Megosz

Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Az erdészeti szakirányítási tevékenység új szabályozása

    A cikk dátuma July 2nd, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A július 1-től változó, illetve újonnan megjelenő jogszabályok között a magán erdőgazdálkodás szakmai irányításának szempontjából meghatározó fontosságú a 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000244.KOR&&timeshift=fffffff4&&txtreferer=00000001.TXT) szóló jogszabály. 

    A rendelettel kapcsolatban a legtöbb kérdés az erdészeti szakszemély eddig határozatlan idejű besorolásának változásával merül fel amit a rendelet a következő módon szabályoz:

    244/2020 (V.28) Kormányrendelet 32. § (1) bekezdése szerint a rendelet hatálybalépésekor nyilvántartásban szereplő jogosult erdészeti szakszemélyzet határozatlan időre szóló jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolása

    a) középfokú erdészeti végzettséggel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező, illetve erdésztechnikusi végzettségű, kizárólag szakfeladatokat ellátó (nem rendészeti) erdészeti szakszemélyzet esetében 2022. július 1-jéig,

    b) középfokú erdészeti végzettséggel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező, illetve erdésztechnikusi végzettségű, rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet esetében 2023. július 1-jéig,

    c) felsőfokú erdészeti szakirányú végzettségű szakszemélyzet esetében 2024. július 1-jéig,

    d) felsőfokú erdészeti szakirányú végzettségen felül egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező szakszemélyzet esetében 2025. július 1-jéig

    tartó határozott időtartamra módosul.

     

    A rendelet magánerdő gazdálkodást érintő szabályozását a következőkben foglalta össze a NAK szakértője.

    Forrás: NAK/Szalai Károly

    2020. július 1-től jelentős mértékben megváltozik az erdészeti szakirányítási tevékenységre vonatkozó törvényi és végrehajtási rendeleti szabályozás. Az alábbiakban a főbb változásokat foglaljuk össze.

    Az erdészeti szakirányításra, és az erdészeti szakszemélyzet tevékenységére vonatkozó szabályozást jelenleg az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) X. fejezete (Az erdészeti munkák szakmai irányítása, az erdő őrzése), valamint az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásba vételének és nyilvántartásból való törlésének, továbbképzésének, szolgálati tevékenységének részletes szabályairól, valamint az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személyek szolgálati tevékenységének egyes szabályairól szóló 71/2010. (V. 13.) FVM rendelet tartalmazza.

    A szabályozási területre már az 1996. évi erdőtörvény óta jellemző, hogy a törvény néhány rendelkezésben mindössze a főbb szabályokat,
    –    az erdőgazdálkodók erdészeti szakszemélyzet alkalmazási kötelezettségét,
    –    az erdészeti szakszemélyzet jogosultságainak és kötelezettségeinek tételes felsorolását, valamint
    –    az erdészeti szakirányítói névjegyzék adattartalmát
    rögzíti. Az erdészeti szakszemélyzet tevékenységére – nyilvántartására, esküjére képzésére, továbbképzésére, esetleges elmarasztalására, egyenruhájára, igazolványára, jelvényére, stb. – vonatkozó átfogó részletszabályozást pedig egy külön végrehajtási rendelet (korábban Erdészeti Szolgálati Szabályzat néven) tartalmazza.

    Ez a tartalmi megosztás a továbbiakban is fennmarad, ami viszont indokolttá tette, hogy a végrehajtási rendeleti szabályozás miniszteri rendelet helyett kormányrendeletben kapjon helyet. Ezt a cserét is szolgálja a most megjelent, és 2020. július 1-én hatályba lépő, az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet).

    Az Evt. kapcsolódó módosításai

    A rendelet megalkotásához kapcsolódóan ugyancsak 2020. július 1-i hatályba lépéssel néhány ponton módosul, illetve kiegészül az Evt. említett X. fejezete is. A módosítások elsősorban fogalmi pontosítások, a kiegészítések pedig az erdészeti szakszemélyzetnek és az őt alkalmazó erdőgazdálkodónak, illetve mindkettőjük viszonylatában az erdészeti szakirányító vállalkozásnak az erdészeti szakirányítás során egymás irányában fennálló viszonyrendszerét szabályozzák.

    A törvénymódosítás során újragondolást igényelt, hogy az erdőgazdálkodás szakszerűségét biztosító szakirányítói szolgáltatások milyen típusú, lehetőleg tartamos jogviszonyokban nyújthatók magas színvonalon, átláthatóan, jogszerűen úgy, hogy a szakirányító alkalmazásának kötelezettsége a rendeltetését valóban be is töltse.

    A jogalkotó abból indult ki, hogy erdészeti munkák szakmai irányítását csak korszerű, folyamatosan megújuló szakmai tudás birtokában, üzletszerű tevékenység esetén pedig csak vállalkozási formában lehet végezni, a szakirányítási munka letéteményesei pedig továbbra is – erdészeti szakirányító vállalkozás megbízása esetén is – a képzett és gyakorlott erdészeti szakszemélyzet.

    A törvény a módosítást követően immár kifejezetten rögzíti, hogy az erdészeti szakirányítási tevékenység során a szakmai tudást össze kell hangolni az erdőkhöz fűződő közérdekekkel és az erdőgazdálkodó érdekeivel. Az erdészeti szakszemélyzetre és az erdészeti szakirányító vállalkozásra egyaránt értelmezhető kötelezettségnek a törvényi rögzítése azért is fontos, mert a közérdek figyelembe vétele a polgári jogi jogviszonyokban nem magától értetődő és elvárt kötelezettség.

    Az erdészeti szakszemélyzet továbbra is önálló felelősséggel tartozik az általa ellátott szakirányítási tevékenységért, és ezzel összefüggésben közvetlenül számon kérhető az erdészeti hatósági eljárásokban. Az elváráshoz kapcsolódóan ugyanakkor a törvény a továbbiakban azt is rögzíti, hogy
    –    az erdőgazdálkodó az általa alkalmazott szakirányítónak, továbbá a szakirányító vállalkozás a szakszemélyzetének késedelem nélkül köteles rendelkezésére bocsátani a szakirányítási tevékenység ellátásához szükséges, a szakirányított területen az erdőgazdálkodást befolyásoló minden információt, valamint
    –    a szakirányító az alkalmazója közérdekkel ellentétes, jogszabályba ütköző utasítását köteles megtagadni.

    Az erdészeti szakirányítási tevékenység ismertetett felelősségi viszonyai nem új keletűek, a most közvetlenül is nyilvánvalóvá tett rendelkezések áttételesen nagyrészt az eddigi szabályozásból is levezethetőek voltak. Fontos ugyanakkor, hogy az erdőgazdálkodók, valamint a magán erdőgazdálkodásban a jövőben várhatóan mind szakirányítóként, mind pedig erdőgazdálkodóként előtérbe kerülő, és ezáltal folyamatosan bővülő erdészeti szakirányító vállalkozások az ismertetett felelősségi viszonyokat a tevékenységük megtervezése és megszervezése során vegyék figyelembe. Illetve ha ebben a tekintetben bármilyen ellentmondás merül fel, akkor azt jelezzék a szakmai érdekvédelmi szervezetek vagy a jogalkotó felé.

