Megosz

Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • 2019. január 1-jétől már csak az új típusú szállítójegyek használhatóak

    A cikk dátuma December 17th, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    2019. január 1-jétől már csak az új típusú szállítójegyeket használhatják az erdei faválasztékok (pl. tűzifa) szállítását, értékesítését végző faanyag kereskedelmi lánc szereplők. A régi típusú szállítójegy tömbök befejezést – attól függetlenül, hogy azok teljesen beteltek-e – a hatóság felé haladéktalanul be kell jelenteni.

    Mint arról a Nébih korábbi közleményében már részletesen beszámolt, 2018-ban több fontos jogszabályi változás is érinti a faanyag kereskedelmi láncban érintett szereplőket. http://portal.nebih.gov.hu/hu/-/valtozasok-a-fatermek-ertekesitesben-szallitasban

    Az egyik kiemelten fontos változás az, hogy a „régi típusú” szállítójegyek csak 2018. december 31-ig használhatóak fel, ezt követően ezek befejezését a hatóságok felé haladéktalanul be kell jelenteni. Fontos, hogy ez azon tömbökre is vonatkozik, amelyekben nincs minden oldal kitöltve, vagy akár teljesen üresek. Ehhez a megszokott bejelentési felület használható: http://eutrnyomtatvany.nebih.gov.hu/index.php/464412?lang=hu=

    A nyár folyamán megjelent a Nébih tematikus honlapján  http://portal.nebih.gov.hu/hu/eutr-szakmai a „Szállítójegy” lenyíló menüpont alatt az új előírásoknak megfelelő adattartalmú szállítójegy minta, valamint a hozzá kapcsolódó kitöltési útmutató. Ezzel egy időben a nyomtatvány boltokban is megvásárolhatóvá váltak az új nyomtatványok.

    A Nébih 2018-ban a faanyag kereskedelmi lánc szereplők által kiállított régi típusú szállítójegyek adattartalmát – a zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében – még a régi kitöltési szabályok szerint ellenőrizte.

    2019. január 1-jét követően azonban a korábban megvásárolt régi típusú szállítójegyeket már nem lehet felhasználni, az újak kitöltésénél pedig az alábbi változásokra kell odafigyelni:

    • A korábbi „Feladás helye” rovatnak a „Szállításra történő átadás helye” rovat felel meg.
    • A korábbi „Átvétel helye” rovatnak a „Kiszolgáltatás helye” rovat felel meg, ennek megfelelően az „Átvevő” helyett a „Kiszolgáltatást igazoló személy” adatainak feltüntetése szükséges, azonban ezen személy esetében már nem a címét, hanem a jogosultságát
      (pl. családtag, munkavállaló) kell feltüntetni.
    • A szállítójármű indulásakor leolvasott kilométeróra-állást minden esetben kötelező kitölteni.
    • A szállítójegyen erdei faválaszték esetében csak tömör köbméter vagy űrméter tüntethető fel térfogat-mértékegységként.
    • Fogyasztónak történő tűzifa értékesítés esetén térfogatban való értékesítéskor a szállítójegyen a tűzifa mennyiségét tömör köbméterben és űrméterben egyaránt fel kell tüntetni, tömegben való értékesítéskor a tömeg mellett a tömör köbmétert is meg kell adni, egyéb mértékegység esetén pedig a tömör köbméterre átszámított mennyiségét és a tömör köbméter és a kiszállított termék értékesítési egysége között alkalmazott átváltási tényezőt is fel kell tüntetni.
    • A kemény és a lágy lombos tűzifa mellett lehetőség van a szállítójegyen fenyő tűzifa összevont fatermékként történő megadására az érintett fafajok felsorolása mellett.

    forrás : NÉBIH

     

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Az alábbi, a NÉBIH honlapjáról átvett kapcsolókra kattintva találják a szállítójegy mintákat és a kitöltési útmutatókat.

     

     

  • MÓDOSULTAK AZ IDŐPONTOK! A NAK három állomásból álló országos tájékoztató rendezvény-sorozatot szervez erdő- és vadgazdálkodás témakörökben

    A cikk dátuma December 5th, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara három állomásból álló országos tájékoztató rendezvény-sorozatot szervez erdő- és vadgazdálkodás témakörökben. A rendezvényeken a mellékelt meghívókban foglaltak szerint délelőtt az agrárerdészeti rendszerekről, illetve agrárerdészeti fásításokról, délután pedig az elkészült új vadkárfelmérési útmutatóhoz kapcsolódóan a mezőgazdasági illetve erdészeti vadkárfelmérésről szóló tájékoztató előadásokra kerül sor.

    Mindkét téma, de különösen az agrárerdészeti rendszerek az agrárium, illetve a környezetgazdálkodás több szakterületét érinti, ezért a rendezvényeket az érintett szakterületek széles köre részére ajánljuk.

    A rendezvény időpontjai és helyszínei:

    2019 január 09-én Sárváron (kiemelt, megnyitó rendezvény)

    2019 január 16-án Kecskeméten

    2019 január 17-én Nyíregyházán

    Kérem, amennyiben a meghívásnak eleget tud tenni, szíveskedjék visszajelezni a dosa.ildiko@nak.hu e-mail címre. További résztvevők esetén kérjük, hogy a meghívóban szereplő regisztrációs felületen, (https://miniapp.nak.hu/nak-regisztracio/agrarerdeszetirendszerek11/) jelezzék a részvételi szándékukat.

    Erdészüdvözlettel:

    Duska József

    ügyvezető elnök

    A részletes meghívókat az alábbi linkeken találják:

    Meghívó – Sárvár  Meghívó – Sárvár 2019.01.09.

    Meghívó – Kecskemét  Meghívó – Kecskemét 2019.01.16.

    Meghívó – Nyíregyháza  Meghívó – Nyíregyháza 2019.01.17.

  • Országgyűlés előtt a megbízási szerződések kivezetésének határidejét módosító törvényjavaslat A szerződések 2020. május 7-én vesztik hatályukat

    A cikk dátuma December 3rd, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Elérhetővé vált az Evt-t is módosító törvényjavaslat, ami többek között a megbízási szerződések kivezetésének határidejét is módosítja.

    Dr. Nagy István agrárminiszter 2018. november 20-án nyújtotta be a  Országgyűlésnek az “Egyes agrárszabályozási tárgyú törvények módosításáról” szóló törvénytervezetet.

    Száma: T/3630

    A törvénytervezet  teljes szövege pdf-ben.

    A módosítások elfogadás után, 2018. december 31-vel lépnek hatályba.

    forrás: parlament.hu

    A törvénytervezet 26. oldalán található, és az alábbiakban olvasható a javasolt módosító szöveg:

    1. §

    (1) Az Evt. 113. § (25) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    “(25) Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 13. § (4) bekezdés a) pontja alapján, valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény hatályba lépését megelőzően megkötött megbízási szerződést bármelyik fél 60 napos felmondási idővel felmondhatja.”

    (2) Evt. 113. §-a a következő (25a) bekezdéssel egészül ki:

    “(25a) A (25) bekezdés szerinti szerződések 2020. május 7-én hatályukat vesztik, az ilyen jogcímen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból.”

    (3) Az Evt. 113. §-a a következő (32) bekezdéssel egészül ki:

    „(32) Ha az e törvény hatálybalépését követően, de a módosító törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott körzeti erdőterv lejártáig az e törvény szerinti erdőterv nem kerül meghatározásra, akkor az új erdőterv véglegessé válásáig az erdőtervet az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kérelmére állapítja meg.”

