Megosz

Emelt összeggel lehet pályázni erdőkár helyreállítására

Tisztelt MEGOSZ Tagok

Tisztelt Erdőgazdálkodók

Tisztelt Erdőtulajdonosok

A palyazat.gov.hu ​​honlapon megjelent tájékoztatás a módosított VP5-8.4.1-16 kódszámú, „Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok helyreállítása” című felhívás dokumentációja.

A módosítás alapján az igényelhető támogatási összegek megemelésére csak a Vidékfejlesztési Program megjelenése óta megnövekedett költségek miatt került sor. Továbbá újabb célterületeket határoztak meg.

Az alábbiakban összefoglaljuk a módosítás tartalmi részleteket:

• A támogatásban rendelkezésre álló keretösszeg az Éves Fejlesztési Keret módosítása alapján  pontosításra került és a korábbi 2,97-es Ft-hoz képest  3,1-ig terjedő Ft-ra emelkedett.
• A Vidékfejlesztési Program módosítása a alapján a felhívás keretében új célterületeket határoztak meg, amelyek két olyan kárhelyreállítási esetkörhöz kapcsolódnak, amire még a VP elkészítése során nem gondoltak:

A kárt egyes esetekben – szakmailag kielégítő eredménnyel, viszont lényegesen olcsóbban – sarjaztatás útján is helyre lehet állítani, ezért bevezetésre került az  „erdőkárok győkérsarjaztatással történő helyreállítása”  célterület.

Ha a helyreállítási érdekében a károsodott faállomány letakarítására is  szükség van, amelynek a költségeit a letakarított faanyag hasznosításokból nem lehet finanszírozni (jellemző töréskárok esetén), akkor indokolt a támogatási összegek további növelése, amit az alaptámogatások differenciálásával valósítottak meg. Így tehát bevezetésre kerültek a  „töréskár (hó, szél, jég) / széldöntés mesterséges erdősítéssel, valamint gyökérsarjaztatással történő helyreállítása”  célterületek.

• A 2020. márciusi módosítás alkalmával kiegészült a felhívás a „Nem támogatható tevékenységek” fejezettel. Az itt felsoroltak köre most kibővült az alábbiakkal:

háziállat által okozott károsítás helyreállítása,

hatóság által igazolt ismeretlen kár helyreállítása.

• Az 5.3 A támogatás mértéke, összege fejezetben változtak a támogatási összegek.

Az alábbi táblázatban található a módosítás előtti és a  megemelt,  valamint az új célterületekhez tartozó összeg:

Az elszámolható kiegészítő költségeket a következő táblázat tartalmazza (a megemelt összegeket szintén pirossal jelölve):

A 2021-ben megemelkedett támogatási összeg a 2021-ben és azt követő években benyújtott támogatási kérelmek kapcsán kerülnek alkalmazásra.

• Módosultak továbbá a 3. számú mellékletben található tartalmi értékelési szempontok. A változások értelmében számottevően nagyobb területekért jár pont a horizontális szempontok esetében és csak  erdőbirtokosságra, illetve erdőgazdálkodási szakirányító vállalkozásokra vonatkozhat.

A megváltozott tartalmi értékelési szempontok a 2021-ben és az azt követő években benyújtott támogatási kérelmek kapcsán kerülnek alkalmazásra.

• A 3.4.1.1. Műszaki és szakmai elvárások II. Kötelezettségek vállalása fejezet kiegészült a mag és makkvetés, valamint a sarjaztatás esetében alkalmazandó előírásokkal (6 és 7.pont), amelyeknek értelmében sarjról történő természetes erdőfelújítás – az erdészeti hatóság ellentétes döntése hiányában – csak gyökérsarjaztatással történhet. Mag vagy makkvetéssel, vagy gyökérsarjaztatással történő erdőfelújítás vagy állománypótlás esetében a támogatás kifizetésének feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen az erdészeti hatóság által az erdőfelújításról vagy állománypótlásról kiállított „az erdősítések műszaki átvételi jegyzőkönyve” (E-lap) dokumentummal. E-lap kiállítására legkorábban a tárgyév június 15. napjától kerülhet sor.
• A csatolandó mellékletek listája kiegészül. Mostantól kötelező – az előző pontban leírtakkal összhangban – mag vagy makkvetéssel, vagy gyökérsarjaztatással történő állománypótlás esetében az erdészeti hatóság által kiállított E-lapot is mellékelni. Valamint a szintén csatolandó szaporítóanyag származási igazoláshoz kötődően kiemelésre került, hogy ezen dokumentumon olvashatóan kell feltüntetni a szaporítóanyag felhasználási helyét, mértékét és idejét.
• A támogatás módja fejezetben előírtak – amelyek arra vonatkoznak, hogy a csak a 2014. július 1-után keletkezett károk támogathatók kizárólag, illetve a káresemény bekövetkezésétől maximum 4 év telhet el a támogatási kérelem (ami egyben a  kifizetési igénylés), – kiegészülnek a számítás módjára vonatkozó instrukciókkal: amennyiben a káresemény bekövetkezésének idejeként az erdészeti hatósági nyilvántartásban év és negyedév kerül meghatározásra, úgy az adott évet követő negyedik naptári év azonos negyedévének utolsó napjáig adható be kérelem.
• A Fogalomtárban (1. sz melléklet) meghatározták a „sarjaztatás” fogalmát, amely nem más, mint a gyökérsarjról történő természetes felújítás. Valamint pontosításra és kiegészítésre kerültek további definíciók:

az „elsőkivitel”: az erdőfelújítás, erdőtelepítés első évi munkái a talaj-előkészítéstől a csemeteültetés, a magvetés, gyökérsarjaztatás vagy dugványozás befejezéséig;

a „káresemény”: a 7. számú melléklet (hatósági bizonyítvány) szerinti hatóság által igazolt természeti katasztrófa, amely a támogatási kérelem benyújtását megelőző nem több, mint 4 évben következett be;

és a „természeti katasztrófa”: az Evt. 56.§ (1) bekezdés e) pontja szerinti hó, jég, szél, talajvízszint változása, légszennyezés, belvíz, fagy, aszály, tűz, illetve árvíz – mint abiotikus károsító tényezők – által okozott erdőkárok, vagy az Evt. 56.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti növényi, állati vagy fertőzést okozó egyéb szervezetek – mint biotikus károsítók – által okozott, vagy ezek együttes hatására (fapusztulás) bekövetkezett erdőkárok.

• A felhívással összhangban módosult a Támogatói Okirat is.

A módosított pályázati dokumentáció  innen  érhető el.

