Megosz

Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége
www.megosz.org
  • Meghívó a MEGOSZ 25. jubileumi nagyrendezvényére a Vajdahunyadvárba

    A cikk dátuma September 17th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Az Alpár Ignác által a millenniumi ünnepségekre megálmodott városligeti Vajdahunyadvár Budapest egyik legizgalmasabb épületegyüttese, és méltó otthona az 1896-ban alapított Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak. Itt található Európa legnagyobb mezőgazdasági gyűjteménye, a magyar agrárium értékeinek és történetének teljes és reprezentatív bemutatása.

    Kiváló helyszíne az újraszerveződő magán erdőgazdálkodás 25. évfordulóját ünneplő Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége éves nagyrendezvényének, és a 23. alkalommal megrendezésre kerülő Erdők Hete országos rendezvény sorozat 2019. évi megnyitásának.

    Ezúton szeretnénk előzetesen tisztelettel és szeretettel meghívni  Önöket, hogy vegyenek részt az Országos Erdészeti Egyesület, és a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége közös, a Vajdahunyadvár első emeleti nagytermében 2019. szeptember 28-án 10 órától megrendezésre kerülő ünnepi rendezvényén.

    A rendezvény regisztrációhoz kötött, ezért az itt található regisztrációs lap kitöltésével és visszaküldésével jelezzék szándékukat.           (A lap letöltés után tölthető ki)

    A részletes programot a meghívóban olvashatják.

    Erdészüdvözlettel: A MEGOSZ vezetősége

    MEGHÍVÓ 2019 MEGOSZ nagyrendezvény

    MEGOSZ nagrendezvény regisztrációs lap

    2019. MEGOSZ nagrendezvény regisztrációs lap

  • Az Alkotmánybíróság honlapján olvasható az Erdőtörvény egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatára és megsemmisítésére tett beadvány

    A cikk dátuma September 17th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt MEGOSZ Tagok

    Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Mint a nagy nyilvánosságot kapott év eleji sajtó hírekből Önök már értesültek, az alapvető jogok biztosa utólagos normakontroll eljárást kezdeményezett az Erdőtörvény egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatára és megsemmisítésére.

    1. Az alapvető jogok biztosa beadványát részletesen az Alkotmánybíróság honlapján olvashatják.

    “Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény egyes rendelkezései, és a természet védelméről szóló 1996. LIII. törvény egyes rendelkezései elleni utólagos normakontroll (erdőgazdálkodás rendje, Natura 2000)” tárgyú utólagos normakontroll eljárásának internetes elérhetőségei:

    Ügyiratszám: II/00201/2019

    Az indítvány lényege:

    Az indítványozó alapvető jogok biztosa – az Abtv. 24. § (2) bekezdése alapján – az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény egyes rendelkezései és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

    Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett rendelkezések a visszalépés tilalmába ütköznek és ezért ellentétesek az Alaptörvény P) cikkében és a XXI. cikk (1) bekezdésében foglaltakkal, illetve sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét. Az indítványozó kifejtette, hogy a támadott rendelkezések a szükségesség és arányosság imperatív elveinek figyelmen kívül hagyásával szűkítették, gyengítették a védett természeti, illetve Natura 2000 területeken lévő erdők vonatkozásában a jogszabályok által korábban biztosított védelmi szintet az eddig meglévő természetvédelmi garanciák és eszközök, az anyagi és eljárásjogi szabályok megváltoztatásával, illetve emellett egyes rendelkezések a jogbiztonság követelményét is sértik. Különösen aggályosnak tartja, hogy a változások az e területeken lévő állami erdőket is érintik annak ellenére, hogy az állami tulajdon kifejezett célja a természetvédelmi szempontok fokozott érvényre juttatása, ami az Alkotmánybíróság megfogalmazása szerint “mindig egyfajta önkorlátozást jelent, ami egy gazdasági szemléletű és profitérdekelt szervtől kevéssé várható el”.

    Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény egyes rendelkezései, és a természet védelméről szóló 1996. LIII. törvény egyes rendelkezései elleni utólagos normakontroll (erdőgazdálkodás rendje, Natura 2000)

    http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/E7EBEA823AB5FCD4C1258392005F8646?OpenDocument

    1. Tájékoztatjuk Önöket arról, hogy a honlapon megjelent immár és olvasható az Agrárminisztérium hivatalos válasza is:

    http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/e7ebea823ab5fcd4c1258392005f8646/$FILE/II_201_7_2019_%C3%81lll%C3%A1sf.Agr%C3%A1rmi_anonimn.pdf

     

    Erdészüdvözlettel:

    Duska József

    Ügyvezető elnök

  • Vidékfejlesztési programban bővült az erdőtelepítések támogatása

    A cikk dátuma August 28th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás
    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok  Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Nagy István agrárminiszter augusztus 28-án tartott budapesti sajtótájékoztatón kijelentette:

    Az erdőtelepítések ösztönzése érdekében a Vidékfejlesztési programban megnövelték az erdőtelepítéshez igényelhető jövedelempótló és az ehhez kapcsolódó erdőápolási támogatások összegét és időtartamát

     

       A program átalakítására azért volt szükség, mert “az erdőgazdálkodás az agráriumnak az a része, amely válaszokat kínál a klímaváltozásra” – hangsúlyozta a miniszter.

      Nagy István ismertette:

    • a jövedelempótló támogatások összegét a korábbi hektáronkénti 172 euróról 432 euróra emelték,
    • a támogatás igénybevételének időtartama egységesen, minden fafaj esetében 12 évre nőtt.

    Az erdőtelepítési költségek támogatása átlagosan mintegy 20 százalékkal , a tölgyesek telepítése után a korábbi 2,6 millió forintról hektáronként közel 5 millió forintra, a nemesnyáras esetében 1,2-1,3 millió forintról 2,8-2,9 millió forintra emelkedik az igényelhető összeg.

    A miniszter közölte,

    a támogatási összegek átalakításának köszönhetően már a ritka elegyfajok ültetéséhez is hozzá tudnak járulni, a változatosabb erdők létrehozására a gazdák további 2800 eurós támogatást igényelhetnek.

     

    Az erdőtelepítésre alkalmas – mezőgazdaságban gyengén hasznosítható – területek legnagyobb része magántulajdonban van, a kormány ezért döntött a Vidékfejlesztési programban az erdészeti ágazatot érintő támogatások mértékének növeléséről.

    A változtatásoknak köszönhetően, a jövedelempótló, az erdőápolási és az erdőtelepítési támogatások összesítésével az erdőt telepítő gazdák most 80-130 százalékkal több forráshoz juthatnak, mint korábban – fejtette ki Nagy István.
    A Vidékfejlesztési programban 12 pályázati felhívás érinti közvetlenül az erdészeti ágazatot, ezek közül jelenleg négy nyitott. A teljes fejlesztési keret meghaladja a 106 milliárd forintot.

    A tárcavezető szólt arról is:

    az erdőtelepítések ösztönzése mellett fontos feladat a meglévő, 2 millió hektár erdőterület megőrzése is. A magyarországi erdők évente 4-5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg, ami az ország teljes szén-dioxid kibocsátásának 7-8 százaléka.

    Kiss Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára elmondta,:

    a szakmai szervezetekkel – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Erdészeti Egyesület, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, Erdészeti Tudományos Intézet – közösen dolgozták ki a Vidékfejlesztési programban az erdészethez kapcsolódó támogatási összegek bővítését, az emelés mértékéről pedig az Európai Bizottsággal is egyeztettek.

     

    Az államtitkár szerint erre a lépésre azért volt szükség, mert a program 2014-es indulásakor célul tűzték ki 20 ezer hektár erdő és 5 ezer hektár ipari célú faültetvény telepítését. Ezidáig már 5 ezer hektár erdő létesült, az elbírálás alatt lévő pályázatok pedig további 1300 hektár erdő telepítésére vonatkoznak. A kormány és a szakmai szervezetek azt remélik, hogy a támogatási összegek emelésével ösztönözni lehet majd a további erdőtelepítéseket.
    Elmondta:

    az emelt összegű támogatásokat nem csak azok igényelhetik, akik a jövőben adják be pályázataikat, hanem azok a gazdák is, akiknél még nem fejeződött be az erdőtelepítés.

    Azok a pályázók, akik már végeztek az erdőtelepítéssel, ők az emelt összegű támogatások közül az erdőápolási és a jövedelempótló támogatást igényelhetik.

    Zambó Péter, az AM földügyekért felelős államtitkára elmondta:

    a rendszerváltozás óta a magyar gazdák 200 ezer hektár erdőt telepítettek.

    A kormány a mostani átalakításokkal is arra törekszik, hogy a magyar gazdákat érdekeltté tegye az erdőterületek növelésében – tette hozzá.