    Erdészüdvözlettel:

    Duska József

    ügyvezető elnök

  • Információk az EKV kötelezettségvállalások teljesítéséről

    A cikk dátuma December 3rd, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Az Agrárminisztérium Vidékfejlesztésért Felelős Államtitkársága az alábbiakról tájékoztatta Szövetségünket:

    „Az 1305/2013 EU rendelet 34. cikke szerint az erdő-környezetvédelmi kötelezettségvállalások teljesítését – így a természetkímélő anyagmozgatást is – öt évtől hét évig terjedő időtartamra kell vállalnia a támogatást igénylőknek.

    A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett VP4-15.1.1-17 Erdő-környezetvédelmi kifizetések felhívásban (a továbbiakban: Felhívás) a természetkímélő anyagmozgatás a kötelezően megvalósítandó, önállóan támogatható tevékenységek között szerepel, egyszeri alkalommal végezhető, a fakitermelést követően végrehajtott anyagmozgatást foglal magába. A támogatást igénylő köteles a természetkímélő anyagmozgatási tevékenység esetében a kifizetési igénylést a tevékenység maradéktalan megvalósítását követően a támogatói okirat hatálybalépésétől számított második kifizetési igénylés benyújtására nyitva álló időszak végéig benyújtani.

    A 1305/2013 EU rendelet 34. cikke szerint az erdő-környezetvédelmi kötelezettségvállalások legalább 5 éves időtartamúak, ezért a Felhívást pontosítottuk, a módosítás 2018. november 14-én jelent meg a www.szechenyi2020.hu oldalon.

    A módosítás a Felhívás alábbi pontjait érinti:

    • A 3.4.1. Műszaki–szakmai tartalommal kapcsolatos elvárások fejezet III. 1. bekezdésében módosultak a természetkímélő anyagmozgatás tevékenység esetében a foglalkoztatás bővítésére vonatkozó előírások.
    • A 3.4.1. Műszaki–szakmai tartalommal kapcsolatos elvárások fejezet IV. C. bekezdésében módosult a természetkímélő anyagmozgatás tevékenység kötelezettségvállalási időszaka.
    • A 3.4.1. Műszaki–szakmai tartalommal kapcsolatos elvárások fejezet VIII. C. bekezdésében módosultak a természetkímélő anyagmozgatás tevékenységre vonatkozó jogkövetkezmények.
    • Az 5.1 A támogatás formája fejezetben a természetkímélő anyagmozgatás tevékenységre vonatkozóan módosultak a kifizetési igénylés előírásai.
    • A felhívás 1. számú mellékletéből (Fogalomtár) törlésre került a „kötelezettségvállalási időszak” fogalma.
    • A Támogatói Okirat a felhívással összhangban módosult.

    A támogatást igénylő nyilatkozata az alábbi módosításokra vonatkozóan szükséges:

    1. Részletes kötelezettségvállalási előírások tevékenységenként
    2. Természetkímélő anyagmozgatás esetében

    4.) A támogatást igénylő köteles a természetkímélő anyagmozgatási tevékenység esetében a kifizetési igénylést a tevékenység maradéktalan megvalósítását követő kifizetési igénylés benyújtására nyitva álló időszak végéig benyújtani. A támogatást igénylő csak egyszer adhat be – a támogatásba vont erdőrészlet után – kifizetési igénylést.

    5.) A támogatást igénylő a kötelezettségvállalási időszak teljes időtartama alatt a fakitermelés és anyagmozgatás során az erdőrészleten belül csak a 2.) bekezdés szerinti kíméletes technológiát alkalmazhatja.

    6.) A kötelezettségvállalási időszak: a kedvezményezett választása alapján a támogatási kérelem benyújtásától számított ötödik év végéig terjedő időszak, vagy a támogatói okirat hatálybalépésének napjától számított ötödik év végéig terjedő időszak. A kedvezményezettnek legkésőbb a támogatói okirat hatályba lépéséig nyilatkoznia kell erről. A kedvezményezett nyilatkozatát a későbbiekben nem módosíthatja.

    VIII. Jogkövetkezmények

    „C” Természetkímélő anyagmozgatás esetében

    3.) Amennyiben a kötelezettségvállalási időszak alatt végzett fakitermelés és anyagmozgatás során a 3.4.1 fejezet IV. C bekezdésének 3.) a.) alpontjában meghatározott mélységű közelítési és vonszolási nyomnál mélyebb keletkezik, akkor az adott erdőrészletre eső támogatás összege 50 %-kal csökkentésre kerül.

    4.) Amennyiben a kötelezettségvállalási időszak alatt végzett fakitermelés és anyagmozgatás során a 3.4.1 fejezet IV. C bekezdésének 3.) b.) alpontjában meghatározott mértékű törzssérülésnél több történt, úgy az erdőrészlet támogatási jogosultsága megszűnik. A már igénybe vett támogatási összeget az intézkedésben való jogosulatlan részvételre vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni az adott erdőrészletre vonatkozóan.

    5.) Amennyiben a támogatást igénylő a 3.4.1 fejezet IV. C bekezdésének 4.) pontja szerint nem nyújtja be a kifizetési igénylését a tevékenység maradéktalan megvalósítását követő kifizetési igénylés benyújtására nyitva álló időszak végéig, úgy az erdőrészlet támogatási jogosultsága megszűnik.

    6.) A 3.4.1.1 fejezet IV. C bekezdésének 5.) pontjának be nem tartása esetén az adott erdőrészlet támogatási jogosultsága megszűnik. A már igénybe vett támogatási összeget az intézkedésben való jogosulatlan részvételre vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni az adott erdőrészletre vonatkozóan.

    Amennyiben a támogatást igénylő elfogadja a kötelezettségvállalásra vonatkozó módosításokat, abban az esetben vállalja, hogy az 5 éves kötelezettségvállalási időszak alatt a fakitermelés és anyagmozgatás során a – támogatásba vont – erdőrészleten belül csak a felhívás 3.4.1. Műszaki–szakmai tartalommal kapcsolatos elvárások fejezet IV. C. 2.) bekezdése szerinti kíméletes technológiát alkalmazza. A kedvezményezett a kötelezettségvállalási időszak alatt további természetkímélő anyagmozgatást is végezhet, azonban a tevékenységre csak egy kifizetési kérelem benyújtására van lehetőség. A jogkövetkezmények alkalmazhatóak a teljes, 5 éves kötelezettségvállalási időszak alatt.

    A támogatást igénylőknek a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül szükséges nyilatkozniuk ügyfélkapun keresztül.

    A kiértesítésekre 2018. december 7.-ét követően lehet számítani.”

    Üdvözlettel:

    Duska József

    ügyvezető elnök

  • A NAK anonim online kérdőíves felmérést végez az erdészeti szakirányítási tevékenységet végzők körében

    A cikk dátuma November 19th, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara partnereivel együttműködve a 2018. december 15-ig tartó időszakban anonim online kérdőíves felmérést végez az erdészeti szakirányítási tevékenységet végzők körében.

    A fenntartható erdőgazdálkodás egyik fontos biztosítéka az erdészeti szakirányítási tevékenység magas színvonalon ellátása. Ennek jogszabályi garanciáit az erdőtörvény és annak végrehajtási rendeletei tartalmazzák. A hatályos szabályozás folyamatban lévő felülvizsgálatának, és szükség szerinti módosításának megalapozása érdekében szükség van az erdészeti szakirányítási gyakorlat, illetve az erdészeti szakszemélyzet tapasztalatainak és javaslatainak az alapos ismeretére.