    Az új végrehajtási rendeleti szabályozás főbb változásai

    A kormányrendelet az Evt. erdészeti szakirányításra vonatkozó, előbbiekben ismertetett, bővített szabályozásához kapcsolódó részletszabályokat határozza meg. A rendelet teljes szövege itt olvasható.
    A kormányrendelet felépítése és főbb tartalmi elemei hasonlóak a jelenleg hatályos miniszteri rendeletéhez, azaz meghatározza
    –    az erdészeti szakirányítási tevékenység gyakorlásához a törvényben előírt nyilvántartásba történő bejegyzés személyi feltételeit,
    –    a kiemelt besorolások nyilvántartásba vételének feltételeit,
    –    az előbbiekkel összhangban a nyilvántartásba vételi kérelmek taralmi elemeit,
    –    a nyilvántartásból történő törlés eseteit,
    –    a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás módját,
    –    az erdészeti szakszemélyzet alap- és kiegészítő képzésének rendszerét,
    –    az erdészeti szakirányítókkal szemben önállóan alkalmazható jogkövetkezményeket,
    –    az erdészeti szakszemélyzet esküjét, egyenruháját, igazolványát és jelvényét, valamint
    –    az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személyek egyenruháját, igazolványát és jelvényét.

    A részleteket illetően viszont több módosításra, illetve kiegészítésre került sor, melyek közül az alábbiak érdemelnek kiemelést:

    –    Az erdészeti szakszemélyzetnek az erdészeti szakirányítási tevékenységért való önálló felelősségéhez kapcsolódóan a Korm. rendelet általános szabályként
    •    nyilvánvalóvá teszi, hogy a szakirányítói ellenjegyzés alatt erdészeti szakirányító vállalkozás megbízása esetén is az erdészeti szakszemélyzet személyes ellenjegyzését kell érteni, illetve
    •    meghatározza az ellenjegyzés módját, és tartalmát.
    –    A jogosult erdészeti szakszemélyzet kiemelt besorolás nyilvántartásba vétele – az eddigi, illetve az egyéb erdészeti szakszemélyzetre és az erdészeti szakirányító vállalkozásra a továbbiakban is érvényes fő szabálytól eltérően – nem határozatlan, hanem 5 éves határozott időtartamra szól. Ennek lejárta előtt kezdeményezni kell annak meghosszabbítását. A meghosszabbítás feltétele a kiegészítő képzési előírások teljesítése.

    –    Az erdészeti szakirányítás szakmai színvonalának növelése érdekében a továbbiakban is elvárás lesz a jogosult erdészeti szakszemélyzettől, hogy a tevékenysége kezdetén alapképzésen, később pedig rendszeresen – ötéves ciklusokban, meghatározott kreditpont összegyűjtésével – kötelező illetve választható kiegészítő képzéseken vegyen részt, és az előírt vizsgákat letegye.

    –    Lehetővé válik mind az erdészeti szakszemélyzet, mind pedig az erdészeti szakirányító vállalkozás részére az erdészeti szakirányítási tevékenység szüneteltetése, és ennek a nyilvántartásba való bejegyeztetése. Ennek elsősorban a jogosult erdészeti szakszemélyzet esetében van jelentősége, mert ők a szüneteltetés időtartamára mentesülnek a kiegészítő képzési előírások alól, illetve a kiemelt besorolásuk öt éves nyilvántartási időszaka a szüneteltetés időtartamával meghosszabbodik.

    –    A Korm. rendelet is meghatározza azokat a jogszerűtlen cselekményeket, amelyek esetében a jogosult erdészeti szakszemélyzet elmarasztalására kerülhet sor. Ilyen elmarasztalások a továbbiakban az alábbiak lehetnek:
    •    a figyelmeztetés (egy éven belül csak egy alkalommal lehetséges),
    •    a tevékenység gyakorlásától 30 naptól egy évig terjedő időszakra történő eltiltás, valamint
    •    a jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolás törlése (egy évig nem kérhető újra).

    –    A Korm. rendelet kiemeli, hogy az erdészeti szakszemélyzet tevékenységtől való eltiltása az őt alkalmazó erdészeti szakirányító vállalkozást – függetlenül az erdőgazdálkodóval fennálló megbízási szerződése tartalmától – nem mentesíti attól, hogy az erdő állapotát továbbra is figyelemmel kísérje, és az erdő fennmaradását, fejlődését veszélyeztető állapotról, eseményről, vad általi károsításról a tudomásszerzést követően az erdőgazdálkodót haladéktalanul értesítse, illetve a veszély elhárításában a tőle elvárható módon közreműködjön.

    –    Az előbbiekkel összefüggésben az erdészeti szakirányítói névjegyzékben mind az erdészeti szakszemélyzet, mind pedig az erdészeti szakirányító vállalkozás státusza (érvényes, szüneteltetett, tevékenységtől eltiltott és törölt) is rögzítésre kerül. Az erdészeti szakirányítási tevékenység gyakorlásának az előfeltétele pedig a továbbiakban értelemszerűen az „érvényes” státusz lesz.

    –    A Korm. rendelet átmeneti rendelkezésekkel rendezi, hogy az eddig határozatlan időtartamra szóló jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolás bejegyzések – az erdészeti szakszemélyzet egyéb kiemelt besorolásai, illetve további felsőfokú végzettségei függvényében – milyen lejárati idővel változnak határozott idejű bejegyzéssé, illetve az egyes esetekben milyen kiegészítő képzési elvárások vonatkoznak a bejegyzés első alkalommal történő meghosszabbítására.

    –    A Korm. rendelet az erdészeti szakszemélyzetre vonatkozó szabályozás mellett immár az erdészeti szakirányító vállalkozások tevékenységére és nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket is meghatározza.

    –    Erdészeti szakirányító vállalkozásként az vehető nyilvántartásba, aki, vagy amely
    •    erdészeti, egyéb erdőgazdálkodói, erdészeti szolgáltatási tevékenységi körrel bejegyzett jogi személynek minősülő vállalkozás, vagy egyéni vállalkozó,
    •    jogi személy esetében nem áll felszámolás vagy végelszámolás alatt, és nem indult ellene fizetésképtelenségi vagy kényszertörlési eljárás,
    •    a Korm. rendeletben meghatározott módon* legalább egy, erdészeti iratok ellenjegyzésére jogosult, „érvényes” státuszban nyilvántartott jogosult erdészeti szakszemélyzettel rendelkezik, és
    •    elektronikus kapcsolattartásra szolgáló kézbesítési címmel rendelkezik, és azt az erdészeti hatóságnak bejelenti.
    *Fontos változás, hogy a továbbiakban jogosult erdészeti szakszemélyzet bevonására az egyszerű megbízási jogviszony – ahogy az erdőgazdálkodók esetében – ebben az esetben sem elfogadott!