Forrás: NAK; palyazat.gov.hu;

EU konzultáció – megújulóenergia-irányelvről

Tisztelt MEGOSZ Tagok

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

Tisztelt Erdőgazdálkodók

2021. április 28-ig lehet véleményt nyilvánítani az Európai Bizottság megújulóenergia-irányelvéről, az erdei biomassza energiatermelési célú felhasználásról a fenntarthatósági kritériumokról.

https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12943-Renewable-Energy-Directive-guidance-on-the-sustainability-criteria-for-forest-biomass- felhasznált energia-termelés

A fenti kapcsolót választva, vagy a link bemásolásával érhetőek el az EU honlapján a konzultációs lehetőségek az EU megújulóenergia-irányelvével kapcsolatban. Az oldal angolul nyílik meg és a nyelvválasztással lehet magyarra átállítani.

A kezdést az EU röviden így mutatja be:

“Az ország éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósításának fenntartása az  erdeibioenergia-termelésnek fenntarthatóvá kell válnia . E célból a 2018. évi megújulóenergia-irányelv új fenntarthatósági kritériumokat vezet be a hő- és villamosenergia-termelésben felhasznált biomasszára és biogázra, mely kritériumok az erdei biomasszára is kiterjednek.

Az említett célzás gyakorlati iránymutatást határoz meg és a gazdasági szereplők számára, hogy miként tudják igazolni az erdei biomassza különböző irányelveit 29. cikkében meghatározott új fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés. “

A jogi aktus típusa – Végrehajtási rendelet  alkotása

Az oldalon látható, hogy éppen zajlik a véleménynyilvánítási szakasz, jelen FATÁJ cikk írásáig 6 vélemény érkezik (köztük egy Magyarországról) és ezek mindegyikével – a vélemény írásának eredeti nyelvével – az el olvasható.

A Bizottság kíváncsi az Ön véleményére

Ezt a tervezetet  4 hétig lehet véleményezni . A Bizottság a kezdeményezés véglegesítését magában veszi a beérkezett véleményeket. A beérkezett visszajelzéseket közzétessük ezen a terven, ezért azoknak meg kell felelniük a véleménynyilvánításra vonatkozó szabályokat.

A  véleménynyilvánításra 2021. március 31 – 2021. április 28.  ( brüsszeli idő szerint éjfél ig) van opciók.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértője AZ eredetileg  angolul publikált joganyag-tervezetet  – Ares (2021) 2.233.415 – a gyorsabb értelmezhetőség kedvéért lefordította magyar nyelvre  .

A rendelet-tervezet NAK által magyarított (nem hivatalos) szövege:

A Bizottság végrehajtási rendelet – tervezete

az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és irányítási 29. cikkében megállapított, az erdei biomassza fenntarthatósági kritériumainak való megfelelés igazolásához szükséges bizonyítékokra vonatkozó működési útmutató kidolgozásáról

1. cikk

Tárgy és hatály:

E rendelet meghatározása az alkalmazási végrehajtási szabályokkal, az (EU) 2018/2001 irányelv 29. alapján (6) és (7) bekezdésében meghatározott, az erdei biomasszára vonatkozó, kockázatalapú fenntarthatósági kritériumok határozott és összehangolt végrehajtási biztosításával.

A rendeletet az EU-ban felhasznált bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok előállításához használt összes  erdei biomasszára kell használni,  amelyeknek megfelelően :

– az erdőkből származó elsődleges biomassza, amelyekből olyan szilárd biomassza tüzelőanyagot állítanak elő, mint villamos energiát, fűtést és hűtést előállító létesítményeket használnak, vagy olyan üzemanyagok, amelyek teljes névleges hőteljesítménye 20 MW alatt van;

– az  erdőkből származó elsődleges biomassza, amelyből olyan gáznemű biomassza-tüzelőanyagokat állítanak elő, mint villamos energiát, fűtést és hűtést előállító létesítményeket használnak, vagy olyan üzemanyagokat, amelyek teljes névleges hőteljesítménye 2 MW alatt van,  vagy a következő egyenértékű átlagos biometán áramlási sebességgel:

– ha a biogáz 100% metánt tartalmaz, 200 m3 / h alatt, normál hőmérsékleten és nyomás között (azaz 0 ° C és 1 bar légköri nyomás mellett) mérve

– ha a biogáz metán és más gázok keverékéből áll, akkor az első pontban meghatározott küszöbérték újraszámításból származó értékek maradnak a metán keverékben lévő térfogati arányban;

–  erdőkből származó másodlagos biomassza.

2. cikk

Definíciók

Meghatározták a következő definíciókat:

– erdőkből származó elsődleges biomassza (minden kivágott vagy más módon eltávolított hengeres fa);

– erdőkből származó másodlagos biomassza (faiparból származó maradványok, ment fűrészpor, kéreg stb.);

– nemzeti vagy szubnacionális szintű fakitermelési kritériumok;

– fakitermelési kritériumok a forrásterület szintjén;

– kitermelés országa,

– természetes erdők (természetes úton felújult őshonos fákból álló erdők, valószínűleg a spontán és a “támogatott” felújulást);

– félig természetes erdők (olyan kezelt természetes erdők, amelyek az idő múlásával különféle természetességre jellemző tulajdonságokat mutatnak, ide jelentenek több szintet, fajgazdagságot, véletlenszerű távolságot; vagy felettett erdőket, amelyek az idő múlásával több különböző természetes erdőkre jellemző tulajdonságokat mutatnak, ide tartoznak az elhagyott ültetvényszerű erdők, amelyek változatos korszerkezetűek és ahol az őshonos fajok egyértelmű felújulnak;

– ültetvényszerű erdők (ültetett erdők, ahol intenzíven gazdálkodnak és ültetnek, valamint amikor az állomány vágáséretté változik, teljesíteniük kell a következő kritériumokat: egy vagy két fafaj, egyenletes korosztály és egyenlő távolság);

– tuskók és gyökerek (a teljes fatérfogat részei, kivéve a tuskó feletti fás biomassza térfogatok;

– holtfa;

– hosszú távú termelési kapacitás;

– gazdálkodási rendszer;

– természetes bolygatás;

– nettó éves növekedés;

– LULUCF kritériumok nemzeti szinten;

– LULUCF kritériumok a forrásterület szintjén;

– szénkészlet;

– szénelnyelők;

– első gyűjtőhely (olyan gazdasági szereplő által kezelt tároló vagy feldolgozó létesítmény, amely nyersanyagokat közvetlenül az erdei biomassza elsődleges termelőitől szerez;