    Ennek érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Agrárminisztériummal, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóságával, valamint az erdészeti szakmai szervezetekkel (Országos Erdészeti Egyesület, Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége) együttműködve a 2018. december 15-ig tartó időszakban anonim online kérdőíves felmérést végez az erdészeti hatóság által erdészeti szakszemélyzetként nyilvántartott személyek körében.

     

    A kérdőív itt érhető el.

    Arra kérjük az érintett erdészeti szakirányítókat, hogy a kérdőív legfeljebb tíz percet igénylő kitöltésével segítsék a munkánkat.

     

    Forrás: NAK; Fatáj-online;

  • Sikerrel zárult az Élet az Erdőben című, az ágazati párbeszéd létrehozását célzó projekt

    A cikk dátuma November 10th, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Sikerrel zárult az Élet az Erdőben című, a magyarországi Natura 2000 erdők védelmének elősegítését, illetve a minél szélesebb ágazati párbeszéd létrehozását célzó európai uniós projekt. A WWF Magyarország és az Europa Media által szervezett zárókonferencián az erdészeti ágazat számos szereplője képviselte magát.

    Az öt éves Élet az Erdőben projekt keretén belül több mint 3.000 szakértő – erdőmérnökök, magán és állami erdőterületek gazdálkodói, hatósági szakemberek, a nemzeti parkok munkatársai, illetve természetvédők – vett részt itthoni és külföldi tanulmányutakon, szakmai fórumokon, információs napokon, terepi gyakorlatokon és előadássorozatokon, melyek a naprakész szakmai információk átadásán túl kiváló alkalmat nyújtottak közös gondolkodásra is. A megszólított célcsoportok így lehetőséget kaptak arra, hogy együttműködve keressenek megoldásokat a szakmai kihívásokra, megoszthassák tapasztalataikat, valamint együtt ismerkedjenek meg magyar és külföldi, a természeti folyamatokra jobban alapozó, fenntartható erdőgazdálkodási jó gyakorlatokkal.

    “A közös tudományos munka eredményeként elkészült szakmai kiadványok és online platformok mind hozzájárulnak a természetközeli erdőgazdálkodás széleskörű megismertetéséhez. Bízunk benne, hogy az erdőgazdálkodási útmutatók, a kidolgozott Natura 2000-es kezelési irányelvek, az Erdőtervezési Eszköztár, a számos szakmai kiadvány és kézikönyv, a laikus közönség számára is izgalmas animációs sorozat és projektfilm segít a természetközeli erdőgazdálkodás elméletének és gyakorlatának megismertetésében” – emelte ki Bódis Pál, a WWF Magyarország projektvezetője.

    Az ágazatra jellemző diverzitást a budapesti zárókonferecia előadói is jól reprezentálták. A jelenlévők megismerhették a projekt szakmai hátterének kialakítását, az elért eredményeket, hatásokat és azt, hogy milyen irányban kell folytatni az együttműködést. A felszólalásokat követő pezsgő diskurzus alátámasztotta: bár az egyes csoportok szakmai érdeke, nézőpontja olykor eltérő lehet, abban mindenki egyetért, hogy a Natura 2000 célok minél magasabb szintű elérése közös feladat és érdek, mely kizárólag együttműködéssel és folyamatos párbeszéddel valósítható meg.

    “Az Élet az Erdőben projektet sikerrel zárjuk, hiszen egy nagyon fontos, megalapozó lépést tettünk az erdészeti ágazati érdekcsoportok egymáshoz való közeledése és majdani szakmai kompromisszumok elérése felé. Munkánk egyik fontos eredményének tartjuk, hogy a projekten dolgozó partnerek, szakértők, valamint a programokon részt vevők behatóbban ismerték meg a természetközeli erdőgazdálkodás és a természetvédelmi erdőkezelés módszereit” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője. Hozzátette: “reményeink szerint e szemlélet iránti elköteleződés a gyakorlatban is hozzájárul majd a magyarországi Natura 2000 területek biodiverzitás-csökkenésének mérsékléséhez és az erdők védelmi funkcióinak erősítéséhez.”

    Forrás: Life in Forests  ;FATÁJ-online;

  • Érdemes jól ismerniük a hatályos játékszabályokat

    A cikk dátuma November 7th, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok  Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Az erdőgazdálkodók alapvető érdeke, hogy a gazdálkodásuk kiszámítható és tervezhető legyen. Ehhez érdemes jól ismerniük a hatályos játékszabályokat.

    Az erdőgazdálkodás szabályozásának változásai I.

    Az erdőknek gazdasági jelentőségük mellett számos más hasznosságuk is van, továbbá az erdők és az erdőgazdálkodás hatással lehet más személyek vagy szervezetek gazdasági tevékenységére, illetve közérdekű feladatellátására is. Az erdőket és erdőgazdálkodást érintő számtalan elvárás egyidejű érvényesítése pedig bizony esetenként érdekellentétekkel jár, vagy legalábbis az érdekek megfelelő összehangolását igényli.

    Néhány példa az erdő rendeltetései közül:

    –  gazdasági rendeltetések: faanyagtermelés, szaporítóanyag-termelés, földalatti gomba termelés, vadaskert, mezővédő erdő, oktatási-, kutatási célú erdő;

    –  védelmi rendeltetések: természetvédelem, talajvédelem, vízbázis-védelem, településvédelem, tájképvédelem, műtárgyvédelem, kulturális örökség védelem;

    –  közjóléti rendeltetések: parkerdő;

    –  különleges elhelyezkedésű erdők: árvízi védekezéssel érintett területen lévő erdők, honvédelmi, vagy határrendészeti területen elhelyezkedő erdők.

    Az erdőgazdálkodók mindezzel tisztában vannak, és a gazdálkodásuk korlátozásának tényét, illetve lehetőségét elfogadják. Konfliktusok abból adódnak, ha

    – a gazdálkodásuk korlátozására megalapozatlanul, vagy

    – megalapozatlan mértékben kerül sor, ha

    – a korlátozások nem kiszámíthatóak, illetve

    – nem tervezhetőek, továbbá ha

    – jelentős korlátozás esetén a korlátozás haszonélvezői – amely esetben ez felmerülhet – a korlátozás anyagi ellentételezéséről nem gondoskodnak.

    Az erdőtörvény 2017. szeptemberében befejeződő módosítása során a fenti felvetések rendezése elsődleges szempont volt, melynek keretében az alábbi módosításokra került sor:

    1. Az erdő rendeltetéseinek objektívebb alapokon nyugvó, és a tényleges elvárásokhoz igazított újradefiniálása, illetve az erdő elsődleges (kiemelt) rendeltetéséhez kapcsolódó indokolatlan privilégiumok megszüntetése.

    2. Az erdő rendeltetéseihez kapcsolódó elvárások, korlátozások tekintetében a legkritikusabb esetekre vonatkozóan (pl. természetvédelmi rendeltetésű erdők) meghatározásra kerültek a korlátozások lehetséges keretei, illetve felhatalmazást kapott a miniszter a korlátozások rendeletben történő részletes meghatározására. Annak elkerülése* érdekében, hogy az erdőgazdálkodással szemben támasztott elvárásokat és korlátozásokat az érintett szakterületek képviselői (hatóságok, állami kezelő szervek) túlzóan szubjektív módon, gyakorlatilag korlátok nélkül határozhassák meg.

    3. Pontosításra került a körzeti erdőtervezés, az erdőterv szerepe és tartalma. A körzeti erdőtervezés legfontosabb feladata – az erdők nyilvántartási rendszerének tízévente történő felesleges újraépítése, illetve a konkrét erdőgazdálkodási tevékenységek állami meghatározása helyett – az erdő aktuálisan nyilvántartott rendeltetéseihez kapcsolódó elvárások összehangolása, és ennek alapján az erdőgazdálkodás következő tíz évre vonatkozó kereteinek a meghatározása. A korábbiaktól eltérően immár elsődlegesen az erdőgazdálkodó elképzelési mentén.

