-
A cikk dátuma April 15th, 2021
Duska József
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
2021. április 28-ig lehet véleményt nyilvánítani az Európai Bizottság megújulóenergia-irányelvéről, az erdei biomassza energiatermelési célú felhasználásról a fenntarthatósági kritériumokról.
https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12943-Renewable-Energy-Directive-guidance-on-the-sustainability-criteria-for-forest-biomass- felhasznált energia-termelés
A fenti kapcsolót választva, vagy a link bemásolásával érhetőek el az EU honlapján a konzultációs lehetőségek az EU megújulóenergia-irányelvével kapcsolatban. Az oldal angolul nyílik meg és a nyelvválasztással lehet magyarra átállítani.
A kezdést az EU röviden így mutatja be:
“Az ország éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósításának fenntartása az erdeibioenergia-termelésnek fenntarthatóvá kell válnia . E célból a 2018. évi megújulóenergia-irányelv új fenntarthatósági kritériumokat vezet be a hő- és villamosenergia-termelésben felhasznált biomasszára és biogázra, mely kritériumok az erdei biomasszára is kiterjednek.
Az említett célzás gyakorlati iránymutatást határoz meg és a gazdasági szereplők számára, hogy miként tudják igazolni az erdei biomassza különböző irányelveit 29. cikkében meghatározott új fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés. “
A jogi aktus típusa – Végrehajtási rendelet alkotása
Az oldalon látható, hogy éppen zajlik a véleménynyilvánítási szakasz, jelen FATÁJ cikk írásáig 6 vélemény érkezik (köztük egy Magyarországról) és ezek mindegyikével – a vélemény írásának eredeti nyelvével – az el olvasható.
A Bizottság kíváncsi az Ön véleményére
Ezt a tervezetet 4 hétig lehet véleményezni . A Bizottság a kezdeményezés véglegesítését magában veszi a beérkezett véleményeket. A beérkezett visszajelzéseket közzétessük ezen a terven, ezért azoknak meg kell felelniük a véleménynyilvánításra vonatkozó szabályokat.
A véleménynyilvánításra 2021. március 31 – 2021. április 28. ( brüsszeli idő szerint éjfél ig) van opciók.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértője AZ eredetileg angolul publikált joganyag-tervezetet – Ares (2021) 2.233.415 – a gyorsabb értelmezhetőség kedvéért lefordította magyar nyelvre .
A rendelet-tervezet NAK által magyarított (nem hivatalos) szövege:
A Bizottság végrehajtási rendelet – tervezete
az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és irányítási 29. cikkében megállapított, az erdei biomassza fenntarthatósági kritériumainak való megfelelés igazolásához szükséges bizonyítékokra vonatkozó működési útmutató kidolgozásáról
1. cikk
Tárgy és hatály:
E rendelet meghatározása az alkalmazási végrehajtási szabályokkal, az (EU) 2018/2001 irányelv 29. alapján (6) és (7) bekezdésében meghatározott, az erdei biomasszára vonatkozó, kockázatalapú fenntarthatósági kritériumok határozott és összehangolt végrehajtási biztosításával.
A rendeletet az EU-ban felhasznált bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok előállításához használt összes erdei biomasszára kell használni, amelyeknek megfelelően :
– az erdőkből származó elsődleges biomassza, amelyekből olyan szilárd biomassza tüzelőanyagot állítanak elő, mint villamos energiát, fűtést és hűtést előállító létesítményeket használnak, vagy olyan üzemanyagok, amelyek teljes névleges hőteljesítménye 20 MW alatt van;
– az erdőkből származó elsődleges biomassza, amelyből olyan gáznemű biomassza-tüzelőanyagokat állítanak elő, mint villamos energiát, fűtést és hűtést előállító létesítményeket használnak, vagy olyan üzemanyagokat, amelyek teljes névleges hőteljesítménye 2 MW alatt van, vagy a következő egyenértékű átlagos biometán áramlási sebességgel:
– ha a biogáz 100% metánt tartalmaz, 200 m3 / h alatt, normál hőmérsékleten és nyomás között (azaz 0 ° C és 1 bar légköri nyomás mellett) mérve
– ha a biogáz metán és más gázok keverékéből áll, akkor az első pontban meghatározott küszöbérték újraszámításból származó értékek maradnak a metán keverékben lévő térfogati arányban;
– erdőkből származó másodlagos biomassza.
2. cikk
Definíciók
Meghatározták a következő definíciókat:
– erdőkből származó elsődleges biomassza (minden kivágott vagy más módon eltávolított hengeres fa);
– erdőkből származó másodlagos biomassza (faiparból származó maradványok, ment fűrészpor, kéreg stb.);
– nemzeti vagy szubnacionális szintű fakitermelési kritériumok;
– fakitermelési kritériumok a forrásterület szintjén;
– kitermelés országa,
– természetes erdők (természetes úton felújult őshonos fákból álló erdők, valószínűleg a spontán és a “támogatott” felújulást);
– félig természetes erdők (olyan kezelt természetes erdők, amelyek az idő múlásával különféle természetességre jellemző tulajdonságokat mutatnak, ide jelentenek több szintet, fajgazdagságot, véletlenszerű távolságot; vagy felettett erdőket, amelyek az idő múlásával több különböző természetes erdőkre jellemző tulajdonságokat mutatnak, ide tartoznak az elhagyott ültetvényszerű erdők, amelyek változatos korszerkezetűek és ahol az őshonos fajok egyértelmű felújulnak;
– ültetvényszerű erdők (ültetett erdők, ahol intenzíven gazdálkodnak és ültetnek, valamint amikor az állomány vágáséretté változik, teljesíteniük kell a következő kritériumokat: egy vagy két fafaj, egyenletes korosztály és egyenlő távolság);
– tuskók és gyökerek (a teljes fatérfogat részei, kivéve a tuskó feletti fás biomassza térfogatok;
– holtfa;
– hosszú távú termelési kapacitás;
– gazdálkodási rendszer;
– természetes bolygatás;
– nettó éves növekedés;
– LULUCF kritériumok nemzeti szinten;
– LULUCF kritériumok a forrásterület szintjén;
– szénkészlet;
– szénelnyelők;
– első gyűjtőhely (olyan gazdasági szereplő által kezelt tároló vagy feldolgozó létesítmény, amely nyersanyagokat közvetlenül az erdei biomassza elsődleges termelőitől szerez;
– első fél általi audit (az első gyűjtőhelyre szállító gazdasági szereplő önnyilatkozata);
– második fél általi audit (a szállító ellenőrzése az első gyűjtőhelyet kezelő által);
– harmadik fél általi audit (a gazdasági szereplő ellenőrzése olyan harmadik fél, amely független az ellenőrzött szervezettől);
3. cikk
A fakitermelési kritériumok megfelelésének értékelése nemzeti és szubnacionális szinten
1. A tagállamok megkövetelik a gazdasági szereplőktől, hogy ellenőrizzék a biztosításokat, amelyek igazolják a kitermelési kritériumok betartását nemzeti vagy szubnacionális szinten. Ebből a célból a gazdasági szereplők kockázatalapú értékelése végezhető, amely pontos, naprakész és elérhető bizonyítékot nyújt a következő elemek mindegyikére:
– a kitermelés országa, és adott esetben a régió, ahol az erdei biomasszát termelték, a forrásterületet;
– a kitermelés helyére alkalmazandó nemzeti vagy szubnacionális szabályokat, amelyek biztosítják:
– a fakitermelési műveletek végrehajtása jogszerűen történjen;
– erdőfelújítást (előírásnak megfelelően természetes vagy mesterséges vagy kettő kombinációja; biodiverzitás nem romolhat és a természetesség sem);
– az erdőterületek hatékony védelmét;
– az erdő kitermelését úgy kell végrehajtani, hogy minimalizáva legyenek a talajra és a biodiverzitásra gyakorolt negatív hatások;
– az erdő hosszú távú termelési kapacitásának fenntartása vagy növelése.
– a nemzeti és a szubnacionális jogszabályok nyomonkövetését, a biztosítási rendszerek meglétét
– hogy nincs jelentős hiánya a nemzeti és / vagy a szubnacionális törvények és rendeletek végrehajtásának.
2. A gazdasági szereplők szempontjából veszélyes a nemzeti vagy a nemzetközi kormányzati szervezetek által alkotott jogi értékelések és jelentések.
3. A gazdasági szereplők adminisztratív terheinek csökkentése a nyilvános adatbázisok hoznak létre, amelyek naprakész tartalmazzák.
4. A gazdasági szereplők dönthetnek úgy, hogy bizonyítják a kitermelési kritériumok teljesítését a forrásterület szintjén.