    Forrás: MTI

  • Szaktanácsadók nyilvántartása NAK-nál

    A cikk dátuma July 18th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

     

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

     

    Megújult a szaktanácsadók nyilvántartása az új AM rendelet alapján a NAK-nál. Elérhetőek a konferencia előadásai, a bejelentkezés csatornái és minden egyéb szükséges tájékoztatás.

    2019. május 29-én hatályba lépett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységről és a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről szóló 16/2019. (IV. 29.) AM rendelet, mely új keretek mentén szabályozza a hazai mezőgazdasági szaktanácsadási rendszert.

    Az 1. melléklet 10. pontja az erdőgazdálkodásra, a 11. pont pedig a vadgazdálkodásra vonatkozik. Ugyanakkor érdemes mind a 21 szakterület listáját végignézni.

    10. Erdőgazdálkodás

        10.1. Általános erdőgazdálkodás

        10.2. Erdészeti szaporítóanyag-előállítás

        10.3. Erdei melléktermék-termelés

    10.4. Elsődleges fafeldolgozás

    10.5. Erdővédelem

    10.6. Erdőtelepítés, fás szárú ültetvény-telepítés

    10.7. Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása, működtetése

    10.8. Termőhelyfeltárás

    10.9. Erdészeti térképezés

    10.10. Erdőgazdálkodási üzemtervezés

    10.11. Örökerdő és átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodás

    10.12. Erdészeti létesítmények létesítése és fenntartása

    10.13. Erdőértékbecslés

    11. Vadgazdálkodás

        11.1. Általános vadgazdálkodás

        11.2. Zárt téri intenzív vadgazdálkodás

    11.3. Vadgazdálkodási üzemtervezés

    11.4. Vad- és élőhelyvédelem, vadkármegelőzés

     

    A témában szakkonferenciát tartott a NAK a Mezőgazdasági Múzeumban július 4-én.

    A konferencia előadásai (pdf):

          Bejelentkezés a névjegyzékbe – feltételek, eljárás ismertetése (1.34 MB)

          Indul a támogatott szaktanácsadás (355 KB)

          Tudásátadás 2020 után (934 KB)

         Jogszabályi változások a szaktanácsadásban (1.00 MB)

    A megújult tagságú Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottságnak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadással összefüggő feladatok összehangolásában javaslattevő, véleményező jogköre van. A fő cél az volt, hogy a szaktanácsadási rendszerhez kapcsolódó valamennyi szereplő képviselve legyen a bizottságban, így a döntéshozói szinttől, az agrár-felsőoktatáson, a kutatói, a szakmai és érdekképviseleti szinten át a szaktanácsadási szolgáltatókig. A kinevezéseket az agrárminiszter a NATaB július 1-i alakuló ülésén adta át a Parlament Pázmándy Dénes termében.

    A testület elnöke: Jakab István, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke. A testület 19 tagja között az erdészet ügyeit képviseli: Mocz András a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke. A titkári teendőket ellátja: Székely Erika, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, vidékfejlesztési és szaktanácsadási igazgatója.

    Az új szabályozás célja az volt, hogy a lehető legtöbb szaktanácsadót beengedje a rendszerbe ami azért is fontos, mert a 2021-től induló uniós költségvetési időszakban a közös agrárpolitikának egyik központi eleme lesz a szaktanácsadás.

    Minden, mezőgazdasági termelő részére szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadónak és szaktanácsadó szervezetnek kötelező bejelentkeznie a nyilvántartásba, és a NAK törekszik arra, hogy csak az aktív, a gazdálkodók számára érdemi szakmai segítséget nyújtó szakemberek maradjanak a rendszerben. Most 1.023 szaktanácsadó szerepel a névjegyzékben, s közülük 880-an aktívak.

    Ez a kötelezettség tehát már nem csak a magánszemélyekre vonatkozik, és nem zárja ki az értékesítési és ügynöki tevékenységet végzőket a névjegyzékből. A jogszabály új szaktanácsadói státuszokat határoz meg, mely elsősorban a támogatott szaktanácsadók elkülönítését szolgálja a többi tanácsadótól. Támogatható státuszba csak azok kerülhetnek, akik nem végeznek értékesítési és ügynöki tevékenységet.

    A NAK megújította a szaktanácsadói képzési rendszert is. A szaktanácsadóknak kötelező képzéseken kell részt venniük, és a meghatározott témákból sikeres vizsgát kell tenniük.