    –    „Erdőgazdálkodásra jogosult” kiemelt besorolással** azt az erdészeti szakirányító vállalkozást lehet nyilvántartani, amelyik az előbbieken felül az alábbi feltételeknek is megfelel:
    •    jogi személy esetén a törvényes képviselője és személyesen közreműködő tagjai közül legalább egy személy, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó egy személyben
    o    jogosult erdészeti szakszemélyzetként a nyilvántartásban „érvényes” státuszban szerepel,
    o    felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik,
    o    rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet, és
    o    legalább 5 éves időtartamban jogosult erdészeti szakszemélyzetként szerepelt a nyilvántartásban, továbbá
    •    az erdőgazdálkodásába vont összes terület alapulvételével, minden megkezdett ezer hektár után legalább egy jogosult erdészeti szakszemélyzettel rendelkezik.
    **Erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás jogosult a továbbiakban erdőnek minősülő földet erdőgazdálkodási haszonbérleti, erdőgazdálkodási integrátori vagy erdőkezelői szerződéssel használatba venni.
    Erdészeti szakirányító vállalkozás nyilvántartási jogosultságai tekintetében nem lehet figyelembe venni azt az erdészeti szakszemélyzetet, akivel szemben a nyilvántartás adatai alapján az erdészeti hatóság a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül végleges határozattal megállapított erdővédelmi bírságot alkalmazott!

    –    Az erdészeti szakirányítói névjegyzékbe való bejegyzést erdészeti szakirányító vállalkozás esetén hatósági bizonyítvány igazolja.

     

  • 2020 július 1-től lépett életbe az erdőtörvény és rendeleteinek módosítása.

    A cikk dátuma July 2nd, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    2020 július 1-től lépett életbe az erdőtörvény és rendeleteinek módosítása. Az erdőgazdálkodóknak, erdőtulajdonosoknak fontos a pontos, naprakész információ. Az alábbiakban találják a módosítások tartalmát, majd a linken a tejes jogszabály szövegeket.

    Forrás: NFK

     

    2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról és rendeletei összeszerkesztve

    Hatályos: 2020. július 1-től

    Az erdőtörvény szövegébe bedolgozott rendeletek:

    433/2017. (XII. 21.) Korm. rendelet az egyes erdészeti hatósági eljárások, bejelentések, valamint hatósági nyilvántartások eljárási szabályairól (2020. máj. 1-től hatályos)

    1. évi LVIII. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről – erdészeti vonatkozásai (2020. jún. 18-tól hatályos)

    61/2017. (XII. 21.) FM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról (2020. máj. 1-től hatályos)

    143/2009. (VII. 6.) Korm. rendelet az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról (a módosított bírság szabályokkal nem értelmezhető!)

    1. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról (Fétv.) – erdészeti vonatkozásai (2020. július 1-től hatályos)

    414/2017. (XII. 18.) Korm. rendelet a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos eljárás, bejelentés, adatszolgáltatás, nyilvántartás és ellenőrzés részletes szabályairól (2020. ápr. 19-től hatályos)

    58/2017. (XII. 18.) FM rendelet a fatermék szállításával, nyilvántartásával, valamint a szállítójegy és a műveleti lap előállításával és forgalmazásával kapcsolatos részletes szabályokról (2017. dec. 27-től hatályos)

     

    Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény rendeleteivel összeszerkesztett július 1-től hatályos változata

    A linken  olvashatják a módosítás utáni teljes szöveget:
    (docx)

     

  • A cikk dátuma June 29th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Tájékoztatni szeretném Önöket, hogy 2020. július 1-jétől minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni a NAV-hoz, amit egy adóalany egy másik belföldi adóalanynak, belföldön teljesített ügyletről bocsát ki, függetlenül a számla áthárított áfatartalmától. A kötelező adatszolgáltatást a NAV erre a célra létrehozott elektronikus felületén, az Online Számla rendszerben kell teljesíteni.

    Az alábbi tájékoztatóban olvashatják a regisztráció fontos részleteit.

    Forrás: NAV

    https://onlineszamla.nav.gov.hu/tajekoztatas_a_regisztraciorol

     

    A regisztrációról röviden

    I. Az Online Számla rendszer használata

    2020. július 1-jétől minden olyan számláról adatot kell szolgáltatni a NAV-hoz, amit egy adóalany egy másik belföldi adóalanynak, belföldön teljesített ügyletről bocsát ki, függetlenül a számla áthárított áfatartalmától.

    A kötelező adatszolgáltatást a NAV erre a célra létrehozott elektronikus felületén, az Online Számla rendszerben kell teljesíteni. [Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 10. számú melléklet.]

    Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez a számlázó programot és a kézi számlát használóknak is regisztrálniuk kell a rendszerben.

    A NAV lehetőséget biztosít arra, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett adózók a tesztfelületen próbálhassák ki az adatrögzítés menetét, illetve a számlázó programok fejlesztői tesztelhessék az általuk rendszer-rendszer kapcsolattal, elektronikus szabványüzenetben küldött számlaadatok fogadására szolgáló informatikai rendszert. A teszteléshez is szükséges a regisztráció elvégzése. Az Online Számla tesztoldalának elérhetősége: https://onlineszamla-test.nav.gov.hu/

    II. Az adózói regisztráció

    Az adatszolgáltatásra kötelezett adózókat kötelezettségük teljesítéséhez regisztrálni kell az Online Számla rendszerben. Ehhez szükség van ügyfélkapus (KÜNY-tárhelyes) hozzáférésre.

    Az ügyfélkapus hozzáféréssel az adózó, törvényes képviselője, vagy állandó meghatalmazottja végezheti el az adózói regisztrációt az elektronikus felületen. A regisztrációhoz 30 perc áll rendelkezésre.

    Az adózó törvényes képviselője az a személy, aki a NAV nyilvántartásában szerepel és az adózó képviseletére jogosult.

    Az adózó állandó meghatalmazottja akkor jogosult regisztrálni, ha

    • a NAV előtt valamennyi ügyben teljes körű képviseletre jogosult (EGYKE-adatlap 1. lap E/1. rovatának jelölésével)
    • valamennyi adóügy intézésére jogosult (EGYKE-adatlap 1. lap E/2. rovatának jelölésével)
    • valamennyi adóügyi bevallás, adatszolgáltatás, bejelentés, beadvány, kérelem intézésére jogosult (EGYKE-adatlap 3. lap G/1. rovatának jelölésével)
    • valamennyi adatszolgáltatás intézésére jogosult (EGYKE-adatlap 3. lap G/3. rovatának jelölésével)
    • az általános forgalmi adóval összefüggő adatszolgáltatások intézésére jogosult (az EGYKE-adatlap 3. lap G/3/d) rovatának jelölésével).

    A fentiek alatt az EGYKE-nyomtatvány korábbi struktúrája szerinti, valamint az EGYKE-nyomtatvány bevezetése előtti bejelentéseknél a T180-as nyomtatvány megfelelő rovatai értendők.

     III. A felhasználói regisztráció

    Elsődleges felhasználó

    Az adózó regisztrációját az Online Számla rendszerben az adatszolgáltatásra kötelezett adózó nevében az arra jogosult törvényes képviselő vagy állandó meghatalmazott végezheti el. Az adózót regisztráló természetes személy az úgynevezett „elsődleges felhasználó”.