4.cikk
A fakitermelési kritériumok megfelelésének értékelése a forrásterület szintjén
Ahol egy vagy több fakitermelési kritériumnak való megfelelés bizonyítása egy vagy több kitermelési kritériummal a nemzeti vagy a szubnacionális szinten nem áll rendelkezésre, ott a feltételeknek és a gazdasági szereplőknek meg kell követelniük, hogy ellenőrizni tudják, hogy milyen új jelentőségű, hogy ezeknek a kritériumoknak eleget tettek -ea forrásterület szintjén bevezetett és alkalmazott gazdálkodási rendszerek. Ennek érdekében a gazdasági szereplők pontos, naprakész és képes bizonyítékokat kell biztosítani a következő elemekről:
– A forrásterület térbeli határai, amelyeknek megfelelően kell megfelelniük (a földrajzi koordinátákat, a földrészleteket vagy a parcellákat)
– A forrásterületen alkalmazható gazdálkodási rendszerek, amelyek biztosítják az alábbiakat:
– a fakitermelési műveletek végrehajtása jogszerűen történjen;
– erdőfelújítást;
– az erdei biomassza nem a természetvédelmi területekről származik;
– az erdő kitermelését úgy kell végrehajtani, hogy minimalizáva legyenek az talajra és a biodiverzitásra gyakorolt negatív hatások;
– erdő hosszú távú termelési kapacitásának fenntartása vagy növelése.
5.cikk
LULUCF kritériumoknak való megfelelés értékelése nemzeti szinten
A tagállam megkövetelik a gazdasági szereplőktől, hogy nyújtsanak be ellenőrzött, és megerősítsék a LULUCF kritériumainak való megfelelő nemzeti szintjét.
6.cikk
LULUCF kritériumoknak való megfelelés értékelése az erdei forrásterület szintjén
Ahol a LULUCF kritériumoknak való megfelelés bizonyítása nemzeti szinten nem áll rendelkezésre, ott a szereplőknek a gazdasági szereplőktől meg kell követniük, hogy ellenőrizniük kell az új forrásokat az erdei forrásterület szintjén bevezetett gazdálkodási rendszerek létezéséről és végrehajtásának biztosításáról, hogy a szén tárolási és elnyelési szintje az erdőkben hosszú távon megvalósuljon és megerősödjön. Ennek érdekében a gazdasági szereplőknek pontos, naprakész és jelentős bizonyítékokat kell szolgáltatniuk a következő követelményeknek megfelelően:
– meghatározza a forrásterület térbeli határát, melyeknek megfelelően kell megfelelniük (földrajzi koordinátákat, a földrészleteket vagy a parcellákat);
– számítsa ki az erdő átlagos szén-dioxid-készleteit és -elnyelőit;
– ismertesse a forrásterületen (amelyből a biomassza származik) az erdőgazdálkodási gyakorlat forgatókönyvét egy előre jelzett hosszú távú -legalább a kitermelés után 30 évre kiterjedő- időszakra vált;
– becsülje meg a forrásterület átlagos szénkészletét és hogy mennyit nyel el az előre jelzett hosszú távú időszakban, ami többek között 30 év a kitermelés után;
– hasonlítsa össze az adott erdei forrásterületen az előre jelzett hosszú távú időszakos szénkészletet és – elnyelőit az referencia időszaki szénkészletével és – elnyelőivel.
7. cikk
Ellenőrzés
A tagálmok:
– megfelelő- fenntarthatóságot bizonyító információ biztosítása;
– a jogszabályban előírt tömegmérleg-rendszert fejlesztik;
– megfelelő színvonalú független harmadik fél általi könyvvizsgálatról nyújtsanak be információkat;
– biztosítsák az átláthatóság megfelelő szintjét;
– tudják bizonyítani, hogy rendszeresen ellenőrzik.
————————————————– —————————————-
A véleménynyilvánításra 4000 karakter terjedelmet biztosító, valamint ha ez kevés lenne a csatolni lehet dokumentumot is 5 MB terjedelemben (txt, doc, docx, pdf, odt, rtf formátumokban).
szerk: TJ, Forrás: NAK / Szalai Károly + a fenti kapcsolók
Kiegésztés:
Nyilvános konzultáció tartottak az Európai Bizottság a Megújuló Energia Irányelve ((EU) 2018/2001 irányelv) felülvizsgálatáról, módosításáról .
Az európai zöld megállapodás alapján a Bizottság elkötelezte magát az éghajlatváltozás elleni küzdelem határozottabb fellépése mellett, és értékelte szorosan, hogy az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátása hogyan képes felelősségteljesen megváltoztatni 50-55% -kal 2030-ig.
A felülvizsgálat
– értékelni szorosan, hogy a megújuló energiára vonatkozó rendelkezések milyen módon járuljanak hozzá a nagyobb szinten az éghajlat-politikai törekvésekhez
– fel szigorúan tárni, hogy miként lehetne felgyorsítani az integrált energiarendszerre való átállást az integrált energiarendszerről szóló stratégiai és a hidrogénstratégiában foglaltak szerint.
Az irányelvre vonatkozó javaslat jogi aktusa során 2021. február 9-ig két lépcsőben lehet hozzászólni.
Az első körös véleménynyilvánításban 2020. augusztus 3. – 2020. szeptember 21. között 374 szabad szövegű észrevétel érkezett (köztük három Magyarországról: Habitat for Humanity Hungary; Wild Europe Initiative; Ethanol Europe).
A 2020. november 17-én megnyílt, 2021. február 9-ig tartó nyilvános konzultáció kérdőívét 37750-en küldték be – ezek között 289 válasz érkező Magyarországról, köztük a FAGOSZ, a MEGOSZ és a Soproni Egyetem válasza is. A bemutató kérdőívek táblázata innen letölthető .
Az Európai Bizottság speciális összeállítása a témával kapcsolatban:
Fókuszban: Megújuló energia Európában (2020-03-18)
Forrás: FATÁJ-online
-
A cikk dátuma April 8th, 2021
Duska József
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
Az igénylések benyújtása során a korábbi években megszokott és megismert eljárásokat kell követni, idén mindössze technikai javításokra és pontosításokra került sor – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
A miniszter arra emlékeztetett, hogy a kérelembenyújtást lehetővé tevő rendeletek már megjelentek a Magyar Közlönyben. Hozzátette, a gazdálkodók 44 közvetlen támogatási és vidékfejlesztési jogcímhez kapcsolódóan kaphatnak pénzügyi segítséget. A termelők jelentős körét érintő közvetlen támogatások, továbbá a kapcsolódó nemzeti támogatások és a vidékfejlesztési program intézkedései esetében is itt lehet a kérelmeket benyújtani
Hangsúlyozta, az egységes kérelem beadása várhatóan több mint 165 ezer termelőt érint majd. Az eljárás keretében az uniós forrású közvetlen és az átmeneti nemzeti támogatás terhére együttesen csaknem 490 milliárd forint körüli összeg, míg a vidékfejlesztési jogcímek esetében mintegy 100 milliárd forint igénylésére nyílik lehetőség. Az idei évben úgynevezett átmeneti időszakra kerül sor. Ennek révén – 2021-ben és 2022-ben is – az eddig megszokott és megismert támogatási jogcímek vehetők igénybe. Az egységes területalapú támogatás és zöldítés várható együttes fajlagos összege az elmúlt évekhez hasonlóan az árfolyam függvényében 76-80 ezer forint körül alakulhat – emelte ki Nagy István
Kifejtette, a kitöltési felület a Magyar Államkincstár e-ügyintézési oldalán érhető el. A szankciómentes kérelembeadás határideje május 17. Az ezt követően benyújtott dokumentumok szankciómentes módosítására május végéig van lehetőség. A módosítással érintett jogcímre megállapítandó támogatási összeg munkanaponkénti egy százalékos csökkentésével járó szankciós változatására pedig június 9-ig nyílik mód.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy a Magyar Államkincstár az idén is alkalmazni fogja az úgynevezett előzetes ellenőrzés rendszerét. Ez a folyamat adminisztratív úton, szoftveresen könnyen megállapítható, és ennek révén egyszerűen javítható téves bejegyzések korrigálására szolgál.
Nagy István kiemelte, újdonság az idén, hogy bevezetésre kerül a „Mobilgazda”. A Magyar Államkincstár által kifejlesztett mobilalkalmazást különböző ügyfélszolgálati, nyilvántartási, tájékoztatási, illetve a kérelembeadáshoz kapcsolódó ügyekben lehet majd használni. A applikáción keresztül például megismerhetők lesznek a területadatok, lehetőség nyílik a másodvetés bejelentésére vagy a vis maior kérelem benyújtására – fűzte hozzá a tárcavezető.
Forrás: AM Sajtóiroda
-
A cikk dátuma April 6th, 2021
Duska József
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
Az országos járványügyi helyzet miatt nem került megrendelésre a mácius 15-e alkalmából a kormányzati központi ünnepségek és a márciusi 21-i Erdők Világnapja alkalmából a megtartott ágazatszakmai kitüntetés átadások, de a hivatalos adományozások nem maradtak el. Az alábbiakban az Agrárminisztériumtól származó hivatalos információk alapján tesszük közzé az állami és a miniszteri elismerésekben részesülő teljes névlistát, egységes formátumban.