    Az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös szervezésében 2019. július 5-én újraalakult az Agrárkutatási, Innovációs és Tudásmegosztási Rendszer Munkacsoport (az angol rövidítést használva, AKIS) közel száz, a teljes hazai ágazati spektrumot lefedő szakterület képviselőjének részvételével. Az eredetileg 2017-ben alakult testület immáron magába foglalja a tudásátadás témáit is, így a szaktanácsadást, szakképzést és a felsőoktatást. Az átalakulás oka, hogy 2019-ben kezdetét veszi a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai tervezése, amelynek fontos része lesz az ún. AKIS terv kidolgozása.

    A NAK honlapján a Szaktaácsadói Névjegyzék – ESZNR oldalon lehet bejelentkezni természetes személyként és szervezetként, illetve tájékoztatást lehet kapni az alábbiakról, valamint módosítani lehet az adatokat:

    Szaktanácsadói tevékenység bejelentése – Természetes személy

    Szaktanácsadói tevékenység bejelentése – Szaktanácsadó szervezet

    Tájékoztató a szaktanácsadói tevékenység bejelentéséről

          A 2 oldalas tájékoztató letölthető.     Agrár Szaktanácsadói státuszok

    (aktív, támogatható, támogatott, felfüggesztett, szüneteltetett)   Szaktanácsadói adatmódosítás

    További tájékoztatás kapható itt:

       Névjegyzékkel kapcsolatban:nevjegyzek@nak.hu

       Képzéssel kapcsoltban:szaktan@nak.hu;

    Információk a szaktanácsadási aloldalon

    Végül a célközönség számára is írjunk valamit, itt a szaktanácsadó kereső:   A NAK által nyilvántartott aktív szaktanácsadók.

     

    Forrás: FATÁJ-online; NAK – a fenti kapcsolók szerint

     

     

  • Erdészeti feladatokat is ellát az újonnan megalakult Nemzeti Földügyi Központ

    A cikk dátuma July 9th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    wwf_erdo_3Létrejött a Nemzeti Földügyi Központ (NFK), a kormány döntésének értelmében júliustól ez az agrárminiszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv végzi az állami földek kezelését, felügyeletét; a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megszűnik.

    A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint az NFK végzi az agrárigazgatáshoz szükséges államigazgatási és kapcsolódó állami feladatokat, kezeli az agrár- és földügyi szakigazgatási rendszereket. Az új szervezet működteti a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonnyilvántartási rendszert, egyben gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Földalapba tartozó földek felett.

    Feladata lesz országos hatáskörű szervezetként az osztatlan közös tulajdonban álló földek megosztási eljárásával összefüggő feladatok koordinálása is.

    Az Agrárminisztérium az MTI érdeklődésére közölte, a tárca kiemelt célja az osztatlan közös földtulajdon megszüntetése. Az egységes, önálló földügyi központ a jövőben az eddigieknél gyorsabb és hatékonyabb eljárások segítségével koordinálja majd az intézkedéseket az agrárium egyik legsúlyosabb örökségének, az osztatlan közös földtulajdonnak a felszámolása érdekében. A Nemzeti Földügyi Központ felállítása egyben a bürokráciacsökkentés céljait is szolgálja, hiszen az intézmény valamennyi, az osztatlan közös földtulajdonnal összefüggő lényegi feladatot összevontan látja el.

    A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban arról is beszámoltak, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet átalakítás útján szűnik meg, általános jogutódja az NFK lesz.

     

    Megszűnik a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. is, feladatait ugyancsak az NFK veszi át. Beolvad az NFK-ba a fővárosi kormányhivatal mezőgazdasági távérzékelési és helyszíni ellenőrzési osztálya és a MePAR fejlesztési koordinációs és üzemeltetési osztálya is. Az NFK költségvetése 2,2 milliárd forintra rúg jövőre, a 2020. évi központi költségvetésről szóló tervezet szerint. A nemzeti földalapkezelő 2019-ben ugyanekkora büdzséből gazdálkodott.

    Szerepek az erdészeti igazgatásban

    Az Agrárszektor értesülései szerint az NFK erdészeti igazgatási feladatai többek között  az erdészeti hatóság tevékenysége során keletkezett adatok, elemzések szolgáltatása; az erdészeti hatóság által vezetett nyilvántartásokhoz kapcsolódó feladatok ellátása; az erdővédelmi mérő- és megfigyelő rendszer működtetése; szakmai formanyomtatványok és az elektronikus bejelentések kidolgozása és közzététele; a körzeti erdőtervezési feladatok ellátása. Az NFK erdészeti szakmai irányító tevékenysége keretében a megyei kormányhivatalok számára szakmai képzést is szervez.