– első fél általi audit (az első gyűjtőhelyre szállító gazdasági szereplő önnyilatkozata);

– második fél általi audit (a szállító ellenőrzése az első gyűjtőhelyet kezelő által);

– harmadik fél általi audit (a gazdasági szereplő ellenőrzése olyan harmadik fél, amely független az ellenőrzött szervezettől);

3. cikk

A fakitermelési kritériumok megfelelésének értékelése nemzeti és szubnacionális szinten

1. A tagállamok megkövetelik a gazdasági szereplőktől, hogy ellenőrizzék a biztosításokat, amelyek igazolják a kitermelési kritériumok betartását nemzeti vagy szubnacionális szinten. Ebből a célból a gazdasági szereplők kockázatalapú értékelése végezhető, amely pontos, naprakész és elérhető bizonyítékot nyújt a következő elemek mindegyikére:

– a kitermelés országa, és adott esetben a régió, ahol az erdei biomasszát termelték, a forrásterületet;

– a kitermelés helyére alkalmazandó nemzeti vagy szubnacionális szabályokat, amelyek biztosítják:

– a fakitermelési műveletek végrehajtása jogszerűen történjen;

– erdőfelújítást (előírásnak megfelelően természetes vagy mesterséges vagy kettő kombinációja; biodiverzitás nem romolhat és a természetesség sem);

– az erdőterületek hatékony védelmét;

– az erdő kitermelését úgy kell végrehajtani, hogy minimalizáva legyenek a talajra és a biodiverzitásra gyakorolt ​​negatív hatások;

– az erdő hosszú távú termelési kapacitásának fenntartása vagy növelése.

– a nemzeti és a szubnacionális jogszabályok nyomonkövetését, a biztosítási rendszerek meglétét

– hogy nincs jelentős hiánya a nemzeti és / vagy a szubnacionális törvények és rendeletek végrehajtásának.

2. A gazdasági szereplők szempontjából veszélyes a nemzeti vagy a nemzetközi kormányzati szervezetek által alkotott jogi értékelések és jelentések.

3. A gazdasági szereplők adminisztratív terheinek csökkentése a nyilvános adatbázisok hoznak létre, amelyek naprakész tartalmazzák.

4. A gazdasági szereplők dönthetnek úgy, hogy bizonyítják a kitermelési kritériumok teljesítését a forrásterület szintjén.

4.cikk

A fakitermelési kritériumok megfelelésének értékelése a forrásterület szintjén

Ahol egy vagy több fakitermelési kritériumnak való megfelelés bizonyítása egy vagy több kitermelési kritériummal a nemzeti vagy a szubnacionális szinten nem áll rendelkezésre, ott a feltételeknek és a gazdasági szereplőknek meg kell követelniük, hogy ellenőrizni tudják, hogy milyen új jelentőségű, hogy ezeknek a kritériumoknak eleget tettek -ea forrásterület szintjén bevezetett és alkalmazott gazdálkodási rendszerek. Ennek érdekében a gazdasági szereplők pontos, naprakész és képes bizonyítékokat kell biztosítani a következő elemekről:

– A forrásterület térbeli határai, amelyeknek megfelelően kell megfelelniük (a földrajzi koordinátákat, a földrészleteket vagy a parcellákat)

– A forrásterületen alkalmazható gazdálkodási rendszerek, amelyek biztosítják az alábbiakat:

– a fakitermelési műveletek végrehajtása jogszerűen történjen;

– erdőfelújítást;

– az erdei biomassza nem a természetvédelmi területekről származik;

– az erdő kitermelését úgy kell végrehajtani, hogy minimalizáva legyenek az talajra és a biodiverzitásra gyakorolt ​​negatív hatások;

– erdő hosszú távú termelési kapacitásának fenntartása vagy növelése.

5.cikk

LULUCF kritériumoknak való megfelelés értékelése nemzeti szinten

A tagállam megkövetelik a gazdasági szereplőktől, hogy nyújtsanak be ellenőrzött, és megerősítsék a LULUCF kritériumainak való megfelelő nemzeti szintjét.

6.cikk

LULUCF kritériumoknak való megfelelés értékelése az erdei forrásterület szintjén 

Ahol a LULUCF kritériumoknak való megfelelés bizonyítása nemzeti szinten nem áll rendelkezésre, ott a szereplőknek a gazdasági szereplőktől meg kell követniük, hogy ellenőrizniük kell az új forrásokat az erdei forrásterület szintjén bevezetett gazdálkodási rendszerek létezéséről és végrehajtásának biztosításáról, hogy a szén tárolási és elnyelési szintje az erdőkben hosszú távon megvalósuljon és megerősödjön. Ennek érdekében a gazdasági szereplőknek pontos, naprakész és jelentős bizonyítékokat kell szolgáltatniuk a következő követelményeknek megfelelően:

– meghatározza a forrásterület térbeli határát, melyeknek megfelelően kell megfelelniük (földrajzi koordinátákat, a földrészleteket vagy a parcellákat);

– számítsa ki az erdő átlagos szén-dioxid-készleteit és -elnyelőit;

– ismertesse a forrásterületen (amelyből a biomassza származik) az erdőgazdálkodási gyakorlat forgatókönyvét egy előre jelzett hosszú távú -legalább a kitermelés után 30 évre kiterjedő- időszakra vált;

– becsülje meg a forrásterület átlagos szénkészletét és hogy mennyit nyel el az előre jelzett hosszú távú időszakban, ami többek között 30 év a kitermelés után;

– hasonlítsa össze az adott erdei forrásterületen az előre jelzett hosszú távú időszakos szénkészletet és – elnyelőit az referencia időszaki szénkészletével és – elnyelőivel.

7. cikk

Ellenőrzés

A tagálmok:

– megfelelő- fenntarthatóságot bizonyító információ biztosítása;

– a jogszabályban előírt tömegmérleg-rendszert fejlesztik;

– megfelelő színvonalú független harmadik fél általi könyvvizsgálatról nyújtsanak be információkat;

– biztosítsák az átláthatóság megfelelő szintjét;

– tudják bizonyítani, hogy rendszeresen ellenőrzik.

————————————————– —————————————-

A véleménynyilvánításra 4000 karakter terjedelmet biztosító, valamint ha ez kevés lenne a csatolni lehet dokumentumot is 5 MB terjedelemben (txt, doc, docx, pdf, odt, rtf formátumokban).

szerk: TJ, Forrás: NAK / Szalai Károly + a fenti kapcsolók

Kiegésztés:

Nyilvános konzultáció tartottak az Európai Bizottság a Megújuló Energia Irányelve ((EU) 2018/2001 irányelv) felülvizsgálatáról, módosításáról .