    4. A hatályba lépő új rendelkezések azzal is védik az erdőgazdálkodók érdekeit, hogy már csak kivételes esetekben engedik a hatóságok számára az erdőterv alapján elvégezhető erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtást közvetlenül megelőző korlátozását. Ilyen esetek korábban gyakran előfordultak, mely kiszámíthatatlanná és tervezhetetlenné tette az erdőgazdálkodást.

    5. A törvénymódosítás további fontos eleme a magánerdőkre vonatkozóan az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozása esetén az állami kártalanítási kötelezettség előírása. Ezzel megvalósítva az erdők többcélú hasznosításához kapcsolódóan a gazdálkodók és a társadalom közötti közös és arányos teherviselést.

    Forrás: NAK/Szalai Károly;   FATÁJ-online

  • Horvát Magánerdő Tulajdonosi Szövetség 10 éves jubileumi ülése Zágrábban

    A cikk dátuma October 30th, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok  Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A Horvát Magánerdő Tulajdonosi Szövetség 10 éves jubileumi ülésén Zágrábban október 4-én a magánerdő tulajdonlás jogszabályi környezetének európai összevetésével foglalkoztak.

    A magánerdő tulajdonlás szabadsága Európában

    A házigazda és szervező a CROUPFOA: Croatian Union of Private Forest Owner Alliances (Horvát Magánerdő Tulajdonosi Szövetség, mely több mint félmillió horvát erdőtulajdonost képvisel) volt, s az eseményen részt vett az Erdőtulajdonosok Európai Szövetsége (CEPF) elnökségének és titkárságának több tagja is. Zdenko Bogovic, a CROUPFOA elnöke is tagja a CEPF elnökségének. Nyitó előadásában bemutatta a horvát magánerdő tulajdonlás játékszabályait.

    Utána a CEPF elnöke Hubert de Schorlemer áttekintette az erdőtulajdonlási jogot Európában, s hivatkozott a 2018. júliusában e tárgyban megjelent tanulmányra*. A tanulmány legfontosabb megállapítása szerint igen nagy a különbség az erdőtulajdonlás szabadságában Európa országai és régiói között. “A korábbi szocialista országok erdőtulajdonosainak tevékenységük (jogaik) erős korlátozásával kell szembenézniük, amivel szemben a nyugati és északi országokban nagyobb a tulajdonosok szabadsága erdeikkel kapcsolatos gazdálkodási döntéseik terén. Erdőt birtokolni Makedóniában valami egészen mást jelent, mint az erdőbirtoklás Németországban vagy Hollandiában”, mondta Schorlemer úr. A CEPF elnökének beszéde. (pdf, 3 oldal)

    (* A tanulmány címe: Mennyire magánok Európa magánerdei? A 39 szerző között van Jáger László is.)

    Miljenko Županić, a CROUPFOA titkára a CROUPFOA által Európa különböző nemzeti erdőtulajdonosi szervezeteihez küldött kérdőív következtetései alapján áttekintést adott az európai országok erdőtulajdonlási jogi helyzetéről és különbségeiről. Előadása itt érhető el (21 oldal, pdf). A felmérésben 13 ország + 1 régió vett részt. Magyarország nem volt köztük.

    Svédország erdőtulajdonosainak helyzetét Lennart Ackzell, A Svéd Családi Erdőtulajdonosok Szövetségének (LFR) nemzetközi koordinátora mutatta be. (pdf 16 oldal) A közép-európai perspektíva címmel Christian Brawenz, Ausztria Horvátországi Nagykövetségének mezőgazdasági, erdőgazdasági és környezetügyi attachéja tartott előadást. Ebben főleg ausztria ügyeit mutatta be, de kitért más közép-európai országokra, köztük Magyarországra is. (pdf, 15 oldal)

    Az előadási anyagok a horvát szervező honlapján.

    Az esemény sajtóanyaga. (3 oldal)

    A sajtóanyag főbb gondolatai:

    A horvátországi erdők 26%-a, mintegy 600 ezer ha van magánkézben, mintegy félmillió ember tulajdonában. Sok jogaszabályi előírás teremt kedvezőtlen feltételeket az erdejükben gazdálkodáshoz. Azért szervezték e konferenciát, hogy felhívják a nagyközönség figyelmét e körülményekre és bemutassák más országok példáit Skandináviától Ausztrián át Luxemburgig. Horvátországban az erdőtulajdonos nem kap ellentételezést a vad okozta károkért, mely helyzetet és a horvát vadászati törvényt e vonatkozásban kritizálja a sajtóanyag. Az erdőtulajdonosnak nincs joga vadászni a saját erdejében. A horvát erdőtörvény bevezette az erdő-hozzájárulást, amit szintén kritizál a sajtóanyag.

    A sajtóanyag kitér Szlovéniára, ahol az Erdőtörvény, a Vadászati törvény és a Természetvédelmi törvény a magánerdő tulajdonosokat mindenféle más tulajdonosoktól eltérően számtalan előírással korlátozza tulajdonuk használatában, s mindez 28 évvel a demokratikus változások után.

    A sajtóanyag végül említést tesz a CEPF elnökének előadásáról is.

    Forrás: cepf-eu.org
    Szerkford: Mőcsényi Miklós

  • Megjelent az “Erdészeti termelési potenciál” pályázat újbóli beadási lehetősége.

    A cikk dátuma October 24th, 2018 József Duska Nincs hozzászólás
    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok  Tisztelt Erdőgazdálkodók
    A nagyrendezvényen is elhangzott, hogy az ágazat rendelkezésére álló összegekből a lehető legnagyobb részt szeretnénk felhasználni. A felhasználás kizárólag beadott pályázatokkal lehetséges és erre nyílik most lehetőség, mert megjelent az “Erdészeti termelési potenciál” pályázat újbóli beadási lehetősége.
    Az új beadási ciklus: 2019. 02.01-től – 03.04.
    Az alábbi kapcsolóra kattintva és követve a pályázati útmutató felnyíló ablakait lehet megtalálni a pályázati lehetőségeket:
    Az Útmutató néhány fontos kitételét tájékoztatás céljából az alábbiakban olvashatják:
    …………………………
    1.1. A felhívás indokoltsága és célja
    Az erdők gazdasági értékének növelése olyan erdészeti beavatkozásokkal, amelyek által az erdők nagyobb mértékben képesek ellátni gazdasági értékteremtő funkciójukat. Ide kell érteni azokat a beavatkozásokat is, amelyek hatásai nem azonnal, hanem a jövőben várható fahasználatok során tapasztalhatók.
    1.) Támogatható tevékenységek az alábbiak:
    a) befejezett ápolás;
    b) tisztítás;
    c) törzsnevelési jellegű beavatkozás.
    …………………..
    4.3 A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja
    1.) A támogatási kérelmet kizárólag elektronikus úton, (az ÁUF-ben meghatározottak szerint) ügyfélkapun keresztül, az egyes mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési támogatások igénybevétele esetén az elektronikus kérelembenyújtás alkalmazásáról szóló kormányrendeletben meghatározott elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével előállított elektronikus űrlapon, ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani az alábbi ütemezés szerint:
    • 2016. 04.15-től – 05.16-ig
    • 2017. 03.01-től – 03. 31-ig
    • 2018. 02.01-től – 02.28-ig
    • 2019. 02.01-től – 03.04-ig
    A határidők elmulasztása jogvesztő hatályú.
    Erdészüdvözlettel:
    Duska József
  • A MEGOSZ Egerváron tartotta az éves találkozóját

    A cikk dátuma October 9th, 2018 József Duska Nincs hozzászólás

    Erdőtulajdonosok, szakmai szervezetek és a szakigazgatási intézmények képviselőinek meghívásával tartotta meg éves találkozóját  Egerváron a reneszánsz várkastélyban a Magánerdő-tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége.