    Technikai felhasználó

    Ahhoz, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett adózó a számlázó programjával kiállított számlák adatait szabályosan, emberi beavatkozás nélkül tudja az Online Számla rendszerbe továbbítani, szükség van egy úgynevezett „technikai felhasználó” létrehozására is. A technikai felhasználó nem egy élő személy, csupán egy gépi azonosítási mód, ami a számlázó program és a NAV szervere közötti kommunikációhoz szükséges.

    Másodlagos felhasználó

    Az Online Számla rendszer bizonyos funkcióinak kezelésére úgynevezett „másodlagos felhasználó” is létrehozható. A másodlagos felhasználót az elsődleges felhasználó hozza létre, az általa meghatározott jogosultságokkal.

    A technikai és a másodlagos felhasználó az adózói regisztrációval egyidejűleg is létrehozható, de a sikeres felhasználói regisztrációt követően a későbbiekben is van erre lehetőség.

    A) Az elsődleges felhasználó regisztrációja

    B) Technikai felhasználó

    C) Másodlagos felhasználó

    IV. Felhasználók törlése

    A) Az elsődleges felhasználó törlése

    B) A technikai és a másodlagos felhasználó törlése

  • Az alkotmánybírósági döntés nem lehetetleníti el az erdőgazdálkodókat

    A cikk dátuma June 20th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Az Alkotmánybíróság minapi határozatában megsemmisítette a hatályos erdőtörvény több pontját. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a természetvédelmi civil szervezetek elégedettséget mutató álláspontjával szemben úgy véli, hogy az erdőtörvény erdőgazdálkodási és a természetvédelmi szempontok megfelelő összehangolását biztosító, 2017-ben hatályba lépett korszerű szabályozásának nagyobb része kiállta az alkotmányossági próbát, és továbbra is hatályban marad. Ugyan a döntés eredményeként az erdőgazdálkodás törvényben foglalt általános korlátozási lehetőségei bővülnek, de a mérték nélküli korlátozások lehetőségét a kellően körülírt szabályozás továbbra is megfelelően behatárolja. A korlátozások során a fennálló körülményekhez való rugalmas igazodásra a továbbiakban is lesz mód.

    Az Alkotmánybíróság elé még 2019-ben került a 2009. évi XXXVII. törvény – az erdőtörvény – 2017. évi módosítása, az eljárás végén, 2020. június 15-én hozott határozatában a testület megállapította, hogy alaptörvény-ellenes a módosítás több eleme. Az Alkotmánybíróság ezért e rendelkezéseket megsemmisítette. A döntést a környezet- és természetvédelmi civil szervezetek úgy kommentálták, hogy visszaállhatnak a természeti értékek megőrzésének korábbi lehetőségei a védett és Natura 2000-es területeken.

    Az AB döntési folyamatának teljes képéhez hozzátartozik, hogy az Agrárminisztérium javasolta a taláros testületnek: szakmai állásfoglalásért keresse meg az erdőtörvény módosítása során az erdészeti szakmai szervezetek javaslatait koordináló Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát is, ami sajnálatosan elmaradt. A természetvédelmi szervezetek alkotmánybírósági kérés nélkül juttatták levélben a testülethez álláspontjukat (amicus curiea), amit az AB egyéb dokumentumokkal együtt a honlapján nyilvánossá is tett. A civilek levele után a NAK is elkészítette saját állásfoglalását, amit eljuttatott az AB-hoz, de ezt az üggyel kapcsolatos nyilvános dokumentumok közé nem helyezték el.

    A 72 oldalas alkotmánybírósági határozat áttekintése után a NAK megállapította: a 2017-ben hatályba lépett szabályozás nagyobb része kiállta az alkotmányossági próbát, és továbbra is hatályban marad. A kamara egy részletes szakmai elemzésben foglalta össze, hogy az AB döntésének milyen főbb következményei várhatóak erdőgazdálkodási és természetvédelmi szempontból. Ebből a civilek által is kiemelten megemlített tarvágásra és a természeti értékekre vonatkozó megállapítások a következők:

    – A mai erdőgazdálkodási gyakorlatban tarvágásra általában akkor kerül sor, ha az idős erdő természetes felújítására, és ehhez kapcsolódóan az idős erdő több ütemben történő kitermelésére (fokozatos felújító vágás) az erdőgazdálkodón kívülálló okok miatt nincs lehetőség. Egyéb esetben az erdőgazdálkodó érdeke is az, hogy az erdő felújítását – a drága mesterséges erdősítés helyett – a természetre bízza. Az AB most azt az egyébként 2017 előtt is hatályban lévő rendelkezést semmisítette meg, amely kivételes esetekben lehetőséget biztosított az erdőgazdálkodónak a tarvágásra és az azt követő mesterséges erdőfelújításra. Az Alkotmánybíróság bölcs megfontolását mutatja ugyanakkor, hogy magát a tarvágást tiltó rendelkezésben foglalt mérlegelési feltételeket nem módosította, így a fennálló körülményekhez való rugalmas igazodásra ezen a téren nagyobbrészt továbbra is megmarad a lehetőség.

    – Az erdőgazdálkodók számára megnyugtató volt az 2017. évi módosítás, amely szerint Natura 2000 rendeltetést a Natura 2000 hálózatba tartozó erdők közül csak a kijelölés céljával valóban érintett erdők esetében kell megállapítani. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a Natura 2000 rendeltetés megállapítására azon erdők esetében is újra sor kerül majd, amelyek csak a kijelölés sajátos módja (a közösségi jelentőségű élőhelyeket magukban foglaló nagy, összefüggő területek lehatárolása) miatt esnek Natura 2000 területre (pl. akácosok, nemes nyárasok, amelyekben közösségi jelentőségű fajok sem fordulnak elő). A döntés szélesítette továbbá annak a lehetőségét is, hogy a Natura 2000 rendeltetést mely erdők esetében kell prioritásos (elsődleges) rendeltetésként meghatározni. Ebben a tekintetben mérlegelési szempontként a továbbiakban csak az erdő természetességi állapotát rögzíti a törvény, azt nem, hogy maga az erdőtársulás egyébként közösségi védelemre szorul vagy sem. Mindkét változás elsősorban abban az esetben akadályozhatja jelentősen az erdőgazdálkodás folyamatát, ha korábbi ígéretekkel szemben a Natura 2000 természetvédelmi célkitűzések közül a kijelöléskori állapot fenntartása mellett az élőhelyek fejlesztésére (pl. erdőszerkezet-átalakítás) is jogszabályi kötelezés útján kerül sor.

    Mivel az erdőtörvény jelentős része hatályban marad, a NAK továbbra is azon a véleményen van, hogy a jogszabály – az erdők összes funkcióját tekintetbe véve – az arányosság és szükségesség elve szerint biztosítja a természetvédelmi szempontok érvényesülését az erdőkben.