Az európai zöld megállapodás alapján a Bizottság elkötelezte magát az éghajlatváltozás elleni küzdelem határozottabb fellépése mellett, és értékelte szorosan, hogy az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása hogyan képes felelősségteljesen megváltoztatni 50-55% -kal 2030-ig.

A felülvizsgálat

– értékelni szorosan, hogy a megújuló energiára vonatkozó rendelkezések milyen módon járuljanak hozzá a nagyobb szinten az éghajlat-politikai törekvésekhez

– fel szigorúan tárni, hogy miként lehetne felgyorsítani az integrált energiarendszerre való átállást az integrált energiarendszerről szóló stratégiai és a hidrogénstratégiában foglaltak szerint.

Az irányelvre vonatkozó javaslat jogi aktusa során  2021. február 9-ig  két lépcsőben lehet hozzászólni.

Az első körös véleménynyilvánításban 2020. augusztus 3. – 2020. szeptember 21. között  374 szabad szövegű észrevétel  érkezett (köztük három Magyarországról: Habitat for Humanity Hungary; Wild Europe Initiative; Ethanol Europe).

A 2020. november 17-én megnyílt, 2021. február 9-ig tartó nyilvános konzultáció kérdőívét 37750-en küldték be – ezek között 289 válasz érkező Magyarországról, köztük a FAGOSZ, a MEGOSZ és a Soproni Egyetem válasza is. A bemutató kérdőívek táblázata innen letölthető .

Az Európai Bizottság speciális összeállítása a témával kapcsolatban:

Fókuszban: Megújuló energia Európában  (2020-03-18)

Forrás: FATÁJ-online

Április 7-én nyílik meg az egységes kérelem kitöltési felülete

Tisztelt MEGOSZ Tagok

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

Tisztelt Erdőgazdálkodók

Az igénylések benyújtása során a korábbi években megszokott és megismert eljárásokat kell követni, idén mindössze technikai javításokra és pontosításokra került sor – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra emlékeztetett, hogy a kérelembenyújtást lehetővé tevő rendeletek már megjelentek a Magyar Közlönyben. Hozzátette, a gazdálkodók 44 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímhez kapcsolódóan kaphatnak pénzügyi segítséget. A termelők jelentős körét érintő közvetlen támogatások, továbbá a kapcsolódó nemzeti támogatások és a vidékfejlesztési program intézkedései esetében is itt lehet a kérelmeket benyújtani

Hangsúlyozta, az egységes kérelem beadása várhatóan több mint 165 ezer termelőt érint majd. Az eljárás keretében az uniós forrású közvetlen és az átmeneti nemzeti támogatás terhére együttesen csaknem 490 milliárd forint körüli összeg, míg a vidékfejlesztési jogcímek esetében mintegy 100 milliárd forint igénylésére nyílik lehetőség. Az idei évben úgynevezett átmeneti időszakra kerül sor. Ennek révén – 2021-ben és 2022-ben is – az eddig megszokott és megismert támogatási jogcímek vehetők igénybe. Az egységes területalapú támogatás és zöldítés várható együttes fajlagos összege az elmúlt évekhez hasonlóan az árfolyam függvényében 76-80 ezer forint körül alakulhat – emelte ki Nagy István

Kifejtette, a kitöltési felület a Magyar Államkincstár e-ügyintézési oldalán érhető el. A szankciómentes kérelembeadás határideje május 17. Az ezt követően benyújtott dokumentumok szankciómentes módosítására május végéig van lehetőség. A módosítással érintett jogcímre megállapítandó támogatási összeg munkanaponkénti egy százalékos csökkentésével járó szankciós változatására pedig június 9-ig nyílik mód.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a Magyar Államkincstár az idén is alkalmazni fogja az úgynevezett előzetes ellenőrzés rendszerét. Ez a folyamat adminisztratív úton, szoftveresen könnyen megállapítható, és ennek révén egyszerűen javítható téves bejegyzések korrigálására szolgál.

Nagy István kiemelte, újdonság az idén, hogy bevezetésre kerül a „Mobilgazda”. A Magyar Államkincstár által kifejlesztett mobilalkalmazást különböző ügyfélszolgálati, nyilvántartási, tájékoztatási, illetve a kérelembeadáshoz kapcsolódó ügyekben lehet majd használni. A applikáción keresztül például megismerhetők lesznek a területadatok, lehetőség nyílik a másodvetés bejelentésére vagy a vis maior kérelem benyújtására – fűzte hozzá a tárcavezető.

Forrás: AM Sajtóiroda

Állami és miniszteri kitüntetések adományozása a nemzeti ünnep és az erdők napja alkalmából

Tisztelt MEGOSZ Tagok

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

Tisztelt Erdőgazdálkodók

Az országos járványügyi helyzet miatt nem került megrendelésre a mácius 15-e alkalmából a kormányzati központi ünnepségek és a márciusi 21-i Erdők Világnapja alkalmából a megtartott ágazatszakmai kitüntetés átadások, de a hivatalos adományozások nem maradtak el. Az alábbiakban az Agrárminisztériumtól származó hivatalos információk alapján tesszük közzé az állami és a miniszteri elismerésekben részesülő teljes névlistát, egységes formátumban.

2021. március 15. alkalmából állami kitüntetésben részesült

A köztársasági elnök a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést  adományozta

Balsay Miklós a VADEX Zrt. korábbi vezérigazgatója az erdő-, a természet- és a klímavédelem területén folytatott szakmai tevékenység, valamint Fejér megye, valamint Székesfehérvár város erdőterületeinek növekedése végzett munkája elismeréseként.                           

A köztársasági elnök   a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta

Dr. Fodor Márta  (Északerdő Zrt.) Az  állami erdőgazdálkodáshoz hasonló három évtizedes jogász tevékenysége elismeréseként.

Vasasné Dr. Fűzi Edit  (Északerdő Zrt.) Az  állami erdőgazdálkodási érdekvédelem területén végzett kimagasló jogászi munkája elismeréseként.

2021. március 15. alkalmából miniszteri elismerésben részesült

Életfa Emlékplakett Arany Fokozata kitüntetést kapott

Dózsa Lajos  ( Északerdő Zrt.) A  Bódvavölgy erdőgazdálkodásában végzett négy évtizedes elhivatott tevékenységéért, életútja elismeréseként.

Tuboly Istvánné  (Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt.) A  Tolnai Csemetekert végzett több évtizedes áldozatos munkájáért, életútja elismeréseként.