     A Zala és Vas megye határán lévő, mintegy ezer lakosú község, Egervár a nevét a mocsaras környezetében gyakori égerfából és a XIII. században már létező várának a településnévben megjelenítéséből származtatják. A kastély Közép-Európa egyik legjelentősebb reneszánsz emlékműve.

     

    A ponyvával lefedett kastély udvaron volt elegendő hely a nagyrendezvény népes közönsége számára. Az elnöki pódiumon pedig olvashattuk az esemény jelmondatát: Aki fát ültet, a jövőre gondol!

     

     

    A megnyitó után a várkastély előtti parkban a parkoló körül és a településig vezető út mellett a nagyrendezvény résztvevői fákat ültettek. Tölgyet és az út mentén hársat. Az elültetett fák a Hajdu Tibor fasor nevet kapták.

    MEGOSZ 2018. évi Országos Találkozó – 2018.10.04.

     

    Still1008_00001

     

     

    Dr. Bitay Márton Örs és Mocz András  leplezte le az emlékkövet.

     

    http://hazaivadasz.hu/app/uploads/2018/10/Still1008_00014.jpg

     

    Hajdu Tibor emlékkövénél dr. Sárvári János, az OEE Könyvtárának őre mondott beszédet, majd Zambó Péterrel az OEE elnökével elhelyezték a tisztelet és emlékezés koszorúját.

         

    Foto: Nagy László

    http://hazaivadasz.hu/app/uploads/2018/10/Still1008_00015.jpg

    Tisztelt Egybegyűltek!

    Azért vagyunk most itt, hogy felavassuk a Hajdu Tiborról elnevezett fasort. Ilyenkor méltatják a névadó szakmai munkásságát, életútját, felemlegetik elért eredményeit és hogy milyen kitüntetések birtokosa volt. Jó esetben beleszövik ebbe a munkás életbe az illető egyéniségének különlegesen erős vonásait, de az emberről magáról általában kevés szó esik. Pedig, ha valaki, akkor Te Tibor olyan ember voltál, aki szeretetre méltóságával, emberségével, végtelen empátiájával mindenkit örökre magához vonzott, aki egyszer megismerte. Itt, az egervári temetőben, 11 évvel ezelőtt több, mint ezren búcsúztattunk. Soha nem láttam még megemlékezésen ennyi gyászolót, mert senki sem tudott távol maradni onnan, ahol egy olyan embert temettünk el, akire mindenki szeretettel emlékezett. Nem tudom, hogy voltak-e Tibornak ellenségei, de az csak olyan ember lehetett, aki nem ismerte személyesen őt.

    Mikor megpróbáltam összeszedni a gondolataimat ehhez a megemlékezéshez folyvást attól tartottam, hogy ne mondjak olyan sokszor idézett gondolatokat, mint hogy az “ilyen embert jókedvében teremti az Isten”, vagy hogy “Mindig a legjobbak mennek el”. Mégsem tudom elkerülni, mert mindkettő rólad szól Tibikém!

    Ha visszanézel ránk a rólad készült képekről, akkor egy olyan embert látunk, amilyennek gyerekkorunkban egy erdészt, nagybetűvel az ERDÉSZT elképzeltük. Szakállas, magas, egyenes tartású, tiszta tekintetű, mélyhangú, szülőfölded gyönyörű tájszólásával és sugárzott belőled az élet és az emberek szeretete, a megértés, a segíteni akarás, a humor és a derű, ami szerencsére csak ritkán hagyott el.

    Mi évfolyamtársaid, több mint 30 évig ismerhettük kedves személyiségedet. Együtt voltunk katonák, egyetemisták és a közös szakma, a gyakori találkozóink később sem engedték meg, hogy eltávolodjunk egymástól. Ott a katonaságnál lettünk évfolyam és Te már akkor is ennek az évfolyamnak az elnöke voltál. Utoljára 2007-ben voltál velünk együtt a 25. évfolyamtalálkozónkon, Sopronban. Lefogyva, megritkult hajjal és a fekete szakállad nélkül álltál az elnöki asztalnál. De ha becsuktuk a szemünket, amíg beszéltél, akkor az Te voltál megint és áradt belőled a jókedv, a bölcs derű, az életszeretet, az együvé tartozás. Azt mondtad a betegséged egy kegyelmi állapot, mert Te annak tartod, hogy emiatt olyan sokan keresünk meg telefonon, ülünk az ágyad mellé és most így mennyivel többet tudsz velünk együtt lenni, mint korábban a sok munka és elfoglaltság között. Látod még akkor is másokra gondoltál, akiket nagy szívedbe fogadtál egy életre.

    Méltatlanul rövidre szabott életedet áthatotta az erdő, a vad és az erdész szakma szeretete. Pókaszepetken születtél, a Ferenceseknél jártad ki Esztergomban a középiskolát és ez nem volt igazán jó ajánló levél akkoriban az egyetemi felvételinél. Téged is csak második próbálkozásra vettek fel, bár az elért pontszámod bárki másnak elég lett volna a sikeres felvételihez. Te akkor sem csüggedtél, hanem egy éven keresztül elmentél favágónak szülőfölded erdeiben. Megismerted és emberül álltad a rendkívül nehéz fizikai munkát és később is ennek az időszaknak mindig csak a szépségeiről meséltél nekünk.

    Mikor felvettek az  Erdészeti és Faipari Egyetemre, szeretett Alma Materünkben is más szelek fújtak, hiszen befogadták és engedték a selmeci hagyományok ápolását így ennél jobb időszakban nem is kerülhettél volna oda. Mindig elsők között voltál a hagyományok őrzésében és gyarapításában, legendás valéta elnökévé váltál a tanuló ifjúságnak. Később is egyik legnagyobb megtiszteltetésnek érezted, amikor évtizedek múlva meghívást kaptál az egyetemi államvizsga bizottságba. Végtelenül vigyáztál, hogy jól kérdezd a megszeppent delikvenseket, ne riaszd meg őket és mindent megtettél, hogy oldott hangulatban, tudásuk legjavát adják a vizsgán.

    A végzés után hamar megtaláltad azt a szakterületet, ahol kiteljesíthetted elhivatottságodat, tudásodat és szorgalmadat. Az erdőrendezők között találtad meg a helyed és természetesen nem hagytad el Zala megyét és annak gyönyörű erdeit. Rövid időn belül a Zalaegerszegi Erdőtervezési Iroda igazgatójának neveztek ki. Az összevonások után rád bízták az erdők tervezésének és felügyeletének vezetését is és meghatározó alakja lettél a megyei erdészeti igazgatásnak. Munkatársaid javarészt a barátaid is voltak egyben és ezért is nagyon nehezen élted meg a kényszerű létszámcsökkentéseket és átszervezéseket. Bár igyekeztél nem beszélni erről, de mindannyian éreztük, hogy igénybe vettek és megviseltek az ezzel kapcsolatos döntési kényszerhelyzetek.

    Sok társadalmi feladatot is magadra vállaltál. Az Országos Erdészeti Egyesület Zalai Helyi Csoportjának több cikluson keresztül voltál szeretett és mindenki által tisztelt elnöke. Ezt a megbízatásodat is arra használtad fel, hogy az egyre növekvő számú tagságnak kiváló programokat, az Egyesületnek pedig megbecsülést szerezz a szakmán belül és azon kívül is.