    Forrás: NAK

     

  • Az Alkotmánybíróság döntése szerint Alaptörvény-ellenes az erdőtörvény 2017-es módosítása

    A cikk dátuma June 16th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Az Alkotmánybíróság a mai napon közzétett határozatában megállapította: alaptörvény-ellenes az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 2017. évi módosításának számos eleme. Az Alkotmánybíróság ezért e rendelkezéseket megsemmisítette, lehetővé téve az erdészeti, illetőleg természetvédelmi hatóság számára, hogy valamennyi erdőben az adott erdő egyedi természeti értékeire tekintettel rendelhesse el az értékek megóvásához feltétlenül szükséges intézkedéseket.

    Az ügyben az alapvető jogok biztosa fordult az Alkotmánybírósághoz, mert a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettessel egyetértve úgy ítélte meg, hogy az erdőtörvény módosítása elsősorban az erdőgazdálkodók érdekeit szolgálja, és a környezetvédelmi szempontok háttérbe szorulnak.

    Az Alkotmánybíróság határozatában leszögezte, hogy az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése alapján az állam a jövő nemzedékek mint kedvezményezettek számára egyfajta bizalmi vagyonkezelőként kezeli a rábízott, a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális kincseket, ekként a jelen generációk használati és hasznosítási joga nem korlátlan. Ezek a jogok csak addig terjedhetnek, ameddig azok sem magukat az önállóan is védelemben részesítendő természeti értékeket, sem pedig a jövő nemzedékek érdekeinek megóvását nem veszélyeztetik. Ez az általános zsinórmérték az erdőkre, mint a P) cikk (1) bekezdése szerint a nemzet közös örökségének részét képező természeti értékekre vonatkozó jogi szabályozás alkotmányossági vizsgálata során is irányadó.

    A Natura 2000 területek olyan mezőgazdasági területek, amelyeken az adott területen élő növény- és állatfajok megóvása érdekében gazdálkodási tevékenység csak jelentős korlátozásokkal, speciális környezet- és természetvédelmi előírások betartásával folytatható. 2017-től kezdődően azonban a jogalkotó a Natura 2000 védelmi rendeltetés fogalmát akként változtatta meg, hogy az ilyen minősítésű erdőterületek jelentős része elveszítette Natura 2000 védelmi rendeltetését, ezáltal az erdő fenntartásának egyetlen célja a gazdasági szempontok maximális érvényesítése lett. Az Alkotmánybíróság rámutatott: valamely terület éppen azért tartozik a Natura 2000 hálózatba, mert ott valamilyen különleges védelemre szoruló növény- vagy állatfaj él. Az Alkotmánybíróság ezért úgy ítélte meg, hogy a magán-erdőtulajdonosok tulajdonhoz való joga nem igazolhatja a gazdasági érdekek előmozdítását a természeti értékek védelmével szemben, és az erdőgazdálkodók nem formálhatnak alkotmányosan védett jogot arra, hogy a természeti értékkel bíró erdőkben további gazdálkodási jogosultságokat kapjanak a természetvédelmi szempontok érvényesítésének kárára. Az Alkotmánybíróság ezért az erdőtörvény 2017. évi módosításának a Natura 2000 erdőterületeket érintő elemeit megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság szintén alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette az erdőtörvény módosításának azon elemét, amely a védett természeti területen levő erdők esetében lehetővé tette a gazdasági rendeltetés megjelölését.

    Az Alkotmánybíróság megsemmisítette továbbá azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek a helyi jelentőségű védett természeti területek védelmi rendeltetésének bejegyzését a korábbi szabály megváltoztatásával immáron az erdőgazdálkodó előzetes beleegyezéséhez kötötték, valamint a hagyásfák és holtfák visszahagyására vonatkozó egyes szabályokat is. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint nem ellentétes ugyanakkor az Alaptörvénnyel az erdőtörvény azon módosítása, amely alapján az egyes erdők védelmi rendeltetéseinek sorrendje úgy változott meg, hogy immáron az árvízvédelmi és honvédelmi rendeltetés megelőzi a természetvédelmi rendeltetést.

    Az Alkotmánybíróság vizsgálta az erdőtörvény 2017. évi módosításának azon szabályát is, amely az állami tulajdonú erdőkben lényegében általánossá tette a tarvágás lehetőségét. Az Alkotmánybíróság megállapította: a tarvágás rendkívül súlyos és visszafordíthatatlan kárt okoz az ökoszisztémában, mellyel az állami tulajdonú erdők esetében semmilyen alapvető jog vagy alkotmányos érték nem állítható szembe, ekként az alkotmányosan nem igazolható. Ezért az erre vonatkozó rendelkezéseket is megsemmisítette.

    Az Alkotmánybíróság végül az erdőtörvény, illetőleg a természetvédelmi törvény azon rendelkezését is megsemmisítette, mely a természetvédelmi területeken lévő erdőkben végezhető tevékenységekhez kapcsolódóan a korábbi természetvédelmi engedélyezési eljárás helyébe az erdészeti hatósághoz teendő bejelentést vezette be.

    A határozathoz Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Handó Tünde, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt fűztek.

    Az Alkotmánybíróság határozatának további részletei  ezen a linken olvashatóak.

    Forrás:

    https://www.alkotmanybirosag.hu/kozlemeny/alaptorveny-ellenes-az-erdotorveny-2017-es-modositasa

    A határozat teljes szövege:  sz_ii_201_2019_

    Üdvözlettel:

    Duska József

    ügyvezető elnök

    MEGOSZ

     

  • Megjelent a magánerdők szakmai irányítását szabályozó 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet

    A cikk dátuma June 12th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás
    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Korábban már tájékoztattuk Önöket, hogy megjelent a magánerdők szakmai irányítását szabályozó, 244/2020. (V. 28.) Korm rendelet, Az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól.

    A rendelet teljes szövegét 125. számú Magyar Közlönyben lehet megtalálni a 3062 oldalon. (1. §-34. §-ig és 3 melléklet)

    Megjelent az ERDŐJOG.BLOG.HU oldalon a rendelet értelmezése, amit tájékoztatás céljából ajánlok figyelmükbe.

    Tisztelettel:

    Duska József

    ügyvezető elnök

    MEGOSZ

     

    Forrás: Erdőjog.blog.hu

    Erdészeti szakszemélyzet – új rendelet, új szabályok

    Az Erdőtörvény 2017-es módosítása óta tudjuk, hogy az erdészeti szakszemélyzetre vonatkozó rendelet módosításra kerül, illetve új rendszert dolgoznak ki.

    Az erdőgazdálkodási használati jogcímek változásával egyidejűleg megjelent a 244/2020 (V.28.) Kormányrendelet.

    Mivel máris rengeteg kérdés merült fel a szakszemélyzet részéről, igyekszünk egy kicsit gyakorlati oldalról megfogni hogy mi is történik, vagy minek kéne történnie, július 1-ét követően mindenkinek kell-e új kérelmet beadni vagy sem, milyen feltételeknek kell megfelelni.

    A rendeletben olvashatnak az érintettek az erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásáról, az egyes „típusokról”, a nyilvántartásba kerülés feltételeiről és a kötelező képzésről. Ebben a bejegyzésben áttekintjük, hogy hogyan és mivé válthatnak szakszemélyzetként, egy későbbi bejegyzésben pedig kitérünk a rendelet egyéb részeire, a felelősség és szankciók témakörben.