Varga Béla  ( Egererdő Zrt.) A  magyar erdők, a természetes folyamatokra alapozott, tartamos erdőgazdálkodás kiterjesztése végez áldozatos munkájáért.

Életfa Emlékplakett Ezüst Fokozata kitüntetést kapott      

Bittner Melinda  (Pilisi Parkerdő Zrt.) A  Szentendrei Erdészet által végzett áldozatos munkájáért, a csemetekert minőségi fejlesztéséért.

Fábián Béla  (Bakonyerdő Zrt.) A  belső szabályozás, az anyagi ösztönzési rendszer alkalmazása, valamint a munkaügy vezetése terén végzett kiváló munkájáért.

Huiber János  (VERGA Zrt. Hubertus Erdészeti Erdei Iskola)  a magyar erdők elvégzett lelkiismeretes munkájáért, az erdei iskola megnyitásában és működtetésében játszott szerepét.

Életfa Emlékplakett Bronz Fokozata kitüntetést kapott

Győri Délia  (Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt.) A  szervezet pénzügyi-számviteli rendszerének modern kialakításában, fejlesztésében vállalt aktív szerepében.

Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetést kapott  

Mázi Istvánné  ( Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály)   az erdőrendezési és az erdészeti hatósági munkával támogatott területen több évtizedes elhivatott ügyviteli tevékenységéért.

2021. március 21. az Erdők Világnapja alkalmából

Pro Silva Hungariae Díj kitüntetésben részesült                                            

Duska József  ( MEGOSZ)  a magán erdőgazdálkodás támogatásának területén több évtizedes példamutató munkássága elismeréseként.

Dr. Péterfalvi József Ede  ( Soproni Egyetem ) az erdőfeltárás és az erdészeti útépítés területén több évtizedes magas színvonalú oktató és fejlesztő munkája elismeréseként.

Raszler József  ( Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály ) erdőtervezőként, erdőfelügyelőként és vezetőként kifejtett több évtizedes áldozatos, elhivatott és példamutató tevékenységéért.

Szepesi András  (Agrárminisztérium)  az erdészeti monitoring kialakítása, az üzemeltetési területen végzett nagyobb évtizedes munkájáért, az erdészeti politika, a jogszabályalkotás és a nemzetközi szakmai tevékenység elismeréseként.

Wisnovszky Károly  ( Nemzeti Földügyi Központ)  a magyar erdőrendezés terén végzett tevékenysége, az erdészeti szakigazgatásban betöltött több évtizedes vezető, szakmai munkája elismeréseként.

Nadler Herbert Díj  kitüntetésben részesült 

Bubán István  (Pilisi Parkerdő Zrt.) A  vadgazdálkodás területén és hivatásos vadászként végzett példamutató munkája elismeréseként.

Guzsik Alfréd  (Ipoly Erdő Zrt.) A  magyar, külön a börzsönyi és cserháti vadgazdálkodás során négy évtizedes kiemelkedő színvonalú szakmai munkájáért.

Nagy István  ( Országos Magyar Vadászkamara Fővárosi és Pest megyei Területi Szervezete ) több mint négy évtizedes megyei fővadászi munkájáért és a vadászat és a vadgazdálkodás terén végzett kimagasló színvonalú tevékenységéért.

Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetésben részesült                                   

Ágoston Gyula  (Ártéri Erdőbirtokossági Társulat)  természetszerű magánerdő-gazdálkodás terén, az erdőtelepítések terén több évtizedes kimagasló szakmai munkásságáért.

Bárány László  (NEFAG Zrt. Pusztavacsi Erdészete)  négy évtizedes kerületvezető erdészi munkájáért, az alföldi erdőkkel végzett kiemelkedő szakmai tevékenységéért.

Demjén Béla  (Északerdő Zrt. Sajóvölgyi Erdészeti Igazgatóság)  az erdőgazdálkodási és természetvédelmi célok együttes érvényesítésével több mint négy évtizedes kiemelkedő munkájáért.

Erdősi Gyula  (SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Kaposvári Erdészet ) több mint három évtizedes az erdőgazdálkodásban, a Desedai Arborétum és Parkerdő szolgálatában végzett áldozatos, példamutató szakmai munkájának elismeréseként.

Farkas Pál Gábor  (Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács ) a hazai erdészeti csemetekertek ágazati szakmai képviseletében működő munkáért, az ágazat nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztéséért, innovatív tevékenységéért.

Ficzere Mónika  (Egererdő Zrt. Pétervásárai Erdészet ) területén több évtizedes lelkiismeretes szakmai és közjóléti munkájáért végzett.

Gál Sándor  ( KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.) Az  erdőgazdálkodás terén végzett kiváló munkájáért, közösségépítő tevékenységéért.

Gyenge Álmos  ( TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt .) Több évtizedes az erdészet és az erdőgazdálkodás terén végzett példamutató szakmai és aktív közösségi munkájáért.

Kovács Zoltánné  ( Bakonyerdő Zrt.) A BEFAG Parkett Kft . a gazdasági tevékenységek területén végzett kiemelkedő szakmai munkájának elismeréseként történő alapítása során.

Lázár Tamás  ( Mecsekerdő Zrt .) A Szigetvári Erdészet Hetvehelyi gondnokságban lévő Erdő Háza Ökoközpont létrehozásával, valamint az inváziós növényfajok visszaszorításában végzett munkájáért.

Nagy Károly József  ( Egererdő Zrt.) Több  évtizeden keresztül végzett lelkiismeretes erdészeti és vadászati ​​szakmai munkájának elismeréseként.

Pallagi Frigyes László  ( Északi Agrárszakképzési Centrum Mátra Erdészeti Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium)  a magyar erdőgazdálkodás terén elért kimagasló szakmai eredményeiért, kiemelkedő szaktanári, szakoktatói tevékenységéért nyugdíjba vonulása alkalmából.

Pintér Ottó  ( Mecsekerdő Zrt., Központ)  a társaság termeléssel összefüggő komplex tevékenységének kiemelkedő irányításáért, innovatív vezetői tevékenységéért.

Szabó Péter  a  Budakeszi Vadaspark Nonprofit Kft . vezetőjeként elért kimagasló, példaértékű eredményeinek elismeréseként.

Varga László  a  VADEX Mezőföldi Zrt.  dolgozójaként és vezetőjeként több évtizedes kiemelkedő munkája és a magyar vadhús európai sikereinek elismeréseként.

Az Országos Erdészeti Egyesület és a Magán Eerdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége ezúton gratulál a kitüntetteknek!