    Másik nagy szerelmed a vadgazdálkodás és a vadászat volt. Itt is hosszú időn keresztül elláttad a Zala Megyei Vadászszövetség elnöki tisztét. Bizony ez a terület sem volt konfliktusoktól mentes és rendkívüli diplomáciai érzékedet, kompromisszum készségedet kellett latba vetni a problémák megoldásához. Ha ez sem segített, akkor bámulatos humorérzékeddel tudtad a megoldás irányába terelni az eseményeket. A rád jellemző szerénységgel ebben a magas pozícióban sem a trófeák, hanem inkább a vadászélmények, emlékek gyűjtését tartottad a legfontosabbnak.

    Az erdészek, vadászok és a civil társadalom is elismeréssel adózott áldozatos munkádnak. Megkaptad a Pro Silva Hungariae kitüntetést, a Magyar Vadászatért emlékérmet, a Hubertus keresztet, a Pro Urbe Zalaegerszeg kitüntetést. Emlékedet a szentgyörgyvölgyi szálalóerdő kopjafája is őrzi, amit 2011-ben, az Egyesületi Vándorgyűlés keretélben avattak fel.

    Gyönyörű Családod, Feleséged és Kislányaid körében próbáltál újra feltöltődni és erőt gyűjteni az újabb eléd toluló feladatok elvégzéséhez. Mindemellett sohasem feledkeztél meg a barátságok, a szakmai, emberi kapcsolatok ápolásáról sem.

    Sosem tudjuk meg, hogy a számtalan stresszhelyzet, szinte megoldhatatlan probléma mekkora szerepet játszott abban, hogy megtámadjon a szörnyű betegség és bármennyire nyílt és tiszta szívvel vetted fel ezzel is a harcot mégis 51 évesen elvesztettünk. Egy szakma gyászolt akkor és egy szakma érzi most is a hiányodat és annak a hiányát, amit emberségeddel te képviseltél közöttünk.

    A hálás a magánerdős társadalom is szeretné kifejezni tiszteletét és megbecsülését Hajdu Tibor erdőmérnök és vadgazda mérnök iránt és ezért a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének vezetése úgy határozott, hogy emlékére Egerváron, nyugvóhelyén fasort telepít és avat fel. Köszönet és hála érte!

    Tibikém nem felejtünk el!

     

    A közös faültetésben segítettek a helyi iskolás gyerekek, akik utána fákhoz, erdőkhöz kapcsolódó programokon vettek részt.

     

     

    A faültetés és névadás ünnepélyes percei után az Egervári várkastélyban a köszöntésekkel megkezdődött a hivatalos program.

     

    Az első köszöntő beszédet Dr. Bitay Márton Örs az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára tartotta.

    „Gondoskodnunk kell, hogy az ország népével megszerettessük a fát és az erdőt, társadalmi akcióval biztosítsuk hazánk lakosságában az erdő megbecsülését, az erdő kultuszát.” Bitay Márton, földügyekért felelős államtitkár Kaán Károly erdőmérnök, gazdaságpolitikus gondolataival nyitotta meg a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos szövetségének éves találkozóját.

    Dr. Bitay Márton Örs a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének (MEGOSZ) éves találkozóján arról beszélt, szeretnék, hogy a magyar erdőgazdálkodás alapját, hátterét adó jogszabályok modern, hatékony természetvédelmi szabályrendszeren alapuljanak. Ez “az értelmes és bevált eszközöket tovább bővítheti majd”, ezzel is segítve a klímaváltozás lassítását, másrészt “az értelmetlen, felesleges, a gazdálkodókat hátrányosan érintő szabályokat pedig minél inkább kigyomlálja”. Ilyen jogszabályi környezetre és új hatósági szemléletre van szükség, ami a magánerdő-gazdálkodóknak sokkal nagyobb teret biztosíthat majd.

    Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy a jelenlegi számítások szerint a Földön a Kárpát-medence az egyik leginkább kitett területe a klímaváltozásnak. Mivel “nincs lét, nincs ember, nincs éghajlat” erdő nélkül, ezért nagyon fontos felismerni a magyar erdőkben rejlő természeti erőforrást és kincset, illetve megtanulni mindezzel még jobban gazdálkodni. A mezőgazdaság más területein egy-egy döntés azonnali változtatásokkal jár, de az erdőgazdálkodásban évtizedekre van szükség, hogy kiderüljön egy lépés helyessége. Nagy hangsúlyt kell tehát fektetni a tudományos kutatásokra, mert olyan tempóban változik a klíma, hogy bizonyos fafajok a végfelhasználásukra szánt 80-100-150 év múlva már nem biztos, hogy megállják a helyüket.

    Az Agrárminisztérium elismeri és támogatja a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének munkáját és így a tárca szervezeti felépítésében, a Földügyekért Felelős Államtitkárság keretei között ismét megtalálható a Magán Erdőgazdálkodási Osztály.

    A kormány egyik kiemelt célja, hogy az ország területének fával borítottsága elérje a 27 százalékot. Meg kell tanulnunk újra az erdőből, az erdővel együtt élni, érintetlenül hagyva annak önmagát megújító képességét- hangsúlyozta az államtitkár. Ahhoz azonban, hogy ezt megtehessük, már gyermekkorban meg kell ismerni az erdőt. Hatalmas munka vár a földtulajdonosokra, az erdőtulajdonosokra és az erdészeti szakemberekre is egyaránt. Kiváló minőségű fasorokat, erdősávokat, erdőket kell létrehozni, hogy a tulajdonosok a fából, az erdőből tovább tudjanak fejlődni.

    Jelenleg a 2 millió hektár magyar erdőnknek több mint 40 százaléka magánkézben van. Ezt a közel 900 ezer hektár erdőt 550 ezer erdőtulajdonos birtokolja. A rendszerváltás óta hazánkban a magán erdőtulajdonosok 200 ezernél is több hektár erdőt telepítettek. Ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy az egy főre jutó erdőterület mértéke tekintetében Magyarország az Európai Unió élvonalába kerüljön.

    Még ebben a kormányzati ciklusban szeretnék végiggondolni azokat a jogszabályváltozásokat, amelyek a magánerdő-gazdálkodók tevékenységét segítenék – mondta az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára  Egerváron.

     

    Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke arról beszélt, hogy a magánerdő-gazdálkodók számára stabil birtokszerkezet kialakítására van szükség a jogalkotási bizonytalanságok felszámolásával. Jelenleg mintegy 850 ezer hektár magánerdő van az országban több mint félmillió magánszemély tulajdonában, az esetek nagy részében akár száz fősnél is nagyobb létszámú tulajdonosi közösség birtokában.

    A magánerdők 20%-án formailag rendezetlen, további 30-40%-án pedig jogilag bizonytalan a földhasználat. Ennek a helyzetnek a megoldása a legsürgetőbb, ezért napi szintű feladatot jelent a jogalkotók számára. Az osztatlan közös tulajdon felszámolására indított kormányzati programba ezért a magánerdőket indokolt lenne bevonni, emellett az öröklés szabályozásának módosításával a birtokok további elaprózódását meg kell akadályozni.

    Az agrárkamara elnöke szerint szükség lenne az erdőtelepítések, fásítások támogatására, illetve az erdőgazdálkodás és a természetvédelem közötti, “hol békésebb, hol paprikásabb viszony” nyugodt mederbe terelésére.