2021. március 15. alkalmából állami kitüntetésben részesült
A köztársasági elnök a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozta
Balsay Miklós a VADEX Zrt. korábbi vezérigazgatója az erdő-, a természet- és a klímavédelem területén folytatott szakmai tevékenység, valamint Fejér megye, valamint Székesfehérvár város erdőterületeinek növekedése végzett munkája elismeréseként.
A köztársasági elnök a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta
Dr. Fodor Márta (Északerdő Zrt.) Az állami erdőgazdálkodáshoz hasonló három évtizedes jogász tevékenysége elismeréseként.
Vasasné Dr. Fűzi Edit (Északerdő Zrt.) Az állami erdőgazdálkodási érdekvédelem területén végzett kimagasló jogászi munkája elismeréseként.
2021. március 15. alkalmából miniszteri elismerésben részesült
Életfa Emlékplakett Arany Fokozata kitüntetést kapott
Dózsa Lajos ( Északerdő Zrt.) A Bódvavölgy erdőgazdálkodásában végzett négy évtizedes elhivatott tevékenységéért, életútja elismeréseként.
Tuboly Istvánné (Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt.) A Tolnai Csemetekert végzett több évtizedes áldozatos munkájáért, életútja elismeréseként.
Varga Béla ( Egererdő Zrt.) A magyar erdők, a természetes folyamatokra alapozott, tartamos erdőgazdálkodás kiterjesztése végez áldozatos munkájáért.
Életfa Emlékplakett Ezüst Fokozata kitüntetést kapott
Bittner Melinda (Pilisi Parkerdő Zrt.) A Szentendrei Erdészet által végzett áldozatos munkájáért, a csemetekert minőségi fejlesztéséért.
Fábián Béla (Bakonyerdő Zrt.) A belső szabályozás, az anyagi ösztönzési rendszer alkalmazása, valamint a munkaügy vezetése terén végzett kiváló munkájáért.
Huiber János (VERGA Zrt. Hubertus Erdészeti Erdei Iskola) a magyar erdők elvégzett lelkiismeretes munkájáért, az erdei iskola megnyitásában és működtetésében játszott szerepét.
Életfa Emlékplakett Bronz Fokozata kitüntetést kapott
Győri Délia (Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt.) A szervezet pénzügyi-számviteli rendszerének modern kialakításában, fejlesztésében vállalt aktív szerepében.
Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetést kapott
Mázi Istvánné ( Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály) az erdőrendezési és az erdészeti hatósági munkával támogatott területen több évtizedes elhivatott ügyviteli tevékenységéért.
2021. március 21. az Erdők Világnapja alkalmából
Pro Silva Hungariae Díj kitüntetésben részesült
Duska József ( MEGOSZ) a magán erdőgazdálkodás támogatásának területén több évtizedes példamutató munkássága elismeréseként.
Dr. Péterfalvi József Ede ( Soproni Egyetem ) az erdőfeltárás és az erdészeti útépítés területén több évtizedes magas színvonalú oktató és fejlesztő munkája elismeréseként.
Raszler József ( Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály ) erdőtervezőként, erdőfelügyelőként és vezetőként kifejtett több évtizedes áldozatos, elhivatott és példamutató tevékenységéért.
Szepesi András (Agrárminisztérium) az erdészeti monitoring kialakítása, az üzemeltetési területen végzett nagyobb évtizedes munkájáért, az erdészeti politika, a jogszabályalkotás és a nemzetközi szakmai tevékenység elismeréseként.
Wisnovszky Károly ( Nemzeti Földügyi Központ) a magyar erdőrendezés terén végzett tevékenysége, az erdészeti szakigazgatásban betöltött több évtizedes vezető, szakmai munkája elismeréseként.
Nadler Herbert Díj kitüntetésben részesült
Bubán István (Pilisi Parkerdő Zrt.) A vadgazdálkodás területén és hivatásos vadászként végzett példamutató munkája elismeréseként.
Guzsik Alfréd (Ipoly Erdő Zrt.) A magyar, külön a börzsönyi és cserháti vadgazdálkodás során négy évtizedes kiemelkedő színvonalú szakmai munkájáért.
Nagy István ( Országos Magyar Vadászkamara Fővárosi és Pest megyei Területi Szervezete ) több mint négy évtizedes megyei fővadászi munkájáért és a vadászat és a vadgazdálkodás terén végzett kimagasló színvonalú tevékenységéért.
Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetésben részesült
Ágoston Gyula (Ártéri Erdőbirtokossági Társulat) természetszerű magánerdő-gazdálkodás terén, az erdőtelepítések terén több évtizedes kimagasló szakmai munkásságáért.
Bárány László (NEFAG Zrt. Pusztavacsi Erdészete) négy évtizedes kerületvezető erdészi munkájáért, az alföldi erdőkkel végzett kiemelkedő szakmai tevékenységéért.
Demjén Béla (Északerdő Zrt. Sajóvölgyi Erdészeti Igazgatóság) az erdőgazdálkodási és természetvédelmi célok együttes érvényesítésével több mint négy évtizedes kiemelkedő munkájáért.
Erdősi Gyula (SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. Kaposvári Erdészet ) több mint három évtizedes az erdőgazdálkodásban, a Desedai Arborétum és Parkerdő szolgálatában végzett áldozatos, példamutató szakmai munkájának elismeréseként.
Farkas Pál Gábor (Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács ) a hazai erdészeti csemetekertek ágazati szakmai képviseletében működő munkáért, az ágazat nemzetközi kapcsolatrendszerének fejlesztéséért, innovatív tevékenységéért.
Ficzere Mónika (Egererdő Zrt. Pétervásárai Erdészet ) területén több évtizedes lelkiismeretes szakmai és közjóléti munkájáért végzett.
Gál Sándor ( KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.) Az erdőgazdálkodás terén végzett kiváló munkájáért, közösségépítő tevékenységéért.
Gyenge Álmos ( TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt .) Több évtizedes az erdészet és az erdőgazdálkodás terén végzett példamutató szakmai és aktív közösségi munkájáért.
Kovács Zoltánné ( Bakonyerdő Zrt.) A BEFAG Parkett Kft . a gazdasági tevékenységek területén végzett kiemelkedő szakmai munkájának elismeréseként történő alapítása során.
Lázár Tamás ( Mecsekerdő Zrt .) A Szigetvári Erdészet Hetvehelyi gondnokságban lévő Erdő Háza Ökoközpont létrehozásával, valamint az inváziós növényfajok visszaszorításában végzett munkájáért.
Nagy Károly József ( Egererdő Zrt.) Több évtizeden keresztül végzett lelkiismeretes erdészeti és vadászati szakmai munkájának elismeréseként.
Pallagi Frigyes László ( Északi Agrárszakképzési Centrum Mátra Erdészeti Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium) a magyar erdőgazdálkodás terén elért kimagasló szakmai eredményeiért, kiemelkedő szaktanári, szakoktatói tevékenységéért nyugdíjba vonulása alkalmából.
Pintér Ottó ( Mecsekerdő Zrt., Központ) a társaság termeléssel összefüggő komplex tevékenységének kiemelkedő irányításáért, innovatív vezetői tevékenységéért.
Szabó Péter a Budakeszi Vadaspark Nonprofit Kft . vezetőjeként elért kimagasló, példaértékű eredményeinek elismeréseként.
Varga László a VADEX Mezőföldi Zrt. dolgozójaként és vezetőjeként több évtizedes kiemelkedő munkája és a magyar vadhús európai sikereinek elismeréseként.
Az Országos Erdészeti Egyesület és a Magán Eerdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége ezúton gratulál a kitüntetteknek!
Forrás: OEE, Agrárminisztérium
-
A cikk dátuma March 31st, 2021
Duska József
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
A MEGOSZ már a megalakulásától igyekezett kormányzati szintű elismerést elérni a magán erdőgazdálkodás számára, és kérte egy magánerdőkkel foglalkozó osztály létrehozását. Az Erdőtörvény elfogadásával ugyan megjelent a törvényben a magánerdő kezelésének fontossága, de a minisztériumban nem jött létre a szakterülettel foglalkozó szervezeti egység.
Az Agrárminisztérium 2021. 03. 20-tól hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata 12.14. 39 pontja alatt rendelkezett a magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár intézményének létrehozásáról, és a 73 / A. § (1) meghatározza feladatait. A magánerdőket tulajdonló és kezelő tulajdonosok és szakemberek munkája ezzel a döntéssel elismerésre került. Az elért erdemények között csak egyet szeretnék kiemelni: a rendszerváltás óta eltelt időszakban az erdőtelepítések 98% -a magán erdőgazdálkodók munkája eredményeként jött létre, ami már eléri és még ezen a tavaszon meghaladja a 220 000 hektárt.
Erdészüdvözlettel: Duska József
10/2019. (XII. 30.) AM utasítás
Hatályos: 2021.03.20 -tól.