Forrás:  OEE, Agrárminisztérium

Tájékoztatás “A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárság” létrehozásáról

Örökerdő kezelési tervek készítése

Olvasható az Erdőtörvény rendeleteivel összeszerkesztett szövege

Újraindítási Gyorskölcsön

Tisztelt MEGOSZ Tagok

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

Tisztelt Erdőgazdálkodók

A MEGOSZ vezetése kéréssel fordult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához, hogy a csőd szélére sodródott magán erdőgazdálkodók számára elérhető legyen az újraindítási hitelprogram. Kezdeményezésünk segítő partnerre talált. A   Nemzeti Agrárgazdasági Kamara   kezdeményezi a kormány irányába, hogy a pandémiás korlátozások miatt a nehéz helyzetbe került az erdőgazdálkodók meg tudjanak jelenni a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön Hitelprogramban.

Az alábbiakban olvashatja a riport szövegét.

Győrffy Balázzsal , a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével  Király Levente  beszélgetett a Kossuth Rádió – 108 perc – Jó reggelt, Magyarország című műsorában. ( 2021.03.01 – 08: 44-től (hossza: 4 perc) )

Riporter: – A  hitelprogram első körében  25 meghatározott tevékenységi körben tevékenykedő vállalkozások vehetnek részt. Milyen további vállalkozásokra terjesztenék most ki a kört?

Győrffy Baláz s (elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara): – Azt látjuk, hogy vannak olyan részei az agrárgazdaságnak, a vendéglátó egységek jellemzői, a szálloda beszállítói termelők, a feldolgozók gondolatai itt, vagy azok az az élelmiszer-nagykereskedők, akik ugyanolyan felelősséggel küzdenek, mint a teljes HoReCa-szektor. Gondoljunk például egy kisüzemi sörfőzdére, aminek a termékeit jellemzői a környékbeli éttermekben, vendéglátó-ipari egységekben, szálláshelyeken tudják értékesíteni, és az ő piacait ugyanúgy megvásárolják, mint azok a vállalkozók számára, akik ezeket a termékeket használják. Itt jellemzően azokat a fogyasztói szokásokat kell látni, ami meghatározza, hogy milyen termékeket hol fogyasztunk, hisz vannak olyan termékcsoportok,amiknek a fogyasztásának javarészt a vendéglátásra korlátozódik, vagy a lényeges része részben ott, itt a vízi szárnyas, a hal, tehát ezek a klasszikusan olyan termékcsoportok, amiknek a fogyasztás szempontjából fontos, hogy a hazai készítéshez köthető. És ezek a vállalkozások ugye nagyon komoly extraköltséget kell, hogy benyomást keltsenek a tárolásra, valamint az áron minden értékesítési kényszer miatt.

Külön meg kell említeni még az  erdőgazdálkodási ágazatot , ezen belül külön a  magán-erdőgazdálkodókat , valamint az  őket kiszolgáló vállalkozásokat, (TEÁOR 02 tevékenységcsoport), akik az elmúlt évek meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen változatlanul láthatók. , de azonnal 2020- as járványhelyzetből az igazából ezt a problémát egy kilátástalanságig tudta fokozni, úgyhogy mi szeretnénk egy javaslatot tenni arra, hogy ezt tudják vizsgálni felül, hogy mik azok az ágazatok, mik azok a termékpályák, ezeknek a menteknek ezért fontosak a megteremteniük az újindítási gyorskölcsön vonatkozásában. .Ez egy maximum 10 millió forintos összeg, ami bér, járulék, rezsi, működési költség felhasználható, és ezeket az összes felhasználható kell, akik nem akarják abbahagyni, hanem tovább akarják élni, adott esetben egy fejlesztési versenyképesebbé, jobbá akarják tenni a vállalkozást, és nyilvánosan nagyon komoly lehetoség az, hogy egy 3 éves türelmi idő után kell megkezdeni a törlesztést,

Riporter: – Mennyi vállalkozó szeretnék még bevonni a hitelprogramba?

Győrffy Balázs : – Ugye ez számossági szempontból, valamint igényelhető összegből nem egy nagy kör, ugye itt nagyon nehéz számszerűsíteni, hisz ki fog élni vele és ki nem fog élni vele, ez nagyon nehéz és nyilvánvalóan külön hangsúlyozni akarják, hogy azoknak a vállalkozások nyissuk meg ezt a megoldást, akik itt vannak a COVID-helyzet miatti záró következményeként kerültek rossz helyzetbe, nyilvánvalóan ezt a vizsgálatot kell elvégezniük, mert nagyon nehéz a TEÁOR kódja ezt meghatározni, hisz ugyanazon TEÁOR kód mellett vannak olyan vállalkozások, amelyek csak tudnak ilyeneket, akik megadják meg kell állapítani a HoReCa-szektor bezárását vagy az egész COVID miatti gazdasági visszaállítást.

Forrás: FATÁJ-online; médiaklikk; 

Erdészüdvözlettel:

Duska József

Az NFK Erdészeti Főosztály meghirdette az erdészeti szakszemélyzet 2021. évi jogosulti alapképzését

Tisztelt MEGOSZ Tagok

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok

Tisztelt Erdőgazdálkodók

Tájékoztatom Önöket hogy a Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya megszervezi az erdészeti szakszemélyek képzését és vizsgáztatását.

A képzésen azok a szakszemélyek vehetnek részt a szakirányú végzettséggel és a megfelelő gyakorlati idővel, és jogosult erdészeti szakszemélyként kívánnak a továbbiakban tevékenykedni.

Nem kell bejelentkezni és vizsgált tenni a már jogosult erdészeti szakszemély státuszban lévő szakembereknek.

A belejentkezés részleteit az alábbiakban olvashatják.

A Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály meghirdette az  erdészeti szakszemélyzet 2021. évi jogosulti alapképzés ének ütemezését.

 A hirdetmény elérhetősége:  SZAKSZEMÉLYZETI KÉPZÉS

( http://www.nfk.gov.hu/Erdeszeti_szakszemelyzet_jogosulti_alapkepzese_es_vizsgaztatasa_news_554 )

Az ütemezés szerint a távoktatásos formában megvalósuló képzés két oldalon, 2021. április 12. – 2021. május 7., valamint 2021. október 11. – 2021. november 5. közötti intervallumokban kerül sor, amely a képeket követő héten vizsgált zárul.

A képzésekre azok kezdete előtt 30 napos jelentkezési időtartamot biztosítunk.