    Az NFK elnöke az állami szervektől, szervezetektől – a személyes adatok és védett adatok kivételével – adatokat, információkat kérhet, a kapcsolódó dokumentumokba betekinthet, azokról másolatot kérhet.

    Forrás: MTI, Agrárszektor

  • Módosult az erdészeti szaporítóanyagok termelését és kereskedelmi szabályozásait tartalmazó rendelet

    A cikk dátuma July 3rd, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Konkrét változások a hazai erdészeti szaporítóanyag termelés és kereskedelem szabályozásában

    Konkrét változások a hazai erdészeti szaporítóanyag termelés és kereskedelem szabályozásában Több éves előkészítő munka eredményeként változott meg a hazai erdészeti szaporítóanyagok termelését és kereskedelmi szabályozásait tartalmazó korábbi FVM rendelet az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács és a hatósági, illetve jogalkotói oldalak közös együttműködésének eredményeként.

    A jogszabály módosítása azért volt elodázhatatlan, mert az eredeti joganyag (110/2003. FVM rendelet) még az EU csatlakozás előtti bürokráciai, szabályozáspolitikai és hatósági munkára épült rá. A Terméktanács (EESZT) kérését elfogadva az Agrárminisztérium erdészeti politikáért, illetve a hatósági szabályozásokért felelős államtitkárságai a Terméktanáccsal több körön egyeztetve alkották meg az új szabályozást.

    Az új szabályozásban található alapvető változások:

    Változott az Európai Unióban erdészeti célokból fontos fajok és mesterséges hibridek kereskedelmét befolyásoló érintettségi lista. A módosításról rendelet (28/2009. (VI. 20.) AM r.; Magyar Közlöny 2019. évi 104. sz.) I. sz. mellékletének „A” része, illetve a Magyarországon erdőgazdálkodási szempontból fontos fajok és mesterséges hibridek c. „B” része is olyan fajokat tartalmaz, amelyeknél lehetővé teszi az erdészeti felhasználást, de ugyanakkor nem minden faj esetében írja elő a kötelező szaporítóanyag szemlét.

    Ez abból a szempontból lényeges, hogy a melléklet B. része szerinti fajok esetében a (3) bekezdés szerint való alap származási igazolványt nem kell kiállítani. Ha a B. részben felsorolt fa- és cserjefajok esetében a csemetekerti engedélyes – a (3) bekezdés szerinti alap származási igazolvány kiállítása iránti kérelem mellőzésével – tárgyév június 30. napjáig bejelenti az alap származási igazolvánnyal nem rendelkező csemete csemetekertben történő eltelepítését, a szaporítóanyag származási körzeteként egységesen Magyarországot kell megjelölni a szállítói származási bizonylaton, és a szaporítóanyag kizárólag azonosított származású kategóriában forgalmazható.

    Változott néhány a szakmai gyakorlatot befolyásoló határidő is:

    A felügyeleti illetékes kormányhivatal személyzete a tárgyévi csemetekerti szemlét november 15-ig, minden évben köteles elvégezni. Így csökken annak a lehetősége, hogy csússzon egy kereskedelmi tevékenység a dokumentáció hiánya miatt. Ugyanakkor a hatóság munkáját is segíti az időpont, hiszen ütemezhetővé válik a hatósági munka szervezése.

    Ugyancsak időpontbeli változás, hogy az erdészeti szaporítóanyag szállítói származási bizonylat megküldése is változott: az őszi időszakban december 31., a tavaszi időszakban június 30. az időpont, ameddig ezeknek meg kell történnie.

    A termelői (házi, illetve hatósági belső használatra szánt) csemeteleltárt is június 30-ig kell benyújtani a NÉBIH felé, így a szezonális bejelentéseket egységesen egy időpontban kell elvégezni, ami bürokrácia csökkentést eredményez.

    Jelentős változás, hogy az Európai Unió valamely tagállamából az erdészeti szaporítóanyag-forrás jegyzékben regisztrált kiinduló anyagból nyert szaporító alapanyag, illetve az abból nevelt ültetési anyag bejelentési kötelezettség mellett, külön engedély nélkül szállítható át Magyarországra. A bejelentést a NÉBIH-nek kell megtenni az átszállítást követő 8 napon belül, ennek értelmében a korábbi „belföldiesítő szemle” mint felesleges bürokráciai elem kivezetésre került e termékek esetében.

