett “Az erdőnk a jövőnk” (Our Forests, Our Future) konferencián Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa beszélt egy lehetséges kezdeményezésről, ami abban támogatja a tagországokat, hogy teljesítsék a 2020 utáni Közös Agrárpolitika javasolt környezetvédelmi törekvéseit. Ha megvalósul, a gazdák kifizetést kapnának az erdőtelepítésért cserében.

    Hogan szerint az egyhektáros kezdeményezés a Közös Agrárpolitikán belül biztosítana lehetőséget a tagországoknak arra, hogy kifizetésekkel támogassák a gazdálkodókat egy hektárnyi terület fásításáért. Az erdőtelepítésnek a biodiverzitást, a fajok sokféleségét kellene szolgálnia, hogy hozzájáruljon a kitűzött klíma- és környezetvédelmi célokhoz.

    A program a Vidékfejlesztési alap közreműködésével valósulhat meg, ami segítene teljesíteni a tagországok biodiverzitással és klímacélokkal összefüggő vállalásait. A kezdeményezés jelentősen hozzájárulhat az olyan értékes ökoszisztéma szolgáltatások kialakításához, mint a vízmegtartás, továbbá az árvizek és az erózió elkerülése. Ezen felül olyan biodiverzitás-előnyöket nyújtani, mint az állatok búvó-, lakó- és szaporodóhelye, valamint az élőhelyek közötti kapcsolatok létrehozása és fenntartása.

    Az ötlet megvan, a megvalósításhoz a tagországok kellenek

    Phil Hogan arra bátorította a tagországok képviselőit, hogy álljanak a kezdeményezés mellé. Ezzel hozzájárulhatnak a környezetvédelmi célok eléréséhez, valamint segítenek megőrizni a közjavakat, köztük az erdőket is. A következő Közös Agrárpolitika lehetőséget ad az egyhektáros kezdeményezés megvalósítására, de az annak végrehajtására irányuló politikai akaratnak a tagállamoktól kell származnia. Ezért remélem, hogy minél többen az ötlet mellé állnak, és megvalósulhat a támogatott erdősítési program – mondta Phil Hogan.

    Az erdőnk a jövőnk (Our Forests, Our Future) konferencián Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa beszélt arról az ötletről, ami szerint a gazdák kifizetést kapnának az erdőtelepítésért cserében.

    Az erdőnk a jövőnk (Our Forests, Our Future) konferencián Phil Hogan, az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztosa beszélt arról az ötletről, ami szerint a gazdák kifizetést kapnának az erdőtelepítésért cserében.

    Forrás: MAGRO.HU