A képzés lebonyolításában együttműködő partner a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

A képzéssel kapcsolatos további részletek:

Erdészeti szakszemélyzet jogosulti alapképzése és vizsgáztatása

Tájékoztatom az erdészeti szakirányítói névjegyzékben szereplő erdészeti szakszemélyzetet, hogy a 244/2020. (V. 28.) Korm. Rendelet. rendelet 22. § (1) bekezdés szerinti jogosulti alapképzés távoktatásos formában, a jogosulti vizsgáztatás a pandémia helyzettől függően jelenlévő vagy online vizsga alapján történő megrendelésre.

Az alapképzésre az Agrárminisztériumban az erdőgazdálkodási szakterületen vagy az erdészeti hatóságnál az erdészeti hatósági vagy az erdészeti igazgatási munkakörben, a kormányzati jogviszony keretében foglalkoztatottak jelentkezhetnek.

A jogosulti alapképzés és a vizsga elsősorban a kétéves szakmai gyakorlatot teljesítő erdészeti szakszemélyzet, illetve a szintén minimum kétéves szakmai gyakorlati idővel rendelkező, az előzőekben részletezett kormányzati jogviszony keretében foglalkoztatottak részére van meghirdetve.

A 2021. év folyamán összesen két jogosulti alapképzés indul. Az érintett szakszemélyek az alábbi képzés és vizsga időpontok közül választhatnak.

Az adott jogosulti alapképzésre és vizsgára  a meghirdetett pályázási időtartamon belül lehet jelentkezni a Nemzeti Földügyi Központ (továbbiakban: NFK) honlapján elhelyezett linken keresztül. A linket a jelentkezési időtartam kezdetekor fogjuk elérhetővé tenni a Jelentkezés nevű tájékoztatóját, amely az alábbiakban található, a Vizsgaszabályzat alatt lesz elérhető.

Információ az alapképzésről

Vizsga

Vizsgaszabályzat

A képzéssel kapcsolatos kérdések az  erdesz.szakszemely@nfk.gov.hu  e-mail-címre küldhetőek.

Forrás: Nemzeti Földügyi Központ

              Erdészeti Főosztály

Erdészüdvözlettel:

Duska József

Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége kifejezte aggályait az EU Zöld Megállapodásának végrehajtásával kapcsolatban

Tisztelt MEGOSZ Tagok

Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

Tisztelt Erdőgazdálkodók

Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége CEPF kijelölt, hogy az “EU Erdőstratégiának az erdőtulajdonosok és gazdálkodók javára, és velük kell készüljön.”

Február 3-án az erdészeti ágazatot képviselő legfőbb szervezetek találkozója Janusz Wojciechowskival, az EU agrárbiztosításával, hogy megvásárolja az ágazat növekvő aggályait azzal kapcsolatban, hogy az EU Zöld Megállapodásának végrehajtása miként kezeli jelenleg az erdészeti kérdéseket.

Február 3-án, szerdán az erdészeti ágazatot képviselő legfőbb érdekelt szervezetek találkozóján  Janusz Wojciechowskival, az EU agrárbiztosításával ,  hogy megvásárolja az ágazat növekvő aggályait ezzel  kapcsolatban, hogy az EU Zöld Megállapodásának végrehajtása miként kezeli az erdészeti kérdéseket. Erdőinket felelősségteljesen kell kezelni, különös tekintettel az éghajlatváltozásra és annak az erdőgazdaságokra gyakorolt ​​hatására.

A Zöld Megállapodás (Green Deal) segítségével az erdészeti kérdésekről egyre intenzívebben vitáznak Brüsszelben. Bár az erdőgazdálkodás nemzeti hatáskörbe tartozik, erdőink jövője számos EU-kezdeményezés középpontjában áll, legyen szó az erdészeti stratégiáról, a biológiai sokféleségről szóló stratégiáról, a KAP-ról vagy a fenntartható finanszírozásról. Az európai erdészeti ágazat üdvözölte a zöld megállapodás bejelentését, és a szívesen játszik kulcsszerepet fő politikai célkitűzéseinek megvalósításában.

Mindazon módon számos közelmúltbeli vita azt mutatja, hogy aggasztóan  kevés az ismeret az erdő multifunkcionális szerepéről és az erdőtulajdonosokról és -gazdálkodókról, akiket a terepen végzett munka fontosságáról . Gyakran az EU kulcsfontosságú kezdeményezései és stratégiai összekapcsolása az erdőkkel kapcsolatos globális kérdésekkel az EU erdőinek tényleges helyzetével, figyelmen kívül hagyásával és nemzeti erdészeti leltározási kérdésével, amelyek bizonyítják a fenntartható erdőgazdálkodás sikeres végrehajtását az EU-ban. A Forest Europe legfrissebb jelentés  az európai erdők állapotáról* elsősorban mutatókat közöl: az európai erdőterület az elmúlt 30 évben 9% -kal nőtt, a biológiai sokféleség megőrzésére kijelölt erdők területe 20 év alatt 65% -kal nőtt, az európai erdőkben tárolt fa mennyisége és a szén tömege az elmúlt 30 évben 50% -kal nőtt.

Ezért fontos, hogy az EU Zöld Megállapodásának megvalósítása a fenntartható erdőgazdálkodás (SFM) és a multifunkcionális erdészeti ágazat bizonyított biztosításának alapja, amely a területen (a valóságban) már teljes mértékben működik. Az erdészeti ágazat érdekelt felei aggódnak  az olyan alapvető célok miatt, amelyek  szinte mindegyikét a biológiai sokféleség és a szénmegkötés szempontjait hangsúlyozzák, figyelmesen kívül hagyják az erdőgazdálkodás kiegyensúlyozott hárompilléres megközelítésével, mint mind az EU, mind a tagállamok az Erdő Európa (Forest Europe) folyamat során fejlesztettek ki. Konkrét példa erre a folyamatra a taxonómiai rendelet és az első első tervezet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus. Hasonló megközelítések figyelhetők meg azon megbeszélésekkel, amelyek az EU 2030-ig tartó biodiverzitási stratégiai megvalósításával kapcsolatos ambiciózus erdészeti célok kerülnek szóba.

Amint a  közelmúltbeli kampányunkban  próbálóbáltuk bemutatni, el kell kerülnünk az erdőket körülvevő mítoszokat. Az éghajlatváltozással szemben kell használni az erdőink rugalmas rugalmasságát annak, hogy teljes mértékben betöltsék a szén-dioxid-elnyelők, a biodiverzitás tárolóként, valamint a fosszilis alapanyagokat helyettesítő és fenntartható fázisú biomassza szállítóiként és abban, hogy tovább fejlesszék az EU bio-alapú körforgásait. .