    Ugyanakkor Magyarországról az Európai Unió valamely tagállamába átszállítás esetén a szállítás megtörténte után legkésőbb 8 napon belül, a szállítói származási bizonylatot mellékelve be kell jelenteni a NÉBIH-nek, a NÉBIH honlapján közzétett formanyomtatványon. Ez az intézkedés ugyancsak a kereskedelmi életet egyszerűsíti, hiszen a korábbi, kereskedelmet megelőző szemle akadályozó rendszere kivezetésre került.

    Szintén fontos változás, hogy a csemetekerti engedély kiváltásánál az Erdészeti és Energetikai Terméktanács tárgyévi tagsági igazolását kell bemutatni. Ezzel az intézkedéssel várhatóan fehéredni tud a csemete termelés.

    További fontos változás, hogy egyszerűsödött a maggyűjtések helyszíni ellenőrzésének bejelentése. A jogszabály egyértelműen lehetőséget ad arra a termelőknek, hogy előzetesen egyeztetve a felügyelővel, ütemezhetővé és kalkulálhatóvá váljon a gyűjtések ellenőrzése, azok menete.

    A fentieken kívül szabályozásra került a mikorrhizált szaporítóanyag termelése és kereskedelme. Ez egy teljesen új elemként jelent meg a szabályozásban. Ilyen szabályozás korábban nem létezett Magyarországon. A szakemberek a lehető legjobb és legszükségesebb mértékben próbálták szabályozni ezt a területet. Reményeink szerint tisztább termelési és piaci feltételeket fog a szabályozás e része kialakítani a szektorban.

    Összességében elmondható, hogy a Terméktanács üdvözli a joganyag módosítását, és reméli, hogy a termelői körben nem fog komoly problémákat okozni az új szabályozásra való áttérés. Ennek érdekében a Terméktanács konzultációs anyagot fog kiküldeni a tagság körébe, illetve szakmai rendezvényein ismertetni fogja a változásokat és azok hatásait.

    Kapcsolódó híranyagunk: Újabb könnyítések segítik az erdősültség növelését

    Forrás: EESZT, OEE

    Szerző: Farkas Pál

    Fotók: csemetekert.hu, frondeus.hu

    Hírszerkesztő: Nagy László

  • 2019. július 3-tól tűzgyújtási tilalom több alföldi megyében

    A cikk dátuma July 3rd, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Az elmúlt napok meleg és csapadékmentes időjárása miatt az alföldi térség erdőterületein található avar réteg kiszáradása miatt

    2019. július 3-tól (szerda)  az alábbi megyékben kerül kihirdetésre a tűzgyújtási tilalom.

    • Bács-Kiskun
    • Békés
    • Csongrád
    • Hajdú-Bihar
    • Szabolcs-Szatmár-Bereg

    Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról az www.erdotuz.hu  vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térképen tájékozódhatnak.

    Forrás: NÉBIH

  • A Vidékfejlesztési Program erdészeti célú fejezeteinek legújabb hírei

    A cikk dátuma June 17th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Tisztelt MEGOSZ tagok

    A Vidékfejlesztési Program erdészeti célú fejezeteinek legújabb híreit szeretném megosztani Önökkel, ami törekvéseink szerint nagyban befolyásolni fogja a magán erdőgazdálkodás forrásainak felhasználhatóságát. Az elmúlt év őszén még arról folytattunk tárgyalásokat, hogy 2019 márciusában ne kerüljenek átcsoportosításra a fel nem használt erdészeti jogcímek. A MEGOSZ minden fórumon kérte a források ágazatban tartását, a pályázati lehetőségek folyamatossá tételét, ezzel el kívánta kerülni a korábbi EU ciklus végén bekövetkezett átcsoportosítást, ami az erdészeti ágazattól közel harminc milliárd forint forrást vitt el. Minden alkalommal felszólaltunk a Monitoring Bizottság ülésein, aminek eredményeként sikerült külön az erdészeti forrásokat célzó tárgyalást elérni. Ennek eredményeként, és a vezetésben bekövetkezett változások miatt is újra kezdődtek a tárgyalások és ennek köszönhetően a márciusi átcsoportosítás elmaradt. Ígéretet kaptunk a források ágazatban tartására, és az egyes műveletek pályázhatóságának újra megnyitására. Ezeket a célokat tűztük ki szövetségünk elé, hogy a magánerdő tulajdonosok számára rendelkezésre álljanak az erdőtelepítéshez, erdőkezeléshez szükséges források. Ugyanakkor igyekeztünk konzekvensen elérni azt is, hogy az esetleges maradvány összegek kerüljenek át egy könnyen pályázható és gyorsan elszámolható erdő-gép pályázatba.