12.13. Az erdőkért felelős helyettes államtitkár 71. § (1) Az erdőkért felelős helyettes államtitkár
a) felelős az erdőgazdálkodással, a vadgazdálkodással és a halgazdálkodással kapcsolatos
feladatok ellátásával,
b) a Közös Halászati Politika (KHP) reformjával kapcsolatos szakmai munka
összefogásáért,
c) Felelős államot megillető vadászati és Halászati Jog hasznosításával kapcsolatos
döntéshozatalért,
d) felel a vadgazdálkodási tájegységi RENDSZER működtetéséért,
e) Felelős Z- Állami erdőgazdasági Társaságok feletti tulajdonosi joggyakorlásból származó
szakmai feladatok ellátásáért,
f) az erdőgazdálkodásra, az erdő védelmére, az erdővagyon fenntartására, a közönség
hasznosítására és a bővítésének feltételrendszerére és a faanyag kereskedelmi lánc
hatósági felügyeletére vonatkozó jogszabályok előkészítésére,
g) felelős az erdőgazdálkodásra és a faanyag kereskedelmi lánc hatósági
felügyeletére,
h) közreműködő igazgatás. a faanyag kereskedelmi
hatósági felügyelet felügyeleti szakmai irányítási tevékenysége,
i) gyakorolja a felügyeleti szervet megillető hatáskört és kiadási egészségügyi jogkört az erdészeti,
faanyag kereskedelmi hatósági felügyeleti ügyekben,
j) 36 közvetlen helyet az NFK-val, közreműködik az erdészeti igazgatási
feladatkörében az NFK szakmai irányításában ,
k) 37
l) 38
(2) Az erdőkért felelős helyettes államtitkár irányítja
a) az Erdőgazdálkodási Főosztály vezetője,
b) a Halgazdálkodási Főosztály vezetője,
c) a Vadgazdálkodási Főosztály vezetője
tevékenységét.
72. § (1) Az erdőkért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása
érdekében a titkárság működik.
(2) Az erdőkért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének
tevékenységét.
73. § Az erdőkért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén az Erdőgazdálkodási
Főosztály vezetője, annak távollétében a Vadgazdálkodási Főosztály vezetője helyettesíti.
12.14. 39 A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár
73 / A. § (1) A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára) felelős a magánerdőkkel kapcsolatos erdészeti stratégiai kialakításáért;
b) felelős az erdőgazdálkodást érintő EMVA forrású támogatási jogcímek szakmai
feltételeinek meghatározása, valamint a vonatkozó jogszabályok szövegtervezeteinek
kidolgozása valójában közreműködéssel;
c) felelős az erdőtulajdonosi réteg szakmai tájékoztatását célzó kiadványok készítéséért és
rendezvények szervezéséért;
d) felelős a magánerdőgazdálkodás birtokszerkezetének fejlesztéséért;
e) felelős a magánerdőgazdálkodás integrációjának ösztönzéséért;
f) felelős a magánerdőgazdálkodás jövedelmezőségi helyzetének feltárásáért és
fejlesztéséért;
g) felelős a magánerdőgazdálkodás tudásbázisának és szakember-ellátottságának
fejlesztéséért;
h) közreműködik a magánerdőgazdálkodók szakmai és érdekképviseleti szervezeteivel
kapcsolatos kapcsolattartásban;
i) közreműködik a nemzeti, az európai és a nemzetközi fejlesztési politika és az innovációs
feladatok meghatározásában és megvalósításában;
j) javaslatokat tesz a fejlesztési és innovációs célok megvalósításához szükséges
jogalkotásra az erdőkért felelős helyettes államtitkár felé.
(2) A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár irányítja az
Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztályvezető tevékenységét.
73 / B. § (1) A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár munkájának
és feladatainak ellátása területén a titkárság működik.
(2) A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága
vezetőjének tevékenységét.
73 / C. § A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárt
akadályoztatása esetén az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály vezetője
helyettesíti.
Változott az Agrárminisztérium szervezeti és működési szabályzatával, amely több dologban is érinti az erdészet ügyeit. A földügyek átkerültek a közigazgatási államtitkárhoz. Az erdőkért felelős államtitkár új helyettese a magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár. A 4/2021. AM utasítás * módosította a 10/2019. AM utasítást 2021. március 21-i hatállyal.
* A kapcsoló szerinti szöveg 2021.03.20-2021.03.20-ig tehát a megjelenése napját mind ezen a napon érvényes, majd beépített és módosított utasítás és hatás veszteség. Ugyanakkor talán a módosító szöveget olvasva lehet leghamarabb megismerni a változásokat.
A 10/2019. (XII. 30.) AM utasítás 2020.07.01-2021.03. 19. időszakban hatályos volt szövege , valamint az új, 2021.03.20-tól hatályos szövege és kapcsolói használható olvasható. A baloldali, piros függőleges margó vonalak jelölik a változást a korábbi időszakhoz képest.
Nézzük a részleteket.
5.§ (A miniszter irányítja) f) pontjában
a korábbi “az erdőkért és a földügyekért felelős államtitkár,”
a továbbiakban ” az erdőkért felelős államtitkár ,”
szövegre változott.
Ennek megfelelően változot a 8.§ f) pontja is.
A 12.§ (2) bekezdés szerint egy közigazgatási államtitkár igazgatási feladatkörében korábban 10 féle dologban járt el (a) -tól j) -ig), eztán pedig számozottan 1-23 féle ügyben kell eljárni. Az első 10 pont azonos, a 11-23. pontok az újak. Ezen feladatok tehát átkerültek a közigazgatási államtitkárhoz .
12. felelős a Nemzeti Földalappal kapcsolatos feladatok ellátásáért,
13. felel az NFK-val kapcsolatban kapcsolattartásért,
14. felelős az állami tulajdonú termőföldek árverésének kijelölésére a módosítást iránti kérelmek ügyében a döntés-előkészítő feladatok ellátásáért,
15. felel az állami tulajdonú földek hasznosításával kapcsolatos felmerülő szakmai tevékenységek ellátásáért,
16. a Kormány földbirtok-politikájának felelős felelőssége a nemzeti park igazgatósága, az állami erdőgazdasági társaság vagy vagyonkezelésében, valamint az NFK tulajdonosi joggyakorlása alatt álló földhasználati hasznosítás,
17. felelős az irányítás alá tartozó szervezeti egység működési vagy felügyeleti, vagy egyéb szakmai információs rendszerek közötti kapcsolat és folyamatos adatcsere biztosítás.
18. felelős a termőföldön fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetése miatt indult állami program végrehajtása,
19. felel a földügyi és agrár-vidékfejlesztési szakigazgatáshoz hasonló földméréssel, térinformatikával, térképészettel, távérzékeléssel, (a továbbiakban: agrárföldmérés és térinformatika), a telekalakítással, a földvédelemmel, a földminősítéssel, a földhasznosítással, a földhasználati nyilvántartással, a földkiadással. , a földforgalommal, a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földdel, valamint a földművesekkel, a mezőgazdasági termelőszervezetekkel, valamint a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásával (a továbbiakban: földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatással) kapcsolatos feladatok ellátásáért, egy szakrendszerek működtetéséért,
20. gyakorolja a fővárosi és a megyei kormányhivatalok földügyi és agrárföldmérési, térinformatikai igazgatási hatósági és igazgatási tevékenységének szakmai szakmai felügyeletét, valamint a kormányzati törvény által meghatározott szakmai irányítói hatásköröket,
21. felelős az önállósági közösségek elismerésével kapcsolatos döntések – a miniszter nevében és megbízhatóságából származó – kiadmányozásáért,
22. felelős – a gazdasági helyettes államtitkárral együttműködve – az NFK által közpénzek, eszközök és források rendeltetésszerű, hatékony, eredményes, gazdaságos, valamint szabályszerű felhasználásának felügyeletével,
23. felelős a mezőgazdasági vízgazdálkodással összefüggő feladatokért.
A 12.§ (4) bekezdés g) pontja szerint a továbbiakban a közigazgatási államtitkár közvetlenül irányítja a “a Földvagyon-gazdálkodási és Öntözésfejlesztési Főosztály vezetője tevékenységét”
A 10. pont (27-29. §-ok) megmutatja a továbbiakban az erdőkért felelős államtitkár feladatai t.