    El kell érni, hogy az erdészeti intézkedésekre a lehető legtöbb forrás álljon rendelkezésre 2020 után, valamint az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó támogatási intézkedéseket a tényleges ágazati célokkal minél nagyobb összhangban kell kialakítani. Azon ágazati feladatokra pedig, amelyek megvalósítását uniós forrásból nem lehet finanszírozni, a hazai költségvetésből szükséges forrást biztosítani.

     

     

    Gyerkó Gábor, Egervár polgármestere köszöntötte a résztvevőket és röviden ismertette a községet és történetét.

    Egervár Zala és Vas megye határán, Zala megye északi részén, a Sárvíz-patak völgyében fekszik (a falu tengerszint feletti magassága 217 méter). Keletről Vasboldogasszonnyal, délkeletről Zalaszentlőrinccel, délről Zalaegerszeggel, délnyugatról Nagypálival, nyugatról Lakheggyel, északról a Vas megyei Győrvárral határos. Két – a történelemben egymás mellett élő – település, Egervár és Dénesfa összeolvadásával jött létre. Egervárt 1281-ben, Dénesfát 1404-ben említik először írott forrásaink.

    Egyik legnagyobb büszkeségünk a település központjában álló 500 éves katolikus templomunk valamint a teljes megújulás előtt álló, 700 éves reneszánsz várkastélyunk. Emellett büszkék vagyunk a rendezett és folyamatosan gondozott faluközpontunkra is. Gasztronómiai ínyencségekkel is várjuk a hozzánk látogatókat, köszönhetően a településen és környéken évek óta sikerrel működtetett falusi vendégházaknak. A helyben élők régió szerte híresek vendégszeretetükről és vendéglátásukról.

     

     

    A MEGOSZ mintegy ezer tagot számlál, de több mint 38 ezren vannak azok, akik magánerdőket kezelnek. Mocz András, a szervezet elnöke felhívta a figyelmet, hogy mintegy 200 ezer hektárnyi terület válhat gondozatlanná, ha az év végén megszüntetni tervezett, megbízásos jogviszonyban történő erdőgazdálkodás lehetőségét nem hosszabbítják meg 2020-ig. Kitért arra is, hogy a magánerdőkben évente átlagosan 1.500 közmunkást foglalkoztattak az elmúlt években, de egyre nehezebb munkaerőt találni, ami indokolttá teszi az erdészeti technológia gyors és nagymértékű fejlesztését. Céljaik között szerepel, hogy a magánerdő-tulajdonosok számára hitelprogram induljon, és szeretnék, ha a területalapú uniós támogatást kiterjesztenék a magánerdőkre is. Tovább küzdenek azért is, hogy a tűzifa 27 százalékos áfáját 5 százalékra mérsékeljék – tette hozzá a Megosz elnöke.

    Ahogy már említettem, a köszöntőkkel párhuzamosan a gyerekekneknek erdőtűzzel és más, az erdőkkel, a fákkal kapcsolatos foglalkozások voltak.

     

    A köszöntőbeszédek után adták át a Rimler Pál emlékérmeket.

    A MEGOSZ elnöksége úgy határozott, hogy 2018-tól évente három, a magánerő gazdálkodásban kiemelkedő tevékenységet végző kollégát tüntet ki munkássága, életútja elismeréseként Rimler Pál éremmel.

    2018-ban az elismerést

    Vas László erdésztechnikus és agronómiai üzemmérnök,

    Nádas József erdőmérnök és

    Dr. Gácsi Zsolt erdőmérnök úr kapja.

    Az emlékérmek átadásánál elhangzott méltatások:

    Vas László, erdésztechnikus

    Vas László 1964-ben kapott erdésztechnikusi oklevelet Sopronban, majd elvégezte a felsőfokú mezőgazdasági technikumot. Később agronómiai üzemmérnöki diplomát is szerzett Keszthelyen.

    1972-től nyugállományba vonulásáig a Miklósfai Szövetkezetnél, majd annak jogutódjainál dolgozott erdészként, erdészeti ágazatvezetőként, elnökként, vezérigazgatóként, tanácsadóként.

    Az erdőt nem csak munkájának, hanem hobbijának is tekintette. Neki köszönhető, hogy a Szövetkezet erdőgazdálkodásának színvonala már abban az időben is meghaladta a térség átlagát. Irányításával létesült a Miklósfai Arborétum és több száz hektár erdőtelepítés.

    A rendszerváltás után, a Szövetkezet által kezelt erdők magánkézbe adásánál is kulcsszerepet játszott. Felismerve, hogy az eredményes erdőgazdálkodás csak nagyobb üzemméret mellett lehetséges, sikerült a részarány tulajdonok nevesítését úgy szerveznie, hogy a magántulajdonosok jelentős része ismét a Szövetkezetet, illetve jogutódjait bízta meg erdeinek kezelésével és ez ma is működik. A Miklósfai Arborétum magánkézbe kerülése után is megőrizte arborétum, parkerdő jellegét és Nagykanizsa kedvelt kirándulóhelye.

    Ehhez szükség volt személyes meggyőző erejére, ami nyugodt természetéből, szerénységéből eredt. Mindig a közösség, az általa nagyon szeretett erdő érdekében dolgozott, nem az egyéni haszonszerzés vezérelte.

    Az a 890 ha magánerdő, amit a Miklósfa-Erdő Zrt. ma is egyben kezel, nem tartani itt, ha Vas László ezt nem alapozza meg! Üdv az Erdésznek!

    Nádas József, okleveles erdőmérnök

    Nádas József 1949. augusztus 3.-án született a Somogy megyei Felsőzsitfán, ahol édesapja – későbbi Bedő Albert Díjas és Vas diplomás erdőmérnök- az ottani erdőgondnokság vezetője volt.

    A családi hagyományt folytatva, Nádas József a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán szerzett erdőmérnöki diplomát 1973-ban.

    1973-tól a Kaposvári Erdőrendezőségnél terepi erdőrendezőként dolgozott, 1976-tól a Marcali körzetben volt erdőfelügyelő, 1979-től – művelési csoportvezetőként – a Kaposvári Erdőfelügyelőség erdőműveléssel kapcsolatos teendőit fogta össze.

    1982-ben lett a Kaposvári Erdőfelügyelőség igazgatóhelyettese, majd 1995-től igazgatója. 1997-ben az Állami Erdészeti Szolgálat Kaposvári Igazgatóságának igazgatójának nevezték ki, 2007. január 1-től a jogutód Somogy Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóságának igazgatói teendőit látta el egészen 2009-i nyugdíjba vonulásáig.

    Nagy szerepe volt az erdészeti hatósági informatika fejlesztésében, különösen a térinformatika területén, valamint a privatizáció utáni magán-erdőgazdálkodás beindításában, fejlesztésében. Az általa vezetett kaposvári igazgatóság országosan is elismert eredményeket ért el az erdőtelepítési, fásítási és erdészeti vidékfejlesztési, valamint környezetvédelmi programok szervezésében és gyakorlati végrehajtásában. Munkássága alatt csökkent az erőfelújítási hátralék,   csökkent a vadkár, nőtt az éves vadlelövés, nőtt a fakitermelés, beindult a magánerdő gazdálkodás, 10% alá csökkent a kezeletlen erdők aránya,  sikerült elérni, hogy Somogy megyében évente 70 millió darab csemetét termeljenek és évente több mint 2000 hektár új erdőtelepítés valósuljon meg, zömében a magán szektorban.

    Megfelelő szinten beszél németül, angolból középfokú (C) állami nyelvvizsgát is tett. Jó kapcsolatokat ápolt az erdélyi és német kollégákkal.