    Az események felgyorsultak, és Vidékfejlesztési Program Monitoring Bizottsága napirendre vette az erdészeti jogcímek módosítását. A MEGOSZ megküldte javaslatait, és a tárgyalás során képviselni kívánja a tagjai és a magánerdőt kezelők érdekeit. A  Bizottságnak megküldött levelet az alábbiakban olvashatják.

     

    Tisztelt VP MB Titkársága

    A MEGOSZ a következő kiegészítéseket javasolja a VP erdészeti jogcímeinek eredményes felhasználásához.

    Erdei termelési potenciál mobilizálását szolgáló tevékenységek támogatása (A Felhívás kódszáma: VP5-8.6.2-16) jogcím esetében módosítás szükséges a pályázati kiírás alábbi pontján:

    Eredeti szöveg: “3.5.2. A projekt végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: A projekt fizikai befejezésére a támogatói okirat hatálybalépésétől legfeljebb 24 hónap áll rendelkezésre.”

    MEGOSZ által javasolt szöveg:

    A projekt fizikai befejezésére a támogatói okirat beadásának időpontjától 2022.12.31.-ig van lehetőség.

    Kérjük 2020-ban is megnyitni a beadási lehetőséget.

    Indoklás: A pályázatok elbírálása sok esetben nagymértékben elhúzódott (több,  mint egy évvel is), miközben a munkaerőpiacon igen drasztikus változások következtek be (munkaerőhiány), aminek következtében az érintett – rendkívül élőmunka-igényes – tevékenységek nem váltak elvégezhetővé az eredetileg meghatározott 24 hónapon belül, továbbá ezen tevékenységek szakmailag legjobb minőségben a vegetációs időn kívül végezhetők el, ami még inkább lerövidíti az elvégzésre rendelkezésre álló időt.

    Jövedelempótló támogatással kapcsolatos észrevételek:

    Jövedelempótló támogatási időszak hossza, új szabályozása (VP módosítás – MÁK észrevétel.xls táblázat “Technikai” fül, F17 cella (“Kincstár észrevétel” oszlop):részlet):

    “A módosítást visszamenőlegesen is alkalmazni kellene? Kétséges a jogszerűsége a visszamenőleges alkalmazásnak, tekintettel arra is, hogy a korábbi pályázati felhívás és a kiadott támogatási okiratok is a módosítást megelőző változatnak megfelelően rendelkeztek. Ennek értelmében nem is technikai módosítás, hiszen a PF-ben és az eljárásainkban is az alacsonyabb időszakokkal számoltunk.

    Felmerült továbbá az egységesen 12 éves támogatási időszak kérdése. Ez mind a jövedelempótló támogatási elem, mind az ápolási támogatás tekintetében aggályos, hiszen a támogatott célállománytípusok egy részében már nettó jövedelmező fahasználati tevékenységek (gyérítés, véghasználat) jellemzőek a meghosszabbított időszakban. Nem értünk egyet az utóbbi javaslattal.”

    (VP módosítás – MÁK észrevétel.xls táblázat “Szakmai” fül, F15 cella (“Kincstár észrevétel” oszlop):

    “A visszamenőleges módosítás alkalmazásával nem értünk egyet, tekintettel arra is, hogy a korábbi pályázati felhívás és a kiadott támogatási okiratok is a módosítást megelőző változatnak megfelelően rendelkeztek.”

    “Az igénybe vett területalapú elválasztott támogatások (SAPS, zöldítés stb) mértékével a jövedelmpótló támogatás csökkentésre kerül.”)”

     

    MEGOSZ álláspont:

    Az idézett MÁK észrevétel nem felel meg a valóságnak („részben nettó jövedelmező fahasználati tevékenység”). A Tölgy-Bükk, Egyéb keménylomb, Egyéb lágylomb, és Akác célállomány típus csoport esetében egyáltalán nem igaz, még a rövid vágásfordulójú Nemesnyár célállomány típus csoportban is csak elvétve fordulhat elő, hiszen az első 12 évben még nincs jövedelmező fahasználati tevékenység. Csak az első, jövedelmet nem adó gyérítés (TKGY) fordulhat elő, a véghasználat pedig eleve kizárt! A jövedelem pótlására a kieső mezőgazdasági jövedelmek miatt van szükség, mert a terület erdő művelési ágba kerül, és ez kizárja az éves rendszeres jövedelem lehetőségét. Tölgy-Bükk, Egyéb kemény állományok létrehozásakor az első 30-40 év nem termel jövedelmet, de a fiatalos erdő ápolása, majd nevelése folyamatosan jelentkező költségeket jelent. A lágy lomb, Akác állományoknál ez az időszak 20 év és Nemes nyár esetében is eléri a 15 évet.