“27. § (1) Az erdőkért felelős államtitkár
a) felelős az állami erdőgazdasági társaságok felügyeletéért,
b) felelős a vadgazdálkodással, erdőgazdálkodással, a faanyag kereskedelmi lánccal és a halgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásáért,
c) felel az erdészeti igazgatási feladatkörében eljáró NFK-val kapcsolattartásért, szakmai irányításáért,
d) felelős a vadgazdálkodási tájegységi rendszer működtetéséért,
e) felelős az irányítás alá tartozó szervezeti egységek működtetése vagy felügyelete, vagy egyéb szakmai információs rendszerek közötti kapcsolat és folyamatos adatcsere biztosítás.
f) gyakorolja a fővárosi és a megyei kormányhivatalok vonatkozásában az erdőgazdálkodást, valamint a faanyag kereskedelmi lánc hatóságát és igazgatási tevékenységét a miniszter törvényi irányelveinek szakmai irányítói hatásköröket,
g) közreműködik a Személyügyi és Igazgatási Főosztállyal az állami erdőgazdasági társaságok vagy kezelési és vagyongazdálkodási, valamint a tulajdonosi joggyakorlási kérdések között, például az MNV Zrt.-vel, a Pénzügyminisztériummal, a nemzeti vagyon kezelésével kapcsolatos felelős tárca nélküli miniszterrel, a Miniszterelnökséggel, valamint azokkal az ügyekkel. tekintettel arra, hogy más hatóságokkal való kapcsolattartásban,
h) felelős az erdőgazdálkodói nyilvántartással, az Országos Erdőállomány Adattárral és az Országos Erdőkár Nyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátásával, a szakrendszerek működtetésével,
i) a vadgazdálkodással, az erdőgazdálkodással, a faanyag kereskedelmi lánccal és a halgazdálkodással kapcsolatos feladatokkal gyakorolták a fővárosi és megyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (a továbbiakban: NÉBIH), valamint az NFK hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben kiadott vészhelyzetet. .
(2) Az erdőkért felelős államtitkár irányítja
a) az erdőkért felelős helyettes államtitkár,
b) magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár
tevékenységét.
28. § (1) Az erdőkért felelős államtitkár munkájának és feladatainak ellátása számára a titkárság működik.
(2) Az erdőkért felelős államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
29. § Az erdőkért felelős államtitkárt – ha nem a miniszter helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása esetén az erdőkért felelős helyettes államtitkár, annak távollétében a magánerdőgazdálkodás fejlesztési és felelős helyettes államtitkár helyettesíti. “
A földügyekkel összefüggő feladatok tehát feladatköréből kikerültek .
Továbbá a földügyekért felelős helyettes államtitkárt nem ő irányítja a továbbiakban, hanem “az erdőkért felelős helyettes államtitkár” mellett a továbbiakban is hozzá tartozik a ” magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár “.
Az erdőkért felelős államtitkárt eddig akadályoztatása esetén a felelős ügyekért felelős helyettes államtitkár helyetteseket és az ő akadályokat okozhatott az erdőkért felelős helyettes államtitkárok.
A továbbiakban ilyen esetben az elsődlegesen az erdőkért felelős helyettes államtitkár és akadályoztatás esetén a magánerdőgazdálkodás fejlesztési felelősségét az államtitkár és a helyettesítő.
A helyettes államtitkárokat felsoroló 12. pont is ennek megfelelően változik.
A 12.13. pont mutatja az erdőkért felelős helyettes államtitkár feladatai t.
Ebben a 71. § (1) bekezdés j) pontjában foglaltakkal kiegészítve:
” j) közvetlen kapcsolatban tart az NFK-val, közreműködik az erdészeti igazgatási feladatkörében a NFK szakmai irányításában,”
Ugyanakkor feladatköréből kikerültek a 71.§ k) és l) pontok szerinti föld alatti gombagyűjtéssel kapcsolatos ügyek.
Az új 12.14. pont pedig az alábbi:
“12.14. A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár
73 / A. § (1) A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár
a) felelős a magánerdőkkel kapcsolatos erdészeti stratégia kialakításáért;
b) felelős az erdőgazdálkodást érintő EMVA forrású támogatási jogcímek szakmai feltételeinek meghatározásában, valamint a vonatkozó jogszabályok szövegtervezeteinek kidolgozásában való közreműködésben;
c) felelős az erdőtulajdonosi réteg szakmai tájékoztatását célzó kiadványok készítéséért és rendezvények szervezéséért;
d) felelős a magánerdőgazdálkodás birtokszerkezetének fejlesztéséért;
e) felelős a magánerdőgazdálkodás integrációjának ösztönzéséért;
f) felelős a magánerdőgazdálkodás jövedelmezőségi helyzetének feltárásáért és fejlesztéséért;
g) felelős a magánerdőgazdálkodás tudásbázisának és szakember-ellátottságának fejlesztéséért;
h) közreműködik a magánerdőgazdálkodók szakmai és érdekképviseleti szervezeteivel kapcsolatos kapcsolattartásban;
i) közreműködik a nemzeti, az európai és a nemzetközi fejlesztési politika és az innovációs feladatok meghatározásában és megvalósításában;
j) javaslatokat tesz a fejlesztési és innovációs célok megvalósításához szükséges jogalkotásra az erdőkért felelős helyettes államtitkár felé.
(2) A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár irányítja az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztályvezető tevékenységét.
73/B. § (1) A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár munkájának és feladatainak ellátása érdekében titkárság működik.
(2) A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár irányítja a titkársága vezetőjének tevékenységét.
73/C. § A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárt akadályoztatása esetén az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály vezetője helyettesíti.”
A záró rendelkezések után a március 20-tól hatályos 1. függelék mutatja rajzzal az új szervezeti sémát. (pdf, 1 oldal) Ebből a számunkra érdekes részek kinagyítva:
A 2. függelék a Minisztérium szervezeti egységeinek feladatait sorolja fel.
Ebben a közigazgatási államtitkárhoz került Földvagyon-gazdálkodási és Öntözésfejlesztési Főosztály feladatai 2.0.5. pontban találhatóak.
A 7.2. pont mutatja az erdőkért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek feladatait.
A 7.2.2. szerinti Erdőgazdálkodási Főosztály esetében az alábbi pontokban van változás:
(2) f) közreműködik a magánerdő-gazdálkodás működésének, állapotának rendszeres értékeléséért és a gazdálkodást előmozdító fejlesztési lehetőségek kidolgozásáért;
(3) p) – az érintett önálló szervezeti egységekkel – együttműködik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel, az NFK-val, a Soproni Egyetemmel, az agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységekkel kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében;
(7)
e) felelős a Soproni Egyetem erdészeti kutatással foglalkozó szervezeti egységei szakmai feladatainak kijelölésében és felügyeletében;
h) felelős a NAK erdőgazdálkodási szakterületeivel való együttműködéséért;
i) felelős a faanyag-gazdálkodás nemzetgazdasági összefüggéseinek, a fapiac alakulásának vizsgálatáért, valamint a lokális biomassza energetikai lehetőségek feltárásért, együttműködések kialakításáért;
j) felelős az erdészeti és faipari kutatás fejlesztési irányelveinek kidolgozásáért;
k) közreműködik az erdészeti és faipari szakoktatás és az e területen működő intézmények tevékenységének meghatározásában, fejlesztési irányelveinek kidolgozásában.
Az új szervezeti egység feladatai pedig:
“7.3. A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár által irányított szervezeti egységek
7.3.1. Titkárság
A magánerdőgazdálkodás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár közvetlen alárendeltségében működik a Titkárság, feladatait a 75. § rögzíti.
7.3.2. Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály
1. Az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály koordinációs feladatai körében
a) közreműködik a védett természeti területek kialakításával kapcsolatos erdészeti szakmai véleményezésben;
b) közreműködik az erdészeti kutatás, a szakoktatás, az e területen működő intézmények tevékenységének meghatározásában, fejlesztési irányelveinek kidolgozásában;
c) közreműködik a hazai társhatóságokkal – rendőrség, Nemzeti Adó- és Vámhivatal -, valamint az erdészeti szervezetekkel – Országos Erdészeti Egyesület, Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség – való kapcsolattartásban;
d) közreműködik az erdőgazdálkodással kapcsolatos adatszolgáltatási feladatokban (OSAP);
e) közreműködik a szakmai konferenciák, rendezvények, kiállítások, médiaprogramok előkészítésében, koordinálásában, azokon való részvételben;
f) közreműködik a NAK erdőgazdálkodási szakterületeivel való együttműködésben;
g) közreműködik a szakoktatás, az e területen működő intézmények tevékenységének meghatározásában, fejlesztési irányelveinek kidolgozásában.
2. Az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály európai uniós és nemzetközi feladatai körében
a) felelős az erdőgazdálkodási ágazat európai uniós támogatási rendszer szakmai irányelveinek kialakításáért;
b) közreműködik az erdőgazdálkodási ágazat európai uniós és nemzeti támogatási rendszer szakmai irányelveinek kialakításában, az adható támogatások felhasználásának szakmai felügyeletében;
c) felelős az erdőgazdálkodást érintő EMVA forrás támogatási rendszerének kialakításában való közreműködésért;
d) felelős az erdőgazdálkodást érintő EMVA forrású támogatási jogcímek szakmai feltételeinek meghatározásában, valamint a vonatkozó jogszabályok szövegtervezeteinek kidolgozásában való közreműködésért.