    1968. óta tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek, a Kaposvári helyi csoportnak egy cikluson át elnöke is volt. 1998-tól 2009-ig a Somogy Megyei Vadgazdálkodási Tanács tagja, 1998-tól nyolc évig az Országos Erdészeti Tanács tagja. Részt vett az 1996. évi erdőtörvény és végrehajtási rendeletének szerkesztésében.

    2004-ben Bedő Albert díjban részesült, 2004-ben Somogy polgáraiért díjat kapott, míg 2007-ben a Somogyi Erdőkért díjjal ismerték el munkáját.

    Dr. Gácsi Zsolt (Ph.D.), okleveles erdőmérnök

    1971-ben született Kiskunfélegyházán.

    Az általános iskolai tanulmányok befejezése után édesapja nyomdokaiba lépett és jelentkezett a Szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolába. (Érdekesség: édesapja évfolyama volt az első, Gácsi Zsolt évfolyama volt az utolsó 4 éves képzésben résztvevő évfolyam).

    Évfolyamelsőként érettségizett, majd 1989-ben felvételt nyert az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karára. Közösségi és tanulmányi munkáját az egyetemi évek alatt Köztársasági Ösztöndíjjal, végzéskor “Kiváló” minősítésű diplomával és Alma Mater díjjal ismerték el.

    Bár a KEFAG Zrt. ösztöndíjasaként biztos állás várta, vezérigazgatói engedéllyel az egyetemen maradt nappali Ph.D. képzésben. Szodfridt István professzor úr javaslatára és témavezetésével az alföldi erdők térségi vízháztartásban betöltött szerepét kutatta.

    Gyakorlati tapasztalatai az alföldi erdőgazdálkodáshoz, azon belül is a magánerdő-gazdálkodáshoz kötötték. A nappali doktorképzés 3 éves időszakának leteltével – 1997-ben – a KEFAG Zrt. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központjában kapott kutató-szaktanácsadói állást. A talajlaboratórium vezetésén túl a magánerdő gazdálkodás, azon belül erdőtelepítések tervezése-, szervezése, szaktanácsadás, szakirányítás tartozott a feladatai közé. A gyakorlatban eltöltött évek alatt is folytatta a tudományos kutatómunkát, melynek eredményeként 2002-ben “summa cum laude” minősítéssel doktorált. Ezzel az erdőmérnökök azon szűk táborába lépett, akik nem valamely tudományos műhely falai közt, hanem a gyakorlatban végzett munka mellett szereztek tudományos fokozatot.

    Időközben megalapította a Kiskunsági Erdő-Gazda Kft.-t, melyet kezdetben a KEFAG Zrt. leányvállalataként, majd 2002-től magántulajdonú cégként vezet. E cég nevéhez mintegy 3400 hektár új erdőtelepítés. 1200 hektár erdőt erdőgazdálkodóként, illetve több száz hektár erdőt szakszemélyzetként való kezelését végzi.

    Tagja az Országos Erdészeti Egyesületnek, a MEGOSZ-nak, 2013 és 2017 között a NAK Bács-Kiskun Megyei Országos Küldötte volt.

    3 évig titkára, majd újabb 3 évig elnöke volt az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Erdészeti Munkabizottságának.

    Dr. Bondor Antal meghívására több éven keresztül tartott előadásokat egyetemi hallgatók számára erdőtelepítések tervezése-, szervezése témakörben.

     

    A fentieken túl a MEGOSZ elnöksége úgy határozott, hogy a 2017-ben megkezdett, és 2018-tól elnökségi döntés alapján évente MEGOSZ emlékérmet adományoz azon személynek, vagy társaságnak, akik, amelyek munkásságukkal kiemelkedően szolgálták a magán erdőgazdálkodás ügyét.

    2018-ban a MEGOSZ emlékérmet az Andreas STIHL Kereskedelmi Kft. vezetésének és a VALKON 2007 Kft. vezetésének adták át.

    Az emlékérmeket Bakon Gábor ügyvezető igazgató (Andreas STIHL Kereskedelmi Kft.) és Jócsák Attila, kereskedelmi igazgató (VALKON 2007 Kft.) vette át.

    Az emlékéremmel a MEGOSZ köszönetét fejezte ki az Andreas STIHL Kereskedelmi KFT. vezetésének a technikai fejlesztések és technológiák folyamatos átadásáért, gépbemutatók tartásáért, valamint a Szövetség pártoló tagi támogatásáért. Továbbá az emlékéremmel köszönetüket fejezték ki a VALKON 2007 KFT. vezetésének a műszaki innováció és a legújabb fejlesztésű gépek bemutatásával nyújtott segítségért, valamint a Szövetség pártoló tagi támogatásáért.

     

     

    A díjak átadása után a hévizi Musica Antiqua Együttes, a hely szelleméhez igazodva reneszánsz zeneműveket adott elő. ( az együttes  37 éve ad elő középkori zenét, és számos díj között között elnyerték Zala megye Príma díját,.) A Musica Antiqua Együttes 1977-ben alakult Hévízen Adorján József karnagy vezetésével az Illyés Gyula Általános Iskola tanulóiból és elsősorban a régi zene előadását tűzte ki célul. A kamarazenekar jellegzetes, egyedi hangzását a furulyák és a vonós hangszerek hangszíneinek különleges összhangja határozza meg. Hangversenyeiken alaprepertoár a reneszánsz és barokk zene, de emellett klasszikus illetve a zenekar számára íródott XX. századi zenét is tolmácsolnak. Az együttes korhű reneszánsz kosztümökben lép fel, vizuálisan is igazodva az előadott zene hangulatához.

     

    Az Ebéd előtti szabad időben a várkastély előtti parkban, verőfényes őszi napsütésben meg lehetett tekinteni a a STIHL és VALKON   Kft. gépbemutatóit.  ( A rendezvény teljes ideje alatt folyamatos volt a bemutató látogatására )

     

    Ebéd után pedig a szakkonferencia szakaszban az alábbi előadások hangzottak el:

     

    Nagy Attila (Agrárminisztérium EMVA Stratégiai Főosztály vezetője): A vidékfejlesztési program erdészeti jogcímeinek helyzete és a várható kifizetések ütemezése

    A vidékfejlesztési program erdészeti jogcímeinek helyzete és a várható kifizetések ütemezése

     

     

    dr. Czimber Kornél PhD. (Soproni Egyetem): Informatika alkalmazási lehetőségei az erdőgazdálkodásban

     

     

    Budavári Ágnes (Naviscon): Terepi Erdészeti Információs Rendszer alkalmazásának lehetőségei a magánerdőkben

    Terepi Információs Rendszer alkalmazásának lehetőségei a magánerdőkben

     

     

    dr. Nagy Dániel (NÉBIH): Erdőtűz megelőzésének alapvető kérdései, kihívásai

    Erdőtűz megelőzésének alapvető kérdései

     

     

    Hován István Iván (erdőfelügyelő, Vas Megyei Kormányhivatal): Magán erdőgazdálkodás az Őrségben

     

    Köszönjük vendégeinknek, előadóinknak, hogy jelenlétükkel megtisztelték, köszöntőikkel, előadásaikkal emelték rendezvényünk színvonalát.

    A rendezvényen készült képeket az alábbi linkeken találják:

    http://hazaivadasz.hu/2018/10/08/megosz-2018-evi-orszagos-talalkozo-2018-10-04/

    A MEGOSZ országos nagyrendezvényéről további fényképeket a Híralbumok képgalériában böngészhet, a szövegkapcsolóra kattintva!

    Itt elérhető 105 MM fotó, ami az eseményen készült:

    Itt pedig 68 NL (OEE) fotó érhető el.

     

    Forrás: FATÁJ-online; OEE; Hazai Erdész;