Mindez csak akkor története meg, ha az EU erdészeti stratégiája lehetővé teszi az erdőtulajdonosokat és az erdőgazdálkodókat az erdőgazdálkodás terén, az  erdészeti ágazatban  több mint 2,6 millió lehetséges megőrzésére és képzésére irányuló beruházások támogatásával. A fogyó munkaerő mellett nem titok, hogy az erdészeti ágazatnak a következő években  generációmegújítással kell szembenéznie. Ezért elengedhetetlen, hogy a Zöld Megállapodás (Green Deal) a társadalmi dimenziót ugyanolyan fontosnak tekintse, mint a környezeti és az éghajlattal kapcsolatos dimenziókat. Alapvetően fontos értékelni kell a különféle előadói politikai döntéseket a szélesebb körű hatások mellett, és díjazni azokat a bevált gyakorlatokat, amelyek már léteznek az EU céljainak elérése érdekében.

Nem lesz életképes a 2020. utáni időszakra készülő Erdészeti Stratégia, ha az erdőtulajdonosok és az erdőgazdálkodók nem segítik az EU élénk erdészeti ágazatát.

Forrás: FATÁJ-line  CEPF , AZ Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége

Az EU Bizottság valami olyan szabályozást szeretne bevezetni, erre tett javaslatot melynek fogalmai nem tisztázottak. Az Európai Magánerdő Tulajdonosok Szövetsége (CEPF) ezért elégedetlen a javaslattal.

A fenntartható erdőgazdálkodás alapelvei (Forest Europe) irányítják az erdészeti gyakorlatokat az EU-ban. Az erdei biomassza fenntarthatósági kritériumait már meghatározták az EU jogszabályai (megújuló energiákról szóló irányelv = Renewable Energy Directive RED). Az erdészet fenntartható. Országos és helyi szinten vannak rendszerek annak ellenőrzésére. Sajnos a javasolt felhatalmazáson alapuló jogi aktus [delegated act] ezt nem veszi figyelembe. Nagyon szeretnénk üdvözölni ezt a javaslatot, de nem olyan feltételekkel, amelyek elvetik az erdészeti ágazat lényegét – a fenntartható erdőgazdálkodást.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus [delegated act] nem használható eszközként arra, hogy elmozduljon a tagállami erdészeti hatásköröktől. Évtizedek óta általános a konszenzus, hogy az erdőgazdálkodás kompetenciája a tagállamokra tartozik. A politikák jobb koherenciájának megoldása az együttműködés a tagállamokkal és az érintett ágazatokkal.

Ezenkívül a felhatalmazáson alapuló jogi aktust nem szabad új koncepciók uniós jogszabályokba bevezetésére használni. Az erdőgazdálkodás terén a felhatalmazáson alapuló tervezet meghaladja a jobb szabályozás elvét, miszerint “a felhatalmazáson alapuló jogi aktus nem változtathatja meg a törvény alapvető elemeit”. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus kerete ezért nem megfelelő és nem helyes a fenntartható erdőgazdálkodási kritériumok új, részletes meghatározásához.

A CEPF aggódik amiatt, hogy a Bizottság túl nagy ambícióval és túl kevés idővel dolgozik jogalkotási javaslatok készítésekor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus megérdemelte volna a jobb átláthatóságot, és több időt érdemelt volna az érintett érdekelt felek meghallgatásához.

Az erdő az első láncszem az erdő alapú iparágak hosszú értékláncaiban és hálózataiban. A CEPF elősegítette a RED II kockázatalapú megközelítést, amikor a taxonómiai rendeletben meghatározta az erdők fenntarthatóságának kritériumait. Ennek oka az, hogy koherens megközelítésre van szükségünk, amely nem függ a fa végfelhasználásától, ha a fenntarthatóságról van szó.

Az erdőtulajdonosok nem különítik el a fenntartható erdőgazdálkodás tervezését és tevékenységeit a különböző végfelhasználások szerint. A különböző célokra vonatkozó eltérő ambíciószint megváltoztathatja a fapiaci keresletet, és így hatással lehet az erdőtulajdonosok gazdálkodási gyakorlatára.

A CEPF komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, ahogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus folyamata zajlott. Az ágazati szerepvállalás hiánya a komplex kritériumokban, a komplexitásban mutatkozik meg, amely kizárja a 16 millió magán erdőtulajdonos nagy részét attól, hogy a taxonómiai rendszeren keresztül hozzájáruljon az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az alkalmazkodáshoz. Szerencsére ebből az első folyamatból levontak néhány tanulságot, és a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a fenntartható finanszírozás platformján keresztül dolgozzanak a kritériumok második sorozatán.

A meghatározások bizonytalansága megnehezíti a felhatalmazáson alapuló jogi aktus értékelését. Az erdőkkel kapcsolatos fejezetekben a felhatalmazáson alapuló jogi aktus az “erdőgazdálkodás javításáról”, a “természetközeli erdőgazdálkodásról”, az “érdekelt felekkel az erdőgazdálkodási tervről folytatott konzultációról ” és az “erdőtelepítési tervről” szól. Nincs olyan erdőtulajdonos, aki beleegyezne ebbe, e fogalmak meghatározásának előzetes ismerete nélkül.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus rendkívül részletes erdőgazdálkodási tervet javasol benyújtani és auditálni. Ez nem elfogadható, mivel a gazdálkodási tervezéssel kapcsolatos döntések az erdőtulajdonosoké. Ezenkívül az ilyen tervezést nemzeti szinten különböző módon szabályozzák, és ez nem követelhető meg uniós szinten harmonizáltan. [egységesen] Úgy tűnik, hogy ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus az erdőtulajdonosokat olyan jelentéstételi egységekbe szorítja [korlátozza], amelyek a finanszírozási szektor ügyét szolgálják.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatásvizsgálatát még nem láttuk az ágazat szempontjából. A Fenntartható Pénzügyi Akcióterv [Sustainable Finance Action Plan] közzététele óta számos alkalommal megkérdeztük, hogy ez közvetlenül és konkrétan hogyan segíti vagy befolyásolja az erdőtulajdonosokat az éghajlati akciókhoz hozzájárulásban. Sajnos erre a kérdésre nem érkezett válasz. Azt sem tudjuk, ki fog beszámolni az erdővel kapcsolatos összetett kritériumokról. Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus gyenge pontja – hiányzik a helyszíni cselekvések valóságtartalma.

Forrás: CEPF
SzF: MM

A CEPF visszajelzése a felhatalmazáson alapuló törvényről, amely a Taxonómiai Rendeletben lévő klímaváltozásra vonatkozik