3. Az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály funkcionális feladatai körében
a) közreműködik az erdészeti tárgyú jogszabályokban meghatározott, a hosszú távú erdőállomány rögzített és az erdészeti igazgatás által ellenőrzött szakszerű, tartamos – fenntartható – erdőgazdálkodás érvényesítésében;
b) felelős a magánerdő-gazdálkodás működésének, állapotának rendszeres értékeléséért és a gazdálkodást előmozdító fejlesztési lehetőségek kidolgozásáért;
c) közreműködik az erdőgazdálkodási stratégiai célok meghatározásában;
d) közreműködik az erdészeti műszaki fejlesztés irányainak meghatározásában;
e) közreműködik az erdészeti minőségszabályozási feladatok ellátásában és korszerűsítésében;
f) közreműködik az erdőgazdálkodás tekintetében a minőséggel, biztonsággal és gazdálkodással kapcsolatos kommunikációs feladatoknak a Minisztérium által történő ellátásához a szükséges szakmai előkészítésében, a civil szervezetek és a közvélemény számára történő kommunikációban;
g) közreműködik a faanyag-gazdálkodás nemzetgazdasági összefüggéseinek, a fapiac alakulásának vizsgálatáért, valamint a lokális biomassza energetikai lehetőségek feltárásért, együttműködések kialakításáért;
h) közreműködik az erdészeti és faipari kutatás fejlesztési irányelveinek kidolgozásában.”
A 3. függelék ugyanazt az új szervezeti sémát mutatja be, mint az 1. függelék, csak más szerkesztésben.
A 4. függelék: A miniszter által irányított háttérintézmények, szakmai irányítása alatt álló szervek, valamint társasági és alapítványi portfólió
A 21 állami erdőgazdasági Zrt. helyzete változatlan, az elnevezés változott: az erdőkért felelős államtitkárhoz tartoznak. (A korábban 22-ből 1, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. nincs már ebben sorban, hiszen átkerült a Soproni Egyetemet is működtető alapítványhoz.)
Az 5. függelék a Minisztériumban alkalmazott politikai tanácsadói, főtanácsadói feladatköröket sorolja fel, melyek között új elem:
“5. erdészetpolitikai tanácsadás az erdők változó társadalmi elvárásaival, az ehhez szükséges képzési és tudományos felkészüléssel kapcsolatos teendőkhöz;”
Forrás: AM; FATÁJ-online; az elemzést készítette: Mőcsényi Miklós
-
A cikk dátuma March 19th, 2021
Duska József
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
Az Országos Erdészeti Egyesület Örökerdő Szakosztálya a Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya által akkreditált, választható kiegészítő képzést szervez 2021. április 22-én (online) a felsőfokú képesítéssel rendelkező szakszemélyzet számára.
A képzés célja az örökerdő kezelési tervek készítésének, az örökerdő-gazdálkodás erdődinamikai alapjainak bemutatása, az ehhez szükséges ismeretek átadása. A 2020-ban életbe lépett rendeletek (13/2020. /IV. 8./ AM r. és a 77/2020. /III. 31./ Korm. r.) következtében e terveket az erdőgazdálkodónak az örökerdő üzemmódra történő átálláshoz, továbbá a körzeti erdőtervezéshez – az erdőgazdálkodói javaslatok részeként – be kell nyújtani. A tervek elkészítése nem bonyolult, azonban mégis újfajta megközelítést feltételez, mely szokatlan a vágásos üzemmód talaján kialakult gazdálkodói gyakorlathoz képest. Ebben segít a 4 órás online képzés, melynek eredményeként a gazdálkodók a kezelési tervek elkészítését elsajátíthatják. A képzés 10 kreditpontot jelent a résztvevőknek, tematikája az NFK Erdészeti Főosztályának honlapjáról a szakszemélyzeti képzéseknél, és erről az oldalról is letölthető.
A jelentkezők részére előzetes regisztráció szükséges, regisztrálni csepanyi.peter@pprt.hu e-mail címen kell (név, cím, szakszemélyzeti azonosító kód, költségviselő név, cím, adószám vállalkozások esetén, számlaszám). A képzés díja az Országos Erdészeti Egyesületnek fizetendő a kiállított számla kézhezvételét követően, az Egyesület K&H Banknál vezetett 10200830-32310126-00000000 számú bankszámlájára. Az így befolyt összeg részben az Egyesület, részben az Örökerdő Szakosztály működésének finanszírozását fogja szolgálni. A képzés alapdíja bruttó 5000 Ft/fő, OEE tagoknak 3000 Ft/fő, Örökerdő Szakosztály tagoknak 2000 Ft/fő.
A regisztráció akkor érvényes, ha a részvételi díj átutalása megtörtént. A regisztráció folyamatának lebonyolítása érdekében a jelentkezéseket kérjük április 10-ig küldjék meg a fenti e-mail címre. A jelenlét igazolása személyes részvétellel, a ZOOM-ba – a regisztrációban megadott névvel és szakszemélyzeti azonosító kóddal – történő bejelentkezéssel (személyt azonosítható módon!) érvényesül. A részvétel az előadás teljes tartalmára kötelező!
Részletes információ a képzésről a szövegkapcsolóra kattintva érhető el.
Forrás: https://www.prosilva.hu
Szerző: OEE Örökerdő Szakosztály
-
A cikk dátuma March 11th, 2021
Duska József
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
Tájékoztatom Önöket, hogy a linken megtalálható a módosított 2021 február 24-től hatályos erdőtörvény és a rendeleteinek összeszerkesztett szövege.
A rendeleteivel egybeszerkesztett Evt.-ben átvezetésre került a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ megszűnésével összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 4/2021. (II. 23.) AM rendelet alapján az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 61/2017. (XII. 21.) FM rendeletet érintő módosítások. A módosítás során az ERTI helyett a Soproni Egyetem került bele a rendeletbe.
Az AM Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Igazgatási Osztályával egyeztetve belekerült az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról szóló 143/2009. (VII.6.) Korm. Rendelet. rendelet 2 pontja, mely az Evt. együtt alkalmazható.
Erdészüdvözlette:
Duska József
-
A cikk dátuma March 3rd, 2021
Duska József
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
A MEGOSZ vezetése kéréssel fordult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához, hogy a csőd szélére sodródott magán erdőgazdálkodók számára elérhető legyen az újraindítási hitelprogram. Kezdeményezésünk segítő partnerre talált. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezi a kormány irányába, hogy a pandémiás korlátozások miatt a nehéz helyzetbe került az erdőgazdálkodók meg tudjanak jelenni a Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön Hitelprogramban.
Az alábbiakban olvashatja a riport szövegét.
Győrffy Balázzsal , a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével Király Levente beszélgetett a Kossuth Rádió – 108 perc – Jó reggelt, Magyarország című műsorában. ( 2021.03.01 – 08: 44-től (hossza: 4 perc) )
Riporter: – A hitelprogram első körében 25 meghatározott tevékenységi körben tevékenykedő vállalkozások vehetnek részt. Milyen további vállalkozásokra terjesztenék most ki a kört?
Győrffy Baláz s (elnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara): – Azt látjuk, hogy vannak olyan részei az agrárgazdaságnak, a vendéglátó egységek jellemzői, a szálloda beszállítói termelők, a feldolgozók gondolatai itt, vagy azok az az élelmiszer-nagykereskedők, akik ugyanolyan felelősséggel küzdenek, mint a teljes HoReCa-szektor. Gondoljunk például egy kisüzemi sörfőzdére, aminek a termékeit jellemzői a környékbeli éttermekben, vendéglátó-ipari egységekben, szálláshelyeken tudják értékesíteni, és az ő piacait ugyanúgy megvásárolják, mint azok a vállalkozók számára, akik ezeket a termékeket használják. Itt jellemzően azokat a fogyasztói szokásokat kell látni, ami meghatározza, hogy milyen termékeket hol fogyasztunk, hisz vannak olyan termékcsoportok,amiknek a fogyasztásának javarészt a vendéglátásra korlátozódik, vagy a lényeges része részben ott, itt a vízi szárnyas, a hal, tehát ezek a klasszikusan olyan termékcsoportok, amiknek a fogyasztás szempontjából fontos, hogy a hazai készítéshez köthető. És ezek a vállalkozások ugye nagyon komoly extraköltséget kell, hogy benyomást keltsenek a tárolásra, valamint az áron minden értékesítési kényszer miatt.
Külön meg kell említeni még az erdőgazdálkodási ágazatot , ezen belül külön a magán-erdőgazdálkodókat , valamint az őket kiszolgáló vállalkozásokat, (TEÁOR 02 tevékenységcsoport), akik az elmúlt évek meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen meglehetősen változatlanul láthatók. , de azonnal 2020- as járványhelyzetből az igazából ezt a problémát egy kilátástalanságig tudta fokozni, úgyhogy mi szeretnénk egy javaslatot tenni arra, hogy ezt tudják vizsgálni felül, hogy mik azok az ágazatok, mik azok a termékpályák, ezeknek a menteknek ezért fontosak a megteremteniük az újindítási gyorskölcsön vonatkozásában. .Ez egy maximum 10 millió forintos összeg, ami bér, járulék, rezsi, működési költség felhasználható, és ezeket az összes felhasználható kell, akik nem akarják abbahagyni, hanem tovább akarják élni, adott esetben egy fejlesztési versenyképesebbé, jobbá akarják tenni a vállalkozást, és nyilvánosan nagyon komoly lehetoség az, hogy egy 3 éves türelmi idő után kell megkezdeni a törlesztést,
Riporter: – Mennyi vállalkozó szeretnék még bevonni a hitelprogramba?