    Ahogyan eddig is, az erdőgazdálkodó köteles erdészeti szakirányítót alkalmazni.

    A változás abban áll, hogy a módosított Erdőtörvény 97§-amegadja az alkalmazott szakirányító fogalmát:

    • az erdőgazdálkodó maga minősül jogosult erdészeti szakszemélyzetnek
    • az erdőgazdálkodó munkaviszony keretében alkalmazza az erdészeti szakszemélyzetet
    • az erdőgazdálkodó megbízással alkalmazza az erdészeti szakszemélyzetet, AZONBAN EBBEN AZ ESETBEN AZ ERDÉSZETI SZAKSZEMÉLYZETNEK “ERDÉSZETI SZAKIRÁNYÍTÓ VÁLLALKOZÁS”-NAK KELL MINŐSÜLNIE!

    Tehát jogosult erdészeti szakszemélyzetként július 1-ét követően magánerdőgazdálkodó felé vagy munkaviszonyban vagy válallkozóként tevékenykedhetnek.Az erdőgazdálkodó és az alkalmazott szakirányító közötti szerződést írásba kell foglalni.

    Fontos, hogy a jelenleg már bejegyzett jogosult erdészeti szakszemélyzet nyilvántartásban marad, az alábbi leosztásban határidőt adnak, hogy az előírt képzéseken részt vegyen, és teljesítse a rendeletben előírt új feltételeket ahhoz, hogy jogosult erdészeti szakszemélyzet kiemelt besorolásban maradjon, illetve a jövőre nézve átgondolja, hogy milyen további kiemelt minősítést szeretnének elérni.

    Ez a határidő nem azt jelenti, hogy hamarabb nem teljesíthetőek a feltételek, hanem azt, hogy ha ezen határideig nem teljesítik őket, a jogosult erdészeti szakszemélyzet kiemelt státuszt törlik a delikvens neve mellől és a továbbiakban mint jogosult erdészeti szakszemélyzet nem tevékenykedhet.

    Íme a határidők:

    244/2020 (V.28) Kormányrendelet 32. § (1) bekezdése szerint a rendelet hatálybalépésekor nyilvántartásban szereplő jogosult erdészeti szakszemélyzet határozatlan időre szóló jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolása

    a) középfokú erdészeti végzettséggel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező, illetve erdésztechnikusi végzettségű, kizárólag szakfeladatokat ellátó (nem rendészeti) erdészeti szakszemélyzet esetében 2022. július 1-jéig,

    b) középfokú erdészeti végzettséggel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező, illetve erdésztechnikusi végzettségű, rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet esetében 2023. július 1-jéig,

    c) felsőfokú erdészeti szakirányú végzettségű szakszemélyzet esetében 2024. július 1-jéig,

    d) felsőfokú erdészeti szakirányú végzettségen felül egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkező szakszemélyzet esetében 2025. július 1-jéig

    tartó határozott időtartamra módosul.

    És akkor lássuk az új „kategóriákat”, azaz a továbbiakban milyen besorolású erdészeti szakszemélyzetté válhatnak:

    Erdészeti szakszemélyzet lehet az aki:

    • erdésztechnikus,
    • erdőmérnök, okleveles erdőmérnök végzettségű vagy
    • ezekkel egyenértékű, rendelet 1.számú mellékletében felsorolt végzettségű
    • esküt tett

    KIEMELT STÁTUSZOK:

    Jogosult erdészeti szakszemélyzet:

    • megfelelő szakmai végzettség
    • esküt tett
    • kétéves szakmai gyakorlat
    • alapképzés
    • nem áll eltiltás alatt

    Rendészeti feladatot ellátó erdészeti szakszemélyzet

    Erdészeti szakirányító vállalkozás:

    • gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó
    • 02 teáor tevékenységi körrel rendelkezik
    • elektronikus kapcsolattartás
    • legalább 1 „érvényes” státuszú jogosult erdészeti szakszemélyzettel rendelkezik:
      • maga a vállalkozó ilyen,
      • cég esetében a vezető vagy a személyesen közreműködő tag vagy a munkaviszonyban álló foglalkoztatottja ilyen
    • nem áll felszámolás vagy végelszámolás alatt

    „Erdőgazdálkodásra jogosult” erdészeti szakirányító vállalkozás:

    • gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó
    • elektronikus kapcsolattartás
    • legalább 1 „érvényes” státuszú jogosult erdészeti szakszemélyzettel rendelkezik: (maga a vállalkozó ilyen, cég esetében vagy a vezető vagy a személyesen közreműködő tag vagy a munkaviszonyban álló foglalkoztatottja ilyen)
    • nem áll felszámolás vagy végelszámolás alatt

    és  a fentieken túl

    törvényes képviselője, személyesen közreműködő tagja, vagy munkaviszonyban álló foglalkoztatottja, vagy egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó természetes személy:

    • felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik,
    • rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet,
    • legalább 5 éves időtartamban jogosult erdészeti szakszemélyzetként a nyilvántartásban bejegyzett,
    • kérelem benyújtását megelőző 3 évben nem szabtak rá erdővédelmi bírságot
    • Az erdőgazdálkodásba vont összes terület alapulvételével minden 1000 ha után rendelkezik legalább jogosult erdészeti szakszemélyzettel (kivétel ez alól az egyéni vállalkozóként működő erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás

    Felhívjuk a figyelmet, hogy EGYÉNI VÁLLALKOZÓ esetén az “erdészeti szakirányító vállalkozás” és az “erdőgazdálkodásra jogosult” kiemelt státuszhoz a vállalkozónak magának kell a fenti feltételeket teljesítenie, alkalmazottja útján a rendelet szövegezése szerint nem kaphat ilyen minősítést!

    Az új rendelet értelmében a jogosult erdészeti szakszemélyzetnek a kiemelt besorolás meghosszabbításához az  kötelező kiegészítő képzésen kell részt venni és vizsgát tenni, ezen kívül az NFK által akkreditált választható kiegészítő képzéseken, illetve szakmai rendezvényeken is részt kell vennie.

    Az kötelező képzéseket az NFK szervezi és bonyolítja, a választható képzéseket és szakmai rendezvényeket az NFK akkreditálja. Információk elérhetőek: http://www.nfk.gov.hu/Jogosult_erdeszeti_szakszemelyzet_altalanos_tovabbkepzes_es_vizsga_news_554

    A jogosult erdészeti szakszemélyzeti kiemelt besorolás érvényessége meghosszabbításának feltétele valamennyi kötelező kiegészítő képzés és a választható kiegészítő képzések teljesítésével, szakmai rendezvényeken való részvétellel vagy publikációkkal összesen

    • középfokú végzettségű vagy erdésztechnikus 48 kreditpont összegyűjtése, amelyből legalább 36 kreditpont a választható kiegészítő képzések teljesítéséből származik,
    • középfokú végzettségű vagy erdésztechnikus rendészeti szakszemélyzetnek 72 kreditpont összegyűjtése, amelyből legalább 54 kreditpont a választható kiegészítő képzések teljesítéséből származik,
    • felsőfokú erdészeti végzettségű szakszemélyzetnek 96 kreditpont összegyűjtése, amelyből legalább 72 kreditpont a választható kiegészítő képzések teljesítéséből származik,
    • felsőfokú erdészeti + 1 diplomás végzettségű szakszemélyzetnek 120 kreditpont összegyűjtése, amelyből legalább 90 kreditpont a választható kiegészítő képzések teljesítéséből származik.