    Javasoljuk a jövedelempótló támogatási idő kibővítését az alábbi adatok szerint:

    • Tölgy-Bükk Egyéb keménylomb és Fenyő célállomány típus csoportok 20 év
    • Egyéb lágylomb és Akác célállomány  típus csoport 15 év

    Határozottan kérjük, hogy a jövedelempótló támogatás 432 euro/ha-ra történő emelése kerüljön bevezetésre, és mivel a módosításként csak támogatás összege változik, érthetetlen számunkra, hogy a Kincstár miért akarja ezt a SAPS támogatás megvonásával csökkenteni. A Kincstár javaslatából egyértelműen az következik, hogy a VP-s erdőtelepítésekre eddig járó SAPS támogatást “beszámítanák” a jövedelempótlóba, így nőne az 432 euró/ha-ra. A SAPS pedig megszűnne! Ez nem segíti a kívánt cél elérését, semmiképpen nem hozza meg a várt “áttörést” az erdőtelepítésben!

    Mivel két cél valósul meg, így nem merül fel a kettős finanszírozás lehetősége.

    Egyrészt a mezőgazdasági termelés általános támogatása (SAPS), másrészt a 15-40 év alatt jövedelmet nem termelő tevékenység (erdőgazdálkodás) támogatása valósul meg (jövedelempótló).

    Kérjük, hogy a VP erdőhöz kötődő jogcímeinek forrásai a tárgyalásoknak megfelelően az erdészeti ágazatban kerüljenek felhasználásra, és egyben kérjük, hogy lehetőség szerint a pályázati jogcímek maradjanak pályázhatóak, legyen további pályázat beadási lehetőség a még meglévő forrásokra a rendelkezésre álló időszakban.

    Tisztelettel: Duska József

    ügyvezető elnök

    MEGOSZ

  • Tűzgyújtási tilalom

    A cikk dátuma June 17th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    A térképen a piros színnel jelzett megyékben/országrészekben van érvényben tűzgyújtási tilalom.

    A térkép a napi állapotot mutatja. Ha nincs elrendelve tűzgyújtási tilalom, az a térképen szövegesen is jelezve van.

    A tűzgyújtási tilalom idején alkalmazandó szabályokról részletesen itt olvashat: http://erdotuz.hu/tuzgyujtasi-tilalom/

    Az alábbi térképre kattintva az erdészeti hatóság által készített interaktív tűzgyújtási tilalom térképre navigál, ahol további információkat talál, illetve be tudja azonosítani a lakóhelye környékén található erdőterületeket.

     

    Tűzgyújtási tilalom

    Forrás: erdőtűz.hu

  • Egész szezonban kötelező védekezni a parlagfű ellen

    A cikk dátuma June 17th, 2019 József Duska Nincs hozzászólás

    Tisztelt Magánerdő Tulajdonosok 

    Tisztelt Erdőgazdálkodók

    Fontos változás, hogy az idei évtől szigorodott a szabályozás, megszűnt a július 1-jei „türelmi idő” a parlagfű elleni védekezésben. A tulajdonosoknak folyamatosan gondoskodniuk kell arról, hogy ingatlanukon megakadályozzák a parlagfű virágbimbójának kialakulását, majd ezt az állapotot fenntartsák.

    Az eddigi előírások szerint a parlagfű elleni védekezést elmulasztó földhasználókat, csak az adott év július 1-jét követően lehetett felelősségre vonni. Az idei parlagfű szezontól érvényes törvénymódosítás értelmében azonban a parlagfű elleni védekezés már egész évben fennálló kötelezettség. Azokon a területeken, ahol ennek nem tesznek eleget, az illetékes hatóság közérdekű védekezést rendel el, és növényvédelmi bírságot szab ki. A bírság mértéke 15 ezertől 5 millió forintig  is terjedhet.
    A parlagfű elszaporodásának visszaszorítása, az egészséges környezet biztosítása közös célunk. Éppen ezért az Agrárminisztérium ezúton szeretné felhívni minden földtulajdonos és földhasználó figyelmét, hogy folyamatosan védekezzen a parlagfű szaporodása és a pollenszórása ellen.
    A földtulajdonosok a gyommentesítéssel kapcsolatos szakmai információkért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz fordulhatnak.

    Forrás: AM Sajtóiroda