Győrffy Balázs : – Ugye ez számossági szempontból, valamint igényelhető összegből nem egy nagy kör, ugye itt nagyon nehéz számszerűsíteni, hisz ki fog élni vele és ki nem fog élni vele, ez nagyon nehéz és nyilvánvalóan külön hangsúlyozni akarják, hogy azoknak a vállalkozások nyissuk meg ezt a megoldást, akik itt vannak a COVID-helyzet miatti záró következményeként kerültek rossz helyzetbe, nyilvánvalóan ezt a vizsgálatot kell elvégezniük, mert nagyon nehéz a TEÁOR kódja ezt meghatározni, hisz ugyanazon TEÁOR kód mellett vannak olyan vállalkozások, amelyek csak tudnak ilyeneket, akik megadják meg kell állapítani a HoReCa-szektor bezárását vagy az egész COVID miatti gazdasági visszaállítást.
Forrás: FATÁJ-online; médiaklikk;
Erdészüdvözlettel:
Duska József
-
A cikk dátuma February 9th, 2021
Duska József
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
Tájékoztatom Önöket hogy a Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya megszervezi az erdészeti szakszemélyek képzését és vizsgáztatását.
A képzésen azok a szakszemélyek vehetnek részt a szakirányú végzettséggel és a megfelelő gyakorlati idővel, és jogosult erdészeti szakszemélyként kívánnak a továbbiakban tevékenykedni.
Nem kell bejelentkezni és vizsgált tenni a már jogosult erdészeti szakszemély státuszban lévő szakembereknek.
A belejentkezés részleteit az alábbiakban olvashatják.
A Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály meghirdette az erdészeti szakszemélyzet 2021. évi jogosulti alapképzés ének ütemezését.
A hirdetmény elérhetősége: SZAKSZEMÉLYZETI KÉPZÉS
( http://www.nfk.gov.hu/Erdeszeti_szakszemelyzet_jogosulti_alapkepzese_es_vizsgaztatasa_news_554 )
Az ütemezés szerint a távoktatásos formában megvalósuló képzés két oldalon, 2021. április 12. – 2021. május 7., valamint 2021. október 11. – 2021. november 5. közötti intervallumokban kerül sor, amely a képeket követő héten vizsgált zárul.
A képzésekre azok kezdete előtt 30 napos jelentkezési időtartamot biztosítunk.
A képzés lebonyolításában együttműködő partner a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
A képzéssel kapcsolatos további részletek:
Erdészeti szakszemélyzet jogosulti alapképzése és vizsgáztatása
Tájékoztatom az erdészeti szakirányítói névjegyzékben szereplő erdészeti szakszemélyzetet, hogy a 244/2020. (V. 28.) Korm. Rendelet. rendelet 22. § (1) bekezdés szerinti jogosulti alapképzés távoktatásos formában, a jogosulti vizsgáztatás a pandémia helyzettől függően jelenlévő vagy online vizsga alapján történő megrendelésre.
Az alapképzésre az Agrárminisztériumban az erdőgazdálkodási szakterületen vagy az erdészeti hatóságnál az erdészeti hatósági vagy az erdészeti igazgatási munkakörben, a kormányzati jogviszony keretében foglalkoztatottak jelentkezhetnek.
A jogosulti alapképzés és a vizsga elsősorban a kétéves szakmai gyakorlatot teljesítő erdészeti szakszemélyzet, illetve a szintén minimum kétéves szakmai gyakorlati idővel rendelkező, az előzőekben részletezett kormányzati jogviszony keretében foglalkoztatottak részére van meghirdetve.
A 2021. év folyamán összesen két jogosulti alapképzés indul. Az érintett szakszemélyek az alábbi képzés és vizsga időpontok közül választhatnak.
| Képzés
sorszáma |
Jelentkezési lehetőség időtartama |
Képzés időtartama |
Vizsga |
| 2021.1. |
2021. március 1. – 2021. március 31. |
2021. április 12. – 2021. május 7. |
2021. május 11.
kedd |
| 2021.2. |
2021. augusztus 30. – 2021. szeptember 30. |
2021. október 11. – 2021. november 5. |
2021. november 9.
kedd |
Az adott jogosulti alapképzésre és vizsgára a meghirdetett pályázási időtartamon belül lehet jelentkezni a Nemzeti Földügyi Központ (továbbiakban: NFK) honlapján elhelyezett linken keresztül. A linket a jelentkezési időtartam kezdetekor fogjuk elérhetővé tenni a Jelentkezés nevű tájékoztatóját, amely az alábbiakban található, a Vizsgaszabályzat alatt lesz elérhető.
Információ az alapképzésről
Vizsga
Vizsgaszabályzat
A képzéssel kapcsolatos kérdések az erdesz.szakszemely@nfk.gov.hu e-mail-címre küldhetőek.
Forrás: Nemzeti Földügyi Központ
Erdészeti Főosztály
Erdészüdvözlettel:
Duska József
-
A cikk dátuma February 4th, 2021
Duska József
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége CEPF kijelölt, hogy az “EU Erdőstratégiának az erdőtulajdonosok és gazdálkodók javára, és velük kell készüljön.”
Február 3-án az erdészeti ágazatot képviselő legfőbb szervezetek találkozója Janusz Wojciechowskival, az EU agrárbiztosításával, hogy megvásárolja az ágazat növekvő aggályait azzal kapcsolatban, hogy az EU Zöld Megállapodásának végrehajtása miként kezeli jelenleg az erdészeti kérdéseket.
Február 3-án, szerdán az erdészeti ágazatot képviselő legfőbb érdekelt szervezetek találkozóján Janusz Wojciechowskival, az EU agrárbiztosításával , hogy megvásárolja az ágazat növekvő aggályait ezzel kapcsolatban, hogy az EU Zöld Megállapodásának végrehajtása miként kezeli az erdészeti kérdéseket. Erdőinket felelősségteljesen kell kezelni, különös tekintettel az éghajlatváltozásra és annak az erdőgazdaságokra gyakorolt hatására.
A Zöld Megállapodás (Green Deal) segítségével az erdészeti kérdésekről egyre intenzívebben vitáznak Brüsszelben. Bár az erdőgazdálkodás nemzeti hatáskörbe tartozik, erdőink jövője számos EU-kezdeményezés középpontjában áll, legyen szó az erdészeti stratégiáról, a biológiai sokféleségről szóló stratégiáról, a KAP-ról vagy a fenntartható finanszírozásról. Az európai erdészeti ágazat üdvözölte a zöld megállapodás bejelentését, és a szívesen játszik kulcsszerepet fő politikai célkitűzéseinek megvalósításában.
Mindazon módon számos közelmúltbeli vita azt mutatja, hogy aggasztóan kevés az ismeret az erdő multifunkcionális szerepéről és az erdőtulajdonosokról és -gazdálkodókról, akiket a terepen végzett munka fontosságáról . Gyakran az EU kulcsfontosságú kezdeményezései és stratégiai összekapcsolása az erdőkkel kapcsolatos globális kérdésekkel az EU erdőinek tényleges helyzetével, figyelmen kívül hagyásával és nemzeti erdészeti leltározási kérdésével, amelyek bizonyítják a fenntartható erdőgazdálkodás sikeres végrehajtását az EU-ban. A Forest Europe legfrissebb jelentés az európai erdők állapotáról* elsősorban mutatókat közöl: az európai erdőterület az elmúlt 30 évben 9% -kal nőtt, a biológiai sokféleség megőrzésére kijelölt erdők területe 20 év alatt 65% -kal nőtt, az európai erdőkben tárolt fa mennyisége és a szén tömege az elmúlt 30 évben 50% -kal nőtt.
Ezért fontos, hogy az EU Zöld Megállapodásának megvalósítása a fenntartható erdőgazdálkodás (SFM) és a multifunkcionális erdészeti ágazat bizonyított biztosításának alapja, amely a területen (a valóságban) már teljes mértékben működik. Az erdészeti ágazat érdekelt felei aggódnak az olyan alapvető célok miatt, amelyek szinte mindegyikét a biológiai sokféleség és a szénmegkötés szempontjait hangsúlyozzák, figyelmesen kívül hagyják az erdőgazdálkodás kiegyensúlyozott hárompilléres megközelítésével, mint mind az EU, mind a tagállamok az Erdő Európa (Forest Europe) folyamat során fejlesztettek ki. Konkrét példa erre a folyamatra a taxonómiai rendelet és az első első tervezet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus. Hasonló megközelítések figyelhetők meg azon megbeszélésekkel, amelyek az EU 2030-ig tartó biodiverzitási stratégiai megvalósításával kapcsolatos ambiciózus erdészeti célok kerülnek szóba.