    A rendelet szabályozza az erdészeti vállkozás és az általa alkalmazott erdészeti szakirányító munkajogi viszonyát.

    Ez nem keverendő össze a módosított Erdőtörvény 97§ -ban leírt, “alkalmazott szakirányító” fogalmával, mely az erdőgazdálkodó és az erdészeti szakszemélyzet viszonyát szabályozza.

    Összefoglalva aki jelenleg jogosult erdészeti szakirányító, az egy ideig a nyilvántartásban marad, azonban magánerdőgazdálkodó felé erdészeti szakirányítást munkaviszonyban vagy vállalkozóként kötött írásbeli  megbízás útján végezhet, melynek tényét a nyilvántartásba be kell jegyeztetnie. 

    Készüljenek fel időben, ne várjanak az utolsó időpontig.

  • A cikk dátuma June 11th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A Nemzeti Földügyi Központ tájékoztatás céljából megküldte az Örökerdő és az Átmeneti üzemmódú erdők kezelési terveinek elkészítéséhez szükséges útmutatókat, sablonokat és az ellenőrzési eljárást segítő felvételi-lap mintát.

    A Nemzeti Földügyi Központ szakmai honlapján az alábbi helyen elérhetőek a dokumentumok:

    http://www.nfk.gov.hu/Erdeszet___Nyomtatvanyok_news_303

    Üdvözlettel:

    Duska József

    ügyvezető elnök

     

    • Örökerdő és átmeneti üzemmódú erdők kezelési terve

    Általános tudnivalókat lásd az ÜGYEK menüpont Erdőgazdálkodás örökerdő és átmeneti üzemmódban címszó alatt

    • Sablon az Örökerdő kezelési terv készítéséhez (doc)
    •  Útmutató az Örökerdő kezelési terv készítéséhez (pdf)
    • Felvételi-lap ellenőrző eljáráshoz az Örökerdő üzemmódban (xls)
    •  Sablon az Átalakítási és az Erdőfelújítási terv készítéséhez (doc)
    • Útmutató az Átalakítási és az Erdőfelújítási terv készítéséhez (pdf)
  • Júniusban indult az Agrárcenzus első szakasza

    A cikk dátuma June 9th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    10 év után idén nyáron ismét teljes körű mezőgazdasági összeírást hajt végre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Agrárcenzus 2020 elnevezéssel. A koronavírus világjárvány miatt a KSH a veszélyhelyzet kihirdetését követően átütemezte az összeírás lebonyolítását és találkozásmentes csatornákra vezeti át.

    Az első szakaszt június 5 és 30. között hajtják végre. Ebben az időszakban a jelentős tevékenységet folytató egyéni gazdaságoknak kötelező az elektronikus kitöltés az újonnan kifejlesztett maja.ksh.hu felületen. A gazdasági szervezeteknek az általuk már jól ismert KSH Elektra rendszerében kell adatokat szolgáltatniuk szintén június 30-ig. A mintegy 750 ezer érintettből 360 ezren kapnak lehetőséget arra, hogy ugyancsak a maja.ksh.hu felületen küldjék el adataikat az első szakaszban. Ők június elején kapják meg az ehhez szükséges tudnivalókat elektronikus vagy postai úton. A jelenlegi helyzetben a KSH arra kéri az érintetteket, hogy minél nagyobb arányban éljenek az online kitöltés lehetőségével. A kitöltés kényelmes formáját választók számíthatnak telefonon a falugazdászok segítségére is. Amennyiben a kitöltéshez kapcsolódóan segítségre van szükségük, úgy írhatnak az agrarcenzus2020@ksh.hu email címre vagy június hónap folyamán hívhatják a 80 18 30 39-es zöld számot is. Az összeírás második szakaszára a tervek szerint szeptember 19. és november 22. között kerül sor, amikor több mint négyezer összeíró személyes kikérdezéssel fogja rögzíteni az adatokat.

    A jelenlegi helyzetben is rendkívül fontos a pontos, jó minőségű adatok gyűjtése, ezek összegzése és elemzése annak érdekében, hogy megfelelő információbázis álljon rendelkezésre az agrárpolitika tervezéséhez és nyomonkövetéséhez, ezzel is segítve a magyar gazdák minél kedvezőbb pozícióba kerülését.

    A kérdőíven keresztül a használt földterület nagyságáról, az állatállományról, illetve a gazdálkodási módszerekről gyűjt a KSH adatokat, de fontos információ a gazdálkodók korösszetételének és mezőgazdasági végzettségének alakulása is. Az elmúlt években felgyorsult technikai fejlődés pedig indokolttá teszi, hogy külön kérdéscsoport foglalkozzon az agrárdigitalizációval. Ezért a gazdaságban használt digitális eszközökre, precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközökre vonatkozóan is történik majd adatgyűjtés.

    Az Agrárcenzus 2020 sikeres végrehajtása közös érdek, fontos, hogy az érintettek pontos adatokkal járuljanak hozzá ahhoz, hogy teljes és hiteles képet kapjunk az agráriumról! A további részletekről a http://www.ksh.hu/agrarcenzusok_agrarium_2020 honlap ad friss információkat. Az agrarcenzus2020@ksh.hu email címre pedig a kérdéseket várják.

    (AM Sajtóiroda)

  • Mezőgazdasági termelőknek szóló tájékoztatás aszálykár esetére

    A cikk dátuma June 9th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A mezőgazdasági termelést érintő kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk kezelése, így az aszálykárok kompenzálása is a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretein belül történik. Az alábbiakban adunk tájékoztatást az aszálykárok kárenyhítési rendszerben történő kezeléséről, a szerződéses kapcsolatokra vonatkozó szabályokról és az agrártámogatások feltételeinek aszály miatti lehetetlenülése esetén alkalmazandó vis maior bejelentésről.

    1. Agrárkár-enyhítési rendszer
    A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényben foglalt, kárenyhítés során alkalmazott aszályfogalom szerint aszály akkor következik be, ha a növény vegetációs időszakában, harminc egymást követő napon belül
    – a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy
    – a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot.

    Az aszály, mint időjárási jelenség és a bekövetkezett mezőgazdasági kár között ok-okozati összefüggésnek kell lennie, amelyet a területileg illetékes megyei kormányhivatal (agrárkár-megállapító szerv) igazol. Aszálykár a kárenyhítési rendszer szempontjából tehát akkor fordul elő, ha az aszály bekövetkezett és az bizonyíthatóan az érintett növénykultúra hozamcsökkenését okozta.

    Az aszálykár bejelentéseket a károsodás növényen történő első észlelését követő 15 napon belül, elektronikus úton kell megtenni ügyfélkapus hozzáféréssel a Magyar Államkincstár honlapján elérhető MKR Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer alkalmazáson keresztül – https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/mkr-mezogazdasagi-kockazatkezelesi-rendszer. A kárbejelentésben a falugazdászok segítséget nyújtanak.

    Az Országos Meteorológiai Szolgálat a https://agro.met.hu/ honlapján településekre lebontva közöl információkat a termelők és a hatóságok számára az aszály, felhőszakadás, vihar, valamint az őszi-, téli- és tavaszi fagy kedvezőtlen időjárási jelenségek bekövetkezéséről, amely információk az ellenkező bizonyításáig alkalmazandók az agrárkár-enyhítési eljárásban.

    Az aszálykárok után a kárenyhítési rendszerben tag termelő az alábbi fő támogatási feltételek együttes teljesülése esetén jogosult kárenyhítő juttatásra:
    – a termelő az aszálykárt annak első észlelését követő 15 napon belül bejelenti az agrárkár-megállapító szervhez,
    – az aszálykár miatt a növénykultúrában bekövetkezett, 30%-ot meghaladó hozamcsökkenést (terméskiesést) és a 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenést (termelésiérték-kiesést) az agrárkár-megállapító szerv igazolja,
    – a termelő a kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig maradéktalanul megfizeti,
    – a termelő által aszálykárra bejelentett terület az agrárminiszter aszályhelyzetről szóló, szeptember 30-a után kiadott éves közleményében – amely a teljes tárgyévi vegetációs időszak vonatkozásában tartalmazza mindazon területeket, ahol aszály volt megfigyelhető – szerepel, és
    – a termelő a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-ig benyújtja.

    A kárenyhítés keretében megjelentetett miniszteri aszályközleményt kizárólag az aszálykárt szenvedett termelők kárenyhítő juttatásának kifizetése érdekében adják ki és a közlemény egyéb szerződési kötelezettségek alól nem ad felmentést, nem eredményezi egyéb teljesítési kötelezettség automatikus elengedését.

    2. Szerződéses kapcsolatokra vonatkozó szabályozás
    A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 5. § (2) és (3) bekezdései szerint a mezőgazdasági termelő egészben vagy részben csak abban az esetben mentesül a szerződésben rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény értékesítésének kötelezettsége alól, ha a mezőgazdasági termény értékesítésére annak betakarítása előtt kötött adásvételi szerződésben egyedi azonosításra alkalmas módon meghatározták azon mezőgazdasági földterületeket, amelyen megtermelt terménnyel az eladó a szerződésben foglaltakat teljesíti, és meghatározták az adott területeken hektáronként megtermelhető szokásos termény mennyiségét és
    – a rögzített mennyiségű mezőgazdasági termény a mezőgazdasági termelő ellenőrzési körén kívül eső ok miatt nem termett meg, amelyről a másik szerződő felet még a termény betakarítása előtt értesítette, valamint
    – a káresemény bekövetkezését a mezőgazdasági kockázatkezelési törvénynek megfelelően az agrárkár-megállapító szervhez történt bejelentés alapján kiállított hatósági döntéssel igazolta.

    A mezőgazdasági kockázatkezelési törvény vonatkozó rendelkezései alapján a termelő szerződéses kötelezettségei teljesítése során, az aszálykár miatti teljesítési lehetetlenülés alátámasztására felhasználhatja a kárenyhítési eljárásban a kárbejelentés nyomán az agrárkár-megállapító szerv által meghozott, káresemény bekövetkezését igazoló hatósági döntést. A kárbejelentésre hozott döntésben szerepel többek között a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének ténye, a várható hozamcsökkenés mértéke és a kár helye is.

    3. Agrártámogatásokhoz kapcsolódó vis maior bejelentés
    Az ügyfélnek lehetősége van vis maior bejelentést tenni, amennyiben elháríthatatlan külső ok (vis maior helyzet), például aszály miatt valamilyen támogatási feltételt nem tudott betartani, vagy nem tudja már a betartását vállalni, így ez alapján más támogatási jogviszonyból fakadó kötelezettségek alól kaphat a termelő felmentést. A Magyar Államkincstár – többek között szakhatósági igazolás vagy más hitelt érdemlő tényadatok alapján – vis maiornak ismer el minden olyan különleges körülményt, cselekményt vagy eseményt, amely előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan áldozat árán lehetett volna elhárítani.

    A vis maior esemény bekövetkeztével kapcsolatos bejelentést a Magyar Államkincstár által e célra rendszeresített elektronikus formanyomtatványon (W0193 vis maior bejelentés nyomtatvány) kell benyújtani, szintén a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon keresztül.

    Forrás: AM Sajtóiroda

     

  • A kormány hatékony segítséget nyújt az aszálykárok és fagykárok következményeinek ellensúlyozásához

    A cikk dátuma June 9th, 2020 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Az idei esztendő első felének időjárása komoly károkat okoz a mezőgazdaságban. A gazdálkodók eddig 166 ezer hektáron jelentettek be aszálykárt és 82 ezer hektáron tavaszi fagykárt – mondta el Nagy István agrárminiszter az MTI-nek.

    A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a csapadékhiány jelentősen rontja a terméskilátásokat a szántóföldi kultúrákban, emellett a gyümölcsösök jelentős része elfagyott. A bekövetkezett károk hatásának enyhítését, a gazdák jövedelmének stabilizálását komplex támogatáspolitikai intézkedések szolgálják, amelyek közül a legfontosabbak a kárenyhítési rendszer, a támogatott növénybiztosítások, a közvetlen támogatások, valamint a kamat- és költségmentes hitelprogramok. A 2020. kárenyhítési évben bekövetkezett termelői károk enyhítésére mintegy 18-19 milliárd forint áll majd rendelkezésre a Kárenyhítési Alapban, amely megfelelő mértékű kompenzálásra ad lehetőséget.

    A finanszírozási nehézségek áthidalása érdekében a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében 2020. április végén elindult Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel Plusz hitelprogramhoz kapcsolódóan igénybe vehető az Agrárminisztérium által biztosított 100 százalékos mértékű kamat-, kezességi díj és költségtámogatás, amelyet az MFB által meghirdetett forgóeszköz hitelprogramok kapcsán is be fog vezetni a közeljövőben a minisztérium – erősítette meg Nagy István.

    A miniszter szerint a közvetlen támogatások jövedelembiztonságot és pénzügyi stabilitást jelentenek a gazdák számára. Az Agrárminisztérium a területalapú mezőgazdasági támogatások esetében a 2020. évi kérelmek után megemelt összegű előlegfizetéssel tervez az ősz folyamán, segítve a termelési folyamatok finanszírozását. A tárca emellett javaslatcsomagot dolgozott ki és tesz le az Európai Bizottság számára, hogy az aszály miatt a gazdálkodók bizonyos zöldítési feltételek alól is mentesülhessenek.

    A fenti intézkedések hatékonyan ellensúlyozzák a jövedelemkiesést, segítenek a gazdáknak likviditásuk megtartásában, valamint a foglalkoztatás és a termelési kapacitások megőrzésében.

    Forrás: AM; MTI