Amint a közelmúltbeli kampányunkban próbálóbáltuk bemutatni, el kell kerülnünk az erdőket körülvevő mítoszokat. Az éghajlatváltozással szemben kell használni az erdőink rugalmas rugalmasságát annak, hogy teljes mértékben betöltsék a szén-dioxid-elnyelők, a biodiverzitás tárolóként, valamint a fosszilis alapanyagokat helyettesítő és fenntartható fázisú biomassza szállítóiként és abban, hogy tovább fejlesszék az EU bio-alapú körforgásait. .
Mindez csak akkor története meg, ha az EU erdészeti stratégiája lehetővé teszi az erdőtulajdonosokat és az erdőgazdálkodókat az erdőgazdálkodás terén, az erdészeti ágazatban több mint 2,6 millió lehetséges megőrzésére és képzésére irányuló beruházások támogatásával. A fogyó munkaerő mellett nem titok, hogy az erdészeti ágazatnak a következő években generációmegújítással kell szembenéznie. Ezért elengedhetetlen, hogy a Zöld Megállapodás (Green Deal) a társadalmi dimenziót ugyanolyan fontosnak tekintse, mint a környezeti és az éghajlattal kapcsolatos dimenziókat. Alapvetően fontos értékelni kell a különféle előadói politikai döntéseket a szélesebb körű hatások mellett, és díjazni azokat a bevált gyakorlatokat, amelyek már léteznek az EU céljainak elérése érdekében.
Nem lesz életképes a 2020. utáni időszakra készülő Erdészeti Stratégia, ha az erdőtulajdonosok és az erdőgazdálkodók nem segítik az EU élénk erdészeti ágazatát.
Forrás: FATÁJ-line CEPF , AZ Európai Erdőtulajdonosok Szövetsége
Az EU Bizottság valami olyan szabályozást szeretne bevezetni, erre tett javaslatot melynek fogalmai nem tisztázottak. Az Európai Magánerdő Tulajdonosok Szövetsége (CEPF) ezért elégedetlen a javaslattal.
A fenntartható erdőgazdálkodás alapelvei (Forest Europe) irányítják az erdészeti gyakorlatokat az EU-ban. Az erdei biomassza fenntarthatósági kritériumait már meghatározták az EU jogszabályai (megújuló energiákról szóló irányelv = Renewable Energy Directive RED). Az erdészet fenntartható. Országos és helyi szinten vannak rendszerek annak ellenőrzésére. Sajnos a javasolt felhatalmazáson alapuló jogi aktus [delegated act] ezt nem veszi figyelembe. Nagyon szeretnénk üdvözölni ezt a javaslatot, de nem olyan feltételekkel, amelyek elvetik az erdészeti ágazat lényegét – a fenntartható erdőgazdálkodást.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktus [delegated act] nem használható eszközként arra, hogy elmozduljon a tagállami erdészeti hatásköröktől. Évtizedek óta általános a konszenzus, hogy az erdőgazdálkodás kompetenciája a tagállamokra tartozik. A politikák jobb koherenciájának megoldása az együttműködés a tagállamokkal és az érintett ágazatokkal.
Ezenkívül a felhatalmazáson alapuló jogi aktust nem szabad új koncepciók uniós jogszabályokba bevezetésére használni. Az erdőgazdálkodás terén a felhatalmazáson alapuló tervezet meghaladja a jobb szabályozás elvét, miszerint “a felhatalmazáson alapuló jogi aktus nem változtathatja meg a törvény alapvető elemeit”. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus kerete ezért nem megfelelő és nem helyes a fenntartható erdőgazdálkodási kritériumok új, részletes meghatározásához.
A CEPF aggódik amiatt, hogy a Bizottság túl nagy ambícióval és túl kevés idővel dolgozik jogalkotási javaslatok készítésekor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus megérdemelte volna a jobb átláthatóságot, és több időt érdemelt volna az érintett érdekelt felek meghallgatásához.
Az erdő az első láncszem az erdő alapú iparágak hosszú értékláncaiban és hálózataiban. A CEPF elősegítette a RED II kockázatalapú megközelítést, amikor a taxonómiai rendeletben meghatározta az erdők fenntarthatóságának kritériumait. Ennek oka az, hogy koherens megközelítésre van szükségünk, amely nem függ a fa végfelhasználásától, ha a fenntarthatóságról van szó.
Az erdőtulajdonosok nem különítik el a fenntartható erdőgazdálkodás tervezését és tevékenységeit a különböző végfelhasználások szerint. A különböző célokra vonatkozó eltérő ambíciószint megváltoztathatja a fapiaci keresletet, és így hatással lehet az erdőtulajdonosok gazdálkodási gyakorlatára.
A CEPF komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, ahogy felhatalmazáson alapuló jogi aktus folyamata zajlott. Az ágazati szerepvállalás hiánya a komplex kritériumokban, a komplexitásban mutatkozik meg, amely kizárja a 16 millió magán erdőtulajdonos nagy részét attól, hogy a taxonómiai rendszeren keresztül hozzájáruljon az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az alkalmazkodáshoz. Szerencsére ebből az első folyamatból levontak néhány tanulságot, és a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a fenntartható finanszírozás platformján keresztül dolgozzanak a kritériumok második sorozatán.
A meghatározások bizonytalansága megnehezíti a felhatalmazáson alapuló jogi aktus értékelését. Az erdőkkel kapcsolatos fejezetekben a felhatalmazáson alapuló jogi aktus az “erdőgazdálkodás javításáról”, a “természetközeli erdőgazdálkodásról”, az “érdekelt felekkel az erdőgazdálkodási tervről folytatott konzultációról ” és az “erdőtelepítési tervről” szól. Nincs olyan erdőtulajdonos, aki beleegyezne ebbe, e fogalmak meghatározásának előzetes ismerete nélkül.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktus rendkívül részletes erdőgazdálkodási tervet javasol benyújtani és auditálni. Ez nem elfogadható, mivel a gazdálkodási tervezéssel kapcsolatos döntések az erdőtulajdonosoké. Ezenkívül az ilyen tervezést nemzeti szinten különböző módon szabályozzák, és ez nem követelhető meg uniós szinten harmonizáltan. [egységesen] Úgy tűnik, hogy ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus az erdőtulajdonosokat olyan jelentéstételi egységekbe szorítja [korlátozza], amelyek a finanszírozási szektor ügyét szolgálják.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatásvizsgálatát még nem láttuk az ágazat szempontjából. A Fenntartható Pénzügyi Akcióterv [Sustainable Finance Action Plan] közzététele óta számos alkalommal megkérdeztük, hogy ez közvetlenül és konkrétan hogyan segíti vagy befolyásolja az erdőtulajdonosokat az éghajlati akciókhoz hozzájárulásban. Sajnos erre a kérdésre nem érkezett válasz. Azt sem tudjuk, ki fog beszámolni az erdővel kapcsolatos összetett kritériumokról. Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus gyenge pontja – hiányzik a helyszíni cselekvések valóságtartalma.
Forrás: CEPF
SzF: MM
A CEPF visszajelzése a felhatalmazáson alapuló törvényről, amely a Taxonómiai Rendeletben lévő klímaváltozásra vonatkozik
-
A cikk dátuma January 21st, 2021
Duska József
Tisztelt MEGOSZ Tagok
Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok
Tisztelt Erdőgazdálkodók
Jogszabályváltozás miatt az Erdőtérképen (https://erdoterkep.nebih.gov.hu/) elérhetővé váltak az erdőrészlet bizonyos fatermési adatait tartalmazó mezők a részletinformációk között.
A Magyar Közlöny 2020. évi 288. számában megjelent a 647/2020. (XII. 23.) Korm. rendelet a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásának részletes szabályairól. A rendelet 3. mellékelte tartalmazza az értékbecslési ajánlat elkészítésének szabályait. Az értékbecslési ajánlat alkalmazásához az erdőrészletek és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek területét hektár mértékegységben, az erdőrészlet főfafajának fatermő képességét m3 /hektár/év egységben, az erdőrészlet fajlagos fatérfogatát m3 /hektár egységben a Erdőtérképen elérhetővé tettük.
További részletek az alábbi linlen érhetők el.
http://www.nfk.gov.hu/Az_Erdoterkep_megjeleniti_az_erdoreszlet_fatermesi_adatait__news_1191
Az erdőrészlet információk az erdőrészlet alakzatára kattintással alapértelmezetten megjelennek. De a funkció az Elem információ gomb 
megnyomásával érhető el. A megjelenő táblázat tartalmazza az erdőrészletek nyilvános adatait: Értékbecsléséhez fatermőképesség adat (Ftk); Értékbecsléséhez fakészlet adat (V). Ha az adat, hosszúsága miatt nem látszik teljesen, az információs panel átméretezhető, az oszlopszélesség egyénre szabható. (a honlap újratöltésével a méret visszaáll az alapértelmezettre) Valamint javasoljuk a letöltés funkciót, amely CSV (pontosvesszővel elválasztott egyszerű szöveges formátum) és XLS formátumban teszi elérhetővé az erdőrészlet összes adatát.
Forrás: NFK; Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztály
-
